Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

Mit tudnak a vállalatok, ha akarnak ? _ ITveg'g'yári Igyebciet ANNYISZOR MARASZ­TALTAK. már el- a külön­böző vállalatokat azért, mert közömbösségükkel kárt okoz­tak a közösségnek. Most szóljunk egy követendő pél­dáról. Hátha nem lesz min­den haszon nélkül. Ahogy kezdődött, az na­gyon hétköznapi eset Adva van egy építkezés, a gyön­gyösi új városrészben. Itt készül el ötszáz lakás a Ga­garin Hőerőmű és a Thorez külszíni fejtés dolgozói ré­szére. Még 1967-ben elhatá­rozták az építtetők, hogy ezekbe a lakásokba már a kornak megfelelő, központi fűtést szereltetnek be. De az eredeti terv a cserép­kályhákat tüntette feL A baj tehát itt kezdődött. Aki még nem csinálta, el sem tudja képzelni, milyen sok nehézséggel jár egy már elfogadott terv módosítása. Már 1968-at írtak, amikor s döntés megszületett. Mi olyanok vagyunk, hogy szeretjük, ha az elképzelé­seink megvalósítására nem kell sokat várnunk. Hipp- hopp, máris készen legyen! A központi fűtés is, még­hozzá az év végére. ötszáz lakásba bevezetni a központi fűtést, megépíteni egy kazánházat és ezeket üzembe helyezni néhány hónap alatt? ... Megbor­zongható vágyálom. És ""szinte csoda történt. A Heves megyei Állami építőipari Vállalat már ké­szített Egerben egy hasonló teljesítményű kazánházat Nosza, át keü venni azt Mehet? Tárgyalás a két érin­tett vállalaton kívül a He­ves megyei Beruházási Vál­lalattal. Rendben van, De hol vannak az adap­tált tervek? Majd az építési napló be­jegyzései és a munkások, műszakiak tapasztalatai se­gítenek. A TECHNOLÓGIA! TER­VET viszoot nem lehetett ilyen módon pótolni. A már elkezdett építkezés ideje alatt produkálni kellett ezt is. Hol akad olyan intézet 'Magyarországon, amelyik fe­jest ugrana egy ilyen ké­nyes dologba? Akadt, még­hozzá az Energiagazdálkodá­si Intézet Van már technológiai terv is, de honnan lesz kazán, honnan lesz vízlágyító, szi­vattyúk és olajtartályok. Ismételten le kell szögez­ni, hogy a szövetkezeti tulaj­don, bár az össznépi tulaj­donnál szőkébb körű (cso­port tulajdon) — szocialista tulajdon, A IX. kongresszus megállapításainak megfelelő­en a két tulajdonforma együttes és összehangolt fej­lesztése lényeges jellemvo­nása gazdaságpolitikánknak. A párt és a kormány ennek az élvnek a szem előtt tar­tásával javasolta elfogadásra az új földjogi törvényt. En­nek az elvnék a rögzítése se­gíti a jövőben a szövetkezeti alapok perspektivikusabb ke­zelését, a szövetkezeti tulaj­don erősítését, a közös va­gyon gyarapítását. A viták során sokszor fel­merült. de különböző helye­ken még most is tisztázatlan, a szövetkezeti tulajdon hasz­nosítása és a tulajdonos jö­vedelem realizálásának ál­lami tulajdonéval való ösz- szevetése. Az az álláspont alakult ki, hogy a gazdaság- politikai intézkedések, a köz- gazdasági szabályozók (árak, adók, kamat stb.) kialakítá­sánál figyelembe kell venni, hogy a szövetkezetek, a ta­gok érdekeltsége alapján je­lentőségüknek megfelelően fejlődhessenek, és bevételeik­ből fedezni tudják kiadásai­kat. legyenek képesek bőví­tett újratermelésre. Tehát a jövedelemelvonás mértéke ennek az elvnek feleljen meg általában, bár minden eset­ben ez nem lehetséges, hi­szen nagy mértékben függ a gazdálkodás hatékony*ágától, ; innak személyi és tárgyi fel­tételeitől. Lényeges elv. ami a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek vonatkozásában általá­ig©» már érvényesül, hogy ^ Ezeket a dolgokat általában egy-két éves szállítási időre szokás megígérni. A véletlen, a szerencse most is segített. A Láng Gépgyár új ka­zánt konstruált. Szerette volna ezt a kazánt valahol meg is építeni. Szívesen, rá­állt tehát a kérésre, hogy a prototípust csinálja meg Gyöngyösön. A Láng gyáriak azt is vállalták, hogy a ka­zánnal együtt egyéb fontos