Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLTETEK* (Vidám téli SPORTNAPKÖZI Egerben szép hagyományai vannak az Egri Dózsa iportnapköz!jenek, amely a nagy nyári iskolai szünet alatt biztosít rendszeres sportfoglalkoztatást sok száz gyerek számára. Talán ez indította Jávori Józsefék&t arra az elhatározásra, hogy az idén — első ízben —, téli sportnapközivel kísérletezzenek, annál is inkább, mivel a népszám. tálás miatt a szokásosnál hosszabbra nyúlt az iskolások téli vakációja — másrészt a sportnapközi kiváló felkészülési lehetőségeket biztosít az úttörő-olimpia versenyein jó eséllyel induló csapatoknak. A sportnapközi a megyei sportszövetség elnökségének jelentős anyagi támogatásával január 2-án nyitotta meg kapuit 150 fiú és leány előtt, akik négy csoportba osztva tevékenykednek a Szilágyi és a Dobó gimnáziumok tornatermében, vagy pedig a fedett uszodában. Vezetője Jávori József, helyettese Lisztóczky Péter, mellettük Bíró Béláne, Kovács Lászlóné és Kakukk Jenő vezetik a foglalkozásokat, de segítenek a munkában az Egri Kinizsi kézilabda-szakemberei is. Atlétika, torna, labdarúgás, kézilabda és úszás sportágakban folyik a képzés, de az időjárástól függően a téli havas sportok gyakorlására is sor kerül népszerű túrák fői-májában. Az első ilyen „kiruccanásnak” mi is szemtanúi voltunk. A gyerekek — Bíró Béláne és Kovács László vezetésével —, kisvasúttal kirándultak Szarvaskőbe, ahol síeléssel, szánkózással és vidám hógolyózással telt el az idő, amíg a kisvasút mozdonyának sípja jelt nem adott a visszaindulásra. Felső képünkön: vidáman siklanak a gyerekek szánkói a domboldalon. Középen: Balogh Emese „közeli ismeretséget köt” a hóval, Molnár Sanyi és Tóth Laci „állja” a lejtőt. Jobb oldali ki kik: íme a kirándulás befejező mozzanata: a gyerekek felszálltuk a jól fűtött kisvasúi kocsijaiba» AZ MSZMP HEVES MEGYJ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANACS NAPlUPiÁ XXI, évfolyam, 9. szám ARA l I 1970. január 11., vasárnap Nem lesz Heves menetei veszteséges íernteőszövelkezet Emelkedett a sertés- és siarvasmarha-áliomány A termelőszövetkezetek életének egyik legnagyobb eseménye a zárszámadó közgyűlés. Az egész évi munka értékelése már csal: regisztrálja, milyen, eredményt érted: el, hogy gazdálkodtak a közös gazdaságok egy esztendőn keresztül. A számvetést azonban meg kell tenni, mert a jövő terveit a ma valóságából kiindulva kell felépíteni. Nagy Lászlót, a Heves megyei Tanács VB élelmezési és mezőgazdasági osztályvezetőjét kértük meg, hogy tájékoztasson. megyénk termelőszövetkezeteinek zárszámadás előtti helyzetéről — Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy ter- melőszövetkezeteánk általában éltek az új gazdaságirányítás adta lehetőségeid: el helyesen értelmezték az önálló gazdálkodás elvét. — Hogyan mutatkozik meg ez tényekben, számokban? — Az előzetes felmérések szerint megyénk termelőszövetkezeteiben a termelési érték 8,8 százalékkal haladja meg az előző évit A tsz-ek árbevétele 11 százalékkal emelkedett és megközelíti a 2,2 milliárd forintot. Megállapíthatjuk, hogy a közös gazdaságok jövedelmezőbben termeltek, mint egy évvel ezelőtt. — Less-e a megyében veszteséggel záró termelőszövetkezet? — örömmel mondhatom, hogy nem. — Miképpen alakultak a termésátlagok az országos szinthez viszonyítva? — Ha az országos átlaghoz viszonyítjuk a termés eredményeket, a megyei átlag elmarad attól. Búzából 13,6 (az országos átlag 15,5 q), kukoricából 17 mázsa körül alakult az átlag (országos átlag 20 q). Félreértések elkerülése végett, megyénkben is mindenből emelkedett az átlagtermés, csak mértéke nem érte el az ugrásszerű országos átlagnövekedést — Mennyiben játszott közre a kedvező időjárás? — Az időjárás szerepét nem tagadjuk. Fontos a bő termés szempontjából, de mit sem ér ok- és célszerű gazdálkodás nélkül. A termelőszövetkezetekben a vezetési színvonal emelkedett, a helyi adottságoknak megfelelő gazdálkodás folyik. Az átszervezés óta először fordul elő, hogv a megye takarmány-fölösleggel rendelkezik. Ennek köszönhető, hogy a közösben emelkedett a szarvasmarha- és sertésállomány. — Mit tart negatívumnak az 1969-es esztendei tevékenységben? — A termelőszövetkezetek nem használták ki eléggé a közös vállalkozások lehetőségét. A gépesítésre, beleértve a felújításokat is, mindösz- sze hatvanhatmillió forintot fordítottak. Ez összegszerűen is kevés. Megyénk gépparkja elöregedett, tervszerűen, komplexen kell hozzálátni mihamarabb a gépesítés megoldásához. — Hogyan alakult a mezőgazdasági dolgozók jövedelme? — A tagság átlagjövedelme az előirányzatnak megfelelő emelkedést mutat. A termelőszövetkezetek többsége kellő gondot fordít a tartalékképzésre, amely mindenképpen helyes irány, mert ezzel biztosítják, zökkenő- mentessé teszik a következő gazdasági évet Sz. A. KokilJákat önle asszonvokat (3. oldalon) Tsz-demokrácia — ma (3 oldalon)' Pedagógus katedra nélküli (4. oldalon) Hektárban gondolkodni (6. oldalon) Amit tudni kell az A-2-ről (T oldalOAÍ) Holnap hatályba lép a magyar—román kishaiáriorgaimi egyezmény A magyar—román határ mentén lakó magyar, illetve román állampolgárok érintkezésének megkönnyítése érdekében a közelmúltban — mint ismeretes — egyezmény jött létre a két ország kormánya között a kishatár- forgalomról. Az egyezmény alapján a magyar, illetve a román területen az államhatártól számított 15—15 kilométeres sávban állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok határátlépési engedéllyel utazhatnak egymáshoz rokonok vagy barátok meglátogatása céljából. Az egyezményt mindkét állam kormánya jóváhagyta és az 1970. január 12-én hatályba lép. (MTD Hazaérkezett Bukarestből a magyar szakszervezeti küldöttség Gáspár Sándor nyilatkozata Szombaton hazaérkezett Bukarestből a magyar szakszervezeti küldöttség, amely Gáspár Sándornak, az MSZMP politikai bizottsága tagjának, a SZOT ■ főtitkárának vezetésével néhán\r napot a Román Szocialista Köztársaságban töltött. A delegációt a Keleti pályaudvaron a SZOT elnökségének több tagja fogadta. Hazaérkezése után Gáspár Sándor az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta, hogy megbeszéléseket folytattak Florian Danalache-val, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnökével és más szakszervezeti vezetőkkel. Tájékoztatták egymást a két ország szákszervezetednek munkájáról, tárgyalták az együttműködés továbbfejlesztéséről, és á nemzetköz szakszervezeti mozgaíon főbb kérdéseiről; Megelége déssel állapították meg hogy minden feltétele megvan a magyar és a romái szakszervezetek együttműködése további fejlesztésének Egyetértettek abban is. hogn a nemzetközi szakszervezet mozgalom jelentős erőforrá sokkal rendelkezik, amelyekkel hozzájárulhat a monopóliumok, az imperializmus, a kolonializmus és ; neokolondalizmus ellen, i béke és a népek közötti barátság ügyéért vívott harchoz. A két szakszervezeti szövetség megerősítette elhatározását, hogy a jövőben méí hatékonyabban segítik £ Szakszervezeti Világszövetségnek a dolgozók létérdekeinek megvédéséért, a demokratikus és a szakszervezeti szabadságjogokért kibontakozott akcióit. A szocialista és a nem szocialista országok szakszervezeteivel egyaránt szükségesnek tartják a két és többoldalú kapcsolatok elmélyítését, az ősz- szes haladó erők akcióegységének erősítését. Gáspár Sándor elmondotta, hogy a magyar delegáció járt több román üzemben, felkeresett szociális és kulturális intézményeket, találkozott munkásokkal, szak- szervezett aktivistákkal, s mindenütt szívélyes és baráti fogadtatásban részesült. (MTI) Indiai ipari delegáeié Budapesten Szombaton. Budapestre érkezett az indiai iparfejlesztési és vállalatügyi minisztérium delegációja, amely a kohó- és gépiparban tanulmányozza az együttműködés lehetőségeit. Bana K. D. M. Singh minisztériumi fc. tályvezető és a küldőt; többi tagja a Kohó- és G ipari Minisztérium vezt vei tárgyal, s fölkeres íü -d vállalatot tat
