Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

A szakmunkásképzés négy formája Megjelent az új törvény végrehajtási rendelete Még néhány nap és vége a vakációnak, az iskolákban kiadják a félévi bizonyít­ványt és az általános isko­la nyolcadikos tanulói . vá­laszút élé kerülnek. Szak- középiskola még kevés van, oda sokan jelentkeznék. A gimnázium jó lenne, de mi-' hez kezd .érettségijével a'fi­atal, ha nem jut be az egyetemre? Ezért egyre töb­ben keresik a megoldást, hogy szakmát tanuljanak, de középfokú iskolai végzettsé­get is szerezzenek. Milyen lehetőségeket nyújt az új törvény a fiataloknak, és hogyan szerezhetnek szak­mát a betanított munkások? Az országgyűlés szeptem­ber végén új törvényt foga­dott el a szakmunkásképzés­ről és ennek alapján az el­múlt napokban jelent meg a munkaügyi miniszter rende­lete. amely a szakmunkás- képzést részletesen szabá­lyozza, a jogszabályokat egységesíti, a korábbi ren­delkezéseket módosítja, illet­ve megszünteti. A törvény és a végrehaj­tási rendelet azt a célt szol­ga ja, hogy a szakmunkás-is­kolákból szakmailag korsze­rűen képzett, megfelelő ál­talános műveltséggel ren­delkező, szocialista világné­zetű munkások kerüljenek ki. Erősítik a szakmunkás- képzés oktatás jellegét, az új törvényből és rendeletből kitűnik, hogy a szakmunkás­képző iskola középfokú jel­legű oktatási intézmény, amely szakmunkásképesítést és nem befejezett, középfokú iskolai végzettséget ad. Az elmélet és a gyakorlat összhangja A végrehajtási rendelet a túlzott és felesleges sza­kosítást megszünteti. A ko­rábbi 285 helyett 186 szak­mát oktatnak. Nincs arra semmi szükség, hogy 15 féle lakatos és 17 féle nyomdászt képezzenek. Az azonos szak­macsoporthoz tartozó tanu­lók ezentúl az első időszak­ban közös oktatásiban része­sülnék és a speciális szak­mai ismereteket az oktatás utolsó időszakában sajátít­ják el. Inkább kevesebb szakmái oktatnak, de alapo­sabban, jobban. A technika, az üzemek technológiája és termékösz­szetétele olyan gyorsan fej­lődik és változik, hogy a szakmunkás-bizonyítványon a pecsét még meg sem szá­radt, de az igazolt tudás máris elavult. Éppen azért káros lenne, ha az iskolá­ban a túlzott specializáiással a szakmákat valósággai „felaprítanák' Az iskolá­ban ezután az alapszakmá­kat fogják alaposabban taní­tani. Olyan forgácsoló, laka­tos és villanyszerelő szak­munkásokat akarnak képez­ni, akik a műhelyben majd megfelelő gyakorlat után jól megállják helyüket, több gépen, vagy a rokonszakmá­ban is jól dolgoznak és jól keresnek. A szakmunkásképzés ok­tatásjellegének erősítése, az alapszakmák elmélyültebb oktatása egyéb fontos előnyt is jelent a fiataloknak. Me­gyénkben, de az. országban is alig akad gyár, amely ma is ugyanazt & ugyanolyan gépekkel gyártja, mint tíz­húsz érivel ezelőtt. Nemcsak hazai, hanem világjelenség, hogy a mai cs még inkább a jövő munkása kétszer-há- romszor kénytelen szakmái változtatni. Aki elméletileg jól képzett és főleg az alap­szakmában szerzett kellő gyakorlati tapasztalatokat, az 'könnyen alkalmazkodik az új követelményekhez. Ösztöndíj, teljesítménybér, jutalom és prémium A most megjelent végre­hajtási rendelet megerősíti a szakmunkásképző iskolák­ban eddig is meglevő ha­gyományos, emelt szintű, a középiskolai végzettségűek tagozatos oktatását és új le­hetőséget biztosít a munka- viszonyban álló dolgozók ré­szére is, hogy iskolarendsze­rű esti tagozaton szerezze­nek szalonét A hagyományos és az esti tagozaton szerzett bizonyítvány mind iskolai végzettség, mind a továbbta­nulási kedvezményeit tekin­tetében a nappali tanulókkal azonos elbírálás alá esik. Az új törvény eltörölte a tanulóbért és egységesen az ösztöndíjrendszert' érvénye­síti. A korábbi hat helyett négy kategóriába sorolták a szakmámként változó, diffe­renciált ösztöndíjakat. A leg­kevesebb ösztöndíj havonta 40 forint, de 700 forint is lehet. Az ösztöndíjon és tel­jesítménybéren felül a tanu­lónak jutalmat, prémiumot és társadalmi ösztöndíjat. is adhatnak. A szakmunkásképző iskola szerepét jelentőségét és ha­táskörét hangsúlyozza az új törvény. Most már az iskola bírálja el, hogy a vállalat rendelkezik-e a szakmunkás- tanulók gyakorlati oktatásá­hoz szükséges feltételekkel. Az elméleti és a gyakorlati oktatás összhangját feltétle­nül biztosítani akarják, az iskola gondoskodik a válla­lati gyakorlati 1 oktatás meg­szervezéséről, a tanmenet elkészítéséről és az oktatás módszertani irányításáról.' A végrehajtási rendelet részle­tesen szabályozza a 'vállalat és az iskola kötelességeit, hogy az egyre fokozódó kö­vetelményeknek megfelelően javítsák a szakmunkásképzés színvonalát; Kedvezmények a felnőtt „tanulóknak* A szakmunkások jobbam keresnek, könnyebb és jobb munkát találnak, mint a segéd- és a betanított munká­sok. A rendelet intézkedik a munkaviszonyban álló dol­gozók szakmunkásképzéséről is. A fokozott követelmé­nyeknek megfelelően a vál­lalatok csak központi téma­terv szerint, és legalább 400 órás szakmunkásképző tan- folyamot szervezhetnek. Az új jogszabályok szerint ki­egészítő és második, illetve további szakmában, is vizs­gát tehetnek. A feltételekéi és a kedvezményeiket az új rendelet részletesen ismerte­ti. A végrehajtási rendelet 1970. január 1-én hatályba lepett, egyes intézkedéseket azonban fokozatosam kell megvalósítani Az új tör­vény, és a végrehajtási ren­delet lehetőséget ad area, hogy több éves, kitartó mun­kával megvalósítsuk a szak­munkásképzés reformját Most már az iskolákon, a vállalatokon és a tanulókon múlik, hogy a szakmunkás­nak tekintélye és rangja le­gyen. Fazekas L. I — Én most akkor haza­megyek, Mikó úr... — Menjen, csaik, Horváth- né... — Én. most hazamegyek, Mikó úr, de a Margitnak nem szólok ezekről... A Margit... — Menjen csak, Horváth- né... A Margit meg csak ül­dögélj en ott... A házmestereié lassan tá­volodott a kocsitól. A műhely ajtajában, megállt, ég szóba elegyedett az egyik segéddel. A segéd a töltésire pillantott, aztán az autókra, az öregre, és vállat vont. A házmester- né megfogta a segéd overáll- ját, s miközben magyaráz­kodott, egy pántot igazgatott a gyűrődések között. A segéd bólogatott, aztán bement a műhelybe. A házmestereié a hóbuckák tetején megnőtt, aztán fogyott, és beleveszett az utca ködös, szennyes bi­zonytalanságába. — Végre elment ez a Hor- váthné — mondta az öregem­ber és a kulccsal ismét a mo­tor fölé hajolt. — Látom, magának is van baja elég — csóválta a fejét Ács István, de az öregember nem válaszolt. Zörgölődése, nyögése a karosszéria minden résén, szakadásán előszivár- golt. Ács István ismét szentben állt a vasúti töltéssel, és mi­közben a havas földhámyást bámulta, arra gondolt, hogy Jánosháza legfeljebb száz- nyolcvan kilométer. Ha sike­rülne ldhozni a hetvenes át­lagot, akkor kettő és léi hú­rom éra alatt biztosan meg­érkezne ... Ha... Ha... Megfordult, ingerülten az öregemberre meredt: . Í . — Mikor készülünk el, Mi­it úr? . — Késznék látom... Szó­fek a föraötaéka aztán me­Az öregember a hűtő tete­jére rakta a szerszámait, és elindult a műhely felé. Kife­lé dülöngélő roncsolt ba­kancsnyomokat hagyott a hó..' ban. Ács István