Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Ráeífr KOSSUTH 8.20 Verdi! A* álarcosbál U.00 V. ciós iskolarádiö 11.35 tid.'s anyanyelvűnk 11.55 lüvószene 12.20 Ki nyer mai 12.30 Melódiákoktól 13.48 Üj Georgikoa H'03 Mesejáték 15.10 Kádióiskola 1(1.05 Könnyűzene 16.15 Dl Stelano énekel 16.30 Két országgyűlés között 16.55 Filmzene 17.05 Szigorűan titkos 17.30 Kodály nópdalgyűjtö- útján 17.50 Mozart: D-dúr szonáta 18.05 Könnyűzenei híradó 18.35 Caruso pályája J0.25 A Szabó család 10*55 Operettdalok 20.20 Esti beszélgetés 20.58 Házimuzsika 30.20 Népdalok 23.55 Riport 23.15 Bartók: n. hegedűverseny o.io Operettrészletek PETŐFI 8.05 Nőtáfc 0.Ü0 Régi melódiák ■>.30 Híres szigetek 11.49 Elbeszélés 12-00 Zenekari muzsika 13.03 Törvénykönyv 13.20 Kórusok 14.00 Kettőtől — hatig . „. 18.10 Vivaldi-művek 18.34 Mi a filozófia? 18.59 Hangverseny 19.34 Vietnami úti jegyzet 20.28 Dzsesszműsor 20.53 Népdalok 21.15 Visszhang 21.45 Negyedszázad magyar zenéje 23.15 Tánczene I ÁGYAK 9.00 TTV 10.10 Szünidei matiné 17.5(8 Hírek 18.05 Bestseller, vagy ponyva? J 8.35 Dokumentumfilm 19.05 Esti mese 19.20 Moldvai rapszódia 20.00 Tv-híradó 20.25 Raffai Sarolta: Diplo­mások. Dráma két részben 22.05 Tv-híradó POZSONYI 9.30 Dobok és trombitáik. Vígjáték 19.00 Tv-hlradó 19.35 A sztálingrádi csata. (Szovjet tv-filmsorozat) 21.15 Cook kopitány nyomában. (Olasz dokumentummal) 21.4)5 Tv-híradó A/7/» I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Ha . . . GYÖNGYÖSI PUSKIN: A csendőr nősül GYÖNGYÖSI SZABABSÄG: Maigret felügyelő csapdája HATVANI KOSSUTH: Beifagor a pokolból FÜZESABONY: Nyomorultak I—II. rész (Duvla hely árral!) HEVES: Galileó Galilei ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Kendelés gyermekek részére is. A jogról mindenkinek Állati karrier Öröklés Ki ne ábrándozott volna még soha nem ismert, heted- izigíeni nagybácsiról, aki va­lahol messze éppen az ille­tőre hagyja mesébe illő va­gyonát? örökölni — állító­lag — igen kellemes jog. A valóság azonban nem egé­szen ezt támasztja alá. Hi­szen az esetek nagy többsé­gében olyanoktól szoktak örökölni, akiket szeret az ember... Az öröklés kétféle módját ismeri a magyar polgári tör­vénykönyv. Törvényes örök­lésnek nevezi azt, ha az örökhagyó végintézkedés nél­kül halt meg, s a rokonok a törvényben előírt sorrendben örökölnek utána. Elsők a le- származók (gyermekek, uno­kák) és velük haszonélveze­tet örököl a házastárs. Ha az örökhagyónak nincs gyerme­ke vagy unokája, a házas­társ örököl, ha az sincs, a felmenők (szülő, nagyszülő). Gyermek hiányában külön rendelkezések határozzák meg a vagyon megoszlását a felmenők és a házastárs kö­zött. Ha semmilyen törvé­nyes örököse nincs az örök­hagyónak — az állam örö­köl. Törvényes öröklés csak ak­kor következik be, ha az örökhagyó nem tett végin­tézkedést. Ha viszont maradt fenn végintézkedés (a vég­rendelet, az öröklési szerző­dés és a halál esetére szóló ajándékozás gyűjtőneve) — annak rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Vég­rendelet alkotásánál a tör­vény különböző intézkedé­seket tartalmaz azokra, akik testi és szellemi erejük bir­tokában, illetve teljesen vagy részben cselekvőképtelen ál­lapotban, vakon, bénán fe­jezik ki végakaratukat vagy írástudatlanok. A végrendel­kező tehát közvégrendeletet — közjegyzőnél vagy járás- bíróságnál — illetve írásbeli magánvégrendeletet Ez utóbbit csak olyan nyelven lehet tenni, amelyet az örök­hagyó ért és az illető nyelv­nél használatos betűkkel sza- bad csak írni. Ha a végren­delkező nem maga írja az okmányt, az ő aláírásán kí­vül két tanúé is szükséges. Az iratból ki kell tűnnie a végrendeleti jellegnek, a rendelkezés helyének és pon­tos idejének is. Néha a végrendelkező csak szóban közli utolsó akaratát. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha két tanú együt­tes jelenlétében a tanúk szá­mára érthető nyelven és élő-, szóban adta elő végakaratát. Ez csak akkor fogadható el, ha a végrendelkező az életét fenyegető rendkívüli hely­zetben van és írásbeli vég­rendeletet egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudna alkotni. A tanúk személyére vonatkozóan is vannak kikötések mind az írásbeli, mind a szóbeli vég­rendelet esetében: szükséges, hogy igazolni tudják a vég- rendelkező személyazonos­ságát, nem kiskorúak és nin­csenek cselekvőképtelenség miatt gondnokság alatt. Ha az életveszély megszűnt és a szóbeli végrendeletet tevő személy nem készített újabb, írásbeli végrendeletet, három hónap utón a végrendelet érvényét veszti. A végrendelkező joga az örökösnevezés, vagyis annak a személynek a megjelölése, akit az örökhagyó egyete­mes jogutódjának tekint. Ugyancsak joga van a vég­rendelet alkotójának ahhoz, hogy törvényes örökösét vagy azt a személyt, aki az­zá válhat, kizárja az örök­lésből. Az örökségből része­síthet bárkit, de sem vég- rendeleti leg, sem az említett törvényes úton nem örököl­het az, aki a végrendelet al­kotásakor, illetve az örök­hagyó halálakor még nem élt. (Nem hagyhatja például vagyonát valaki a végrende­let írásakor még kiskorú lá­nyának majdani férj hasme­nése után születendő fiú­gyermekére, de a néhány napos csecsemőre már igen.) Az öröklés a hagyomá­nyozó halálakor — jogi ki­fejezéssel — megnyílik, vagyis az örökös átveheti örökségét Ha az örökösök között kiskorú, ismeretlen helyen vagy külföldön levő személy is van és ha ingat­lan is maradt hagyatéki tár­gyalást kell tartani. Általá­ban ilyenkor ismertetik a végrendeletet is. Az örökhagyó nem foszt­hatja meg végrendeletben le­származottját — illetve, ha azok örökölnek, házastársát szülőjét — az örökrész felé­től, amit a törvény köteles­résznek nevez. Az öröklés — negatív is lehet, vagyis előfordul, hogy az örökösre tartozásait hagy­ja az örökhagyó. Máskor az aktívak mellett vannak passzívak is az örökségben (például öröklakás, az azt terhelő OTP-kölcsönnel). Ha az örökség csak tartozások­ból áll, vissza is lehet uta­sítani. Olyan örökség esetén, amelyben van vagyon is, az örököst csak addig az érték­határig lehet megterhelni a tartozásokkal, amennyit örö­költ Ennél nagyobb tartozás megfizetésére nem lehet kö­telezni. (V. E.) Az Ember ráérő idejében saját és mások mulattatásá- ra feltalálta a mozgóképet. Csakhamar megúnta önnön látását, partnerül maga mellé fogadta négylábú barátait. Ezek hírességben néha túl is szárnyalták az embert. A leg­híresebb állatsz tárokat mu­tatják be a következő sorok. A LÓ ősei még valahol Ázsia vad pusztáin ménesekben él­tek és sokasodtak. Azóta pár zsáknyi abrak elfogyott, míg annyira megszelídültek, hogy élelmes producerek a film­hez is szerződhették. Az el­telt hét évtized alatt sokféle címet kapott a ló: volt mér „Hallgatag bosszúál-ló”, „Fe­hér ló”. Csutak (ő viszont „szürke ló”), sőt „Mi ketten meg — a ló” is... A film egyik — talán leg­első — és legnépszerűbb négylábú sztárja Tony volt, Tom Mix, a világhírű ame­rikai cowboy-színés lova. Filmpályafutása egybeesik gazdájáéval, 1912-től kezdve elválaszthatatlanul társa vad­nyugati kalandjaiban. Né­hány sódban Tony gazdájá­ról: Tom Mix szülővárosa. El Paso legjobb lovasa és lasz- szóvetője volt, majd éveken keresztül Amerika legjobban fizetett cirkuszi sztárja. 1912- t&l kezdett filmezni, kalan­dos filmjei bejáriák az egész világot A híres lovas­színész — autószerencsétlen­ség áldozata lett; Fred Thompson úgy buk­kant fél mint Tom Mix leg­veszélyesebb riválisa és utó­da. Filmjei, amelyeken min­dig okos paripájával. Silver King-gel szerepelt, hamaro­san széles körben nagy nép­szerűségre tettek szert A ro­konszenves színész sem lo­von — vakbél gyulladásban — halt meg. A hímév múlandó, a két ló-sztár ma már csak néhány mozinéző emlékezetében él... AZ ÖSZVÉR Az öszvér a ló és szamár keresztezéséből származó hib­rid utód. Itt álljunk meg egy pillanatra. Az „okos”, szamár is megjelent már a film­vásznon. Don Quijote hűsé­ges szolgája Baltazár nevű szamáron viszi végbe halhatatlan kaladjait A török és keleti legendák hősének. Naszreddin Hód­osának is hűséges tár­sa és partnere a szamár. De térjünk vissza az öszvér­hez! Francis, a minden hájjal megkent öszvér nemcsak be­szél, hanem ír, telefonál, fényjelzéseket ad és mély stoökus filozófiával rendelke­zik a róla készült hét film­ből álló amerikai sorozatban. A „tudós” öszvér mulatsá­gos. meghökkentő kalandja­LEITER JAKAB ES TARSAI HIÁBA MONDJA a ma­gyar közmondás, hogy „aki nem tud arabusul, ne beszél­jen arabusul” — mindig akadnak vállalkozó szelle­mek, akik alapos nyelvtudás nélkül is vállalkoznak ide­gen nyelvű művek fordításá­ra. Nem sokkal több, mint száz éve valaki (borítsunk fá- tyoit a nevére!), egyszer a Jakob’s Leiter (Jákob létrá­ja) kifejezést Leiter Jakab­nak fordította, s azóta az ilyen fordítási szarvashibá­kat lei térj akabnak hívják. A leiterjakab kiirthatatlan, mint a sajtóhiba, s közeli ro­konságban áll a bakival. Aki figyelemmel olvas, szinte na­ponta szedhet össze egy cso­korra valót a leiterjaikabok- ból, amelyek sokszor bosz- szantják, legtöbbször pedig megnevettetik az embert. * Stan Niccola di Tolento nem tartozik az ismertebb szentek közé, egy 1934-ben megjelent kalendárium azon­ban mégis szerepeltette szep­tember 10-én a névnapok között és Szent Toldi Mik­lósra magyarosította. Még jó, hogy Arany János nem érte meg szeretett hősének szentté avatását! * Egy pszichoanalízissel fog­lalkozó könyv magyar fordí­tásában Goethe Faust-ja Goethe ökleként szerepelt. A fordi'1 ó aligha olvashatta Goethe remekművét, * közgazdasági rovatában Big Five címmel a legnagyobb hat angol bank pénzügyi eredményeiről számolt be. Csak az volt a hiba, hogy five nem hatot, hanem ötöt jelent. * A MAGIAK ÚJSÁGOK egy része 1938-ban nagy örömmel közölte a magyar olvasókkal, hogy Dohnányi Dante Simone című operá­ját bemutatta a bécsi Staat­soper. A baj csak az volt, hogy ilyen című operát Doh­nányi sosem írt. de megírta fiatal korában a Simone né- ne című operát, s a német nyelvű híradás Tante Simo- ne-ját fordították Dante Si- mone-jára. A zenetörténé­szeknek nem kis fejtörést okoztak ezzel. * Az sem tudhatott nagyon franciául, aki az Esti Kurír­ban feladta a következő hir­detést: „Dame francaise de­sire emploine pour voyage au enfants.” Magyarul: a hölgy útkísérő szeretett volna lenni, vagy pedig gyereke­ket akart. Persze néni tud­juk, hogy mire kapott aján­latot * A Pester Lloydsban jelent meg. ugyancsak a harminca» imÉt & MwaSkeaő be­számoló: ,, Annahme einer Verordnung über die Valu- tenschie bungen durch den Ministerrat”. Hát ami azt il­leti, arról suttogtak ugyan, hogy egyes miniszterek va­lutasibolással is foglalkoztak, de az egész miniszterta­nács ? .. j * A Toll, Esőit Béla folyóira­ta a kor egyik legjobb esz- széistájától közölt cikket, amely Hatvány Lajos irodal­mi érdemeit méltatta, s amelynek Hatvány Lajos aligha örült. Volt benne ugyanis egy mondat, amely így hangzott: „Szerencsés ke­ze van, mert ahova nyúl, ott aranyérre bukkan”. A járat­lan olvasó ezek után joggal gondolhatta, hogy Hatvány Lajos orvos volt — és nem író. * IGEN SOK „BAKI” akkor születik, amikor az író tel­jesen az emlékezetére bízza magát, amely bizony nem­egyszer cserbenhagyja az em­bert Karinthy Frigyes egyi­ke volt a legműveltebb ma­gyar íróknak, memóriája is félelmetes volt. mégis ezt ír­ta 'gyik cikkében: „Arról ■ an sr hogy mikor Szondy Eger vár' t védte a török­től ..Hát bizony Egert near Szondy, liana» Bobé it David Stem írogatta, míg bele nem fáradt, és ötletei ki nem fogytak. Egy öszvér­ellenes kritikus szerint már az elsőnél kifogyott gegjei- bőL Ezt onnan tudja ő és a magyar közönség, hogy a so- roza+j ’ ' — Franci? eírwl ba# I az ebadta (!), gazdája este nos summát. 1 millió 200 ezer dollárt vágott zsebre szerepléseiért a producer: c- töl. A világhírű állatsz ir 1932-ben, tizennégy éves ko­rában Hollywoodban várat i- nul Íriszenvedett. Az egy i ” «•'érint, Rin-T ,i­A MAJOM A főemlősök rendjébe tar­tozó emberszabású majmok családjának egyik nemét, a csimpánzokat képviselte hosszú éveken keresztül mél­tó módon Chita. Az egykori nagy sikerű dzsungel-filmek hőse, Tarzan egyhangú életé­nek vigasztalója volt Chita, „aki” esínytevéseivel szóra­koztatta gazdáját és hálás közönségét — világszerte. Az elmúlt években nálunk is megjelent egy guineai ma­jom-sztár. ö a leghíresebb hazai majom. A hét éves csdmpánzlányt Böbének hív­ják, értelme és humora ve­tekszik nagynevű elődjével. Történetét, érzelmi megnyil­vánulásait több népszerű tu­dományos filmünk is bemu­tatta már tanulságosan és ugyanakkor rendkívül szóra­koztatóan. Legutóbb szerepet kapott az egyik színes játék­filmünkben is. Azóta alig bírni vele, szerinte neki na­gyobb sikere volt A veréb is madárban, mint — Habos­nak. A KUTYA A farkasok, sakálok és különféle vadkutyafajak kö­zött keresi az idevonatkozó tudomány a kutya őseit A kutya — a film őskorától napjainkig — számos műfaj­ban jelent meg a vásznon, a félelmet keltő grand-guignol filmektől (mint a „Baskervil- le-i kutya”), egészen a mo­dern történeteikig (mint a magyar puli kalandjai a „Bogáncs”-ban). A némafilm idejének nép­szerű sztárja, a páratlanul értelmes és sok érdekes produkciót megoldó Rin-Tin- Tin pedigréjét nem ismerjük. Azt mondják róla, hogy far­kaskutya. Elhisszük. Az biz­tos, hogy megérte a pénzét védte. * Nem véletlenül, hanem el­bocsátott újságírók szándé­kos tréfájaként jelent meg a Szegedi Napló 1932. június 9-i számában a következő híradás: „A szegedi egyetem tanárai ma adják át a pol­gármesternek Mussolini mell­szobrát, amelyet M. Angelo, a kiváló olasz szobrász ké­szített A szobrot abból az alkalomból nyújtják át, hogy a váro6 a múlt hónapban, mint emlékezetes, szíves ven­dégszeretettel