Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
iV* 1 t * Egy /"'«■ * •t’nmány Az osztható oszthatatlan Az emberiség régi vágya környezetének minél tökéletesebb megismerése; felderíteni az anyagi világ objektív törvényszerűségeit. Már időszámításunk előtt is igen élénken foglalkoztatták az embereket azok a kérdések, melyek az anyag legkisebb építőköveinek megismerésére irányultak. Ókori bölcselők Az utókor számára megmaradt feljegyzések bizonyítják. hogy már kb. 2500 esztendővel ezelőtt Thálész átfogó elképzelést dolgozott ki. Szerinte az anyag szemünk elé kerülő változatos formái egyetlen őselemből, a vízből fejlődtek ki. Utódai elképzelései szerint ez az ősanyag a levegő. Későbbi elméletek azt bizonygatták, hogy négy őselem létezik: a föld, a levegő, a víz és a tűz. Platón ezt még kiegészítette egy ötödik, „titokzatos” elemmel, s az elemek legkisebb részének az öt legegyszerűbb szabályos testet képzelte el. Démokritosz újból visszatért az egyetlen, közös építőkő-elmélethez, mely részecskék tovább nem darabolhatok (oszthatatlan = atom). S a világ változatos anyagfajtái ezen részecskék más és másféle társulások — összekapcsolódásokként jöt- létre Az 1600-as évek közepéig szinte semmit sem fejlődött a kémiai elemekről, azok építőköveiről vallott elképzelés. Boyle — a tudományos kémia megalapítója — volt az első, aki a mai értelemben vett kémiai elem fogalmát megalkotta, és ezeket sajátos atomokkal rendelkező olyan építőköveknek tekintette, melyek tovább nem bonthatók, de más anyag belőlük szintetizálható. Tehát sok atomfajtát tételezett fel. (Ma már 105 ismeretes). Az első atomátalakítás Az atomok létezését nem volt egyszerű bebizonyítani. Egyetlen atom megfigyelése, tömegének mérése nem lehetséges. A későbbiek során sok olyan ma is érvényes törvényt fedeztek fel, melyek egyre világosabban bizonyították, hogy léteznek atomok. Megállapították az egymással vegyülő elemek súlyviszonyait, definiálták az atomsúly fogalmát, Mengye- lejev felfedezte az elemek periódusos rendszerét, Avo- gadro igazolta a róla elnevezett törvényt, amelynek segítségével már egyetlen atom tényleges tömege is kiszámítható (a legkönnyebb a hidrogénatom, abszolút tömege 1,6 • 10—25 gramm). A századforduló hozta a nagy változást, mely alapja a ma elfogadott ismereteknek. Felfedezték a természetes radioaktivitást. Kísérletileg igazolták, hogy a pe- íiódusos rendszer akkor még utolsó, 92. eleme, az urán radioaktív bomlásakor hélium, egy másik elem képződik — minden külső behatás nélkül. Néhány év telt el, amíg a radioaktív bomlást mesterségesen is sikerült véghezvinni. Felismerték, hogy a folyamat közben az atom magjában megy végbe lényeges változás, tehát azt kell átalakítani. Az első atomátalakítás Rutherford nevéhez fűződik (1919). Nitrogén atomokat alakított át oxigén és hidrogén atomokká. Az új termék mennyisé ge nem volt mérhető, mert csupán egy-két db atomon sikerült ezt az átalakítást megvalósítani. Ma már szin te bármely elemből lehet más kémiai elemet előállítani gyorsítóberendezések segítségével. Sorra épültek a nagy o' bnál nagyobb gyorsítók, s a kísérletek során egyre több olyan jelenséget őszülitek, melyekből arra következtettek, hogy az oszthatatlannak vélt atomok is sok-sok apróbb-nagyobb részecskékből épülnek fel. Elemi részecskék Megdőlt az oszthatatlan atom évezredes hipotézise, új fogalom, az atomi építőkövek, az elemi részecskék fogalma jött létre. A legváltozatosabb részecskéket fedezték fel, s ma már a számuk meghaladja a kétszázat is. Sokféle elképzelés van az elemi részecskék létezésének magyarázatára. Az egyik legismertebb Heisenbergnek — a ma is élő elméleti fizikusok egyik legnagyobb alakjának — elmélete. Elképzelése szerint a sok elemi részecske különböző megjelenési formái, hasonlóan, mint a kémiai elemek, mind azonos anyagból — atomokból — épülnek feL Teljesen bizonyított, egységes elmélet még nem született a parányi részecskék világában. A nagyszámú elemi részecskék tulajdonságainak felderítése, rendszerezése áll a kutatás középpontjában. Talán hasonló nagy felfedezés előtt állunk, mint száz évvel ezelőtt a kémiai elemek Mengyelejev-féle periódusos rendszer felfedezése idején. És ez bizonyára egy újabb korszakot nyit majd az atomok „mélységében” való megismerés területén. Báder Imre tanársegéd Szinte madáchi kottwxnság- gad keld megfogalmazni a tételt: betyár nélkül mit ér a múlt. Az Alföddön Rózsa Sándor, a Bakonyban Sobri Jóska, Patkó Pista, aztán vi- déíkenként a többiek, Savanyú Jóskán, a ' tiszamenti Zöld Marcin át egészen a mátrai Vidróczkiig minden, tájegységet magában foglaló kötelező erővel bizonyították, hogy minden rendes vidéknek megvolt a rendes betyárja, bő gatyában, villogó fokossal, dufla pistollyal. Ezek a betyárok maguk köré gyűjtötték a hosszú katonáskodás elől szokdoső legényeket, legtöbbjük maga is szökött katona volt, s nem lehet elvitatná, hogy komoly közgazdasági és szociális dolgokat míveltek, bátor kézzel egyengették a jövedelemelosztás egyenetlenségeit. Amit elragadtak a gazdagoktól, odaadták a szegényeknek. Amikor Rózsa Sándor egy éjszaka elhajtotta a Gilice bárónak népszerűsödött Ger- liczy báró ezer marháját és ingyenes „zöld vásárt” csapott belőlük, hosszú ideig vollit mit enniük a Szeged környéki szegény népeknek. Aki csak a maga hasznára dolgozott, azt kapcabetyárnak bélyegezték a magasabb rendű betyárok. Szóval, mindenütt volt betyár, alii a osárdaajtóban nagyot ordított, követelvén a csapdámétól száz szál gyertyát, meg száz itce bort, fokosát forgatva — csak itt nem volt, errefelé. A mátra- béliek nagyra vannak a maguk Vidróczkijával, csárdát is neveztek el róla, nem is beszélve a népdalról, amelyik arról szól, hogy a „Vid- róczki híres nyája, csörög forog a Mátrába’...” Pedig hát tudnivaló, hogy Vodróczkit itt, Egerben tettek a keserves fekete fődbe, mégpedig a Rókus temetőben. Aki nem hiszi, üsse fel így e má, hé? Biz így má, délbe is este van má... Mi sem vagyunk már betyár nélkül Vidróczki csontiai egri temetőben porladnak a főplébánián az 1873. évi halotti anyakönyvet, annak 104. tételénél a következő bejegyzést találja ama év február 8-ról. Neve: Vidróczki Márton. Foglalkozása: csavargó, betyár, szökött katona. Lakóhelye: Eger, vármegyeháza. Életkora: 33 év. Születési helye. Apátfalva. A temetkezés helye: Rókus. A halál oka: Tiribesen (Nógrád megye), agyonütve találtatott. Statárium alatt állt szegény feje, biztosan valamely fejpénz is járt utána, így történhetett, hogy amikor a hideg tél beverte Tiribes- pusztára, agyonütötték. Ezért nincsenek iratok a megyei levéltárban. Minek írás egy agyonvert betyárról, aki ott nyugoszik a domboldalba futó temetőben, annak is biztosan a szélén, ahol a legkisebb hullámot veti a föld a régi gyep alatt. Mostanáig resteltük nagyon, hogy betyár nélkül maradtunk. Hanem azért jó néha a régi könyvek között búvárkodni, mert sok minden kiderül belőlük. Többek között az is, hogy nincs oltunk szégyenkezni, volt betyár a környéken, három is, fokosostól, gatyástól, szakasztott, sőt akasztott úgy, ahogyan az megkívántatok. A Névtelen öreg Palóc beszélte a szarvaskői erdőben: — Minden lipi-lápának megvan a maga nevi. Ez itt a Báránysütőnyak. Sokat deleltem én itt a- nyájvai. Já- ger Jóska, meg Kádár Miska sóit bárányt megsütött itt. Híres betyárok vótak, cifra szűrbe, gyócsgatyába, lobogós ingbe jártak. A mi falubelin- ket nem bántották, de máshonnan egész nyájakat elhajtottak. Kiadták oszt a parancsot. Megfogták Kádár Miskát, Miskócon fel is akasztották. Mikor az akasztófa alatt állt, azt mondta „Kedves pajtásom, kenyeres pajtásom, nem gyössz se nézésemre, se temetésemre”. Jáger Jóskára is kiadták a parancsot, hogy vagy életten hozzák el, vagy hóttan. Egyszer Bátorba vót a csordás- ná. Mulatság vót a felvégen, oda ment a csordásval. Lo- vashannagyok (pandúrok) gyónnak a faluba, kérdezik, látták-e. Hát biz elfogták, merhogy a fegyvere se vót nála. Mikor a ló közt ment megvasalva, odaszólt neki egy bátri ember: „így-e má hé?” „Biz így má, délbe is este van má!” De megszökött, oszt tovább is itt tanyázott a pásztorembarek közt. Egyszer is éppen itt kenyerazett Duka Marcival, a szűcsi csordásval. Aszangya neki Duka Marci: „Kedves pajtás, itt a túró, itt a kenyér, addig egyél, míg a szekér ide nem ér”, osztán püff, úgy a nyaikacsigájóba vágott a baltájával, hogy egyszerre meghótt Jáger Jóska. Akkor kötötték ezt a nótát: Hogyan volt „csonkamecset” az egri minaret? Néhány hete Egerben, a belváros egyik utcájában jártam, amidőn egy régi kedves ismerősöm megszólított. Elmondta, hogy legutóbb valahol, poharazgatás közben szeretett városunk múltjáról beszélgettek —, és ekkor a török időkre terelődött a szó. így vetődött fel a kérdés: miért hívják nálunk a ritka szép minaretet sokan „csonkamecset’ ' -nek ? Ismerősömnek elmondtam a hihető okot, de mert a probléma közérdekű, leírom most itt is az érdekes históriát. o o o o A dicsőséges 1552. évi várvédelem után negyvennégy évvel, az idegen zsoldosok szégyenletes árulása következtében a törökök elfoglalták Eger városát. A hódító muzulmánok a települést csakhamar egy „pasa- lik” székhelyévé léptették elő, és lassanként megkezdték az érdekes, keleties jellegű építkezéseket. Ezek közé tartoztak elsősorban, az új mecsetek, dzsámik, és mellettük a magasba nyúló, karcsú minaretek munkálatai. A legtöbb mohamedán imahely Egerben középkori templomaink átalakítása útján keletkezett. Az 1664— 1666 években nálunk járt Evlia Cselebi török „világutazó” számos imahelyét említ meg itt, és ezek között mint az egyik legfontosabbat: a „Széles utcai Kethuda mecset” épületét, a most is meglévő minaretnél, a jelenlegi Knézich Károly utca déli végén. A Kethuda mecset is régi épületből alakult ki: ez volt eredetileg a középkorban — valószínű a tatárjárás után — emelt „Szent Katalin” kápolna. Az átalakítás mohamedán mecsetté a XVII. század első évtizedeiben történhetett meg. Lehet, hogy ekkor a templomtér fölé új boltozatokat, de legalábbis kupolát építettek, az új alaprajzot és az ablak- és ajtónyílásokat megváltoztatták, ám a legnevezetesebb esemény, hogy álékor készült el az ott ma is álló kiválóan szép minaret. A toronynak, a minaretnek eredetileg más végződése volt, de az egykori, vatehát egy évvel a város visszaszerzése után Szt. József tiszteletére szentelték fel a jó állapotban lévő épületet. A templom később nevezetes szerepet is töltött be, mert 1713—1717 között, amíg ugyanis a nagyjából a mai székesegyház helyén állott Telekesy—Erdődy féle főtemplom átépítése elkészült, a Szt. József templom volt Eger ideiglenes kittedmegmentették a létesítményt az utókor számára. Maigának a régi mecsetnek a pusztulása azonban 1841- ben mégis bekövetkezett. Ekkor határozták él, hogy az irgalmasok részére új templomot építenek, és így másik „imaház” a szomszédban feleslegessé vált. 1841 őszén került sor — sajnos — az elbontásra. Az utolsó lényeges esemény azután múlt század végén történt. Az 1895. évben a minaretet villámcsapás érte, amitől az erősen megrongálódott. Ekkor határozta él az akkori Műemlékek Orszá- •gos Bizottsága a torony teljes helyreállítását. Hevesy Sándor IBtefcgy’k má az Gyász, an a szűcsi érd& Halva leúszik Jáger Jósika Agyonütötte Sipkás . Jóska...’ Pedig Duka ütte agyon, mert félt tőle, hogy rávall, de Sipkás vállalta, mert ő nemes ember vót. ö ment be Leleszre a szoigabíróho is: „Tekéntetes saógabíró úr, agyon vágtam Jáger Jóskát.” Aszangya a szolgabíró: Bi- jon hé, nem nagy örömet marttá véle, inkább életten hoztad vóna el, mint hóttan. Még te is úgy járhacc.” Hát maga Duika Marci is úgy járt Bekőcón. Mer kutya ember vót, hétszer szökött meg a katonaságtó, akkor oszt hun- cuttevelet kapott. Egyszer Bekőcén ittak, azongya a Daráskóczi tiszttartója; „Üssétek agyon Dukát, nem lesz semmi bántódástok.” Gulyiba Jankó fel is vállalta. Éppen mikor itt vóna, feji- re vágott egy nagy sótörővei. A baktai határban így beszélt az öreg Palóc: Itt lőtték meg Barna Simont. Jut eszembe gyerekkorombó. de szép ember vót. Fejte képi, barna haja vót, mint a bogár, két ágra vót fonva hármasán, az ina hajlásáig ért. A szabari szolgabteó bacsója vót ő. Ügy esett halála, hogy az egri hentesek nyáját a baktai erdőn makkoitatták, híres bojtárokat fogadtak melléjük. András-tájba vót Má szállásra hajtották a nyájat az erdőn. A bojtárok ott feküdtek a pajtába a tűz mellett. Barna Simon a pajta szájába állott pistollyal, fényes balta a vállán: „Sénki meg ne mozduljon”, öt cimborája meg bement az akolba, szaggatni a disznót; azoknak odakiált: „A javát, a javát! Akkor egy bojtár előveszi a feje alól a pistolyt, püff, fejibelőtte. Barna Simon a tűzbe döllött. Mind szétszaladtak, a bojtárok is be. Baktára, hogy baj van. A nyáj meg magára maratt. Barna Simon őrzötte, hóttan, mert megégett a tűzbe. A feleségérő írták a nótát: Addig váram Simonom, míg a szöszöm lefonom. Ha a szöszöm lefonom, nem várom má Simonom. Má elvárhatta. Nőm gyött az elé. Ott temették el Bak- tán. így beszélte él a Névtelen öreg Palóc az Eger környéki betyártörténeteket Turk Frigyesnek — a múlt század végén. Most már, ha a gyöngyösiek éldicsekednek Vid- róczkival, mi is megsodor- hatjuk a bajuszunkat, ilyenformán: nono! azért Jáger Jóska, meg Barna Simon se volt kutya! Dr. Kapor Elemér Apróhirdetés lószínűen vörözréz lemezzel fedett, kúp alakú fasüveg ismeretlen időben elpusztult, és a minaret így, csonkán állott bizonyára hosszú évtizedeken keresztül. — Ekkor, a tóronysisak nélküli állapotban kaphatta a minaret a nép száján még ma is élő „csonkamecset” elnevezést!! o o o o A kilencvenegy évig tartó megszállás elmúltával, 1687 decemberében vonultak ki Egerből a török csapatok. A városban lassan megindult az élet, és az első teendők közé tartozott, hogy a volt mohamedán mecseteket most már keresztény templomokká tegyék. Ez történt a Kethuda mecsetünkkel is: már 1688-ban, ralisa. 1727 után pedig a nagy múltú, létesítmény az akkor városunkba telepített irgalmastrend kápolnája lett. A minaret ezután is több mint száz évig toronysisak nélkül szomorkodott. Az akkori „csonka” minaretoszlo- pot, a még mindig fennállott, de már igen elhanyagolt állapotban lévő régi mecsetépületet, igen jól mutatja egy, a XIX. század elején készült eredeti rajz. A következő évek azonban lényeges változást hoztak. Ekkor kezdődött a műemlékek megbecsülése,. — és ennek köszönhető, hogy a minaretet sem hagyták gondozatlanul. Így került az 1830-as éhekben egy harang alakú bádogtető a torony hiányzó süvegének helyére, és ezzel — ha az új sisak nem is volt éppen stílszerű —■ ra AZ EG ERB AKT AI Dobó István Mg. Termelőszövetkezet 10 fős építőbri- gáljához építésvezetőt vesz fel. Fizetés megegyezés szerint. A HO SI MINH Tanárképző Főiskola vizsgázott fűtőt, kazánházi segédmunkást azonnali belépésre felvesz. Jelentkezni lehet a gazdasági hivatalban. ELCSERÉLNÉM Hadnagy utcai, 1 szoba-összkomfortos, tanácsi lakásomat, szintén Hadnagy vagy Csákány utcai 2 szoba-összkomfortosra, megegyezéssel. Leveleket „Szép lakás” jeligére, az egri hirdetőbe; _______________ G YÖNGYÖSSÖLY- MOSON, négyszobás ház, azonnal beköltözhetően eladó. Érdeklődni: B ere ez László, Gyöngyös- solymos. GYÖNGYÖS, Csillés u. 11. sz. alatti, kétszobás családi ház eladó. Éles Gyula. smm KISMÉRETŰ sa- mottos, zománcozott kályha, csővel eladó. Eger, Leányka u. 39. GAZTÜ ZHELYET. palackkal együtt, ár-, típusmegj elöléssel vennék. Ajánlatokat, egri hirdetőbe, „Január 15.” jeligére. EGERBAKTA, Dobó István Mg. Termelőszövetkezet eladásra kínál 1 db GAZ—51. típusú, 2,5 tonnás tehergépkocsit, vizsgázott, kifogástalan állapotban. A 250 000 forintos nyereményakció-sorsolás nyereménylistájának helyesbítése A január 6-i Népújságban megjelent nyeremény- listát — tévedés miatt — az alábbiak szerint helyesbítjük: Téves szám Helyes szám 300 forintos vásárlási utalvány csoportban: 117035 117031 — 121026 157223 157523 100 forintos vásárlási utalvány csoportban: 133098 143098 A tévedésekért szíves elnézést kérünk. HEVES MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÄLLALAT, EGER
