Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

Kosztiimdih ti Szabad idd őszre, télre, tavaszra egy­aránt praktikus és nagyon «divatos viselet a kosztüm. A kosztümkabát mindenféle hosszúsággal, fazonos, vagy fazon nélküli megoldással, kissé karcsúsított vonallal éppúgy divatos, mint derék-- ra helyezett saját, vagy bőr-, műbőr övvel. Ezért a régeb­bi kosztümünkben sem érezhetjük magunkat ósdi­nak, s könnyen fel is fris­síthetjük egy kis szőrme, műszőrme dísszel, esetleg egy kis karcsúsító varrással, vagy övvel. Új jelleget köl esönözhetnek az öltözéknél; az új kiegészítők — új cipő táska, pulóver, kalap, vagy sapka, divatos sállal — a régi gömbök helyébe varrott divatos fém- vagy fagom­bok. E csinos kosztümök a Di­vattervező Vállalat és az- OKISZ Labor modelljeL (Nádor Ilona felv.j i A barkácsolásról A szabad szombatok beve­zetésével megnövekedett a szabad idő. Ennek egy részét igazán hasznos szórakozással, a lakás díszítését szolgáló barkácsolással lehet tölteni. A „háziipar” x'endszerint azzal kezdődik, hogy a féle­ség már többszer is panasz­kodik rossz a konyhai csap, új villanykapcsoló kellene a kamrába, vagy a családi ta­nács megállapítja, hogy fes­tetni. tapétáztatni kellene, de a költségvetésből nem futja. Ha azután a feladatot sikerül megoldani, a férj el is jegyzi magát a barkácsolással. Az első sikereken felbuzdulva, a következő lépés, már egy kis polc, vagy könyvespolc szer­kesztése, néhány deszkából, léc és vászon, vagy betonvas segítségével előszobáiul ké­szülhet. esetleg a régi búto­rokat alakítgatja át, hogy hangulatosabbá váljon a szo­ba. A barkácsoló munkában természetesen segíthetnek a családtagok is, a serdülő fiú számára is hasznos ez a fog­lalkozás, ha érzéke van hoz­zá. így a kezdetben takaré­kossági okokból végzett mun­ka lassanként szórakoztató időtöltéssé válik. A barkácsolásban is egyre jobban hódit a technika, szá­mos k- 'nyv j áenik meg a bar kácso’áshoz szükséges útmu- ■ tatásokkal. Fokról fokra haladva, na . gyón sok lakásdísz, praktikus holmi készülhet a szabad idő .ió felhasználásával. S ha vé­letlenül elő is fordul, hogy a munkát nem koronázza siker, a többi jól sikerült holmi káiytotolja a készítőjét. Ä „néma család" Nyelvünk az utóbbi Időben egy különös fogalommal gaz­dagodott: „élő szülők árvái”. Nevelőintézeteikben, sőt javí­tó-nevelő intézeteinkben sok olyan gyerek, fiatalkorú van, akiket — egymás között — így neveznek a szülőik. Hát még a családokban hány és hány ilyen „árva” gyerek van! „Csöndes Jelépés" Megismertem egy kislányt, aki elcsavargott. Alig, hogy elült otthon a csatazaj, a prédikációáradat — amit nagy szenvedéllyel, de gépies egyformasággal mindig elmond a mama — a kislány kisétált a kiskapun. Csak el hazulról egy kicsit! — ennyi vezérelte. A park­ban vidám, gitáros, kócos tár­saságot talált Kinevették őt: szoknyája hosszú, sesame fes- tetlen. Másnap mirriszoknyában. feketére mázolt szemmel, gondosan, kócolt hajjal, terv­szerűen „lépett le” hazulról. Cigarettát vett fagyi helyett. „Most menő vagy” — ámul­tak a kamaszfiúk. S a 15 éves kislány néhány hónap múlva a női klinikán kötött ki. „Na, már csak éppen ez hi­ányzott” — őrjöngött az anya. „Pedig mindene megvolt itt­hon. Mégis