Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

^A-SA/VV^VV^AA/VVVVVVVVVVV'VVvVN VVVVvVVVV^\\VVAAAA/WVV\^^^^^'WA' /W \ WvVv"« s* A/VVöVVV VW v . /VV'A'V'AWA'v' LAPUNK MUNKATÁRSA FELKERESTE FEKETE G. R Eki^.vE ELVTÁRSAT, A HEVES Mi.. * TAX ÁCS VB- f ; ELNÖKÉT. S MEGKÉRTE, VÁLASZOLJON A NÉPÚJSÁG KÉRDÉSEIRE, NYILATKOZZÉK A TAKÁCSOK MUNKA | l JÁRÖL. ' 'VVV^/'✓</V^AAA»VVVV^<VV^A*A>^^/vVA^^AAA/VVV^A/\/\A/VVVWVV\A/^/V^A/^/V^/^^ , v Fontos feladatunk a dolgozók által meg­választott tanácstagok tevékenységének to- , vábbfejlesztése is. Arról van szó, hogj' még szélesebb önállósággal a törvényes kereteken belül — egyes, csak központilag meghatá­rozható és finanszírozott feladatokon kívül — saját maguk határozzák meg szervezeteik és- intézményeik gazdálkodását, hogy önállóan yálaszthassák meg a különböző szakigazgatá­si ágazatok dolgozóit. E vonások egyre in­kább az önkormányzati jellegű tanácsi mint­ha irányába mutatnak. Mindezekhez szükséges a tanácsok mun­kájának alapvető szabályozására vonatkozó új tanácstörvény is. A tanácsokról szóló 1934. évi törvényünk ugyanis még a tanácsi szin­tek közötti hierarchikus viszonyokra helyezte a hangsúlyt, s nem vette eléggé figyelembe az egyes tanácsok sajátos funkcióit, u helyi képviselet igényeinek kielégítésében és a köz­ponti hatalom közvetítésében. Az elkövetkező időben a tanácsok továbbfejlesztése során ép­pen ezért az egyes tanácsszintek önállóságá­nak, önálló felelősségének, önálló hatásköré­nie munkáját. Ezért nagyon tiszteletre méltó az olyan tanácstagi tevékenység is. amely a választókerület fejlődésének konkrét tényeit tudja produkálni, azonban ezzel egyenértékű­nek tartjuk azt a tevékenységet is, amikor a tanácstag az összfeladatok helyes megítélésé­ben képviseli választópolgárait. Tanácstagjaink igen tiszteletre méltó arány­ban és szorgalommal vesznek részt a tanács­üléseken, emellett ren “-eresen megtartják beszámolóikat is. Ami a tanácstagi fogadó­órákat illeti, ma már nem ragaszkodunk a kö­tött formákhoz, ugyanis a fogadóórák sok esetben eléggé formálisak voltak, neun hozták meg a kívánt eredményt. Hasznosabbnak tart­juk a rendszeres, a fogadóórákhoz nem kötött kapcsolatokat. Nyugodtan mondhatom, hogy különösen a választóik között élő tanácstagok többségének nagyon is élő, eleven kapcsolata van a körzet dolgozóival. Községeinkben —, de egyre inkább váro­sainkban is — a tanácstagok egyre nagyobb segítséget adnak az állampolgároknak ügyes­bajos dolgaik intézéséhez, s nyilván valóan ez száma. Ha nehezen is, de az egyes intézmé­nyek és vállalatok ma már alkalmazkodnak az új rendelkezéshez. A hivatali adminisztráció csökkentésének! is számos lehetősége van még. Többek között például a számviteli és egyéb nyilvántart -isi muirkák gépi feldolgozása. Bevezetésére bár mi is igyekszünk, de megoldást főleg közi'önti elhatározás alapján csak az egész országra szóló gépesítés hozhat A tanácsi államigazgatási munka nem el­hanyagolható formai kérdéseiben, mint pél­dául az udvariasság, az ügyfelek megfelelő fo­gadása stb. is van előrehaladás. Igyekezetünk is arra irányul, hogy a tanácsapnarátus se­rény, de megfelelő körülmények között tudja fogadni az állampolgárokat. — Milyen fokon áll a megyebe»» a tanácsapparátus felkészültsége? A tanácsi dolgozók mennyiben alkal­masak az új feladatok ellátására? — A megyei tanács és a végrehajtó bi­zottság is több alkalommal értékelte és ha­tározataiban is kifejezésre juttatta, hogy a A helyi szükséglet felismerése a demokratizmus alapja a tanácsnál tanácsapparátus többsége — vezetők és be­osztottak — politikailag és szakmailag is al­kalmasak a megnövekedett feladatok ellátá­sára. Ugyanakkor szívós és rendszeres to­vábbképzéssel törekszünk arra, hogy a szín­vonal megfelelő legyen, s a tanácsapparátus egyre jobban láthassa el feladatát. A tanács- apparátusban is vannak még gyengébben képzett, a megnövekédett feladatokhoz ne­Fekete Győr Endre, a Heves megyei Tanács vb-elnöke válaszol a Népújság munkatársának hezen alkalmazkodó dolgozók. Az apparátus egészére azonban nem ez a jellemző. Gond­jaink azért vannak. Ilyen többek között a jelentős fluktuáció. De egyre több azoknak — Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a tanácsok feladata, bővült a jogköre is. Az új gazdasági mechanizmus is hozott bizonyos vál­tozásokat a tanácsok munkájában. Hogyan tudnak élni a tanácsok a megnüvekedett lehetőségekkel? •— Ebben az esztendőben ünnepük a taná­csok működésük 20. évfordulóját. Ügy gon­dolom, hogy Heves megye tanácsai is méltán részesülhetnek abban az elismerésben, ame­lyet a legfelsőbb párt- és állami vezetésünk adott a tanácsok munkájával kapcsolatosan. A két évtized alatt a pártszervezetek irányí­tásával a tanácsok valóban vezetői, irányítói lettek a helyi társadalmi és gazdasági életnek, a fejlődésnek, és számos fontos központi és helyi feladatot oldottak meg. Ami az elmúlt két esztendőt illeti, növekedett a tanácsok önállósága, s ma már az előbbi éveknél na­gyobb hatáskörrel tudják kielégíteni a lakos­ság kommunális, egészségügyi és kulturális ■igényeit. Ennél a kérdésnél el kell mondani azt is, hogy az új vonásokat tartalmazó tanácsi gaz­dálkodás első szakaszában tanácsaink még a hosszú éveli alatt kialakult módszer alapján dolgoztak, de ma már egyre jobban és bát­rabban élnek az új lehetőségekkel. Helyi ta­nácsaink túlnyomó többsége már megértette, hogy a megyei tanács által biztosított támo­gatáson kívül saját anyagi eszközeinek jobb kihasználására, saját bevételeik fokozására, a helyi lakosság egyre szélesebb társadalmi összefogására van szükség ahhoz, hogy életkö­rülményeik jobbá váljanak. Az új gazdasági mechanizmus a III. ötéves terv időszakának derekán került bevezetésre, amikor a terv keretében a főbb célkitűzések már meg voltak határozva, ezért úgy gondol­juk, hogy a IV. ötéves terv során még inkább ki fog bontakozni ez az önállóság és felelős­ség. Az azonban máris megállapítható, hogy a tanácsok tagjai nagyobb aktivitással a költ­ségvetést és a fejlesztési alapot saját gazda­sági alapjaiknak tekintve irányítják és vég­zik a gazdálkodást. Mindezek következtében tanácsaink érdemi tevékenysége feltétlen po­zitív irányban fejlődik. — Elnök elv társ véleménye sze­rint hogyan lehetne tovább javítani a tanácsok tömeg-kapcsolatát, széle­síteni a demokratizmust? — A helyi szükséglet felismerése a de­mokratizmus alapja a tanácsnál. A tanácsi demokratizmus szépítése fontos része állami életünk, egész közéletünk demokratikus to­vábbfejlődésének. Erről a kérdésről tanácsko­zott pártunk központi bizottsága és a kor­mány márciusi együttes ülése is. Ennek alap­ján már számos intézkedés történt, amelyek tovább szélesítik a demokratizmust. Várható, hogy állami és társadalmi életünk e jelentős kérdésével foglalkozni fog a párt soron ' kő­vetkező, X. kongresszusa is. A tanácsoknak bárhogyan is van, vagy lesz feladatuk meg­határozva, a legszorosabb kapcsolatot kell tartaniuk a lakossággal, igényelni és haszno­sítani kell a dolgozók aktivitását, kezdemé­nyezéseit az állami ügyek intézésében, és en­nek az eddigieken túlmenő lehetőségeit is fel kell használni. Például falugyűlések, tanács­tagi körzetekben részletes közvélemény-1 ’ - iás, községeik, egészére vagy egyes . rés- bizonyos feladatok megoldása előtti ne,, vszáe stb. nek elvét kell előtérbe állítani. Mindez a ta­nácsokban tevékenykedő küldöttek aktívabb munkájára ad majd lehetőséget. Meg kell mondani azt is, hogy a jelenlegi lehetőségek nincsenek megfelelően felhasz­nálva, döntési jogukkal, lehetőségükkel meg nem mindenütt élnek a tanácsok. Az is se ­gítené a tanácstagok munkáját, ha az előter­jesztések, napirendek még könnyebben átte­kinthetők, egyértelműbben információt adók lennének. Több estben lehetőséget kellene adni arra is, hogy a testületek elé döntési al­ternatívák kerüljenek, amelyek közül a ta­nácstagok kiválaszthatják a legcélravezetőb­bet, a leggazdaságosabbat, azt, amelyik leg­jobban oldja meg a kitűzött feladatot. Ügy gondoljuk, az is segítené tanácstag­jaink aktivitását, hogy ha a ma is nyilvános tanácsüléseken az egyes kérdésekben érintett dolgozók nagyobb számban jelennének meg mert ez bizonyos mértékben a tanácstagot; munkájának választói kontrollját is jelentene. — Hogyan segítik, hogyan szol­gálják a tanácsi apparátus dolgozói • választott tanácstagok munkáját? — A fejlődés e tekintetben is lemérhető, sőt jelentős. A tanácsi dolgozók nagy több­sége tisztelettudóan segíti a tanácstagok mun­káját, részt vállal a feladatok megoldásában. Vizsgálataink is bizonyítják, hogy a tanács­üléseken elhangzott interpellációk, valamint a tanácstagi választókerületekben felmerült kérdések, problémák elintézésében a tanácsi apparátus egyre inkább lelkiismeretesen ős hivatásszerűen látja el feladatát. Igaz, egy- egy esetben előfordul más gyakorlat is, de hozzáteszem, hogy a legszigorúbban fellépünk az ilyen jelenségek ellen. A közelmúltban, felkértük a megyei tanács tagjait, mondjanak véleményt a megyei tanács apparátusának ilyen irányú munkájáról. Jól­eső érzéssel nyugtáztuk, hogy a megyei tanács­tagok igen pozitívan nyilatkoztak. Természe­tesen e széles körű munka tartalmi vonásait is lehet még tovább fejleszteni. És erre törek­szünk is. — Elnök elvtárs megítélése sze­rbit a tanácstagok tevékenysége megfelel-e s választópolgári igé­nyeknek? — Tanácstagjaink többsége községi, városi, járása és megyei szinten 'gyaránt lelkiismere­tesen, a nép ügyének szolgálatában végzi ta­nácstagi tevékenységét. Csali az elismerés hangján lehet szólni azokról a tanácstagokról, akik munkájuk, r ágj' más elfoglaltságuk mel­lett tevékenykednek a néphalalom szilárdítá­sa, valamint községült, illetve kerületük fej­lesztése érdekében. Számos példát lehetne fel­sorolni arra is, hogy egy-egy választókerület­ben ma már’ milyen tekintélye van egy-egy tanácstagnak, milyen eredményesen akarja és tudja is képviselni választópolgárainak kérésé­it, javaslatait. Meg Ítéli mondani azt is, nem könnyű a ta­nácstag helyzete, hiszen amellett, hogy kép­viseli saját választókerületének jogos igényeit, látnia kell az egész terület fejlesztésének fel­adatait, ismernie kell az anyagi lehetőségeket is, s mindezek összeegyeztetesével kell végez­te növeli tekintélyüket. A tanácstagi munká­hoz, az ügyek intézéséhez természetesen idő is kell. Épp ezért szeretnék a tanácstagoknak köszönetét mondani tevékenységükért. De kö­szönet illeti azokat az üzemeket, termelőszö­vetkezeteket, intézményeket és hivatalokat is. amelyeknek vezetői és kollektívái lehetővé te­szik, hogy a tanácstagok zavartalanul mun­kálkodhassanak, s ezzel is segítenek tanácstagi tevékenységükben. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy nagyon gyümölcsöző együttműködés alakult ki a Hazafias Népfront és a tanácsi szervek kö­zött. A népfrontmozgalom jelentős segítséget ad a tanácstagok munkájához. —■ Gyakran esik szó az állam­igazgatási munkáról, s meg kell mon­dani, nem mindig a legdicsérőbb módon nyilatkoznak erről az embe­rek. Ezért kérdezzük: milyen fejlő­dés tapasztalható a tanácsoknál az államigazgatási ügyek intézésében? — Elsősorban itt azt kell látnunk, hogy az államigazgatási tevékenységet jelenleg nem­csak a tanácsok, illetve a tanácsi apparátusok végzik, hanem más, tanács alá nem rendelt igazgatási szervek is. Ezért mindaz a gond, probléma, ami az államigazgatási munkával kapcsolatban felvethető, nem címezhető csalt a tanácsoknak. Ami a tanácsi államigazgatási tevékenysé­get illeti, a közelmúltban több felsőbb és me­gyei szintű határozat is született egyes igaz­gatási hatáskörök decentralizálására. A decent­ralizálás azt a célt szolgálja, hogy az ügyek intézése közelebb kerüljön az állampolgárod­hoz. Ilyen volt például egyes kereskedelmi, ipari, építéshatósági jogkörök leadása. Hasonló célt szolgál, és természetesen fejlődést jelent az is, hogy éppen most, január 1-től a me­gyei tanács határozata alapján — a községi tanácsok kérésének megfelelően — három községünk. Heves, Lőrinci és Füzesabony, nagyközségi rangot kapott. A rangon kívül mindez további hatáskör-leadást is jelent. Lé­nyegében itt arról van szó, hogy az állampol­gárolt — egyes esetektől eltekintve — tanácsi államigazgatási ügyeiket helyben intézhetik el. Ezt a folyamatot^ folytatni akarjuk, erre köteleznek a megyei tanács és a végrehajtó bizottság határozatai is­Feltétlenül helyesnek tartjuk azt a kor­mányzati elhatározást is, hogy íeiülvizsgálan- dónak tartják a tanácson kívül intézett állam- igazgatási ügyek tanácsokon belüli intézésé­nek lehetőségét. Ügy gondoljuk, hogy a taná­csi apparátus sokkal könnyebben, az állampol­gárok számára hozzáférhetőbb módon, egysé­gesebben és nagyobb hozzáértéssel tudná «ze­ltet intézni. Helyes kezdeményező lépés volt például az eddigi kereskedelmi felügyelőségek bevonása a tanácsi szervezetbe. Meg kell mondani azt is, hogy bizony sok esetben elég bonyolult még egyes ügyek inté­zése, s jogos az egyszerűsítési sürgető igény. Hadd tegyem hozzá van tehetőség is az ügy­intézés további egyszerűsítésére. Nagyon jó hatású voit például a községi bizonyítványok csökkentésére vonatkozó kormányhatározat, amelynek eredményeként több mint felére csökkentésére vgtw$k<uo fcoffmányhafái'ccal, a dolgozóknak a száma, akik élethivatásuk­nak tekintik a tanácsi munkát. — Miben látja elnök elvtárs ar. elmúlt esztendő legfőbb eredménye­it és az 1970-es év legfontosabb fel­adatait? — A megyei pártbizottság a közelmúlt­ban értékelte- a IX. kongresszus határozatai­nak végrehajtását, hogy a megye a kong­resszus óita eltelt időszakban hogyan fejlő­dött politikai, társadalmi és gazdasági vo­natkozásban, miként lettek végrehajtva a kongresszus határozatai. Ez az értékelés is azt emelte ki, hogy megyénk fejlődése 1969- ben is számottevő volt. Az ipari és mező­gazdasági termelésünk fejlődése, ezen beiül a tanácsi vállalatok munkája — á fennálló problémák mellett — összességében pozití­van ítélhető meg. A dolgozók kommunális, kulturális, egészségügyi ős szociális igényei­nek kielégítésében is van előrehaladás, bá* nem tudtuk mindezt a jogos igényként ismerhető szinten elérni. 1969-ben további előrehaladási tettünk harmadik ötéves tervünk sikeres befejezésé­re, s pozitív tapasztalatai vannak az új gaz­dasági irányítási rend tanácson kívüli s ta­nácson belüli bevezetésének is. Úgy gondol­juk, van fejlődés tanácsaink tevékenységé­ben is, s mindez a nagyon kritikus önvizs­gálat mellett biztosítékot nyújt az 1970-es feladatok megoldására is. Köztudott, hogy 1970-ben befejezzük a harmadik ötéves tervet, erre is nagy erőket Ítéli koncentrálni és már. javában folyik a negyedik ötéves terv előkészítése is. Itt jegyzem meg. hogy a negyedik ötéves ter­vünk elképzeléseit a legszélesebb körben is­mertetjük a lakosság előtt, és kérjük és vár­juk a dolgozók javaslatait, véleményeit, hogji aktivitásukat hasznosíthassuk a feladatok meghatározásában és majd ■ a megvalósítás­ban is. A tanácsi dolgozok is — hu nem is mun- ltafelajánlásoikkal és munkaversenyekkel — .készülnek hazánk felszabadulásának 25. ér­fordulójára, s mint említettem, a tanácsok fennállásának 20 évfordulójára. Közös törek­vésünk, hogy a tanácsi munkát e nagy év­fordulók jegyében még színvonalasabbá te­gyük, továbbfejlesszük. Az állami élet de­mokratizmusának, az igazgatási munka kor­szerűsítésének feladatai tovább folytatódnak az új esztendőben is. Mindez természetesen csak úgy valósítható meg, ha megyénk min­den dolgozója — munkás, termelőszövetke­zeti tag. orvos, mérnök, hivatali, vagy taná­csi dolgozó, — közös törekvéssel es együt­tes erőfeszítéssel munkálkodik szocialista ha­zánk. ezen belüül Heves megye további fej­lődése érdekében. Befejezésül engedjék meg, hogy ezúton mondjak Köszönetét megyénk dolgozóinak az óesztendőben végzett munkáért, a sokirányú tevékenységért, s egyben a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a magam nevében is kívánok mindenkinek jó egészséget. s eredményekben gazdag, sikeres új esztendőt. Köszönöm a lehetőséget, hogy ilyen for- mában is kifejezésre juttathattam véleménye' met, jókívánságaimat. — M! köszönjük a nyilatko­zatot, tM. Ué I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents