Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-23 / 19. szám
Mit tudnak a vállalatok, ha akarnak ? _ ITveg'g'yári Igyebciet ANNYISZOR MARASZTALTAK. már el- a különböző vállalatokat azért, mert közömbösségükkel kárt okoztak a közösségnek. Most szóljunk egy követendő példáról. Hátha nem lesz minden haszon nélkül. Ahogy kezdődött, az nagyon hétköznapi eset Adva van egy építkezés, a gyöngyösi új városrészben. Itt készül el ötszáz lakás a Gagarin Hőerőmű és a Thorez külszíni fejtés dolgozói részére. Még 1967-ben elhatározták az építtetők, hogy ezekbe a lakásokba már a kornak megfelelő, központi fűtést szereltetnek be. De az eredeti terv a cserépkályhákat tüntette feL A baj tehát itt kezdődött. Aki még nem csinálta, el sem tudja képzelni, milyen sok nehézséggel jár egy már elfogadott terv módosítása. Már 1968-at írtak, amikor s döntés megszületett. Mi olyanok vagyunk, hogy szeretjük, ha az elképzeléseink megvalósítására nem kell sokat várnunk. Hipp- hopp, máris készen legyen! A központi fűtés is, méghozzá az év végére. ötszáz lakásba bevezetni a központi fűtést, megépíteni egy kazánházat és ezeket üzembe helyezni néhány hónap alatt? ... Megborzongható vágyálom. És ""szinte csoda történt. A Heves megyei Állami építőipari Vállalat már készített Egerben egy hasonló teljesítményű kazánházat Nosza, át keü venni azt Mehet? Tárgyalás a két érintett vállalaton kívül a Heves megyei Beruházási Vállalattal. Rendben van, De hol vannak az adaptált tervek? Majd az építési napló bejegyzései és a munkások, műszakiak tapasztalatai segítenek. A TECHNOLÓGIA! TERVET viszoot nem lehetett ilyen módon pótolni. A már elkezdett építkezés ideje alatt produkálni kellett ezt is. Hol akad olyan intézet 'Magyarországon, amelyik fejest ugrana egy ilyen kényes dologba? Akadt, méghozzá az Energiagazdálkodási Intézet Van már technológiai terv is, de honnan lesz kazán, honnan lesz vízlágyító, szivattyúk és olajtartályok. Ismételten le kell szögezni, hogy a szövetkezeti tulajdon, bár az össznépi tulajdonnál szőkébb körű (csoport tulajdon) — szocialista tulajdon, A IX. kongresszus megállapításainak megfelelően a két tulajdonforma együttes és összehangolt fejlesztése lényeges jellemvonása gazdaságpolitikánknak. A párt és a kormány ennek az élvnek a szem előtt tartásával javasolta elfogadásra az új földjogi törvényt. Ennek az elvnék a rögzítése segíti a jövőben a szövetkezeti alapok perspektivikusabb kezelését, a szövetkezeti tulajdon erősítését, a közös vagyon gyarapítását. A viták során sokszor felmerült. de különböző helyeken még most is tisztázatlan, a szövetkezeti tulajdon hasznosítása és a tulajdonos jövedelem realizálásának állami tulajdonéval való ösz- szevetése. Az az álláspont alakult ki, hogy a gazdaság- politikai intézkedések, a köz- gazdasági szabályozók (árak, adók, kamat stb.) kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a szövetkezetek, a tagok érdekeltsége alapján jelentőségüknek megfelelően fejlődhessenek, és bevételeikből fedezni tudják kiadásaikat. legyenek képesek bővített újratermelésre. Tehát a jövedelemelvonás mértéke ennek az elvnek feleljen meg általában, bár minden esetben ez nem lehetséges, hiszen nagy mértékben függ a gazdálkodás hatékony*ágától, ; innak személyi és tárgyi feltételeitől. Lényeges elv. ami a mező- gazdasági termelőszövetkezetek vonatkozásában általáig©» már érvényesül, hogy ^ Ezeket a dolgokat általában egy-két éves szállítási időre szokás megígérni. A véletlen, a szerencse most is segített. A Láng Gépgyár új kazánt konstruált. Szerette volna ezt a kazánt valahol meg is építeni. Szívesen, ráállt tehát a kérésre, hogy a prototípust csinálja meg Gyöngyösön. A Láng gyáriak azt is vállalták, hogy a kazánnal együtt egyéb fontos berendezést is szállítanak. Az érdekelt vállalatok műszaki gárdája állandó ügye letet tartott a helyszínen, hogy a problémákra ott, helyben adjon választ, mutassa meg a kivezető utat. Már az is rendhagyó dolog volt, hogy az egyik alvállalkozó, a Csőszerelő Vállalat, a kért időpontban, teljes létszámmal levonult a munkahelyre. A távvezetéket, közben a Lakóterv megtervezte, a megépítésére viszont újabb alvállalkozóra volt szükség. Hihetetlen, de erre is akadt cég, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat így érkezett el 1969. december 20-a. Hetvenkét órán át működött a központi fűtés — próbaként. Ezekben a feszült órákban még az olajégőt gyártó Pest vidéki Gépgyár megbízottja is Gyöngyösön tartózkodott, hogy az esetleges hibát A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége országos pályázatot hirdetett az új MTESZ- székház megtervezésére. A Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán, az Astoriával szemben építik fel majd az új székházat. A pályázati kiírás szerint az épületben többek között egy 600 személyes központi előadótermet és öt kisebb, 200—400 személyes előadótermet, továbbá a MTESZ huszonhét tagegyesületének elhelyezésére korszerű irodákat kell berendezni, megtervezni. A székház legfelső szintjére étterem és presszó kerül, a szövetkezeték az állam iránti kötelezettségük teljesítése után fennmaradó eszközeikkel mint tulajdonosok magúk rendelkezzenek. Ennek az elvnek maradéktalan megvalósítását el kell érni az ipari és a fogyasztási szövetkezeteknél is. Fontos, hogy a szövetkezeteik szerzett jövedelmét ne vonják el túlzott roértéíkben, mert ez gátolja a megfelelő tartalék és kockázati alap képzését. Egy esetleges sikertelen gazdasági év után a tagság jövedelmének nagyarányú csökkenéséhez vezet, amit — az állami vállalatok dolgozóinak bérével szemben — senki sem garantál, csak maga a szövetkezet. A szövetkezeti tiszta jövedelemből a tagokat tulaj- domukltai és személyes közreműködésükkel arányban álló javadalmazásban kell részesíteni. Indokolt tehát, hogy az eszközök befektetéséből elvett minimális hatékonyságot kifejező jövedelmet. saját befáctetéseük tőkekamatját, a szövetkezeti tagok élvezzék, ne kerüljön elvonásra. Az elvonás logikátlan is, hiszen csoporttulajdonról van szó, és ebben az esetben senkinek nincs joga eszközlekötési járulékot elvonni, mivel a csoport saját tulajdonát képezik. Amennyiben állami kölcsönt vett fel a szövetkezet, annak kamatait úgyis fizeti. Ebben az esetben az eszközlekötési járulék elvonása kétszeresen terhes és minden esetre igazságtalan. Ezek az elveit jelenleg még nem érvényesülnek maradéktalanul. die a szocialista szövetkezeti tulajdonforma fejlődés^ pete£ azonnal ki tudja javítani. 1969. december 20-án este 7 órakor a fűtőtestekbe bekapcsolták a meleget A SZERELŐK LAKÁSRÓL lakásra járták, ellenőrizték a berendezéseket Mindenütt hálás szavakkal, mosolygó arccal fogadták őket Amikor a próbafűtés megtörtént, úgy tűnt, hogy a végleges üzemeltetés mégsem kezdődhet meg, mert az Ingatlankezelő Vállalat, bizonyos hiányosságokra hivatkozva, vonakodott a berendezés átvételétől. Ekkor az építőipari vállalat úgy határozott, hogy maga veszi át ideiglenesen, legalább az ünnepek idejére a kazánok és a fűtőtestek üzemeltetését, hogy ne kelljen az egész fűtési rendszert leállítani. Másnap az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának személyes utasítására mégiscsak rendbe jöttek a dolgok: átvették a központi fűtés működtetését Eddig a történet, aminek sokféle tanulságát lehetne megfogalmazni. De maradjunk csak egyetlen tanulságnál, ami így hangzik: ha a szándék és az akarat megvan, akkor soha sem kell objektív akadályokra hivatkozni még nehéz helyzetben sem. CSAK ennyi az egész. G. Molnár Ferenc földszinten pedig a létesítmény műszaki jellegének megfelelő korszerű üzletsort kell kialakítani. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők a MTESZ központi titkárságán (Budapest, V., Szabadság tér 17., II. emelet 323. szoba), s ugyanide kell a pályaműveket beküldeni postán, legkésőbb május 31- ig. A pályaművek díjazására és megvásárlására 500 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb június 30-ig nyilvánosságra hozza a pályázat eredményét (MTI) igénye megvalósításukat parancsoltján előírja a. szövetkezeti mozgalom ban. a Sokszor vitatott, elveikben hosszú ideig nem tisztázott kérdés volt a szövetkezetek irányítása, alárendeltsége, illetve a demoíkratilcus centralizmus elvének alkalmazása a szövetkezeti mozgalomban. Mint ismeretes, az 1957. évi „Agrárpolitikai tézisek” nyilvánosságra hozatala előtt, de még utána is, a demcikratikus centralizmus elvének alkalmazása nemcsak általánosan elfogadott, hanem esetenként előírt módszere is volt a szövetkezetek irányításának. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket a Földművelésügyi Mimisztóritim, illetve a tanácsok irányították közvetlenül, bár hivatalosan nem beismerve. Hasonló módon irányította a szövetkezetek munkáját a SZÖ- VOSZ és az OKISZ is. Érdekvédelmi tevékenységükkel együtt hatásági jogokat szereztek maguknak. A megyei, illetve szakmai szövetségek középfokú hatóságként működtek. A szövetkezeti szövetségek és területi szerveik az akkori gazdasági mechanizmusban állami feladatot kaptak és a szövetkezetek fölé rendelt szervként működ- teli, képzelt tulajdonosi jog alapján. A szövetségek terv- lebontást végeztek, központosították és újra elosztották a szövetkezetek jövedékném. afefeää. W& Az üvegfúvók szerszámainak engedelmeskedik az anyag. A színes, élettelen masszába életet lehelnek a tüdők. Vastag mélycsiszolásra váró üvegek, hamutartók, vízkorsók formálódnak az ügyes kezek alatt: a Parádsasvári Üveggyárban járunk. A fúvőcsamok élén az első kemencénél heten dolgoznak, a kemény januárban is lengére vetkőzve... — Éppen hetünké a brigád, de azt hiszem nem vagyunk „gonoszak” — mondja tréfálkozva Holló József, a legtapasztaltabb a brigád „univerzális” vezetője, aki 1936 óta dolgozik a gyárban és kezei alatt már sokan megtanulták az üvegfúvás „tudományának” fortélyait — Mikor került össze a társaság? — Lassan már négy éve lesz. 1966-ban elhatároztuk, hogy létrehozunk egy brigádot Mert közösen mégiscsak jobban lehet munkálkodni. Aztán törtük a fejünket, hogy milyen nevet is adjunk ennek a brigádnak, míg hosszú vita után Károlyi Mihály neve mellett döntöttünk. — Miért? — Azért, mert Károlyi Mihályé volt itt a környék, övé volt valamikor az üveggyár, és nem messze van egykori kastélya is. Különben is, gróf létére, a magyar történelem egyik kiemelkedő egyénisége. — A megalakulás után tsmnkaversenyt indítottunk a „Szocialista brigád” cím elnyeréséért Nagyon kemény, lelkiismeretes iparkodás után 1969. április 4-én elnyertük a „Szocialista brigád” címet és az ezzel járó oklevelet Ügy érezzük, hogy mindent megtettünk ezért a címért A csapatvezető egy sárga fedelű füzetet mutat — a brigádnaplót Fellapozom. Benne megannyi feljegyzés a megalakulástól a mai napig. Az egyik lapon ezt olvasom: „1969-ben vállaljuk, hogy teljesítményünket 95 százalékról 100 százalékra növeljük, a munkaselej tet pedig 4 százalékra csökkentjük. A technológiai fegyelmet és a munkavédelmi eljárásokat pedig haladéktalanul teljesítjük ., — Elérték-c ezeket a célkitűzéseket? —- kérdezem a brigádvezetőt — Igen, elértük. A múlt ponti vállalatokat szervezték, és tartottak fenn. Felügyeleti szervként, tervhatóságlként rendelkeztek az „alárendelt egységek” működésének kérdéseiben. A viták eredményéként az a meggyőződés alakult ki, hogy a demokratikus centralizmus elvének alkalmazása, amely helyénvaló és szükséges a pártban, nem szükséges az államapparátusban és a szocialista gazdaság egészében és nem helyes a szövetkezeti mozgalomban, ahol nem is vált be. Ezt a tényt, ha csak részlegesen, és nem is pontosan, fogalmazva a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi törvény is megerősítette. A szövetkezeti tulajdon ugyanis csoporttulajdon, amelyben a csoporttulajdonosok döntései alapján folyik a szövetkezet vállalatszerű gazdálkodása, ahol a tulajdonosok gazdasági döntéséül hatását közvetlenül saját anyagi helyzetük változásán érzik. Az új gazdaságirányítási rendszerben a a gazdasági döntéseket ott hozzák, vagy legalábbis ott kell hozni, ahol azok következményei jelentkeznek. Abban az esetben, ha a döntést inásütt hozzák és a végrehajtást az alsóbb szervre rákényszerítik a döntés esetleges károg kihatását a döntést hozó szervnek kell viselni. Jellemző példája volt ennek a termelőszövetkezetek bújtatott tervkötelezettsége. . -«SÍ»*. !•» évben brigádunk átlagteljesítménye 114,2 százalék volt. a munkaselej tet pedig 3.9 százalékra csökkentettük, A naplóban egy másik bejegyzés: „A brigád munkaidő-kihasználása az év során kifogástalan volt. Ezt legjobban kifejezésre juttatta a 114.2 százalékos teljesítmény... A gyár rekonstrukciós kivitelezésére 30 óra, az üzem; kultúrház felújítására 16 óra. a sportöltöző építésére pedig 20 óra társadalmi munkát fordítottunk.” Ezenkívül kétszer rendeztek közös kirándulást is. Megismerkedtek a salgótarjáni üveggyárral, valamint az Egri Dohánygyárral és megtekintették Eger város nevezetességeit... A brigád legfiatalabb tagja, a húsz esztendős Kivés József A vállalatokat sűrűn — $ nem egészen alaptalanul — az emberi szervezethez hasonlítják. Ahogy az embernek, úgy a vállalati szervezetnek is létezik belső harmóniája, vagy ennek ellenkezője, a diszharmónia. S ahol korábban nem törődtek ezzel. ügyet sem vetettek rá, ott a gazdasági mechanizmus reformja fújt és fúj harsány ébresztőt; világít rá létező, de eddig homályban maradt tényekre, összefüggésekre. Két esztendő telt él az új irányítási rendszer bevezetése óta. Elegendő idő aJihoz, hogy — ahol kell, ott feleszméljenek. A népgazdaság eredményei ismerték. 1969- ben a nemzeti jövedelem hat, az ipari termelés négy, a. mezőgazdasági öt-hat százalékkal haladta meg az 196S. évi szintet. A vállalati eredmények —- az ott dolgozókat, s a felügyeleti hatóságokat kivéve — mar nem ilyen közismertek, -ritkán kapnak, a népgazdasághoz hasonló nyilvánosságot. Van, ahol örülnek ennek. S nyomós okuk van ra... A reform megindította változások ma még kevésbé a vállalatok kapuin belül, az ún, belső mechanizmusban észlelhetők. A termelő és szolgáltató gazdasági egységek többsége eddig csupán a makroökouomiai méretű változások kő-vetésére volt képes. s a mikroökonómiá- ra, saját portájára kevésbé ügyelt Igaz, egy-egy vállalat tevékenysége nagymértékben függ a szabályzórendszer működésétől az adózás, hitelezés, anyagvásárlás és késztermék-kibocsátás formáitól, de legalább ilyen mértékben függvénye annak, hogy létezik-e a termelés és ügyvitel egész szervezetében harmónia, vagy legalább is törelcvés ennek létrehozására, avagy a diszharmónia, a szabálytalan, meg-megakadó működés, a kapcsolatok hiánya, az összefüggések elhanyagolása jellemzi az adott gazdasági egységet. Okos embernek tartanánk-e azt, aki benevez a súlyemelő versenyre, csak éppen a karja törött? Ami képtelenségnek tűnik így, nem is olyan képtelenség a gazdasági életben. Megtörtént például, hogy korszerű, automata megmunkáló gépsort vásárolt kemény valutáért az egyik üzem. Fölállították, dolgozni kezdett, dörzsölte a „vezérkar” a kezét: ez igen! Ünnepség, bankett, s másnap... másnap leállt a gépsor. Le, mert a nagy lelkesedés, teruezgetés közben „elfeledték”: a gépsornak az edzőüzem adja az anyagot. Az öreg, elavult, ilyen feladatot ellátni képtelen edzőüzem. Ahol az automaták igényelte félkészterméknek csupán felét képesek előállítani! Primitív hiba, a nevetségesség határát súroló baklövés? Az. Ám az üzem számára drágán megfizetett tandíj volt ez, hogy -megtanulják: a termelés belső harmóniája, e harmónia zavartalansága, elengedheteiÜvegfúvó tanuló, két éve tagja a brigádnak. — Nagyon örülök, hogy bevettek a brigádba. Tanulni akartam, ami sikerült is. Holló bácsi irányításával lassan elsajátítom az üvegfúvás minden szakmai fortélyát. Jó a kereseti lehetőség is Ebben az évben szakmai tanfolyamra ‘negyek, ahol elméletben is kiegészítem a gyárban tanultakat. Ma 21 brigád dolgozik a gyárban. Szék közül a 1 kiemelkedőbb a ..Károlyi Mihály” szocialista brigád. A közös feladatok, a közös igyekezet taxija össze őket és nem is eredménytelenül. Eddigi munkájukról a brigádkrónika értékes dokumentumokat őx'iz. Érdemes belelapozgatni. (mentusz) A vicclapokba kívánkozna az az eset is, — he nem tény tenne —, amikor az országos nagyvállalat egyik gyáregysége olyasmit importált, amit ennek a vállalatnak a másik gyáregysége beföldre és exportra egyaránt készített... Szószaporítás lenne a példák további sorolása, hiszen — ha nem is ennyire kihegyezetteket — majd’ mindenki sorolhat hasonlókat a maga tapasztalataiból. A példák gyakorisága azt mutatja, hogy a vállalatok kevés gondot fordítanak a belső, műszaki-szervezeti harmóniára. Holott elsősorban erre kellene erőiket koncentrálniuk. Tanácsot adni persze mindig könnyebb, mint cselekedni. Tagadhatatlan, hogy a vállalatok ilyen irányú cselekvésének útjában sokféle akadály állt, s található ma is — ezek egy része ráadásul nem tőlük, hanem kívülálló tényezőktől függ —, de a kívánatosnál lassúbb a már ma elhárítható akadályok legyűrése. Kevés vállalatnál alkottak tiszta, torzulásoktól mentes képet a rendelkezésükre álló anyagi, műszaki, személyi feltételekről. Ez, a tiszta kép megalkotása az első, nem mellőzhető feladat. Tudni kell: meddig terjednek említett lehetőségeik, mi az. amit kockázatmentesen, amit kockázattal tehetnek meg, s amit semmiképpen nem vállalhatnak el. Felkutatni a belső egyensúly zavarait keltő gócokat — például a szerszám- gyártás gépi vagy személyi kapacitáshiányát, az energiaellátás, gőzszolgáltatás szükségesnél kisebb csatornáit stb. — a termelés egészét, mint folyamatot áttekinteni, s föltárni azokat a pontokat, ahol túl sokáig vesztegel az alkatrész, s félkésztermék, mindez elengedhetetlen. Elég, ha a próbateremben „szűk a kereszt- metszet”, megáll a gyár termelése. Elég, ha egyetlen alkatrészgyártó üzem, műhely ■nem képes fölvenni az új tempót, megáll a végszerelde, bár csak egy, néhány forintos értékű alkatrész hiányzik. Fejetlenséget okoz, ha az anyagkönyvelés nem nyújt biztos adatokat, mert kaotikussá válik az anyagbeszerzés, a termelőegységek közötti szétosztás... Ahány egység, annyi lehetőség. Ezért szükséges az ipari szervezet minden alkatelemének ritmusban, szinkronban, belső harmóniában dolgoznia Ezért csakis az a vállalati szervezet állhat biztosan a talpán, ahol a termelésirányítás folyamatosan képes mindent előteremteni — energiát, alapanyagot, szerszámot stb. —, ami a zavartalan működéshez szükséges ... A belső harmónia: az életműködés kiegyensúlyozottsága, az egyensúly pedig a biztonság érzete. <M. ü.) Pályázat m MTESZ új székhazának megtervezésére A vállalatok harmóniája im Jswassáff 82., ütemtefe