rossz társaságba keveredett”. — Valóban? Mindene meg­van gyerekeinknek? Ne a ru­hát. cipőt, ételt soroljuk, még- csak ne is a kerékpárt, vagy a könyveket, A szép lakás is csak kerete, lehetősége elet íerrnániknok —, de még nem otthon. Otthona van-e gyerekeink­nek? A család óriási átalakulá­son, mondhatjuk nyugodtan: megrázkódtatáson megy át napjainkban. Világszerte. A családi élet megváltó zott. alapvetően amiatt, hogy az édesanyák is állást vállaltak. A gyerekek bölcsődébe, óvo­dáiba, iskolai napközibe ke­rültek; aprócska koruktól kezdve idejük jelemtősebbik részét a családon kívül, a szü­lők számára csaknem isme­retlen, külön, világban töltik. De nem szakadnak el a csa­ládtól, számtalan, egyéb ok mellett azért sem, mert pszichológusok a megmond­hatói, hogy ebben a korban alapvetően érzelmeik irányít­ják a gyerekieket. Az utcán látott részeg emberről, az is­kolai eseményekről, a focicsa­táról, mindenről, ami kis éle­teben történik, az édesany­jának szeretne beszámolni a gyerek. Az élmények renge­tegében kell rendet teremte­nie, de egyedül nem trud. Kevés az élmény otthon Solt gyerek egyedül marad ezekkel a gondokkal. A munkahelyről hazaérke­ző szülők fáradtak. Az anya vacsorát készít, mos, vasal, s Néhány szó a helyes táplálkozásról i z utóbbi időben sajtó­** ban, rádióban is gyakran olvashatunk, hall­hatunk arról, hogyan táplál­kozzunk helyesen. Miből kel­lene többet, miből kellene kevesebbet fogyasztanunk. Miből, mit és mikor, meny­nyit kellene enni. Mi indo­kolja a kérdést, amelyről egy­re többet beszélünk? A szer­vezet egészsége, a betegségek­kel szembeni ellenállóképes­sége, amely a helyes táplál­kozással fokozható. Ma már nem az a probléma, hogy nincs mit enni, hanem az, hogy táplálkozásunkban az egyes tápanyagok aránya és mennyisége nem megfelelő. Egyesekből kevesebbet, míg másokból és többségében, többet fogyasztunk a kívána­tosnál. De ehhez ismerjünk meg egv-két alapvető fogal­mat. Táplálékainkkal különböze) ■Jcalóriamennyiségeket jutta­tunk a szervezetbe. Legna­gyobb kalóriaforrásunk a zsír. 1 gramm zsír feldolgo­zásakor a szervezetben 9 ka­lória ho képződik. 10 akg zsír 90U, 10 dkg vaj 749, 10 dkg szalonna 716 kálón' képez. 10 a kg csokoládé ea gyasztása után is közel 500 kalória szabadul fel a szer­kezetben. A fehérjék: a hús, a kiró. a sajt. a tej. a tojás és a ezérihicuűl:-:; a cukor, a méz In«. január 16.» szossbat és tésztafélék 1 grammja 4 kalória bevitelt jelent a szervezetbe. Élelmianyagaink több-kevesebb arányban egyaránt tartalmaznak fehér­jét, szénhidrátot és zsírt. Ka­lóriában szegény élelmianya­gok a főzelék, gyümölcs és salátafélék. Ugyanakkor ezek a leggazdagabbak vitaminok­ban és ásványi anyagokban. IX alóriaigénytinket nagy mértékben befolyásol­ja a kor, az éghajlat, vagyis a hőmérséklet (télen valami­vel több kalóriát adó táplá­lékra van szükségünk) és a végzett munka nehézségi fo­ka. Idősebb korban csökken a kalóriaszükséglet. Szellemi munkánál 2500. közepes tes­ti munkánál 3200. nehéz fizi­kai munka esetén 4000 kaló­ria a szervezet napi igénye. A túl zsíros ételek fogyasz­tása. (ami eléggé jellemző a magyar konyhára), feldolgo­zása megterhelő munkát je­lent a szervezetnek. Az emésztőrendszer