szemügyre vette a nyomokat, aztán az idős embert, ahogy megállt a műhely ajtajában és bekuk­kantott a fénybe. A műhely­nek nem volt ablaka, így odabent mindig égett a vil­lany. Mikó úr lassan elenged­te a kilincset, s a kerítések mellett elindult valamerre. Nem szólt a főnöknek, be felnézett, már ott áüit az egyik segéd a kocsija mellett. — Az öreg, elment? — EH — mondta Acs Ist­ván. — Gondoltam, hogy el­megy ... A Horváthné szerint megjött a felesége — mondta a segéd, aztán, az autó fölé könyökölt és nézte az indító­gombot. Néhány pillanat múlva újra megszólt: — Sze­gény öreg, fordítva kötötte be a vezetékeket. Lassú is... A főnök lehet, hogy elküldi el­sején ... sem ment a műhelybe. Ács István nézte az öregember meggörnyedt hátát, ahogy lassan keskenyedett, s végül eltűnt a Francia út hószürke szomorúságában. Várt néhány percig. Nem hitte, hogy az öregember visz- szatér. csak illendőségből várt. Csend volt. és tizenegv óra. Lassan hullni kezdett a hó. Aprócska pelyhekben szállingózott, bizonytalankod­va, lás reményeket hagyva, sejtetve. Ács István az égre nézett, aztán beült a kocsijá­ba. Hiába indítózott, a motor meg sem nyakként Négyszer- öcször próbálkozott s amdkoi; A segéd gyorsain lecsavarta az anyákat, felcserélte a ve­zetékeket, majd isimét rögzí­tette a csavarokat — Indítózzon — mondta. Ács István, bekapcsolta a gyújtást. A motor egyre in­dult. Leállította, aztán újra indítózott... A motor újra és újra felduruzsolt... A segéd odaállt melléje és a műszer­falra bámult. — Tudja, az öregnek fiata­labb volt a felesége... Azt hiszem, most sem lehet több negyvenötnél... Nagyon sze­rette az öreg... Itt laktak a Francia út végén. Az asszony egész nap as aMafefoam M>: Fejlődés és átrendeződés A reform premierje, az 1968-as esztendő — az előző évekhez hasonlóan — rend-- kívüli események nélkül telt el. A második évben, 1969- ben határozottabban érvé­nyesültek az új módszerek előnyei és hátrányai is.' Ügy tűnik, hogy az eredmények ritkábban kerülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meggyorsult például a mezőgazdasági termelés, s vele együtt a nemzeti jöve­delem növekedése. Több mint másfél évtized után egyen­súlyba került az ország kül­kereskedelmi, fizetési mér­lege.) Viszont gyakrabban kerülnek terítékre a reform nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismétlődő beszédté­ma, hogy mérséklődött az ipari termelés és termelé­kenység növekedési üteme. Széles rétegeket közvetlenül érintett, hogy számos fontos termékből csökkent az áru­kínálat, szűkült a választék, emelkedtek az árak a fo­gyasztási javak piacán. Za­varok támadtak a lakosság tüzelő- és a kohászat koksz­ellátásában. Kár volna tagadni: az ese­mények menetében időnként váratlan, kiszámíthatatlan fordulatok adódtak. Többen ezért a spontán elemek gya­rapodását, a tervszerűség gyengülését látják a reform­ban. Valójában szó sincs er­ről. Máris bebizonyosodott, hogy a központi tervezés pá­rosítása a piaci mechaniz­mussal növeli a tervszerű irányítás hatékonyságát De £ jelenlegi átmeneti idő­szakban óhatatlanul adód­hatnak váratlan helyzetek, előre ki nem számítható gaz­dasági folyamatok. Mint minden mélyreható, átfogó reform, úgy a megreformált gazdasági mechanizmus is begyakorlást kíván. Időbe telik, amíg a válla­latok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munkamódszere pontosan ki­alakul az új irányítási rend­szerben. A vállalatok példá­ul megtanulják az önálló1 tervezést és a piackutatást, tisztázhatják fejlesztési irá­nyaikat, jövőbeni profilju­kat, megszilárdíthatják egy­más közötti termelési és koo­perációs kapcsolataikat eb­ben az átalakulási időszak­ban. Mindennek elengedhe­tetlen feltétele az új, közve­tett irányítási módszerek hatásának érvényesülése, a nyökölt egy dísapámán és a vonatokat nézte. Az ablakok­ban ugye sok: volt a puccos ember, mert aki utazik, fel- ránt magára valami rende­sebb rongyot... Nem tudom hány évig nézte az asszony ezeket a rohadt vonatokat... De aztán lelépett... Akkori­ban azt beszelték, hogy egy osztrák mozdonyvezetővel, vagy kalauzzal szökött meg... Bécsban lakott. En­nek a Horváthnénak szoikott írni... Most aztán hazajött.. Nem tudom mihez kezd az öreg... Ha én vagyok a he­lyében. . — Azt soha nem lehet tud­ni — mondta Ács István. — Hát nem. Ez igaz. Ha ugye hazajön valaiki ... Mert nem úgy van, hogy Piliscsa- báról tér vissza ... Honvágya is lehetett... Majd szólok a főnöknek, hogy. tartsa még az öreget. Nyáron gyorsabban dolgozik ám, de ilyenkor ügye meggémberedik a ke­ze... Elindul? — El kell 'indulnom. Itt vannak az anyám ajándé­kai ... Egyedül van, és a nénije... Ács István bement a mű­helybe, és kifizette a javítást. Mire visszaérkezett a kocsi­hoz, a segéd már összeszedte a szerszámokat. — Az öregnek szántam, osszák el — mondta és a har­mincast a segéd zsebébe gyűrte. — Odaadom majd az öreg­nek — mondta a segéd. Ács István hátratoiatott, aztán elindult a Francia út mocskos haván. Puhán, ka­varogva esett a hó, s a saür- fcás Jgöáöt as éfeesfcge sa^amtes, gazdasaga szabályozó rend szer főbb elemeinek a szük­séges finomításokkal túrién véglegesítése. Ko ; az átál­lás és a ez.o,i... o :o.,yia lansági tényezők .joniosau mennyi időt ígénj sinek. ezi nehéz megmondani Sz raj­tunk, igényesbe gunktŐl. az. általunk diktált étemtől is függ. Az. idei. az 1970. év még minden bizonnyal en­nek az átrendeződésnek je­gyében telik el. És remélhe­tőleg a negyedik ötéves ter­vet, 1971. esztendőt már ki­forrottabb módszerekkel, ki­alakultabb viszonyok között kezdhetjük. A reform módszereinek viszonylagos begyakorlása azonban a népgazdaság bel­ső átrendeződésének, inten­zív fejlesztésének csupán kezdetét, feltételét, kiinduló­pontját jelenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulására számítunk, amelyben meggyorsul a mű­szaki fejlődés, s bizonyos termékek Z—4 év alatt tel­jesen kicserélődnek. A tar­tósan veszteséges cikkek gyártása megszűnik, olcsób­ban szerezzük majd be őket, importból. Fokozódik az ide­haza és külföldön egyaránt keresett és gazdaságosan ér­tékesíthető termékek előál­lítása. A gazdasági haté­konyság növelésének lénye­ges tényezőjévé válik a ter­melés szerkezetének gyorsu­ló ütemű gyökeres átalaku­lása. A termelés struktúraválto­zása már elkezdődött. Min­denekelőtt a korszerűtlen, a gazdaságtalan, a kevéssé ke­resett cikkek gyártása csök­kent. Alapjában véve ezért mérséklődött az ipari ter­melés növekedése is. De a korszerű, gazdaságos és ke­resett cikkek gyártásának növelése gyakori esetben már hosszabb időt: műszaki fejlesztést, kapacitásbővítést igényel. A reform kapcsán mind untalan szóba kerülnek az iménti' hatékonysági felada­tok, szerkezeti változások. Tulajdonképpen mit is •Link ezen? bépgaxdu .'.gx .Tv Lekben a termelés-, % . 'úti sünié.. j.'.Uy a gyá.l­jes. TireLünk Ami a i. az.tasáy,i szín a iu.yan.u.«i— .cat illeti, a várható váltó':.' sok egy' r.sze íüo‘. -kev, .: már ^.-zi .íródó“. Köz' tartozik például a széni rögének i kőolaj és föle ' 1 felhaszná'ás* nr:'n’*'n- k r.á vekedésa a sz n rovás :• Vagy például a reg ip. v gyors fejlődés : a nr.'a i gok térhódítása, a nitres ..