Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

Befejeződtek a magyar és az NDK párt- és kormányvezetök tanácskozásai Kádár János és Fock Jenő haza>nduit Berlinből «TLÄG PROLETÁRJAI. ÉOVESÜI.rPTFK AZ MSZMP HEVES MEGYd BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPBA BERLIN: „ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pén­teken délután elutazott az NDK-ból, ahol az NSZEP Központi Bizottságának és a Igémet Demokratikus Köz­társaság kormányának meg­hívására baráti látagatást tettek. A magyar vendégeket a berlini Ostbahnhoi'on Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke, Willi Stoph, az NSZEP PB tagja, az NDK minisztertanácsának elnöke, Brich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tag­ja, & kb titkára, és dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagy­követ búcsúztatta. A Német Szocialista Egy­ségéért Központi Bizottságá­nak és a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszter­tanácsának meghívására 1970. január 28—30 között baráti látogatást tett a Német De­mokratikus Köztársaságban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Fock Jenő, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnö­ké. A berlini tartózkodás ide­jén Kádár János és Fock Jenő megtekintette a Berlin- Marzahn-i „Október 7” szerszámgépipari műveket, valamint a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottsága Szocialista Gaz­daságirányítási Intézetét. Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke ebédet adott a ma­gyar vendégek tiszteletére. A látogatás idején a két testvérpárt és a két szocia­lista ország képviselői között véleménycserére került sor. Az eszmecseréken. Kádár János és Walter Ulbricht kölcsönösen tájékoztatta egy­mást a két testvérpárt politi­kái tevékenységéről, orszá­gaiknak a szocialista épí tésben élért eredményeiről, az előttük álló feladatokról. Áttekintették a magyar NDK kapcsolatok helyzetét az együttműködés fejlesztő sének további lehetőségeit. Véleményt cseréltek továb­bá a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két nép barátsága, a két ál­lam együttműködése politi­kai, gazdasági és kulturális téren egyaránt, az 19G7. má jus 18-i magvar—NDK ba­rátsági szerződés elvei sze­rint eredményesen fejlő­dik. Hangsúlyozták, hogy kedvezőek a feltételek a kap­csolatok fejlesztésére, az együttműködés elmélyítésé­re. A két testvéri ország nép­gazdasága hatékonvságánal: növelése szempontjából fon­tos feladat a gazdasági kap­csolatok bővítése, így az 1971—75-ös időszak népgaz­dasági terveinek egyeztetése, a termelési és a tudományos együttműködés fejlesztése, valamint a tapasztalatok ál­landó, kölcsönös cseréje. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserék so­rán a két testvérpárt, a ‘két állam vezetői hangoztatták a szocialista közösség egysége erősítésének fontosságát a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionaliz­mus elvei alapján. A felek meghatározó jelentőséget tu­lajdonítanak a Szovjetunió­val • való szilárd szövetségük­nek, a Varsói Szerződés szervezete további tökélete­sítésének. a KGST 23., rend­kívüli ülésén elfogadott ha­tározatok megvalósításának. Az európai helyzetet vizs­gálva aláhúzták az európai szocialista országok párt- és állami vezetői 1069. decem­ber 3—4-i, moszkvai tanács­kozásának jelentőségét. E tanácskozás megállapodásá­nak szellemében megerősí­tették: továbbra is kitartóan arra törekednek, hogy Euró­pa földiéin a békés egymás mellett élés a különböző tár­sadalmi rendszerű európai ál­lamok kapcsolatainak egyete­mes normájává váljék. Elé­(Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Ehlöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és jóváha­gyólag tudomásul vette a belügyminiszter jelentését a múlt évi honosítási, vissza­honosítási és a magyar ál­Nagy sikerrel zárult a svéd műszaki hét Pénteken a Technika Há- * zában véget ért a nagysikerű 1 Gvéd műszaki hét. A 39 elő- I adást és a hozzájuk kapcso­lódó szakmai vitákat több mint háromezer magyar szak­ember hallgatta meg. A leg­nagyobb érdeklődést a gép­ipari, a szerszámgépipari és a papíripari témák váltották ki. t Egyes magyar és svéd vál­lalatok vezetői, képviselői al­kalmat találtak a műszaki Í héten közvetlen tárgyalások­ra is. Számos megbeszélés kezdődött konkrét vállalati i, együttműködésekről, licenc-, T illetve know-how vásárlá­sokról stb A svéd műszaki hét ren­dezői és a MTESZ, illetve a Magyar Kereskedelmi Kama­ra vezetői között lezajlott tárgyalásokon a svéd szak- _ emberek kijelentették: öröm ■ K iel fogadnának hazájukban asonló jellegű magyar mű -1 :i seregszemlét lampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyek dön­tésre való elkészítéséről. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és elfogadta az igaz­ságügyminiszter összefoglaló jelentését a kegyelmi ügyek 1969. évi intézéséről. Az Elnöki Tanács dr. Ke­lemen Ágnest és dr. Kiss Zsigmondot legfelsőbb bíró­sági bíróvá kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. XXI. évfolyam, 26. szám ARA 80 FILLÉR 1970. január 31., szombat Heves megye parlamentjének napirendjén Tanácsaink 1970. évi költségvetési és fejlesztési javaslata □ A tanácsok költségvetése: 617 millió forint □ 175 millió forint fejlesztésre 7W A tanácstagok a költségvetés, a fejlesztés vitáját hallgatják.. Pénteken egész napos ülést tartott Egerben Heves me­gye Tanácsa. A megye par­lamentjének képviselőit: a megyei tanácstagokat, vala­mint a tanácskozási joggal meghívott országgyűlési kép­viselőkét, a tanácsi szak- igazgatási szervek vezetőit, a vendégeket Fekete Győr Endre, a Heves megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke köszöntötte. Ez­után a tanácstagok megvá­lasztották az- elnökséget, majd megszavazták az ülés napirendjét Heves megye Tanácsa a következő napirendi ponto­kat tárgyalta meg: Beszá­moló a Heves megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak és szakigazgatási szer­veinek 1969. évi tevékenysé­géről; Eger város tanácsá­nak testületi munl !k íz­letes ismertetésér lapszámunkban rünk) Heves mi üsiei* varas . ... .u^au ;s.kU9<i »2»'., uí*. JCs­séről. távlati fe,"jszi.éscrűl rendesei' liitáő iliuszt­íáitat csdnak 1970. évi központi költségvetési javaslata, a já­rási, városi tanácsok költ­ségvetési szabályzóinál: meg­állapítása, valamint a fej­lesztési alap felhasználási javaslata: A Heves megyei Tanács Terv- és Pénzügyi Állandó Bizottságának mun­kája: A Heves megyei Népi- ellenőrzési Bizottság, és He­ves megye Tanácsának 1970. 1. félévi munkaterve. Egészségügyre 193, művelődésre 190 millió forint A legnagyobb érdeklődést, figyelmet — mint a korábbi években is — most is a költségvetés és a fejlesztés tervezete váltotta ki, ame­lyet a megyei tanács végre­hajtó bizottságának nevében dr. Pápay Gyula, a végre­hajtó bizottság titkára ter­jesztett elő. Főbb mutatói, adatai a tervezett költségvetésnek: az 1970. évi várható bevétel és kiadások: 617 millió forint. Miből, s honnan fedezik a tanácsok ezt a jelentős ösz- szeget? Elsősorban a tanácsi vállalatok, ktsz-ek, fogyasz­tási szövetkezetek befizeté­seiből és a lakosság adójá­ból. De ezek az összegek még nem fedezik a kiadáso­kat. Államunk ebben az év­ben is 231 millió forintos dotációval járul hozzá a költségek fedezéséhez. Jogos a kérdés: hová, mi­re megy el a 617 millió fo­rint? Sajnos, bő a választék: utakra, hidakra 39 millió, szociális, egészségügyi cé­lokra 193 millió, a kultúra, -■ mvSv°lődés szo!sr?.lafára 10n rnülió, nllórrzkÖTÖk felújító- -‘ára 12 -millió, lakások fel újítására 25 millió forint — hogy mást ne említsünk. A költségvetési javaslat összeáll (tálánál — hangsú­lyozta a jelentés — a terü­leti gazdaság- politikai fel­adatok meg- valósításáh oz a tanácsok az eddiginél is nagyobb ön­állóságot Kap­tak. Tervei két maguk, készítették, s hagyták jó­vá. Szem előtt tartva a gazdaságossá­got, a haté­konyságot, a lehetőségek okos, ésszerű, maximális ki­használását, hogy tevúbb javukon n várót, n köz­• 3í?g.':Z.,álkO­dás, a lakos­ság kommu­nális, egész­"sv íüT'jT, szo­ciális. kulturális ellátottsága. Ezekről beszélt hozzászó­lásában dr. Varga József, a mérvéi tanács pénzügyi osz­tályának vezetője is. Többek között elmondotta, hogy a tanácsok vezetői élnek, ki­használják az új gazdaság- irányítási rendszer adta le­hetőségeket, ésszerűen gaz­A megyei tanács végrehajtó bizottságának és szakigazgató i szerveinek 1969. évi munkáját Fekete Győr Endre, a megyei tanács végre­hajtó bizottság elnöke isme tette. valósításától, a művelődé egyre nagyobb összege;.,' fordítanak a tanácsok. Mázán Sándor a H, \ . megyei Tanács Terv- Pénzügyi Állandó Biz: .ósá­gának elnöke felhívta a • ta­nácsok figyelmét: ctako'y;:1.1 beruházásokat tervezzenek. Szünetben jól esett a fekete. dálkodnak anyagi erejükkel. És szakmailag is megerősö­dött a tanácsi apparátus, s amit külön is érdemes üd­vözölni — hangsúlyozta —, hogy éppen az ésszerű gaz­dálkodás eredményeként, megszűntek az ágazati fe­szültségek, a szociális, az egészségügyi beruházások nem veszik el a pénzt a jo­gos kulturális igények meg­amelyekhez majd az üzemel­tetési költségeket is biztosi tani tudják. Jelentős ugyan a fejlődés — hangsúlyózta —, de tovább kell javítani a tanácsok, a tanácsi válla­latok gazdálkodását, és a helyi szerveknek a nem ta­nácsi vállalatok ‘fejlesztését is sokkal jobban lehet, s kell majd a lakosság javára kamatoztatni. 57 millió forint lakásra A megye 1970. évi fejlesz­tési tervét Heves megye Ta­nácsa az 1C69. évivel együtt már az elmúlt évben jóvá­hagyta. Mire jut a tervezett 175 millió forintból? Mindenre semmiképp sem. Csak a leg­fontosabbakra, a legszüksé­gesebbre. Elsősorban azokri a beruházó "okra, fejleszté­sekre, amelyeket a harma­dik ötéves tervünk határo­zott meg, jelölt ki feladatnak. Hová, mire költik el a 175 millió forintot? Lakás- beruházásokra 57, vízveze­ték- és csatornahálózatra 21, középiskolák tan- és mű­hely terraefc fejlesztésévé 14, sütőipari beruházásra 11 mil­lió forintot javasol a már elfogadott fejlesztési prog­ram. Valamennyi forintnak megvan tehát a helye, és valamennyi forint odakerül, ott kamatozik, ahol a leg­nagyobb szükség van rá. 1970. jubileumi esztendő hazánk történeiében. A költségvetésben, a fejlesztés­ben vázolt tervek, elkép­zelések megvalósítása méltó ünnepe lesz hazánk felsza badulásának 25. évforduló­jába- A megyei tanácstagok — k-tezöntve a története jubileumot is —. egyhangú­an fogadták el a költség'»- tési javaslatot

Next

/
Thumbnails
Contents