megterhelé­se mellett pedig — a kuta­tások azt mutatják —, az ilyenfajta táplálkozásnak az érelmeszesedés kialakulásá­ban is szerepe van. Táplálékaink összkalória tartalmának az lenne a he­lyes. ha 20—10 százaléka lenne záradék. Napi zsírfo- gyasztásunk ne legyen több 30—100 grammnál. Jó waina» az is, ha legalább egynegye­dét étolajjal fedeznénk zsír­fogyasztásunknak. Könnyeb­ben emészthető és 6zámos olyan biológiailag értékes anyagot tartalmaz, amellyel a sertészsír nem rendelkezik, de a szervezetnek szüksége van rá. C Ihízást okoznák a fe­^ lesleges mennyiségben fogyasztott szénhidrátok is, a kívánatosnál nagyobb meny- nyiségben fogyasztott kenyér és tésztafélék, édességek. A tanács: együnk kevesebb ke­nyeret. A burgonyából és főtt tésztából készült köre­tekhez hús mellé fölösleges és helytelen szokás kenyeret enni. Mérsékeljük a tészta­félék, édességek fogyasztását is. Élelmianyagaink igen érté­kes részei a fehérjék. Szere­pük rendkívül fontos. Ebből fejlődik a test. ez növeli a szervezet ellenállóképességét a különböző betegségekkel szemben. Húst, halat, tejet, sajtot, túrót, vagy tojást minden főétkezésnek tartal­maznia kell. Vonatkozik ez elsősorban a reggeli Írre. Saj­nos eléggé elterjedt az a rossz szokás, hogy reggelire csak üres teát isznak, vagy éppen harapnak hozzá né­hány falat vajas-, vagy zsí­roskenyeret. Ez nem biztosít­ja a szervezet tápanyagigé­nyét a délelőtti órákra, ami­kor talán éppen a leginten­zívebben, legjobban kell dol­goznunk. A kívánatos komp­lett, fehérjéket is tartalmazó reggeliknek minden család­ban, minden dolgozó ember­nél szokásossá kellene vái- niok. Elhízáshoz vezetnek viszont a szokásos esti, nagy étkezé­sek, mert a szervezet nem tudja feldolgozni a nagy tö­megben elfogyasztott táplá­lékot, felvett tápanyagot. Ez a módszer az éjszakai nyu­godt álmunk, pihenésünk szempontjából is helytelen, egészségtelen. A kalorikus tápanyago- ^ kon kívül a szerve­zetnek természetesen szüksé­ge van a szervezet szabályo­zásában részt vevő ásványi anyagokra és vitaminokra. A helyes táplálkozásnál erre is gondot keli fordítani. S ezeket éppen az alacsony ka­lóriatartalmú főzelékek és gyümölcsök biztosítják. A téli hónapokban gondoljunk a naponta szükséges C-vi- tamin pótlására. A C-vita- min-igény kielégítésében ilyenkor az alma, a citrom, a narancs, a savanyúkáposzta, a cékla segít. A korszerű táplálkozást a kalorikus tápanyagok mér­séklésé. a bőséges fehérje, főzelék, gyümölcs és saláták fogyasztása jellemzi. A komplett reggelik és a mér­sékelt vacsorák hozz' egrié­nek. hogy óvjuk egészségün­ket és fokozzuk szervezetünk ellenálló képességét, teher­bíró erejét löst Kigé János bizony ideges, mert. „szalad a lakás”. Az igazság az: a leg­szorgalmasabb asszonynak is erején felüli megpróbáltatás, hogy helyt kell állnia a mun­kahelyen, el kell látnia a csa­ládot, s emellett időt kell sza­kítania önmaga ápolására is. Nehéz szívvel sorolják a fel­adatokat mert legtöbbször nem lehet sorrendet tartani, s mint elhalasztható kérdés, utlojára marad a gyerekekkel való törődés. S este a fárad­tan robotoló család legtöbb helyen ráadásul még a tv rabja is. örülnek, ha jó az idő, „kicsaphatják” a gyére­iteket az udvarra, s még na­gyobb öröm, ha a tv-műsor idejére már ágyban, van, nem zavar. Egyre kevesebb a sző. A nevelés leszűkül a fegyelme­zésre, így hovatovább örül a gyerek, ha meg se szólítják, mert legalább békén hagyják. A „néma családiban” kevés élmény jut a gyerekeknek, ezért házon kívül igye­keznek megszerezni. Amint felcseperednek, meg is kísérlik. Elmennek, ki- maradoeznak hazulról. S ha ezek a gyerekek rossz útra térnék, hallhatjuk a bírósá­gon a társadalom felelőssé­géről, mindnyájunk felelős­ségéről a szavákat, s nem ért­jük (a zokogó szülők sem), hogyan nőnek fél közöttünk az érzelemszegény, magányos gyerekek. Hitetlenkedve hall­gatta a bíró kérdését egy apa (akinek a fia virágtartókat borogatott fel, hogy egy kis „neecet” csináljon), hogy mi­kor volt a gyerekével kirán­dulni, megálltak-e már a parkiban, megnézni milyen virágok vannak ott? Nézték-e már a gyerekével együtt a csillagokat, készítet­tek-e madáretetőt? Hitetlen­kedett az apa: mi köze ezek­nek a dolgoknak egymáshoz? Persze, ki tudja valóban van-e köze? Mert nem min­den fiatal, borogat virágtar­tót, szemtelenkedik nőkkel, nem minden hosszú hajú ke­veredik bandába, s kevés fia­talt kell elvonókúrára külde­ni 18 éves korban. De sokan, egyre többen hurcolják a magányosság kóloncait. Pedig sok szép élményt, meghitt el­beszélgetések emlékét — va­lóságos kincseket! — hozhat­nának gyerekkorukból. Mégis „árvák”, olyan családok, ár­vái, ahol látszólag minden rendben van. amelyekről kül­ső szemlélő a család mintaké­pét formázhatná. Elnyomott erők Nincs elég bajunk a nyil­vánvalóan rossz életű csalá­dokkal. ahol mindennaposak a háborúságok, ahol,’az alko­hol rabja az apa vagy az anya? — kérdezhetnénk, — Miért vesztegetjük az időt er­re? Amikor ott vannak pél­dául az elvált szülők valóban hajótörött gyerekei... — és sorolhatjuk még tovább. Mégis kell erről is beszélni. Mert ezekben a „néma csa­ládokban” a látszólagos nyu­galom, az „összkomfortos bé­ke” mélyén kiszámíthatatlan erők elnyomottsága szúny- nyad. S ha nem is törne ki a látványos dactettekben, vajon érzelemszegény lelkesedni nem tudó, fiatalságában elfá­sult új nemzedékre van-e szüksége társadalmunknak? P. Szőke Mária KÉZIMUNKA Kötött kabát, sapka, sál A patentrész egy sima, egy fordított. A kabát és a sapka mintája: 1. sor: végig sima, 2. sor: 1 sima, 1 fordított, 3. és 4. sor: aminek lát­szik, 5. sor: végig sima, 6. sor: 1 fordított, 1 sima, 7. és 8. sor: aminek látszik. Szabásminta szerint dol­gozunk, s a szükséges kezdő szemszámoí, valamint a fej­bőségnek megfelelő szemszá­mot; kötésmintával állapítjuk meg. Sál. Egy sima, egy fordított kö­téssel készül. Tíz szemre kezdjük. A második somál minden szemből két szemel, a negyedik somál ismét minden szemből két szemet kötünk. így lesz 40 szemünk, ezt kötjük végig. A sál má­sik végét ugyanúgy fejezzük be, ahogy kezdtük: két-két szemet összekötve, amíg ma­rad 10 szemünk. A sál két végét körbefogva, bojtot var­runk rá. Sapka. Öt tűvel kötjük, egy sim^ egy fordítottal kezdünk, utána a kabát mintája kö­vetkezik. A fogyasztás min­den soron 3—6 szemet el­osztva történik. A 20 szemre lefogyasztott munkánkat tű­re fűzve összevarrjuk é/ pompont varrunk rá. Szeged? Béléssé

Next

/
Thumbnails
Contents