- műtrágyagyártás növtl' Azt is ismerjük, hogy a L r. - zai bauxitvagyon jobb h- •' nosítása végett gyorsan . lesztjük — egyebek kV szovjet kooperáció segít gével — a hazai alumínium - ipart. A változások valamenn. " irányát — különösen a vál­lalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe menő­en nem ismerhetjük előre. A műszaki fejlődés gyártmá­nyonként különböző iránya, a kereslet változása, s ezzeJ együtt számtalan kompo­nensből összetevődő haza; adottságaink, a vállalatok felkészültségének alakulása; központi tervezés számára gyakran megválaszolhatatlan kérdések maradnak. Egyebei: közt ezért is szükséges terv- gazdaságunkba a piaci mód­szereket kellő érzékkel és következetességgel. alkal­mazni. A piac és a terv kap­csolatában azonban ez utób­bi játssza a meghatározó sze­repet. Csak így lehetett a piac egyes negatív jelensé­geit elhárítanunk, a terme­lés nagyobb zavaroktól men­tes folyamatosságát fenntar­tanunk. Azok a spontán és váratlan elemek, amelyek mégis jelentkeztek vagy esetleg még ezután jelent­kezhetnek az átmeneti idő­szak sajátosságaiból, a gya­korlat hiányából és nem a reform lényegéből következ­nek. Kovács József Barkát láttam, egy nő kezében! — Ez igen. Sót hurrá. Jön a tavasz — lel­kendeztem, mert emlékeim és tapasztalataim szerint a barka még a hóvirágot is megelőzi a tavasz prognózisában. Mert tudom en, hogy szép is, meg jó is a tél a fotósnak, a siző- uek, a turistának, de mi szépség van benne, ha az ember a városon tölti napjait, tócsákat, hólé-patakokat kerülgetve. Semmi. — Hiába, megjött a tavasz — lelkendez­tem tovább a barkatartó hölgynek, aki cso­dálkozva nézett rám, azt hitte, jobb trükköm nincs az ismerkedésre. •— A barkára gondoltam, kérem — piron­kodtam szemérmes lélekkel. — Ja. a barlcára gondolt? Dunsztos üveg­ben, meleg konyhában már januárban is van — magyarázta sajnálkozva és én letörtem néztem a távozó tavasz után. Nem igazi ta­vasz volt. Műtavasz! Hiába, a műanyagok diadalmas korát ér­jük: fuszekliben, női nadrágban, cipöLalpban és tavaszban egyaránt. (~ó) Mezőgazdasági szerződéskötések Az elmúlt év decemberé­ben és az új év első napjai­ban megélénkült az 1970. év­re szóló mezőgazdasági szer­ződéskötések üteme. Az első. januári jelentések tanúsága szerint, a gazdaságok ügyel­nék arra. hogy a természeti adottságoknak legjobban megfelelő és ugyanakkor a nagyobb anyagi hasznot ho­zó fajták termesztését része­sítsék előnyben. A SZÖVOSZ vállalatai a 300 000 tonnás előirányzatból eddig több mint 150 000 tol­na burgonyára, 500 000 tonna zöldségből pedig több mint 340 000 tonna átvételére kö­töttek már megállapodást. A szerződéskötések állásából a SZÖVOSZ illetékesei arra kö­vetkeztetnek, hogy az idei burgonya- és zöldség-elő­irányzatot sikerül teljesíteni. A Gabona tröszt Vállalatai lacEsássgtxftEig amHá® ten®® kenyérgabonát vettek át az elmúlt ért termésből. Egy­más után kötik meg az 1970- re szóló megállapodásokat. A tröszt vállalatai eddig 751 000 tonna kenyérgabona, 10 000 tonna takarmánygabona és közel 50 000 tonna naprafor­gó átvételére szerződtek le. A cukorgyárak is igyekeznek •minél előbb bebiztosítani az idei nyersanyagot. Míg a leg­több Békés megyei gazdaság­gal már alá is írták a megál­lapodásokat, Vas. Veszprém és Szabolcs megyében azon­ban lassan haladnak az üzleti , tárgyalásaik. Ennek ellenére az idei 165 000 holdas elő­irányzatukból 121 000 holdra mar fedezetet tula.1 in.. f —, 39G& Jaasáe p» ltodé! (Szlovák György rajza.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents