Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

At Qsitalhenisz és a vívőszakosztély az Egri FMSZ Vörös Meteor élén Az Egri FMSZ Vőrös Me­teor nem tartozik a nagy sportkörök sorába, mindössze 4 szakosztálya van — ezek azonban jelentős színvonalat képviselnek. Főleg az asztaliteniszezők. akik dr Ruttkay Vilmos ed­ző irányításával négy év alatt nokságot Szigety Katalin nyerte, s ugyancsak aranyér­met szerzett a Szigety—Lá- jerné páros. Patrik Ági — aki tagja az ifjúsági válogatott keretnek — a vidéki serdülő és ifjúsági bajnokság meg­nyerésével szerzett örömet a scm-tkör vezetőinek. Kél egri fiú a döntőben az egyik egri kard-1 ersenyen. Kö­röttük. Csányi Barna edző, aki ezúttal versenybírói tisztséget töltött be. küzdötték fel magukat az NB I. osztályba, ahoi az idén — az 1968-ban végrehajtott nagyarányú létszámcsökken­tés ellenére — szép sikerrel get kell megemlíten Ink, hogy szerepeltek. Mint érdekessé- éget kell megemlítenünk, hogy az Egri FMSZ Vörös Meteor az NB I-es női mezőny egyet­len vidéki csapata! . Nem volt könnyű kiharcol­ni a bentmaradást! Az amúgyis erős fővárosi csapa­tok tovább erősödtek azáltal, hogy a létszámcsökkentés miatt kiesett együttesek leg­jobbjait maguk részére iga­zolták át — így az egriek • szinte reménytelen helyzetbe kerültek. Ám a csapat tagjai — Szigeti Katalin, Patrik Agnes, T' ’"ne. Lájer Miklósné, Molnár Jánosáé Adám A . , . íitrik Éva, Szilágyi Katalin — szinte ön­magukat múlták felül a sors­döntő mérkőzéseken, végül még a nagymúltú Bp. Vörös Meteort is sikerült megelőz­niük. Az NB I. küzdelemsorozata mellett különböző egyéni versenyélten is indultak az eg­ri szövetkezeti asztali tenisze­zők. Az országos vidéki baj­Az Egri FMSZ Vörös Mete­or 1969-ben is példásan ren­dezte meg az országos föld- m ű vessáövetkezeti bajnoksá­got, amelynek közel 100 résztvevője volt, s a nyerte­sek szép tiszteletdíjakat kap­tak. Szigety Katalin és a Szr gety—Lájernc páros itt is r első helyen végzett. Ezen' vül még számtalan érték helyezést szereztek a lány más viadalokon, ezzel i öregbítve a klub asztalit nisz szakosátálj-ának jó hírt A 26 tagú — Csányi Darr. testnevelő tanár edző ált- vszetett — vívó sza koszté hasonlóképpen kitett mag. ért. A női tőrcsapat z NB í ben harmadik helyezést é: el, a kard csapat pedig mór került fel az NB II. osztály ba! A versenyzők közül egy ; osztályú, 6 II. osztályú, 7 III osztályú és 12 IV. osztály minősítéssel rendelkezik. A legjobb egyéni eredményt í nagyon tehetséges Fékét György érte el, kardban or­szágos serdülő bajnokságot nyert, s tagja a válogatott ke­retnek is. Sóhajda Gábor ugyancsak kitűnő képessé­gékkel rendelkezik, ő az or­Birkózás Elismerés a Magyar Birkózó Szövetségtől December utolsó napjaiban bonyolították le Dunaújvá­rosban az úttörő-olimpia te­remsportágainak versenyeit. Heves megye ifjú birkózóit az Egri Bervai Vasas úttörő­versenyzői képviselték. Az egri gyerekek kitűnő teljesít­ményt nyújtottak, hiszen sportágukban, az összesített pontversenyben az első he­lyet szerezték meg — ered­ményes munkájukért a Ma­gyar Birkózó Szövetség szak­vezetői is elismerésüket fe­jezték ki. A fiatal egri bir­kózók közül úttörő-olimpiai bajnoki dmet nyert a 45 lig­ások súlycsoportjában Bara- oyi József, az V-ös számú 'általános iskola tanulója. Má­szásra serdülő kardbajnok- ságön ezüstérmet szerzett Az ifjúsági kardcsaipat a hagya- mányos országra seregszem­lén a dobogó harmadik foká­ra léphetett fel, s a többi fegyvernem felnőtt, ifjúsági és serdülőképviselőivel együtt több körzeti és területi baj­nokságot nyert. A sakkszakosztály két III. osztályú, öt IV. osztályú és öt rajtengedélyes versenyző­ből áll. A csapat az egri vá­rosi bajnokság résztvevője, legutóbb a második helyen végzett. Egy másik — négy fős együttes a megyei kiscsa­pat bajnokságon indult és ne­gyedik lett. Eger város egyé­ni bajnokságán 3 sakkozó képviselte a földművesszö- vetkezeti színeket — negye­dik, hetedik és nyolcadik hely jutott számukra. A há­zibajnokságon 10 fő ült asz­talhoz, s a szaksoszály siker­rel rendezte meg a földmű­vesszövetkezeti dolgozók or­szágos egyéni viadalát A tékeszakosztály 1965-ben alakult, jelenleg 14 tagja van, akik a megyei I. osztályú, valamint az egri városi baj­nokságban versenyeznek év­ről évre. Kétízben bonyolított le országra foldművesszövet- kezeti bajnokságot, s részt­vevője a Dobó István emlék- versenynek, egyéb minősítő versenyeknek. A szakosztály 1968-ban végleg elnyerte a KISZÖV és a MÉSZÖV által kiirt vándorserleget Röviden ezek hangzottak el a sportkör vezetőségválasztó közgyűlésén, amely az új el­nökség és számvizsgáló bizott­ság megválasztása után film­vetítéssel fejeződött be. A sportkör elnöke ismét Micso- nai József lett, tagjai: Csányi Barna, Nagy Lajos, dr. Rutt­kay Vilmos, Varga László. A számvizsgáló bizottság elnö­ke Nagy Miklós, tagjaid Ju­hász István, Ruzsinszky Sándor. (—dy) Öljön magyar székre! Nem mindegy, milyen szé­ken ülünk! A szakmában közkézen jár a mondás: szép széket, tártra széket minden­ki tud csinálni, de hogy még kényelmes is legyen, ahhoz szaktudás kell a javából! A székgyártásban világvi­szonylatban a svédek vezet­nek. Svéd cégek irányítják a divatot. Az otthon kultúrája, a lakásbútordivat magas színvonalon áll, kívánalmaik is maximálisak. . Henry Jo- hanson, svéd székgyáros ap­jától örökölte a szakmát, a 80 éves üzemét. Egy évtized­del azelőtt azonban egy göte- borgi kiállításon feltűntek ne­ki. a Szék- és Kárpitosáru - gyár termékei. Eljött Buda­pestre és megnézte, hogy ké­szülnek. Próbaképpen 6000 széket rendelt. Henry Johanson és fivére, Gustav Johanson azóta gyak­ran járt. hazánkban. A na­pokban ismét Pesten jártak, nemzetközi kiállításra válasz­tottak speciális, új vonalú ülőbútorokat. Most már évente 14 féle változatban, 120 000 széket szállít számuk­ra a gyár. Az élő és a vágott baromfi sorsáról volt szó a Kossuth rádióban december 22-én. Akkor tudtuk meg, miljjcn lesz a helyzet a vágottbaromfi-fronton az idén, azaz ahogy mondták: „...a hetedik évtizedben, amelybe rövidesen átlépünk”... A baromfiról még érdemes, de a hetedik évtizedre nu r kár sokat tervezni, mert a hetedik évtizednek bizony a vég.' felé járunk... Ugyanis a hetedik évtized ugyebár köztudo­mású, 1961. január elsején 0 órakor kezdődött... Legköze­lebb már a nyolcadik évtizedbe fogunk átlépni, ut­óda sem „rövidesen” mint mondták, nem most szilveszterkor léptünk át, hanem majd jövőre... 1971. január elsejével... * Egy hír a Magyar Nemzetben: Országos tervpályázatot hirdet Lébény község központjának rendezésére az illetékes megyei és községi tanács és az Országos Műemléki Fel­ügyelőség. Olvashatjuk a híradásban, hogy „A község euró­pai hírű műemlékének, a XIII. században épített r ó- mai kori templomának köszönheti ezt a megkülönbözte­tett figyelmet...” Nem hisszük, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség ezt a szép — már többször restaurált — templomot a római kori műemlékek között tartja nyilván... Köztudomású ugyanis, hogy a rórpai kor a XIII. században már régen be­fejeződött... Viszont a Győr-Sopron megyei Lébény község templomát valóban a XIII. században építették a bencés szerzetesek... Talán az volt a megtévesztő, hogy ez a híres templom román stílusban épült műemlékeink közül való. De a román stílus nem felétlenüt római kori, (DR. SZEMES) A meteoritok - az űr küldöttei A meteoritokkal foglalko­zó tudományág az asztroló­giai leletek tudománya. A tudósok sok országban ta­nulmányozzák azokat a kő- és vasdarabokat, melyek a kozmikus térből hullottak bolygónkra. Földünkön je­lenleg 1795 meteoritot gyűj­töttek össze. Ezeknek felét esés közben meg is figyel­ték A többit véletlenül ta­lálták meg. A leleteket mú­zeumokban őrzik, és mind­egyiket gondosan tanulmá­nyozzák. Ezek a kövek azonban csak kis százalékát teszik Ití azoknak a meteori- toknak, melyek Földünkre hullanak. A számítások azt mutatják, hogy az űrből na­ponta néhány ezer tonnányi meteoritanyag hull földünk­re. Igaz, a föld tömegét te­kintve ez csak „csepp a ten­gerben”. Az utóbbi években a me- teoritokat tanulmányozó tu­dósok különös figyelmet for­dítanak a kráterekre, a Földre hullott meteoritok nyomaira. Ezeket a krátere­ket gyakran könnyű felfe­dezni, az esetek többségében azonban felkutatásuk bo­nyolult feladat. A Földön jelenleg több tucat meteorit eredetű krátert ismernek. A legnagyobbak közülük 100 km-nvi átmérőjűek, koruk 1000-től több 10 000 évig ter­jed. A földkéreg keletkezési történetének tanulmányozása szempontjából rendkívül fontos . jelentősége van a föld felszínén található me­* émm jrn . Basáinai? elhozni. sodik helyen végzett a 35 kg-osok súlycsoportjában Keskeny András (VI-ra sz. iskola), valamint a 41-kg- osok súlycsoportjában • Soós Ferenc, a XII-es számú álta­lános iskola tanulója. Har­madik helyre került az 58 kg-osok vetélkedőjében Pif- kó Tibor, az I-es számú ál­talános Iskola úttörője. Ötö­dül lett Ruff László (Felső tánkány), a 63-kg-osok súly csoportjában. Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy évről évre fejlődik Eger várra birkózó sportja. Szerencsésebb eset ben Dunaújvárosban újabb aranyéremhez juthatott vol­na a csapat, am a 68-as út törő-olimpia bajnoka, Kés kény András, 1969-ben nem. látogatta rendszeresen az ed zéseket, edzettségi állapota nem volt teljesen megfelelő így csak az ezüstérmet tudta teorit kráterek felkutatásá­nak. A Földre nagyon ritkán hullanak nagy tömegű me­teoritok. Különösen ritka, hogy ezt szemtanúk is meg­figyelték. Épp ezért váltotta ki a világ valamennyi aszt­ronómiának feszült figyel­mét egy páratlan természe­tű jelenség a Szihota- Alinszltí vas-meteorit-eső. Ez volt a világon az egyet­len nagyméretű csillaghullás, amelyet nagyszámú szemta­nú figyelt meg. Az alapos kutatások következtében megállapították, hogy a Föld atmoszférájába kozmi­kus sebességgel egy kb. 70 tonna súlyú test hatolt be. Ez~ 1947. február 12-én tör­tént, a Távol-Keleten, a Szi- hota Alinszki hegyek nyuga­ti. nyúlványán. A legna­gyobb 1 tonna súlyú ma­radékok az esés folytán és a talajjal való összeüíi-özés- kor krátereket és tölcsére­ket képeztek. A meteorit ré­szecskék vegyi elemzése a következő összetételt mutat­ta: vas 93,29 százalék, nik­kel 5,94 százalék, kobáld 0,38 százalék, réz 0,03 százalék, foszfor 0,46 százalék, kén 0,28 százalék. 9 meteoritban jelentéktelen mennyiségben más vegyi elemek is vol­tak. Az összegyűjtött meteorit darabok tanulmányozása rá­mutatott arra, hogy afme- teorit nagyméretű széttöre­dezését mind az atmoszférá­ba való behatolása, mind a Földdel való összeütközése során az égitest eredetileg hasab alakú felépítése okoz­ta. Hatalmas — kb. 1000 tonna — tömegű, gigantikus mérete ellenére, a számítá­sok szerint átmérője mint­egy 6,5 m, az égitest töré­keny volt. Ennek következté­ben több ezer szemtanú lát­ta az égen egy hatalmas hullócsillag repülését és a világon egyedülálló vas-me­teorit esőt. Újabban több országban egyre nagyobb számú mun­ka jelentik meg, mely a me­teori tok eredetével foglalko­zik. Azonban eltekintve a meteorit részecskék sajátos­ságairól szóló adatok hatal­mas mennyiségétől, még mindig nem tudták megöl dani teljsen a meteoritok eredetének kérdését. Sokan úgy vélik, hogy a meteoritok nem mások, mint olyan ős-asztreoidák szét­esésének termékei, melynek lerete nem haladta meg a néhány száz kilométert. Más indusok úgy vélik, hogy e meteori lók üstökösök szár­mazékai, Hiszen sok meteorit- : i).llás ismert üstökösökkel v'an kapcsolatban. Azonban senki soha nem látta, hogy üstökösből meteoritok hullat­tak VOtéMk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents