Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
i SUTH 8.20 Oper .részletek. 90Ö Gv i*' ti.civ rádió. 9.33 Magyamóták. 10.05 Fiatalok Stúdiója. 10.23 Balettzene. 11.00 Iskolára dió. 11.33 Kodály-kórusok. 12.30 Melódiákoktól. 13,43 Törvénykönyv. 11*00 G. Sciutti énekel. 34.20 Micimackó, rádióraese* 15.10 Barokk muzsika. 10.05 Operett részletek, ifi.28 Filmklub. 16.48 Az élő népdal. 17*03 Szigorúan titkos. Dokumentumműsor. 17.30 A. Cortot zongorázik. 17,47 Népdalkórusok. 17.38 A gázprogram az otthonokban. 18.28 Könnyűzenei híradó. I. 0*25 A Szabó család. 19.5.8 Caruso művészi pályája. 20.21 Európa 1939—1969. 21.21 A Bajtala-trió és az Atlasz- együttes hangversenye. 22.30 Kerékasztal beszélgetés. 22.28 Bernstein vezényel. o.2i Filmzene. PETŐFI 8.05 Muzsikaszó. 9.10 Fúvósindulók. 9-20 Kamarazene. II. 15 Tél a Tiszán. Előadás. 12.00 Zenekari muzsika. 13*05 Massenet operáiból. 13.35 Pol-bcat. 14.00 Randevú — kettőtől —* hatig . . . 18.10 Megérte? 19.40 Akiknek nem kell iskolatáska. Riport. 20.28 Nóták. 21.08 Elbeszélés. 21*26 Negyedszázad magyar zenéje. 23.10 Operettrészletek. Vf AGYAR 8.00 Tskola-tv. 9.25 A Tv politikai tanfolyama. 9.50 Szünidei matiné. 17.38 Hírek. 18.05 RejtYjényiskola. 18.20 Szerkesztik a nézők. 18.53 Esti mese. 19.10 Család és társadalom. 19.40 Tv-híradó. 20.00 Rossini: A sevillai borbély. Operafilm. 22.25 Tv-híradó. POZSONYI 18.10 Dók.-film. 19.00 es 22.25 Tv-híradó. 19.33 A sztálingrádi csata. Dokumentumfilm. 20.00 Nyolc másodperc és elég. Tv-sorozat. 20.25 A szökevény. 20.53 Kísérlet kettőnek. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-3 i) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. A csendőr nősül Az EGRI BRÓDY mozi tatarozás miatt zárva! GYÖNGYÖSI PUSKIN: Bolondok hajója GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Crossbow akció HATVANI KOSSUTH: Az örökös FÜZESABONY: Gaíileó Galilei HEVES: Kémek randevúja Magyarok között a Vajdaságban Egerben: 19 ólától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: lt-lü.) Rendelés gyermekek részére is. A közelmúltban csaknem két hetet Jugoszlávia magyarok lakta sűrűjében, a \ r.j- daságban. s a Vajdaság fővároséban. Újvidéken töltöttem. A Központi Sajtószolgálat azzal bízott meg. hogy gyűjtsék anyagot és tájékoztassam a megyei lapok olvasóit a déli határaink túloldalán élő magyarok életéről. Egyáltalán kíséreljem meg ..közelebb hozni” őket a hajdúsági, az észak-magyarországi, a dunántúli, a Duna—Tisza közi, a tiszántúli emberekhez, azokhoz, akik kíváncsiak a Bánátban, a Dól-Bácskában élő magyarok örömeire, gondjaira. Röviden ilyen előzmények után hagytam magam mögött a földrengés sújtotta Banja Lukát, a fogvacogtató bos- nyák decembert, a farkasokat sejtető hótorlaszokat, s át- szállva a Szarajevóból Belgrad felé robogó gyorsvonatra, majd Sztara Pazoya állomásán a szabadkai személyvonatra, hatalmas hózáporban érkeztem Újvidékre. Legnagyobb gondom az volt, hol kezdjem megközelíteni azt a szerteágozó, bonyolult és sokszor csakugyan kényes témát, amelyet itthon mi gyűjtőszóval így emlegetünk: nemzetiségi kérdés. A hatalmas várócsarnok éjszakába hajló csendjében döbbentem rá, hogy otthon a délszlávok, a bunyevácok. a románok, a svábok, a szlovákok a kisebbségek, itt viszont a magyarok azok. S a szó jelentése mögött meghúzódó érdekek, igények, sőt követelések jogosságát, gyám tóm, otthon akkor értjük meg igazi felelősségtudattá!, ha olyan országban járunk, ahol a magyarság is kisebbség. Gondolom, a nemzetiségi politika egyik sarkköve: semlegesíteni azokat az erőket, amelyek arra kényszerítik az embert, hogy eltávolodjon anyanyelvétől, más szóval, hogy létezzenek a boldogulni, az eligazodni tudás feltételei azok számára is, akik hazájában a többség nyelvét nem beszélik. Beleképzeltem magamat egy temeri ni magyar helyébe. Ha történetesen nem ismeri a többség nyelvét, akkor sajnos nézelődhet, mert, az újvidéki pályaudvaron magyar nyelvű tájékoztató felirat nincs. Éjfél körül viszont az információ zárva. A hangosbemondó némelykor közli ugyan magyarul is a vonatok érkezését, indulását, késését, de a fordítás annyira rossz, hogy szinte teljesen érthetetlen. Az Információ, ablaka előtt adad asszonyok tanácstalankodtak egy éppen arra járó vasutassal együtt, aki széttárta karjait, jelezvén, nagyon sajnálja: magyarul nem tud. Eszembe jutott: otthon a Kiskunságban, a Nagykunságban, a színmagyar vidékeken kevesen gondolják, hogy néha a legegyszerűbb dolgok is nehéz és bonyolult kérdéseket vetnek fel ott, ahol több nyelven beszélő emberek élnek együtt. Más szempontból ezek az ..egyszerű dolgok” fejezik ki legjobban, hogy a legnagyobb jó szándék ellenére sem könnyű a többség helyzete, amikor a kisebbség érdekeit kell szem előtt tartani, s természetes igényeit kell kielégíteni. De hát változatlanul az a gondom: metre, hová, s egyáltalán hol kezdjem? A szél veszettül hordta a havat, taxisofőrök a reménytelen utasvárás állapotában gubbasztottak autóikban, s némi irigységgel figyelték Buneta Stanislav ajtót nyitó buzgól- kedását, akinek személyemben utasa akadt. Taxisofőröm csupán akkor .»zeppent meg kissé, amikor közöltem vele óhajomat, amely szerint Újvidék új városrészetit, a Limán I-et, a Limán II-őt és a Limán III-at szeretném megtekinteni. Végül vállat vont, és elszántan nekivágtunk a hózivatarnak. Buneta Stanislav jó másfél órás izzasztó túra után beiu- varozott a város központjába és a Fórum könyvesboltja előtt, kissé lihegve ugyan, de a telkemre kötötte: itt-tartóz- kodásom ideje alatt kizárólag öt hívjam: úgy ismeri a várost, akár a tenyerét, meg- . győződhettem róla, biztonságosán vezet és bármikor készségesen áll a szolgálatomra. Ízelítőt kaptam a kon- kurrencia-haircból már az újvidéki tartózkodásom első óráiban. Később egyik esté annak is szemtanúja voltaim, amint a rikkancsok püfölték egymást és az erősebb vette birtokába a legjobban jövedelmező utcarészt. A gyengébb szitkozódva megfutamodott. Az viszont igaz, hogy az újságot még a legnagyobb hózivatarban is árusították. A Vajdaságban élő magyarok újvidéki könyvesboltja a Vojvodina Szálló és az Amerikai Egyesült Államok reklámterme között azonnal felhívja magára a figyelmet. A kirakatban egy nagyméretű plakát Herczeg János vajdasági író szerzői estjét hirdeti. Az M. Stúdióban tartják, jegyek elővétele és igénylése a portánál. Helyben vagyunk tehát, íme a megírni való kezd elém jönni Újvidéki informátoraim később elmondták: az M. Stúdióban gyakoriak az ilyen és a hasonló rendezvények, élű, eleven és pezsgő a szellemi élet, s az utcai hirdetőoszlopokon megszokott, sőt természetes színfolt a magyar nyelvű plakát, vagy hirdetmény. Erről magam is meggyőződhettem, s miután Buneta Stanislav megejtette velem az elszámolást, benyitottam a könyvesboltba. hogy belülről lássak Jugoszláviában olyan üzletet, ahol magyar írók műveit árusítják. (Folytatjuk) Pihenő az Eselsmühle vendéglőben Halle-Neustadt az NDK egyik legfiatalabb és legmodernebb városa. A város csak néhány éve épült és lakosainak átlagos életkora a 30 év alatt van. 1909-ben a város vezetői háromnegyed millió márkát áldoztak arra, hogy egy hosszú idők óla nem működő szélmalmot romantikus vendéglővé építsenek ki. A gyermekek által kedvelt két szamárhoz hamarosan tíz Slietland-poni és hat szamár társul. Ha a menedékház is készen lesz. akkor a fáradt vándor is vendégszerető menedéket talál a malomban, úgy, mint hajdanán. — (PANORAMA DDR) — Vigyázat — veszeti rókák ! Az utóbbi hetekben Heves megyében a rókák között elterjedt a veszettség. A betegséget több eset is bizonyítja, így például Egerszóláton, Terpesen és Poroszlón is tapasztalták a veszettség előfordulását. A járvány miatt minden róka, vadmacska és borz veszettség-gyanús, ezért ha valaki ilyen állatot lelő, vagy elhullva talál, esetleg tudomást szerez, azonnal jelentse az illetékes tanácsnak vagy a körzeti állatorvosnak. A vadászat közben normális viselkedésűnek tűnő, frissen elejtett róka koponyáját is adják le a vadászok az illetékes körzeti orvosnak, hogy elvégezhessék a laboratóriumi vizsgálatot. A veszettséget ugyanis csak az agyvelőből lehet kimutatni. Az ilyen állat bőrét a laboratóriumi vizsgálat megérkezéséig meg kell őrizni. A negatív lelet esetében a bőr feldolgozható. A normálistól eltérő viselkedésű vadat, többek között a kóbor ebet és macskát is, le kell lőni és jelenteni az illetékes tanácsnak vagy körzeti állatorvosnak. Az ilyen állatot kézzel érinteni nem szabad és úgy kell megőrizni az intézkedésig, hogy sem ember sem állat hozzá ne férhessen. Nagyon kell vigyázni az úgynevezett szelíd rókára, ugyanis a veszett állat viselkedése megváltozik. A rókák lakott helyekre belopakodnak, szelídnek látszanak és a velük játszó gyerekeket, vagy a hozzájuk érő felnőtteket köny- nyen megsérthetik, megfertőzhetik. Mivel nemcsak a vadon élő ragadozók, hanem például az őz, szarvas, vaddisznó is megveszhet, a vadőrök, vadászok, erdészek ezeket az állatokat is kísérjék figyelemmel és gyanús viselkedés, elhullás esetén a fentiek szerint járjanak el. Gyerekek az elhullott, lelőtt vadakhoz ne nyúljanak hozzá. Az olyan embert, háziállatot védőoltásban kell részesíteni, aki, illetve amely veszett állattal ézintrr — Mondom neked, hogy ugyanaz az asz- szony. Semmi kétség nem fér hozzá... Haydock kapitány ránézett izgatott barátjára, Evansra, a volt rendörfelügyelőre, akinek szimatját mindenki csodálattal emlegette. — Nagyszerű a memóriám — mondta Evans —, mihelyt említetted a nevét, mindjárt tudtam, hogy csakis Diana Anthony- ról lehet szó. A kapitány zavartan álldogált. Merroxvdene asszony első szomszédja volt, sehogy sém tudta elhinni róla, hogy neve kapcsolatba hozható az évekkel ezelőtt történt, kellemetlen aff érrel. — Régen volt az már. — Tíz évvel ezelőtt —■ kapott a szón Evans. — Emlékszel még az esetre? — Hát úgy nagyjából. — Bebizonyult, hogy Anthony arzént szedett. Feleségét felmentették a vád alól. — Érthető okokból. — De ez mégsem jelenti azt, hogy ártatlan volt. — Gondolod, hogy a nő tette el láb alól? — Nem gondolok én sem nit. Nem tudom! Bebizonyították, hogy Anthony arzént szedett, és egy nap véletlen baleset folytán túl nagy adagot nyelt Agatha Christie: Véletlen baleset le. Mit mondasz, mikor vette feleségül Merrowdene ezt az asz- szonyt? Hat éve? Meg mernék rá esküdni: fogalma sincs arról, hogy felesége az akkoriban sokat emlegetett Anlhonyné! — Tőlem nem is fogja megtudni — mondta Haydock. — Tudhatnád, hogy a bűnözők sohasem elégednek meg egy áldozattal. Egy kicsit kérdezősködtem Diana asszony múltjáról. Kiderült, hogy mostohaapja, aki ellenezte az akkor 18 éves Diana házasságát, egy nap, miközben a lánnyal sétált, egy szakadék szélén megcsúszott és lezuhant. Ez is véletlen baleset volt. Anthony halála is az. Attól félek, lesz itt még véletlen baleset! □ Merrowdene, a nyugalmazott vegytanprofesszor apró termetű, szórakozott ember volt. Megismerte Evansot, és udvariasan üdvözölte. A főfelügyelő szerette volna minél tovább feltartani, hogy megtudjon tőle egyet s mást. A végén sikerült in neki. — Tudja — mondta Merrowdene — néhányszor csúnya hibát követtem el: pénzt fektettem gyanús vállalkozásokba, belebuktam, aztán megijedtem, hogy ha valami bajom less, feleségem egy fillér nélkül marad. Életbiztosítást kötöttem. Igaz, ez a feleségem ötlete volt. □ Evans már mindent tudott: a megboldogult Anthony úr Is életbiztosítást kötött egy héttel halála előtt! Aznap délután Evans találkozott Haydock- kal. Vele volt Diana Merrowdene is, egy csinos, jól öltözött, önlelt asszony. — A férjem keresem — mondta —, nem látták valahol? Amikor elment, a felügyelő csodálkozva nézett utána. — Veszélyes asszony. — gondolta magában. A no nemsokára visz- szatért, férjebe karolva. ' — Nem jönne el hozzánk egy teára, Evans úr? — kérdezte kedvesen. — ÖTötninel ■ — mondta Evans kissé csodálkozó hangon. □ — George — mondta aggódva az asszony, miközben férje kitöltötte a teát. — Már megint a konyhából vetted a csészéket. Tudod, hogy nemrégiben az egyikben ciánt találtam. Veszélyes lehet. Merrowdene valamit morgott, új csészét hozott be, aztán kimentette magát, hogy valami dolga van a laboratóriumban. Evans elgondolkodott. Lehetséges, hogy Diana Merrowdene, szándékosan mondta ezt, hogy előre mossa a kezét, ha „véletlen baleset” történne? Meglehet, hogy csak azért hívta teára, hogy alkalomadtán tanúként használja fel, ha férje valóban meghal. Nézte az asszonyt, aki egy csésze illatos teát. tett félre a férjének. És mosolygott. Bátor és veszélyes asszony! Jól kitervelte a dolgot. Evans fölállt, felvette a félretett teáscsészét, odatette az asszony elé, és csendesen megszólalt: — Drága, asszonyom, szeretném, te*» ßzt a Pillantásuk találkozott. Az asszony mintha elsápadt volna. Kinyújtotta a kezét, megfogta a teáscsészét, az ajkához emelte, egy pillanatig habozott, aztán. kiöntötte. — ön okos asszony. Merrowdene-né — mondta Evans. — Azt hiszem, megértjük egymást. Még egyszer nem követhet el hasonló dolgot. Remélem tudja, mire gondolok. — Tudom. Nem látszott izgatottnak. Evans elégedett volt. Diana okos asszony, biztosan, belátta, hogy ha nem akarja villamosszékben befejezni életét, nem teheti el láb alól a férjét. — önre és férjére emelem teáscsészém — mondta, s lehajtotta a forró italt. Arca görcsbe rándult. Megkísérelt fölkelni, kiáltani. Teste hirtelen megbénult, arca elkékült. Átzuhant a szék karfáján. A háziasszony föléje hajolt és gúnyosan elmosolyodott. — Ez alkalommal ön tévedett, drága Evans — súgta a fülébe. Azt hitte, hogy George-ol akarom megölni. Súlyos hiba volt. Néhány percig nézte a halott felügyelőt. O volt a harmadik, aki el akarta választani az egyetlen embertől, akit vc' .ha is szeretett. — George, George — kiáltotta aztán — gyere gyorsan, valami szörnyűség történt! kezelt, így ugyanis a betegségtől megmenthető. Akit azonban nem oltanak be, s a betegség tünetei esetleg már jelentkeznek — azt semmilyen oltással, gyógyszerrel nem lehet megmenteni. Hogy a megbetegedéseket megelőzzük, be kell tartani a fenti előírásokat. Ehhez a lakosság segítségét kérjük. Akinek problémája van. forduljon közvetlenül a körzeti állatorvoshoz. községi tanácshoz, vagy a megyei állategészségügyi állomáshoz (Eger, Szövetkezet utca 4 telefon 13-4.3). l)r. Csépányi Nétusz. a Heves megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója „Műszak” vakációban is Mit ajánl as üttörőhás? Az idén hosszltott téli pihenést, szórakozást hozott a diákok számára az új év. Az iskolák kapui zárva, árvák a padok. Annál több lehetőség adódik a hasznos szórakozásra, mely egyúttal játékos ismeretszerzés is. Emiatt teljes a „műszak” az egri városi úttörőházban. Az elmúlt nap folyamán érdeklődtünk a vakációs programokról. Tóthpál Józsefeié, gazdaságvezető elmondotta, hogy a vakáció idején is teljes a „műszak” az úttörőházban. Továbbra is. rendszeresen működik a bélyegszakkör. A motorok ifjú kedvelői sem kénytelenek lemondani szenvedélyükről, hiszen, ha túl ros.-z, túl latyakos áz idő, akkor elméleti ismereteiket gyarapíthatják. Sem a vakáció, sem a változó időjárás nem zavarja a rádiósok tevékenységét, számukra ilyenkor még inkább adódik lehetőség hobbyjuk kultiválására. Továbbra is működnek — a tegnapi naptól kezdődően — a különböző klubok, folyik az ifivezetök részére rendezett továbbképzés. Mint megtudtuk a mai nap — délelőtt tíz órától — kellemes szórakozást. hócsatát ígér az úttörők számára. Csak az a kérdés, segít-e az időjárás, marad-e addigra kellő mennyiségű hógolyónak használható „massza”. A fehér tél ifjú kedvelőit túlzott enyhülés esetén sem érheti csalódás, mert hócsata helyett, játékpartikkal tölthetik el délelőttjüket.
