Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

VKIkAtó PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP/A XXI. évfolyam, 7. szám ÄRA 80 FILLÉR 1970. január 9., péntek Komócsin Zoltán elvtárs tegnap Egerbe látogatott Komócsin Zoltán elvtárs az Egri Dohánygyárban tett látogatása során, a többi között megtekintette a legmodernebb iilteres cigaretta gyártó gépeket is. (Foto: Kiss Tegnap, január 8-án, ígér be látogatott Komócsin Zoltán,, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai- Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A ‘megyei pártbizottság székhá­zéban Oláh György, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, dr. Sí­pos István, a megyei pártbi­zottság titkára, — a megyei pártvégreha j tó -bizottság tag­jai — és Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság el­ső titkára köszöntötte a Köz­ponti Bizottság titkárát. Oláh György elvtárs tá­jékoztatta Komócsin elv­társat a megye gazdasági, politikai helyzetéről, majd a Központi Bizottság titká­ra vendéglátói kíséretében az Egri Dohánygyárba láto­gatott. A kora délutáni órákban Komócsin elvtárs akiívaérte- kezleten ' találkozott1 a megye ‘ kommunistáinak képviselői­vel és tájékoztatta őket a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Komó­csin elvtárs előadása végén tolmácsolta a Központi Bi­zottság és Kádár elvtárs el­ismerését a megye kommu­nistáinak, dolgozóinak 1969. évi eredményes munkájukért és sok sikert kívánt a továb­bi feladatok megvalósításá­hoz. A kommunista aktívaülés után Komócsin elvtárs a megye és a város vezetői­nek kíséretében az egri Ho Si Minh Tanárképző Főisko­lába látogatott, ahol a felső­fokú intézmény vezetői, Béla) munkáikról, terveikről tá­jékoztatták a vendégeket. Komócsin elvtárs tegnap az esti órákban visszautazott ,a fővárosba. „Együttműködés a kékéért Péter János interjúja a Novoje Vremjában MOSZKVAI Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminiszte­re, aki hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, haza­utazása előtt nyilatkozott a Novoje Vremja szerkesztősé­gének. A szovjet hetilap legújabb száma közli Péter János válaszait. Kérdés: Miben látja Ma­gyarország, mint a szocialista közösség szerves része, fela­datát a közép-európai helyzet megszilárdításáért és az eu­rópai biztonságért vívott harcban? Válasz: A két világháború Közép-Európából indult ki. Ma is Közép-Európán vonul végig az a választóvonal, amelynek két oldalán helyez­kednek el a két szövetségi rendszer legfőbb erői, farkas­szemet nézve egymással. Eu­rópa ma mégis látszólag a foldkereség legnyugodtabb kontinense. A látszólagos nyugalom alatt azonban itt rejtőznek a legnagyobb ve­szélyek, amelyek a szembe­álló erők összecsapásához, világháborúhoz vezethetnek. Magyarország nyugati ha­tárai a szomszédos és semle­ges Ausztriával nemcsak két ország határait jelentik, ha­nem a két rendszer határait is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy példamutatóan fejlődje­nek a magyar—osztrák kap­csolatok, s ezek járuljanak hozzá a közép-európai békés viszonyok stabilizálásához. Politikai törekvéseinkben mi a dunavölgyi országok és né­pek kapcsolatai fejlődését sürgetjük. A Duna-vöLgye a Német Szövetségi Köztársa­ságtól a Szovjetunióig külön­böző rendszerű országokat érint, és ezek kapcsolatainak a bővülése a közép-európai biztonság lényeges tényezője. A jelenlegi európai viszony­lagos nyugalomnak döntő té­nyezője az, hogy a szocialista országok közössége erős és visszatartja a kockázatos ka­landoktól azokat, akiknek egyébként nem tetszik a dol­gok jelenlegi fejlődése Euró­páiban. Éppen ezért a Ma­gyar Népköztársaság mint a szocialista országok közössé­gének tagja, arra törekszik, hogy minél erősebb és haté­konyabb legyen ez a szövet­ség, mert így lehet előkészí­tem az összeurópai biztonság­rendszerét, amelynek előké­szítésére a szocialista orszá­gok az európai biztonsági konferencia összehívását ja­vasolják. A konferencia elő­készítése folyamatban van. Vannak zavarkeltő kísérletek, amelyek meghiúsítani, vagy legalábbis késleltetni szeret­nék a konferencia összehívá­sát. Annyira növekszik azon­ban az ésszerű követelés ere­je a konferencia megtartásá­ért, hogy a konferencia vár­tlafnapos partizán emlékűim üal^ótiirján környékén úr, Aiíai Miklós a túrázó