fogadta Cavour olasz tudóst, volt miniszter- elnököt. Ebből az alkalom­ból a neves publicista, C. I. Cerro szerkesztésében Ró­mában megjelenő Acta Di- urna című lap közli a foga­dalmi templom képét stb...” A kaján újságírók igen jól ismerhették volt szerkesztő­jük tájékozatlanságát és fe­lületességét, aki a képtelen hírt, amely tele volt anakro­nizmusokkal, tényleg közölte. M(ichel)angeló, áld 1564-ben halt meg, nem készíthetett szobrot az olaszok hirhedt Duce-járól, aki 1883-ban szü­letett, s Cavour nem járha­tott 1932-ben Szegeden, hi­szen 1861-ben már halott volt. Cicerót pedig mindhá­rom személytől évszázadok választják el, s az Acta Di- urna aligha közölhette a szegedi templom fényképét, mert ebben az időben (Julius Caesar idején), Szeged még mini város sem létezett. < ____ ^Galambos Ferenc) h ollywoodi filmkolónia r :t vett A főként vadnyu i miliőben játszódó filmek , i- sét a mai generáció 1962- í a „Nevessünk!” című anv - kai összeállításban láthat A kutyacsalád szelíd b tagozatából került ki Fit >, sajnos, az amerikai ne 1 nem ismerj ük. Mi is i r csak évtizedekkel később i televízió jóvoltából b > kozhattunk vele a képem; A mozi őskorában óriási kert aratott a gyermekbe - zat-sorozat, amely hazánk! i „A mi bandánk” címmel v t közismertté. Az 1965-ben újított néhány filmben : ­háttá a mad nemzedék it i kövér Pufi, Pettyes és Sz - tos, valamint a mono: s Fickó kutya kacagtató 1; «- landjait Az amerikai karikás szemű, mulatságos Fickó kutya sok­kal helyesebb, de hasonló­an intelligens hazai rokona a magyar Fiokó és Pletyka. A két kutyust sok ezernyi ha­sonszőrű eb közül választót*? ta ki az ötvenes évek köze­pén Homoki-Nagy István „Cimborák” című filmjéhez. A gödöllői „edzőtáborban” aztán olyan jól kiképezték; őket, hogy a „Cimborák” ha­zai és külföldi sikerei után újból felvevőgép elő kerül­tek, s a folytatásban, a „He­gyen-völgyön” című filmben ismét láthattuk kalandjaikat; Ez mind semmi! Még „nyom­tatásban” is megjelentek, magyar, orosz, angol és né­met nyelven. Puliról szólt az 1958-ban készült, teljes estét betöltő Bogáncs. Legutóbb pedig Há~ mos György új játékfilmjét ben, az Alfa Rómeó és Jú- liá-ban a bonyodalom két okozója a nyiszlett Casanova és az arany spániel Vivien. A filmek első kutyasztárja, Rin-Tin-Tin, a négylábú csendőr néha ma is felbuk- ban a nyugati képernyőkön. Lassie, az okos skót juhász­kutya hetente műsorra kerül. Az elmúlt évben pedig A négy páncélos és a kutya c. lengyel tv-sorozatban Göm­böc kalandjait láthattuk. Igen nagy sikerrel játszot­ta a televízió a Bell és Se­bastian című francia filmso­rozatot. Kevesen tudják, hogy a filmnek fő-, sőt! címsze­replője, a fehér kutya. Belle „személyében” — magyar származású. Amint azt a Népújságban is olvashattuk, a híres magyar kuvasz, a „paprikás Cézár” leszárma­zottja, s Urkuton egy agro- nómus volt a gazdája. Har­madmagával néhány évvel ezelőtt a Walt Disney kon­szern rendelésére került ten­gerentúlra. A három legáli­san kivándorolt eb közül az egyik New Yorkban megha­rapta a vámtisztet. Ezt a „parlagi” tettét sem a vám­tiszt, sem az átvevők nem vették jónéven. Hogy, hogy nem. a francia Gaumont filmgyár jobb sorsra érde­mesnek tartotta, így a ku­vasz visszahajózott Európába és francia „állampolgár” lett. Sőt, filmsztár! Ez aztán az „állati” kar­rier! m '■■■•'‘«aííNufc.-. 3SVL jstmtár 13». kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents