Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

R0& KOSSUTH 8.20 Erk°T: Dózsa György. R . 5. 9.04 Mj a filozófia? .9.29 Könnyűzenei híradó 10.05 Rádióegyetem. 10.35 Zenekari hangverseny 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.45 A mezőgazdaság műszálai ellátása. 14.00 Kóruspódium 14.08 Haydn: „Oxford** szinvt, 14.50 Katona: Bánk bán. Rádióvált. 17.15 Fúvószene 17.15 Közben volt egy háború * •. 18.18 Népzenei Magazin 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Made in Hungary 20.10 Gounod: Faust, ötfelv. opera. 23.18 Nótacsokor 0.10 Brahms: Siratóének PETŐFI 8.05 Tánczene 8.45 Az alkoholizmusról 9.00 Operettrészl. 9.20 Francia kamarazene 11.50 Magánvélemény közügyek­ben. 12.00 Francia dalok 12.21 Áriák 13.03 Miskolci stúdió 13.20 Zenekari művek Kettőtől — hatig ... 18.10 Operettdalok 18.24 Rádióegyetem. 18.54 Könnyűzene 19.14 Kamarazene 20.28 Húszas stúdió 21.28 Népdalok 22.00 Kardos: II. vonósnégyes 22.28 A kettős honfoglalásról 22.48 Könnyűzene 23.15 Olasz versenyművek MAGYAR 9.00 ITV 17.58 Hírek 18.05 Tizenöt perc nyár (Kisfilm) 18.20 A kisfiimek kedvelőinek 19.00 Esti mese 19.10 Radar 19.35 Téli képek 20.00 Tv-híradó 20.20 Kockázat. .. 16. Találkozás, 21.15 Lehotka Gábor orgonái 21.40 Család és társadalom 22.20 Tv-híradó POZSONYI 17.30 Aranykalemra 19.00 és 21.00 Tv-híradö 21.40 Kladno—ZKI Brno L o. j égkorongmérk. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és S órak ír. Fehér farkasok GYÖNGYÖSI PUSKIN: Isten hozta őrnagy úr GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egy őrült éjszaka HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Lanfieri kolónia FÜZESABONY: Nagy korallzátony Egerben este 7 órakor: JANOS VITÉZ (Bérletszünet) ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Baj csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. PIACI áAtziá­A Szövetkezetek Heves megyei Értékesítési Központjának tájé­koztatása szerint megyénkben ma a piaci árak a következő­képpen alakulnak: Étkezési burgonya kilója 2.20— 3.50 Ft, száraz bab 13—24 Ft, cék­la 3.20 Ft, fokhagyma egysége­sen 30 Ft, vöröshagyma 4.50—5.50 Ft, dughagyma S—12 Ft, szárított vöröshagyma 58 Ft, vöröská­poszta 4.40 Ft, kelkáposzta 3.60 Ft, fejes káooszta 2.40 Ft, kara- láb, kék 2.60 Ft, karfiol 8—9.60 Ft, lencse 25 Ft, petrezselyem­gyökér 5—6 Ft, sárgarépa 2.50—3 Ft, fekete retek 2.40 Ft, torma, nemes 20 Ft, sütőtök, nagydobosi 1.80 Ft, zellergumó 6—6.5Ö Ft, téli alma. piros fajta 2.80—6.50 Ft, téli alma, fehér fajta 2.20—4 Ft, téli körte, nemes fajták 4—9.80 Ft, téli körte, Bacsó-fajta 3—3.50 Ft, dió, papír- és csonthéjú 15 —21 Ft, dióbél. csemege 60—70 Ft, mandula, héjas 13—18 Ft, »anüulabél 70—30 Ft, mák 42 Ft. A jogról mindenkinek Jog a „síron túl" Mezőgazdasági jubileumi seregszemle készül Természetes, hogy ha az ember meghal, többé képte­len bármiféle cselekedetre, tehát nincsenek kötelességei és nem lehetnek jogai sem. Éppoly természetes azonban a legtöbb embernek az az elképzelése, hogy „ne múljak el nyomtalanul”. Különösen idősebb emberek gondolnak sokszor arra: hogyan is lesz halálulí után, milyen lesz a temetésük, a sírjuk stb. A törvények erről is gon­doskodnak. Előírják azt is, hogy a halál beálltát és okát orvosnak kell megállapítania, az anyakönyvi hivatalnak be kell jegyeznie, a rendőrség feladata, hogy bevonja az el­halt személyi igazolványát. Ezek után kerülhet sor — az egészségügyi előírások miatt a lehetőségekhez ké­pest a legrövidebb időn be­lül — a temetésre. Minden­kinek joga van áhhoz, hogy még életében — végrendelet­ben, egyéb írásban vagy szó­ban — rendelkezzék holttes­tének elhelyezéséről. Azt is eldöntheti, hogy hagyomá­nyos módon temessék, vagy hamvasszák el holttestét. Ha ilyen intézkedést nem tett, a hozzátartozónak is jogában áll, hogy efelől döntsön. (Természetesen ugyanígy bárki maga vagy halála után családja döntheti el a gyász- szertartás, búcsúztatás mód­ját, külsőségeit is.) Miniszteri utasítások és tanácsi szabályrendeletek in­tézkednek a sírhelyek mé­reteiről, a sírboltokról és a síremlékekről is. A sírhely használati joga általában 25 évre, a sírbolté száz évre szól. Ha a temető vagy a sírhelytábla megtelik, az il­letékes járási, városi vagy városi kerületi tanács elren­delheti a kiürítést, a lezárás­tól számított 25 év elteltével. A hozzátartozók joga, hogy halottjuk földi maradványait új sírba temettessék, vagy — ha a kiürülésre kijelölt rész továbbra is temető marad — újabb 25 évre kifizessék a sírhely árát. A síremlékekről is szaba­don dönthet az ember még életében, vagy hozzátartozói a temetés után. A tanácsi szabályrendeletek azonban leszögezik, hogy „a temető komolyságát, vagy a kegye­letet sértő síremlék-feliratok nem engedélyezhetők. A sír­emlék vagy szegélykő nem terjedhet túl a sír, illetőleg sírbolt megállapított terüle­tén”. Síremlék felállításához, átépítéséhez, felújításához vagy lebontásához a temető fenntartójának engedélye szükséges. A gondozás, sirápolás ugyancsak kegyeletes szokás. A gyakorlatnak megfelelően a szabályrendelet úgy intéz­kedik, hogy az ilyen munká­kat általában a temető al­kalmazottai végzik, de ha ilyen nincs vagy nem vállal sírgondozást, az elhunyt hoz­zátartozói maguk is gondoz­hatják a sírt illetve ápoltat­hatják mással is. A temető­ben általában csak olyan tárgyakat szabad elhelyezni, amelyek a sírok gondozására, díszítésére szolgálnak. így bárki vihet a sírokra koszo­rút. virágot, sírlámpát, vi­rágvázát stb. Külön enge­déllyel a sír mellett vagy közelében padot is állíthat­nak fel a hozzátartozók. Kü­lön engedély nélkül tujabok- rot és rózsafát szabad ültet­ni. A jog azonban, amely az embert már a születése előtt is védi, elkíséri a sírig, s vé­delmet ad — immár a ke­gyelet védelmét — haló po­raiban is. Várkonyi Endre MODERN MO Hét hónap választ még el bennünket attól a pillanat­tól, amikor a főárbócra fel­kúszik a zászló, jelezvén a felszabadulás 25. évforduló­ja alkalmából rendezett 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megnyitását. Az Al- bertirsai úti telepen azon­ban már most 300 ember dolgozik a sikerért. Ez azonban a kisebbik szám, mert mostanáig nem kevesebb, mint ötszáz • or­szágos hírű szakember fá­radozott azon, hogy kiala­kítsa a jubileumi kiállítás mondanivalóját, főbb kere­teit. Mit is akar hát elérni ez a hatalmas rendezvény? Először is be akarja mu­tatni a negyedszázad alatt elért eredményeket és a kö­vetkező öt évben ránk vá­ró feladatokat. A falusi la­kóházak fejlődése éppen úgy szerepel ezen a bemutatón, mint a gabonafeldolgozás tökéletesedése. A teljes ke­resztmetszetet szeretné be­mutatni, a házak táját, a mezőgazdasági termelőüze­meket, az erdőgazdaságokat, az élelmiszeripart — ezt együtt élelmiszergazdaság­nak nevezzük — de ezen fül az iparnak azokat az ága­zatait is, amelyek legna­gyobb vevője, legfontosabb partnere a mezőgazdaság. A bemutatóval egyidőben al­kalmat adnak az összeha­sonlításra is. Ma már bizo­nyosnak tekinthető, hogy nyolc szocialista ország ren­dez nemzeti kiállítást és mintegy 100 kapitalista cég jön el, hogy bemutassa ter­mékeit. Az idén először lesz a kiállításon exportistálló is. Itt a külföldi vevőknek bemutatják, hogy mit kínál eladásra az ország, de egy­úttal a termelőknek is, hogy milyen kiváló tenyész- vagy haszonállatokat tud előállítani a magyar mező- gazdaság. A cél nem csupán az is­meretterjesztés, a nemzetkö­zi öntudat és önbizalom erő­sítése. A rendezők tanítani is akarnak. Több tízezer szervezett látogatója is lesz a kiállításnak, akik előadá­sokat hallgatnak, sőt a megbeszélt témát bemutató gazdaságokban a gyakorla­tot is megtekintik. A tanító szerep is nagyobb méretű lesz, mint eddig bármikor. Augusztus 28 és szeptem­ber 20-a között azonban az illetékesek reménysége sze­rint egymilliónál is jóval több látogatója lesz a me­zőgazdaság és élelmiszeripar jubileumi seregszemléjének. Falusiak és városiak mun­kások és parasztok, akik ez alkalommal nemcsak a me­zőgazdasággal, de egymással is találkoznak. Nyilvánvaló, hogy ez az egymilliónál több ember nemcsak ered­ményekre és feladatokra ki­váncsi, nemcsak tanulni akar. Ezért készülődnek a rendezők, hogy szórakozást is többet nyújtsanak, mint az eddigi 66 mezőgazdasági kiállítás. A lovasbemutatők például nemzetköziek lesznek és tár­gyalások folynak, hogy ven­dégeink legyenek a világ­hírű grúz lovasok. A kutya­kiállítás — természetesen — ugyancsak nemzetközi lesz. A műsorokban a legnépsze­rűbb művészek lépnek fel. A KISZ is tárgyalásokat folytat, hogy a szabadtéri színpadon nemzetközi népi­tánc-bemutatót, esetleg ver­senyt rendezzen. Maga a műsor is sok ország fiait foglalkoztatja majd, így szinte magától adódott az ötlet, hogy megrendezzék a nemzetek napját. A rendezvény hosszú el­nevezésében azonban szere­pel a „vásár” szó is. Komo­lyan is veszik. Aki feljön, annak módja lesz, hogy vá­sároljon, a legszélesebb ská­lán. Kaphat virslit vagy ha­lászlét, virágmagot vagy te­nyészállatot, sőt traktort vagy kisebb gyárat is. A részvevőket külön felszólí­totta a rendezőség, hogy gondoskodjanak vásárlási le­hetőségről. Vagy ott köz­vetlenül, vagy pedig elő­jegyzés formájában. így a kiállítás tulajdonképpen visszatér hagyományos sze­repéhez is, betölti az áru­mintavásár funkcióit. Talán a legérdekesebb új­donság lesz, hogy a kiállí­tás névsorában már nem annyira minisztériumok sze­repelnek, mint inkább tes­tületek, vállalatok. A kiállí­tás szabályzatát az idén minden tsz, minden állami gazdaság, gépgyár, vegyi üzem, tehát minden érde­kelt megkapta. Aligha volt mostanában ilyen bemutatkozási lehető­ségűk az érdekelt testüle­teknek. A jelentkezés ha­tárideje az eredménybemu­tatókra február 28, az önál­ló kiállításra pedig április vége. Látszólag sok idő van még, de ez ne tévesszen senkit. A kiállítás területe ugyanis nem nyújtható. És a rendelkezésre álló hely 78 százalékát a nagy kiállítók már elfoglalták. F. B. „Előfizető” jeligére — A jogszabályok nem is­merése sajnos nem mentesí­ti a következményektől. A Nyugdíjintézet jogosan von­ja a túllépés miatt a jára­dékból visszajáró összeget. A helyes eljárás az lett vol­na, ha átmenetileg kéri a járadék folyósításának fel­függesztését, a munkaviszony időtartamára. Utólag sajnos nem tehetünk semmit. Molnáráé, Eger Ahhoz, hogy panaszát to­vábbítani tudjuk a vállalat­hoz, és megfelelő módon ki­vizsgálhassák, szükségünk van pontos nevére és címé­re. Kérjük közölje, csak így tudunk érdemben foglalkoz­ni ügyével. hogy ilyen szép sikereket értetek el összefogással, a csapatotthon megteremtése­ben. Ha berendezitek a ju- talomösszeg felhasználásával, szívesen felkeresünk benne­teket. összefogásotok, mellyel szinte a semmiből teremtet­tetek megfelelő csapatotthont minden úttörőcsapat előtt példakép lehet. Bóta Sándor, Novaj SSSSSSSJ'SSSSSSSiWSSSfSJySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/J'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Bocsánat, téves... ...mondja az, aki hi­vatalból, vagy a Hi­vatalból telefonál, ha tapasztalja, hogy té­ves a kapcsolás. Ev­vel leteszi a kagylót és újra tárcsáz, hi­szen pénzbe nem ke­rül — neki, sőt be­leszámít a nyugdíjá­ba. Ámde, ha saját zsebe siratja a mellé­fogást, nem nyugszik bele ilyen könnyen a telefonáló. Legalább elmondja a magáét azért a forintért. Ki így ki úgy. Van belő­lük egy kis gyűjte­ményem. Hadd adok közre néhányat a nyomdafestéket tűrő szövegekből. A filozófus: — Szervusz, János, öreg cimbora!... Nocsak! Nem ismered meg a hangomat'!... Tes­sék?... Hát nem Só­vári lakás?... Hm, ejnye, no! ...Hát nem melléfogtam... Vagy tatán nem is én, ha­nem a gép, az auto­mata, a híres techni­ka... mert tessék el­hinni nekem, a gép sem csalhatatlan... Bizony, már a múlté, hogy „tévedni embe­ri dolog”, manapság tévedni gépi dolog. Hehehe!... Igaz, hogy a gépet az ember csi­nálja, tehát végső so­ron mégis... Tetszik érteni?... Szóval, bo­csánat a tévedésért, emberek vagyunk. A műszaki; — iá­estét kívánok, Gizi­két kérem... Hogy? Nincs otthon?... Ezt, hogy értsem?... Ér­tem... Milyen szám, ha szabad kérdez­nem?... Tetszik lát­ni, csak, egy egyetlen számot vétsen el az ember és máris se­lejt a hívás. A való­színűsége a téves kapcsolásnak hat tör­ve egyszer, kétszer... de nem fárasztom, különben is vannak egyéb tényezők, ame­lyek a képleten kívül esnek. A statisztika kimutatta, hogy min­den százharminhét tárcsázás közül egy téves... En kérek bo­csánatot, amiért ösz- szehozott bennünket a statisztikai átlag. A babonás: — Szervusz,, édes Lenci- kém! ...Tessék? ...Nem értem hogy tetszik mondani... Tudtam, tudtam... Tessék elhinni, van valami abban, hogy­ha rosszul kezdődik a nap, akkor megette a... a... macska. Ne tessék félreérteni, és fiiszék a materializ­musban. de magya­rázza meg nekem ön materialista alapon, miért épp ma vesz­tettemi d & csarnok­ban húsz forintot, miért ma csöpögtet- tem le kávéval a fe­hér piké blúzomat és miért ma volt a társ­bérlőm esküvője egy kétgyermekes anyá­val? Nos? En meg­mondom. Mert egy fekete macska sza­ladt át előttem az utcán, amikor a csar­nokba mentem. Bi­zony, bizony, Lenci- kém! ...Hogy?... Nem te vagy az”... Ejnye, kérem, akkor miért hagyja, hogy hiába beszéljek! A bajtár,s: — Hál- ló! Szervusz, kispaj­tás!... Hogy-hogy ki­vel? ...Téves? Már hogy én tévedtem?... Szabad kérdeznem, kivel beszélek? ...Zi- mándi Rezső?,.. Jól hallok? Rezső! Akkor egész véletlenül még­se tévedtem... Ügy értsd, kispajtás, hogy mi együtt jártunk gimnáziumba. Gyu­lán... Nem szólsz közbe! Te a kisbél- telki Zimándiak kö­zül vagy a kisebbik. Síimmol?... Nem i-- dod, merre van Kis- béliek?... Akkor pár- dón uram, azaz­hogy... Lenne még egy dobásom, ha sza­bod— Zimándi Zi­mándi... Ipszilonnal a végén. Nem? ...Hm! Megvan, megvan! Ezerkilencszáztizen- hét, Doberdó... Hogy? Tényleg csak húsz­ban tetszett szület­ni? ...Elhiszem, uram és elvtársam, elhi­szem, de... A kedves édesapja sem volt Doberdón?... Olyan biztos ebben? ...Már tessék megbocsátani, de hogy lehet olyan biztos ebben, hiszen még a világon sem tetszett lenni akkor... Nem mindent szok­tunk elmesélni a gyerekünknek... Ne­kem nincs is gyere­kem és kikérem ma­gamnak ezt a hangot. Érti? ...£s ne tart­son föl! Mondja azt, hogy téves és punk­tum. A pajzán: — Jenő? ...öt kérném... Ezt hogy értsem? ...Nem a Nyusztori lakással beszélek? ...Bocsánat, igazán bocsánat... Ilyen az én szeren­csém! Mellétárcsá- zok... de ha már mel­létárcsázok, miért nem úgy sikerült, hogy olyan valaki­hez tévedjek, aki... Tetszik érteni? ...Hal­lottam már nem, egy esetet, amikor ilyen véletlenből egészen 1 -llemeg kis kapcso­lat kerekedett... Nem tesz semmit, uram, ön igazán nem tehet róla. Sólyom László L. László, Poroszló V aló ban sokszor okoz gon­dot a szülőknek, mikor lehet megtartani az általuk válasz­tott névvel felruházott gyer­mek névnapját, mert a nap­tárak is változóak. Mivel so­kan vannak, akik hasonló gonddal küszködnek, szer­kesztői üzeneteinkben vála­szolunk. Az 1968-as naptár szerint Edina napja február 26-ra esik. Nyilván azért tet­ték erre a napra a naptár­készítők, mert Sándor nap­ját márciusban is, és még az év folyamán többször is ün­nepelhetik. Balázs Zsuzsanna, Heves Osztozunk örömötökben, Kérésének megfelelően la­punk Postánkból című rova­tában tolmácsoltuk köszöne- tünket az egri I-es kórház baleseti sebészete dolgozói­nak, az önfeláldozó, kedves ápolásért. K. Sándor, Eger A vállalati kollektív szer­ződés rögzíti a felmondási időket a munkaköri beosztá­sokkal kapcsolatban. A nye­reségrészesedés felosztását szabályzó kategóriák meg­szűnése a felmondási időt nem változtatja meg. Annái: érvényessége az új kollektív szerződés elfogadásáig ér­vényben van. Ab évsxáxad legérdekesebb turf botránya A századforduló első évé­ben történt az évszázad leg­érdekesebb turfbotránya: a Ferenciek terén levő átjáró­házban, az akkori Ferenc ba­zárban. Az udvarban levő ház második emeletén egy jónevű bukmékeriroda mű­ködött, ahol a bécsi lóverse­nyek egy-egy futamára is el­fogadtak fogadásokat. A pénzösszegeket addig lehetett elhelyezni, míg az iroda bé­csi megbízottja telefonon je­lentette a futam eredményét. Ezt használta ki egy szerve­zett társaság, amely hónapok alatt jóformán koldusbotra” juttatta a neves bukmékert. A társaság egyik tagja a mostani Kárpátia étterem te­lefonfülkéjében helyezkedett el a megbeszélt időpontban. Társa Bécsböl int erurbán je­lentkezett ide 10—15 perecei hamarabb, mint a fogadó­iroda megbízottja. Leadta a nyerő paripa nevét. Ekkor egy harmadik megbízott be­sétált az udvarba és felkiál­tott az emeletre: „Grün úr, a felesége rosszul van, menjen haza.” .......................... A felkiáltott név a győztes lovat jelezte. Az irodában tartózkodó 60—80 fogadó kö­zött volt a társaság 5—6 tag­ja, akik egy tetemes összeg­gel lefogadták a már győztes lovacskát. Nem volt feltűnő, mert az irodában állandóan fogadtaJc az emberek. SWt |Mná( ttn oStörtiik

Next

/
Thumbnails
Contents