fiatalok között , A magyarországi partizán- s ellenállási mozgalmak ér- űékelésével foglalkozó há­romnapos tanácskozás után, rsütörtökön reggel megkez­dődött az a hatnapos par- ;izán emléktúra, amelyet Salgótarján környékén, az egykori harcok színhelyén rendez az ország valameny- nyi tájáról érkezett fiatalok részvételével a KISZ Nógrád megyei bizottsága. A túra első napjának programjában részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, a kormány elnökhelyet­tese, aki a háború alatt a legendás Marót-csoport tag­jaként harcolt a német meg­szállók ellen. A salgótarjá­ni partizán emléktúra rész­vevői — mintegy 150 fiatal, akik a budapesti és a me­gyei ifjúkommunistákat kép­viselik — csütörtökön a Salgótarján közelében levő egyik legszebb kirándulóhe­lyen, az eresztvényi turista- háznál köszöntötték a túrán ‘té&rt vevő dr. Ajtai Mik­lóst és Kárpáti Sándort, va­lamint a megye púid-, taná­csi és KISZ-vezetőit, akik csatlakoztak a fiatalokhoz és mintegy hétkilométeres sza­kaszon. behavazott erdei úton közelítették meg az 1919-es dicsőséges északi hadjárat egyik kiindulási pontját, a salgói várral szember felállított tanács­köztársasági emlékművet, amelyet a fiatalok megko­szorúztak. A túrázók ezután a sal- góbánvai Lovász József KISZ-vezetőképző Iskolán tartották rövid pihenőt, ahol dr. Ajtai Miklós hosszan be­szélgetett a fiatalokkal a magyar oartizán- és ellen­állási mozgalom harcairól, a Marót-csoport sikeres ak­cióiról. A vendégek ezután ellátogattak a nemrég meg­nyílt karancsberényi par­tizán emlékmúzeumba, ame­lyet a Nógrádi Sándor-ve­zette partizánegység egyko­ri főhadiszállásán rendezte!;, be, (MTI) Csaltam 11 milliárd forint termelési ériélet állít elő a tanácsi ipar Tanácsvezeíők értekezlete a Könnyűipari Minisztériumban A tanácsok felügyelete alatt mintegy 200 állami vállalat működik. Ezek csak­nem 100 ezer embert foglal­koztatnak, és évi termelési értékük megközelíti a 11 mil­liárd forintot. A tanácsi ipar jelentősége azonban túlnő a helyi kereteken, azonkívül, hogy az üzemek számottevő részt vállalnak a szolgálta­tásokból, részt vesznek a la­kosság áruellátásában is. A tanácsi vállalatok több­sége — mintegy 120 — a könnyűipari ágazathoz tar­tozik. A Könnyűipari Mi­nisztérium vezetői évente értekezleten tájékoztatják a megyei és megyei jogú váro­si tanácsok ipari vezetőit, a végrehajtó bizottságok el­nökhelyetteseit az ágazat te­vékenységéről. Ilyen érte­kezletet hívtak össze csütör­tökön a Könnyűipari Mi­nisztériumba. ezúttal azon­ban részt vettek a megbe­szélésen a kohó- és gépipar, és a nehézipar képviselői is. Ott volt Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese és dr. Papp La­jos, a Minisztertanács ta- uácsszervek osztályának ve­zetője. Dr. Móré András, a Köny- nyűipari Minisztérium fő­osztályvezetője bevezető elő­adásában a népgazdaság helyzetéről, az ipari fejlődés általános tendenciáiról, az új gazdasági mechanizmus ta­pasztalatairól. a lakosság áruellátásának és a termelé­kenység növelésének felada­tairól, az ösztönzési módsze­rek várható módosításáról, az ipar fejlesztési koncep­ciőiról szólt. Ezt követően dr. Korányi György, a Ne­hézipari Minisztérium főosz­tályvezetője, L ittvai István, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium főosztályvezetője, majd Hámori Sándor, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője számolt be az ágazat munkájáról, s ezen belül a tanácsi vállalatok je­lentőségéről. feladatköréről. A könnyűipari ágazathoz tartozó helyiipari üzemek közül különösen figyelemre méltó a nyomdák, a bútor­gyárak, és a ruhaipari üze­mek munkája. Az országban működő 38 nyomda közül 20 tartozik a tanácsokhoz, s ezek adják az iparág terme­lésének 18—19 százalékát. Sok gondot okoz azonban a géppark elavultsága. A nyomdaipar ötéves fejleszté­si koncepciójának kidolgo­zásánál figyelembe vették, hogy csökkenteni kell a nyomdák fővárosi koncent­ráltságát, korszerűsíteni kell a vidéki üzemeket. Hét vi­déki nyomdánál olyan nagy­arányú rekonstrukció válik szükségessé, amelyet saját fejlesztési alapból a vállala­tok nem tudnak megoldani, ezért állami támogatás igénybevételével is számol­nak. A hazai bútoripar terme-j lésének 43 százalékát a mi­nisztériumhoz. 