Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-09 / 7. szám
VKIkAtó PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP/A XXI. évfolyam, 7. szám ÄRA 80 FILLÉR 1970. január 9., péntek Komócsin Zoltán elvtárs tegnap Egerbe látogatott Komócsin Zoltán elvtárs az Egri Dohánygyárban tett látogatása során, a többi között megtekintette a legmodernebb iilteres cigaretta gyártó gépeket is. (Foto: Kiss Tegnap, január 8-án, ígér be látogatott Komócsin Zoltán,, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai- Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A ‘megyei pártbizottság székházéban Oláh György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára, — a megyei pártvégreha j tó -bizottság tagjai — és Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság első titkára köszöntötte a Központi Bizottság titkárát. Oláh György elvtárs tájékoztatta Komócsin elvtársat a megye gazdasági, politikai helyzetéről, majd a Központi Bizottság titkára vendéglátói kíséretében az Egri Dohánygyárba látogatott. A kora délutáni órákban Komócsin elvtárs akiívaérte- kezleten ' találkozott1 a megye ‘ kommunistáinak képviselőivel és tájékoztatta őket a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Komócsin elvtárs előadása végén tolmácsolta a Központi Bizottság és Kádár elvtárs elismerését a megye kommunistáinak, dolgozóinak 1969. évi eredményes munkájukért és sok sikert kívánt a további feladatok megvalósításához. A kommunista aktívaülés után Komócsin elvtárs a megye és a város vezetőinek kíséretében az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolába látogatott, ahol a felsőfokú intézmény vezetői, Béla) munkáikról, terveikről tájékoztatták a vendégeket. Komócsin elvtárs tegnap az esti órákban visszautazott ,a fővárosba. „Együttműködés a kékéért Péter János interjúja a Novoje Vremjában MOSZKVAI Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, aki hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, hazautazása előtt nyilatkozott a Novoje Vremja szerkesztőségének. A szovjet hetilap legújabb száma közli Péter János válaszait. Kérdés: Miben látja Magyarország, mint a szocialista közösség szerves része, feladatát a közép-európai helyzet megszilárdításáért és az európai biztonságért vívott harcban? Válasz: A két világháború Közép-Európából indult ki. Ma is Közép-Európán vonul végig az a választóvonal, amelynek két oldalán helyezkednek el a két szövetségi rendszer legfőbb erői, farkasszemet nézve egymással. Európa ma mégis látszólag a foldkereség legnyugodtabb kontinense. A látszólagos nyugalom alatt azonban itt rejtőznek a legnagyobb veszélyek, amelyek a szembeálló erők összecsapásához, világháborúhoz vezethetnek. Magyarország nyugati határai a szomszédos és semleges Ausztriával nemcsak két ország határait jelentik, hanem a két rendszer határait is. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy példamutatóan fejlődjenek a magyar—osztrák kapcsolatok, s ezek járuljanak hozzá a közép-európai békés viszonyok stabilizálásához. Politikai törekvéseinkben mi a dunavölgyi országok és népek kapcsolatai fejlődését sürgetjük. A Duna-vöLgye a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig különböző rendszerű országokat érint, és ezek kapcsolatainak a bővülése a közép-európai biztonság lényeges tényezője. A jelenlegi európai viszonylagos nyugalomnak döntő tényezője az, hogy a szocialista országok közössége erős és visszatartja a kockázatos kalandoktól azokat, akiknek egyébként nem tetszik a dolgok jelenlegi fejlődése Európáiban. Éppen ezért a Magyar Népköztársaság mint a szocialista országok közösségének tagja, arra törekszik, hogy minél erősebb és hatékonyabb legyen ez a szövetség, mert így lehet előkészítem az összeurópai biztonságrendszerét, amelynek előkészítésére a szocialista országok az európai biztonsági konferencia összehívását javasolják. A konferencia előkészítése folyamatban van. Vannak zavarkeltő kísérletek, amelyek meghiúsítani, vagy legalábbis késleltetni szeretnék a konferencia összehívását. Annyira növekszik azonban az ésszerű követelés ereje a konferencia megtartásáért, hogy a konferencia vártlafnapos partizán emlékűim üal^ótiirján környékén úr, Aiíai Miklós a túrázó fiatalok között , A magyarországi partizán- s ellenállási mozgalmak ér- űékelésével foglalkozó háromnapos tanácskozás után, rsütörtökön reggel megkezdődött az a hatnapos par- ;izán emléktúra, amelyet Salgótarján környékén, az egykori harcok színhelyén rendez az ország valameny- nyi tájáról érkezett fiatalok részvételével a KISZ Nógrád megyei bizottsága. A túra első napjának programjában részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese, aki a háború alatt a legendás Marót-csoport tagjaként harcolt a német megszállók ellen. A salgótarjáni partizán emléktúra részvevői — mintegy 150 fiatal, akik a budapesti és a megyei ifjúkommunistákat képviselik — csütörtökön a Salgótarján közelében levő egyik legszebb kirándulóhelyen, az eresztvényi turista- háznál köszöntötték a túrán ‘té&rt vevő dr. Ajtai Miklóst és Kárpáti Sándort, valamint a megye púid-, tanácsi és KISZ-vezetőit, akik csatlakoztak a fiatalokhoz és mintegy hétkilométeres szakaszon. behavazott erdei úton közelítették meg az 1919-es dicsőséges északi hadjárat egyik kiindulási pontját, a salgói várral szember felállított tanácsköztársasági emlékművet, amelyet a fiatalok megkoszorúztak. A túrázók ezután a sal- góbánvai Lovász József KISZ-vezetőképző Iskolán tartották rövid pihenőt, ahol dr. Ajtai Miklós hosszan beszélgetett a fiatalokkal a magyar oartizán- és ellenállási mozgalom harcairól, a Marót-csoport sikeres akcióiról. A vendégek ezután ellátogattak a nemrég megnyílt karancsberényi partizán emlékmúzeumba, amelyet a Nógrádi Sándor-vezette partizánegység egykori főhadiszállásán rendezte!;, be, (MTI) Csaltam 11 milliárd forint termelési ériélet állít elő a tanácsi ipar Tanácsvezeíők értekezlete a Könnyűipari Minisztériumban A tanácsok felügyelete alatt mintegy 200 állami vállalat működik. Ezek csaknem 100 ezer embert foglalkoztatnak, és évi termelési értékük megközelíti a 11 milliárd forintot. A tanácsi ipar jelentősége azonban túlnő a helyi kereteken, azonkívül, hogy az üzemek számottevő részt vállalnak a szolgáltatásokból, részt vesznek a lakosság áruellátásában is. A tanácsi vállalatok többsége — mintegy 120 — a könnyűipari ágazathoz tartozik. A Könnyűipari Minisztérium vezetői évente értekezleten tájékoztatják a megyei és megyei jogú városi tanácsok ipari vezetőit, a végrehajtó bizottságok elnökhelyetteseit az ágazat tevékenységéről. Ilyen értekezletet hívtak össze csütörtökön a Könnyűipari Minisztériumba. ezúttal azonban részt vettek a megbeszélésen a kohó- és gépipar, és a nehézipar képviselői is. Ott volt Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese és dr. Papp Lajos, a Minisztertanács ta- uácsszervek osztályának vezetője. Dr. Móré András, a Köny- nyűipari Minisztérium főosztályvezetője bevezető előadásában a népgazdaság helyzetéről, az ipari fejlődés általános tendenciáiról, az új gazdasági mechanizmus tapasztalatairól. a lakosság áruellátásának és a termelékenység növelésének feladatairól, az ösztönzési módszerek várható módosításáról, az ipar fejlesztési koncepciőiról szólt. Ezt követően dr. Korányi György, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője, L ittvai István, a Kohó- és Gépipari Minisztérium főosztályvezetője, majd Hámori Sándor, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője számolt be az ágazat munkájáról, s ezen belül a tanácsi vállalatok jelentőségéről. feladatköréről. A könnyűipari ágazathoz tartozó helyiipari üzemek közül különösen figyelemre méltó a nyomdák, a bútorgyárak, és a ruhaipari üzemek munkája. Az országban működő 38 nyomda közül 20 tartozik a tanácsokhoz, s ezek adják az iparág termelésének 18—19 százalékát. Sok gondot okoz azonban a géppark elavultsága. A nyomdaipar ötéves fejlesztési koncepciójának kidolgozásánál figyelembe vették, hogy csökkenteni kell a nyomdák fővárosi koncentráltságát, korszerűsíteni kell a vidéki üzemeket. Hét vidéki nyomdánál olyan nagyarányú rekonstrukció válik szükségessé, amelyet saját fejlesztési alapból a vállalatok nem tudnak megoldani, ezért állami támogatás igénybevételével is számolnak. A hazai bútoripar terme-j lésének 43 százalékát a minisztériumhoz. 21 százalékát a tanácsokhoz tartozó vállalatok adják, a fennmaradó 36 százalék pedig a szövetkezetektől származik. A következő ötéves terviévakban legalább 45 szází kai kell növelni a bútoripar ka^ paritását, újabb gyárakat kell létrehozni, korszerűsíteni kell a meglevőket és meg kell vizsgálni a kisebb termelőegységek fejlesztésének lehetőségeit, mert nem lehet lemondani azok termékeiről sem. A tervezendő beruházások 1,6—1,7 milliárd forintot igényelnek, a vállalatoknak azonban mindössze 500 —600 millió forintos fejlesztési alap áll rendelkezésükre, s ez is 111 termelőegységnél oszlik meg. Felkérték a tanácsokat, hogy saját anyagi erőforrásaikból is segítsék a bútorgyártás fokozását és a bútorkereskedelem korszerűsítését. A lakosság ruházati cikk- ellátásában is mind számottevőbb szerepet kell vállalniuk a helyiipari üzemeknek, tekintettel arra, hogy ágazati méretekben a következő öt év alatt a cipőiparban előreláthatólag 45, a kötszövőiparban 50, a konfekció-iparban 42—45 százalékkal kell növelni a termelést ahhoz, hogy megközelítően kielégítsék az igényeket. A tanácsok vezetői felszólalásaikban a tanácsi üzemek jelenlegi munkáján kívül ismertették azokat a problémákat is, amelyek, megoldásában az eddiginél fokozottabban igénylik az ágazati vezetők közreműködését. Az értekezleten Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese nyolc tanácsi vezetőnek nyújtotta át a Könnyűipar Kiváló Dol- mzöm. totüPtetfiäfc. (MTI) ható körvonalai egyre biztosabban rajzolódnak ki. Kérdés: Milyen jelentőséggel bír Magyarország számára a Szovjetunióval való együttműködés fejlesztése? Válasz: Magyarország ezekben a hetekben és hónapokban ünnepli felszabadulásának negyedszázados jubileumát. A szövetséges és társult hatalmaknak a hitleri fasizmus felett aratott győzelmével, a kelet-európai frontokon a Szovjetunió felszabadító hadműveleteivel, a szocialista társadalom építésének lehetőségeivel a kelet-európai népek számára új korszak köszöntött be. Az Európa peremén élő régi elmaradott országok’helyén új országok fejlődnek. Egész eddigi történetük leggyorsabb fejlődését élik át. A Szovjetunióval és egymással való szoros szövetség és széles körű gazdasági együttműködés teremti még ezeknek az országoknak a számára a fejlődés kedvező, nemzetközi feltételeit. A szovjet—magyar együttműködés a nemzetközi élet terén a nemzetközi viszonyok javítására irányul. Mostani moszkvai megbeszéléseink is ezt a célt szolgálták. Kérdés: Hogyan értékeli ön a jelenlegi Szovjetunióban tett látogatásának eredményeit? » Válasz: A látogatásról közös politikai nyilatkozatot adtunk: ki, amely egyrészt híven tükrözi a tárgyalások légkörét és feltárja a kérdések széles körét, amelyekkel foglalkoztunk. A tárgyalások és , beszélgetések során a fő törekvés arra irányult, hogy a kétoldalú kapcsolatok további tervszerű és célszerű szélesítése mellett mit tehetünk együtt a nemzetközi veszélyek csökkentése, s a béke és biztonság erősítése érdekében. Nagyra értékelem azt a körültekintő és felelősségteijes eljárását, amellyel a Szovjetunió kormánya a mai nagyon bonyolult világhelyzetben a különböző módon súlyos veszélyekkel terhes kérdéseket kezeli. A moszkvai látogatás mellett vendége lehettem a Szovjetunió két köztársaságának: a Grúz Szocialista Köztársaságnak és az Ukrán Szocialista Köztársaságnak is. Az ott folytatott beszélgetések és az utazás során gyűjtött tapasztalatok mindenütt azt a közös reményüket tükrözték, hogy minden nagy nemzetközi veszély és sok bonyodalom ellenére sikerült megszilárdítani az európai biztonságot és ezen keresztül kedvező irányba terelni a nemzetközi viszonyok alakulását más kontinenseken is. Titkos informátorok A Civilta Cattolica című jezsuita hetilap legutóbbi számában Robert Graham atya szenzációs adatokat közölt a náci Németország, vatikáni kémtevékenységéről. A második világháborúban állítólag legkevesebb öt náci német szervezet tartott fizetett kémeket és titkos informátorokat a Vatikánban, amelyet az egyik legfontosabb hírforrásuknak t .-'-intettek. Képtávxromcon érkezeti (2. oldalon) Az egri öntödében (3. oldalon) „Nyomozás" húsz év után (4. oldalon) Vélemények a féJidényes bajnokságról (6. oldalon)