berendezést is szállítanak. Az érdekelt vállalatok mű­szaki gárdája állandó ügye letet tartott a helyszínen, hogy a problémákra ott, helyben adjon választ, mu­tassa meg a kivezető utat. Már az is rendhagyó do­log volt, hogy az egyik al­vállalkozó, a Csőszerelő Vál­lalat, a kért időpontban, tel­jes létszámmal levonult a munkahelyre. A távvezetéket, közben a Lakóterv megtervezte, a megépítésére viszont újabb alvállalkozóra volt szükség. Hihetetlen, de erre is akadt cég, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat így érkezett el 1969. de­cember 20-a. Hetvenkét órán át műkö­dött a központi fűtés — próbaként. Ezekben a feszült órákban még az olajégőt gyártó Pest vidéki Gépgyár megbízottja is Gyöngyösön tartózkodott, hogy az esetleges hibát A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége országos pályázatot hirdetett az új MTESZ- székház megtervezésére. A Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán, az Astoriával szemben építik fel majd az új székházat. A pályázati kiírás szerint az épületben többek között egy 600 sze­mélyes központi előadóter­met és öt kisebb, 200—400 személyes előadótermet, to­vábbá a MTESZ huszonhét tagegyesületének elhelyezé­sére korszerű irodákat kell berendezni, megtervezni. A székház legfelső szintjére étterem és presszó kerül, a szövetkezeték az állam iránti kötelezettségük teljesítése után fennmaradó eszközeik­kel mint tulajdonosok magúk rendelkezzenek. Ennek az elvnek maradéktalan megva­lósítását el kell érni az ipa­ri és a fogyasztási szövetke­zeteknél is. Fontos, hogy a szövetkezeteik szerzett jöve­delmét ne vonják el túlzott roértéíkben, mert ez gátolja a megfelelő tartalék és koc­kázati alap képzését. Egy esetleges sikertelen gazdasá­gi év után a tagság jövedel­mének nagyarányú csökkené­séhez vezet, amit — az álla­mi vállalatok dolgozóinak bérével szemben — senki sem garantál, csak maga a szövetkezet. A szövetkezeti tiszta jö­vedelemből a tagokat tulaj- domukltai és személyes köz­reműködésükkel arányban álló javadalmazásban kell részesíteni. Indokolt tehát, hogy az eszközök befekteté­séből elvett minimális haté­konyságot kifejező jövedel­met. saját befáctetéseük tő­kekamatját, a szövetkezeti tagok élvezzék, ne kerüljön elvonásra. Az elvonás logi­kátlan is, hiszen csoporttu­lajdonról van szó, és ebben az esetben senkinek nincs joga eszközlekötési járulékot elvonni, mivel a csoport sa­ját tulajdonát képezik. Amennyiben állami kölcsönt vett fel a szövetkezet, annak kamatait úgyis fizeti. Ebben az esetben az eszközlekötési járulék elvonása kétszeresen terhes és minden esetre igaz­ságtalan. Ezek az elveit jelenleg még nem érvényesülnek maradék­talanul. die a szocialista szö­vetkezeti tulajdonforma fej­lődés^ pete£ azonnal ki tudja javítani. 1969. december 20-án es­te 7 órakor a fűtőtestekbe bekapcsolták a meleget A SZERELŐK LAKÁS­RÓL lakásra járták, ellen­őrizték a berendezéseket Mindenütt hálás szavakkal, mosolygó arccal fogadták őket Amikor a próbafűtés meg­történt, úgy tűnt, hogy a végleges üzemeltetés még­sem kezdődhet meg, mert az Ingatlankezelő Vállalat, bi­zonyos hiányosságokra hi­vatkozva, vonakodott a be­rendezés átvételétől. Ekkor az építőipari vállalat úgy határozott, hogy maga veszi át ideiglenesen, legalább az ünnepek idejére a kazánok és a fűtőtestek üzemelteté­sét, hogy ne kelljen az egész fűtési rendszert leál­lítani. Másnap az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának sze­mélyes utasítására mégis­csak rendbe jöttek a dol­gok: átvették a központi fűtés működtetését Eddig a történet, aminek sokféle tanulságát lehetne megfogalmazni. De marad­junk csak egyetlen tanul­ságnál, ami így hangzik: ha a szándék és az akarat meg­van, akkor soha sem kell objektív akadályokra hivat­kozni még nehéz helyzet­ben sem. CSAK ennyi az egész. G. Molnár Ferenc földszinten pedig a létesít­mény műszaki jellegének megfelelő korszerű üzletsort kell kialakítani. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők a MTESZ központi titkársá­gán (Budapest, V., Szabad­ság tér 17., II. emelet 323. szoba), s ugyanide kell a pályaműveket beküldeni postán, legkésőbb május 31- ig. A pályaművek díjazásá­ra és megvásárlására 500 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legké­sőbb június 30-ig nyilvános­ságra hozza a pályázat ered­ményét (MTI) igénye megvalósításukat pa­rancsoltján előírja a. szövet­kezeti mozgalom ban. a Sokszor vitatott, elveik­ben hosszú ideig nem tisztá­zott kérdés volt a szövetke­zetek irányítása, alárendelt­sége, illetve a demoíkratilcus centralizmus elvének alkal­mazása a szövetkezeti moz­galomban. Mint ismeretes, az 1957. évi „Agrárpolitikai té­zisek” nyilvánosságra hoza­tala előtt, de még utána is, a demcikratikus centralizmus elvének alkalmazása nem­csak általánosan elfogadott, hanem esetenként előírt módszere is volt a szövetke­zetek irányításának. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeteket a Földműve­lésügyi Mimisztóritim, illetve a tanácsok irányították köz­vetlenül, bár hivatalosan nem beismerve. Hasonló módon irányította a szövet­kezetek munkáját a SZÖ- VOSZ és az OKISZ is. Ér­dekvédelmi tevékenységükkel együtt hatásági jogokat sze­reztek maguknak. A megyei, illetve szakmai szövetségek középfokú hatóságként mű­ködtek. A szövetkezeti szö­vetségek és területi szerveik az akkori gazdasági mecha­nizmusban állami feladatot kaptak és a szövetkezetek fö­lé rendelt szervként működ- teli, képzelt tulajdonosi jog alapján. A szövetségek terv- lebontást végeztek, közpon­tosították és újra elosztották a szövetkezetek jövedékné­m. afefeää. W& Az üvegfúvók szerszámai­nak engedelmeskedik az anyag. A színes, élettelen masszába életet lehelnek a tüdők. Vastag mélycsiszo­lásra váró üvegek, hamu­tartók, vízkorsók formálód­nak az ügyes kezek alatt: a Parádsasvári Üveggyárban járunk. A fúvőcsamok élén az el­ső kemencénél heten dol­goznak, a kemény január­ban is lengére vetkőzve... — Éppen hetünké a bri­gád, de azt hiszem nem vagyunk „gonoszak” — mondja tréfálkozva Holló József, a legtapasztaltabb a brigád „univerzális” vezető­je, aki 1936 óta dolgozik a gyárban és kezei alatt már sokan megtanulták az üveg­fúvás „tudományának” for­télyait — Mikor került össze a társaság? — Lassan már négy éve lesz. 1966-ban elhatároztuk, hogy létrehozunk egy bri­gádot Mert közösen mégis­csak jobban lehet munkál­kodni. Aztán törtük a fe­jünket, hogy milyen nevet is adjunk ennek a brigád­nak, míg hosszú vita után Károlyi Mihály neve mel­lett döntöttünk. — Miért? — Azért, mert Károlyi Mi­hályé volt itt a környék, övé volt valamikor az üveggyár, és nem messze van egykori kastélya is. Különben is, gróf létére, a magyar törté­nelem egyik kiemelkedő egyénisége. — A megalakulás után tsmnkaversenyt indítottunk a „Szocialista brigád” cím el­nyeréséért Nagyon kemény, lelkiismeretes iparkodás után 1969. április 4-én elnyertük a „Szocialista brigád” címet és az ezzel járó oklevelet Ügy érezzük, hogy mindent megtettünk ezért a címért A csapatvezető egy sárga fedelű füzetet mutat — a brigádnaplót Fellapozom. Benne megannyi feljegyzés a megalakulástól a mai na­pig. Az egyik lapon ezt ol­vasom: „1969-ben vállaljuk, hogy teljesítményünket 95 száza­lékról 100 százalékra növel­jük, a munkaselej tet pedig 4 százalékra csökkentjük. A technológiai fegyelmet és a munkavédelmi eljárásokat pedig haladéktalanul telje­sítjük ., — Elérték-c ezeket a cél­kitűzéseket? —- kérdezem a brigádvezetőt — Igen, elértük. A múlt ponti vállalatokat szervezték, és tartottak fenn. Felügyeleti szervként, tervhatóságlként rendelkeztek az „alárendelt egységek” működésének kér­déseiben. A viták eredményéként az a meggyőződés alakult ki, hogy a demokratikus centra­lizmus elvének alkalmazása, amely helyénvaló és szük­séges a pártban, nem szük­séges az államapparátusban és a szocialista gazdaság egé­szében és nem helyes a szö­vetkezeti mozgalomban, ahol nem is vált be. Ezt a tényt, ha csak részlegesen, és nem is pontosan, fogalmazva a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekről szóló 1967. évi tör­vény is megerősítette. A szövetkezeti tulajdon ugyanis csoporttulajdon, amelyben a csoporttulajdo­nosok döntései alapján fo­lyik a szövetkezet vállalat­szerű gazdálkodása, ahol a tulajdonosok gazdasági dön­téséül hatását közvetlenül saját anyagi helyzetük vál­tozásán érzik. Az új gazda­ságirányítási rendszerben a a gazdasági döntéseket ott hozzák, vagy legalábbis ott kell hozni, ahol azok követ­kezményei jelentkeznek. Ab­ban az esetben, ha a döntést inásütt hozzák és a végrehaj­tást az alsóbb szervre rá­kényszerítik a döntés eset­leges károg kihatását a dön­tést hozó szervnek kell vi­selni. Jellemző példája volt ennek a termelőszövetkezetek bújtatott tervkötelezettsége. . -«SÍ»*. !•» évben brigádunk átlagtelje­sítménye 114,2 százalék volt. a munkaselej tet pedig 3.9 százalékra csökkentettük, A naplóban egy másik be­jegyzés: „A brigád munkaidő-ki­használása az év során kifo­gástalan volt. Ezt legjobban kifejezésre juttatta a 114.2 százalékos teljesítmény... A gyár rekonstrukciós kivite­lezésére 30 óra, az üzem; kultúrház felújítására 16 óra. a sportöltöző építésére pe­dig 20 óra társadalmi mun­kát fordítottunk.” Ezenkívül kétszer rendez­tek közös kirándulást is. Megismerkedtek a salgótar­jáni üveggyárral, valamint az Egri Dohánygyárral és megtekintették Eger város nevezetességeit... A brigád legfiatalabb tagja, a húsz esztendős Kivés József A vállalatokat sűrűn — $ nem egészen alaptalanul — az emberi szervezethez ha­sonlítják. Ahogy az ember­nek, úgy a vállalati szerve­zetnek is létezik belső har­móniája, vagy ennek ellen­kezője, a diszharmónia. S ahol korábban nem törőd­tek ezzel. ügyet sem vetet­tek rá, ott a gazdasági me­chanizmus reformja fújt és fúj harsány ébresztőt; vi­lágít rá létező, de eddig ho­mályban maradt tényekre, összefüggésekre. Két esztendő telt él az új irányítási rendszer beveze­tése óta. Elegendő idő aJihoz, hogy — ahol kell, ott felesz­méljenek. A népgazdaság eredményei ismerték. 1969- ben a nemzeti jövedelem hat, az ipari termelés négy, a. mezőgazdasági öt-hat száza­lékkal haladta meg az 196S. évi szintet. A vállalati ered­mények —- az ott dolgozókat, s a felügyeleti hatóságokat kivéve — mar nem ilyen közismertek, -ritkán kapnak, a népgazdasághoz hasonló nyilvánosságot. Van, ahol örülnek ennek. S nyomós okuk van ra... A reform megindította változások ma még kevésbé a vállalatok kapuin belül, az ún, belső mechanizmusban észlelhetők. A termelő és szolgáltató gazdasági egysé­gek többsége eddig csupán a makroökouomiai méretű változások kő-vetésére volt képes. s a mikroökonómiá- ra, saját portájára kevésbé ügyelt Igaz, egy-egy vállalat tevékenysége nagymértékben függ a szabályzórendszer működésétől az adózás, hi­telezés, anyagvásárlás és késztermék-kibocsátás for­máitól, de legalább ilyen mértékben függvénye annak, hogy létezik-e a termelés és ügyvitel egész szervezetében harmónia, vagy legalább is törelcvés ennek létrehozásá­ra, avagy a diszharmónia, a szabálytalan, meg-megakadó működés, a kapcsolatok hiá­nya, az összefüggések elha­nyagolása jellemzi az adott gazdasági egységet. Okos embernek tarta­nánk-e azt, aki benevez a súlyemelő versenyre, csak éppen a karja törött? Ami képtelenségnek tűnik így, nem is olyan képtelenség a gazdasági életben. Megtör­tént például, hogy korszerű, automata megmunkáló gép­sort vásárolt kemény valutá­ért az egyik üzem. Fölállí­tották, dolgozni kezdett, dör­zsölte a „vezérkar” a kezét: ez igen! Ünnepség, bankett, s másnap... másnap leállt a gépsor. Le, mert a nagy lelkesedés, teruezgetés köz­ben „elfeledték”: a gépsornak az edzőüzem adja az anya­got. Az öreg, elavult, ilyen feladatot ellátni képtelen ed­zőüzem. Ahol az automaták igényelte félkészterméknek csupán felét képesek előállí­tani! Primitív hiba, a nevet­ségesség határát súroló bak­lövés? Az. Ám az üzem szá­mára drágán megfizetett tandíj volt ez, hogy -megta­nulják: a termelés belső harmóniája, e harmónia za­vartalansága, elengedhetei­Üvegfúvó tanuló, két éve tagja a brigádnak. — Nagyon örülök, hogy bevettek a brigádba. Tanul­ni akartam, ami sikerült is. Holló bácsi irányításával lassan elsajátítom az üveg­fúvás minden szakmai for­télyát. Jó a kereseti lehető­ség is Ebben az évben szakmai tanfolyamra ‘ne­gyek, ahol elméletben is ki­egészítem a gyárban tanul­takat. Ma 21 brigád dolgozik a gyárban. Szék közül a 1 kiemelkedőbb a ..Károlyi Mihály” szocialista brigád. A közös feladatok, a közös igyekezet taxija össze őket és nem is eredménytelenül. Eddigi munkájukról a bri­gádkrónika értékes doku­mentumokat őx'iz. Érdemes belelapozgatni. (mentusz) A vicclapokba kívánkozna az az eset is, — he nem tény tenne —, amikor az országos nagyvállalat egyik gyáregysé­ge olyasmit importált, amit ennek a vállalatnak a másik gyáregysége beföldre és ex­portra egyaránt készített... Szószaporítás lenne a példák további sorolása, hiszen — ha nem is ennyire kihegyezet­teket — majd’ mindenki so­rolhat hasonlókat a maga tapasztalataiból. A példák gyakorisága azt mutatja, hogy a vállalatok kevés gon­dot fordítanak a belső, mű­szaki-szervezeti harmóniára. Holott elsősorban erre kel­lene erőiket koncentrálniuk. Tanácsot adni persze min­dig könnyebb, mint csele­kedni. Tagadhatatlan, hogy a vállalatok ilyen irányú cselekvésének útjában sok­féle akadály állt, s található ma is — ezek egy része rá­adásul nem tőlük, hanem kí­vülálló tényezőktől függ —, de a kívánatosnál lassúbb a már ma elhárítható akadá­lyok legyűrése. Kevés válla­latnál alkottak tiszta, torzu­lásoktól mentes képet a ren­delkezésükre álló anyagi, műszaki, személyi feltételek­ről. Ez, a tiszta kép megal­kotása az első, nem mellőz­hető feladat. Tudni kell: meddig terjednek említett lehetőségeik, mi az. amit koc­kázatmentesen, amit kocká­zattal tehetnek meg, s amit semmiképpen nem vállal­hatnak el. Felkutatni a belső egyensúly zavarait keltő gó­cokat — például a szerszám- gyártás gépi vagy személyi kapacitáshiányát, az ener­giaellátás, gőzszolgáltatás szükségesnél kisebb csator­náit stb. — a termelés egé­szét, mint folyamatot átte­kinteni, s föltárni azokat a pontokat, ahol túl sokáig vesztegel az alkatrész, s fél­késztermék, mindez elenged­hetetlen. Elég, ha a próba­teremben „szűk a kereszt- metszet”, megáll a gyár ter­melése. Elég, ha egyetlen al­katrészgyártó üzem, műhely ■nem képes fölvenni az új tempót, megáll a végszerelde, bár csak egy, néhány forin­tos értékű alkatrész hiány­zik. Fejetlenséget okoz, ha az anyagkönyvelés nem nyújt biztos adatokat, mert kaoti­kussá válik az anyagbeszer­zés, a termelőegységek kö­zötti szétosztás... Ahány egység, annyi lehetőség. Ezért szükséges az ipari szervezet minden alkatelemé­nek ritmusban, szinkronban, belső harmóniában dolgoznia Ezért csakis az a vállalati szervezet állhat biztosan a talpán, ahol a termelésirá­nyítás folyamatosan képes mindent előteremteni — energiát, alapanyagot, szer­számot stb. —, ami a zavar­talan működéshez szüksé­ges ... A belső harmónia: az életműködés kiegyensúlyo­zottsága, az egyensúly pedig a biztonság érzete. <M. ü.) Pályázat m MTESZ új székhazának megtervezésére A vállalatok harmóniája im Jswassáff 82., ütemtefe

Next

/
Thumbnails
Contents