21 százalékát a tanácsokhoz tartozó válla­latok adják, a fennmaradó 36 százalék pedig a szövet­kezetektől származik. A kö­vetkező ötéves terviévak­ban legalább 45 szází kai kell növelni a bútoripar ka^ paritását, újabb gyárakat kell létrehozni, korszerűsíte­ni kell a meglevőket és meg kell vizsgálni a kisebb ter­melőegységek fejlesztésének lehetőségeit, mert nem lehet lemondani azok termékeiről sem. A tervezendő beruházá­sok 1,6—1,7 milliárd forin­tot igényelnek, a vállalatok­nak azonban mindössze 500 —600 millió forintos fejlesz­tési alap áll rendelkezésük­re, s ez is 111 termelőegy­ségnél oszlik meg. Felkérték a tanácsokat, hogy saját anyagi erőforrásaikból is se­gítsék a bútorgyártás foko­zását és a bútorkereskede­lem korszerűsítését. A lakosság ruházati cikk- ellátásában is mind számot­tevőbb szerepet kell vállal­niuk a helyiipari üzemek­nek, tekintettel arra, hogy ágazati méretekben a követ­kező öt év alatt a cipőipar­ban előreláthatólag 45, a kötszövőiparban 50, a kon­fekció-iparban 42—45 száza­lékkal kell növelni a terme­lést ahhoz, hogy megközelí­tően kielégítsék az igénye­ket. A tanácsok vezetői felszó­lalásaikban a tanácsi üze­mek jelenlegi munkáján kí­vül ismertették azokat a problémákat is, amelyek, megoldásában az eddiginél fokozottabban igénylik az ágazati vezetők közreműkö­dését. Az értekezleten Földi László, a könnyűipari mi­niszter első helyettese nyolc tanácsi vezetőnek nyújtotta át a Könnyűipar Kiváló Dol- mzöm. totüPtetfiäfc. (MTI) ható körvonalai egyre bizto­sabban rajzolódnak ki. Kérdés: Milyen jelentőség­gel bír Magyarország számá­ra a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése? Válasz: Magyarország ezek­ben a hetekben és hónapok­ban ünnepli felszabadulásá­nak negyedszázados jubileu­mát. A szövetséges és társult hatalmaknak a hitleri fasiz­mus felett aratott győzelmé­vel, a kelet-európai fronto­kon a Szovjetunió felszabadí­tó hadműveleteivel, a szocia­lista társadalom építésének lehetőségeivel a kelet-európai népek számára új korszak köszöntött be. Az Európa pe­remén élő régi elmaradott or­szágok’helyén új országok fejlődnek. Egész eddigi törté­netük leggyorsabb fejlődését élik át. A Szovjetunióval és egymással való szoros szövet­ség és széles körű gazdasági együttműködés teremti még ezeknek az országoknak a számára a fejlődés kedvező, nemzetközi feltételeit. A szovjet—magyar együttműkö­dés a nemzetközi élet terén a nemzetközi viszonyok javítá­sára irányul. Mostani moszk­vai megbeszéléseink is ezt a célt szolgálták. Kérdés: Hogyan értékeli ön a jelenlegi Szovjetunióban tett látogatásának eredmé­nyeit? » Válasz: A látogatásról kö­zös politikai nyilatkozatot ad­tunk: ki, amely egyrészt hí­ven tükrözi a tárgyalások légkörét és feltárja a kérdé­sek széles körét, amelyekkel foglalkoztunk. A tárgyalások és , beszélgetések során a fő törekvés arra irányult, hogy a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi tervszerű és célszerű szélesítése mellett mit tehe­tünk együtt a nemzetközi ve­szélyek csökkentése, s a béke és biztonság erősítése érdeké­ben. Nagyra értékelem azt a kö­rültekintő és felelősségteijes eljárását, amellyel a Szovjet­unió kormánya a mai nagyon bonyolult világhelyzetben a különböző módon súlyos ve­szélyekkel terhes kérdéseket kezeli. A moszkvai látogatás mel­lett vendége lehettem a Szov­jetunió két köztársaságának: a Grúz Szocialista Köztársa­ságnak és az Ukrán Szocialis­ta Köztársaságnak is. Az ott folytatott beszélgetések és az utazás során gyűjtött tapasz­talatok mindenütt azt a közös reményüket tükrözték, hogy minden nagy nemzetközi ve­szély és sok bonyodalom el­lenére sikerült megszilárdíta­ni az európai biztonságot és ezen keresztül kedvező irány­ba terelni a nemzetközi vi­szonyok alakulását más kon­tinenseken is. Titkos informátorok A Civilta Cattolica című jezsuita hetilap legutóbbi számában Robert Graham atya szenzációs adatokat kö­zölt a náci Németország, va­tikáni kémtevékenységéről. A második világháborúban állítólag legkevesebb öt náci német szervezet tartott fize­tett kémeket és titkos infor­mátorokat a Vatikánban, amelyet az egyik legfonto­sabb hírforrásuknak t .-'-in­tettek. Képtávxromcon érkezeti (2. oldalon) Az egri öntödében (3. oldalon) „Nyomozás" húsz év után (4. oldalon) Vélemények a féJidényes bajnokságról (6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents