Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Talán jobb lett volna, ha az egri állami áruházat is felgyújtják. Ez a dühös, éppen azért megalapozatlan gondolat akkor jutott eszem­be, amikor a televízió hely­színi közvetítést adott Szol­nokról, az új aruház meg­nyitásáról. Még egy éve sincs, hogy a szolnoki áru­ház leégett és a napokban a Tisza-parti városban már megnyílt az új áruház. Bár ez még nem az igazi, a te­levízió képernyőjén az ide­iglenes üzletházat láthat­tuk, de ez is különb mint Egerben a jelenlegi, s Szol­nokon is építenek korszerű, új áruházat. Egerben hol, mikor kezdik építeni az új áruházat és mikor vásá­rolhatunk az új üzletben? Erre a kérdésre Budapesten dr. Székely Andortól, a Centrum Áruházak igazga­tóhelyettesétől, Egei’ben Mó- csai István igazgatótól kér­tünk választ. Gyors bontás, lassú építkezés Mikor költöztek ki a régi áruházból? Másfél éve el­múlt, azaz 1968 júniusában. És azóta a Széchenyi utcá­ban, a volt bankhelyiség­ben szoronganak a vásár­lók, az eladó és az árut alig tudják hová tenni. Ha azt mondjuk, hogy bontani már gyorsan tudunk, de építe­ni ..., akkor ez a megálla­pítás is sántít. Ugyanis éve­kig vitáztak, hogy új áruház kell Egerben, de sokáig tartott, amíg döntöttek. Ami­kor hozzákezdtek, a bontás gyorsan ment. A régi helyén ezer négy­zetméteres területen árusí­tottak, másfél éve ennek egyharmadán. Persze a köl­tözködéssel sietni kellett, hogy a megürült bankhelyi­séget elfoglalhassák. Az építkezést szerették volna gyorsan elkezdeni, de erre a '-Centrum Áruházaknak nem volt elegendő pénze. Ugyanis a vállalat többek között Miskolcon is építke­zett, s 1968. január 1-től életbe lépett az új mecha­nizmus. Aruházat állami költségvetés terhére nem le­hetett építeni és többé nem elegendő, hogy elkezdjenek egy beruházást, előbb iga­zolni kell a szükséges pénz­ügyi fedezetet és egyéb fel­tételeket. Eger város Taná­csának is más célra kellett a pénz, a Centrum Áruház­nak nem adhatott nyolc- tnilliós kölcsönt, ezért egy évvel eltolódott az építke­zés. Mi lesz a földszinten és az emeleten? ,Az új áruházat a régi he­lyén építik, de a Zalár ut­ca szélesebb lesz. Erre az oldalra , vitrin-szerű, nagy kirakatok néznek és a já­ró-kelők, a vásárlók kint­ről is láthatják az árut, szinte az egész üzletet. Az új áruház egész alapterüle­te háromezer, az első ter­vek szerint 1400, a módosí­tás szerint 1800 négyzetmé­ter az eladótér. — Láthatnánk a terveket? — Most még csak részlet­terveket és vázrajzokat, helyszín rajzokat — hangzott a válasz Egerben és Buda­pesten is. A megállapodás szerint a teljes tervdoku­mentációt a Lakóterv 1970. június 30-ig adja át, a He­ves megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazolta a megrendelést és azt ígérték, hogy 1970. második félévé­ben kezdik az építkezést. Az új áruház földszintjén darabárut, sport- és műsza­ki cikkeket, illatszereket, játékokat és háztartási cik­keket, az emeleten pedig méterárut, konfekció- és lakberendezési cikkeket áru­sítanak. De az emeleten bü­fé és presszó is lesz, kor­szerű raktárakról, szociális berendezésekről és szállítás­ról gondoskodnak. Két beiárat és egy harmadik terv Az építkezés 20 millió fo­rintba, a berendezés továb­bi 10 millióba kerül és jó néhány millió szükséges, hogy a vásárló megfelelő mennyiségű, minőségű árut találjon az új áruházban. — Mikor nyit az új Cent­rum Áruház? Budapesten és Egerben is azt a választ kaptuk, hogy 1971. decem­berében. Ezt szeretnék, ilyen szerződést kötnek az áruház vezetői. Azt állít­ják, hogy a tervezők jó ütemben dolgoznak és bíz­nak az építőkben is. Az új áruháznak két be­járata lesz. Az egyik a Do­bó tér és a Zalár utca sar­kán, a másik a jelenlegi piac felől. — Amikorra felépül, nem lesz kicsi és szűk az új áruház? Kérdésünk és ész­revételünk nem alaptalan, a bővítés lehetőségére már most, a tervezés során gon­dolnak. De egyelőre nincs több pénz, az előre látható kiadásokat is csak az utóbbi két év kedvező eredményei­ből tudják fedezni. Kétségtelen, hogy Eger­ben nemcsak az egriek, ha­nem a környékbeliek és sok küföldi-hazai kiránduló is vásárol. A jelenlegi zsú­foltság és a hiányos áruel­látás kellemetlen, károkat okoz és elégedetlenséget szül. Ezért rendkívül fon­tos, hogy 1970. júliusában — megfelelő előkészület után — teljes ütemmel elkezd­jék az új áruház építését és az északi lakótelep építése előtt fejezzék be. Fazekas I«. „Rabolt” szén Érdekes vizsgálat fejező­dött be a Borsodi Szénbá­nyák edelényi üzeménél. A bánya szénvagyonának jelen- í tős része, ami harminc évi j bányászkodást tesz lehető­vé, a Bódva patak alatt hú­zódik. A több mint három­ezer kalóriás szén lefejtése azonban akadályokba ütkö­zött, mert félő volt, hogy a földalatti üregek megbont­ják a vidék vízháztartásának egyensúlyát. „elszívják” a Bódva és kavicsteraszainak vizét. Jelenleg az ezekre te­lepített Borsod—Sziráki Víz­mű látja el a környék ipari üzemeit, többek között a hő­erőművet, valamint a borso­di vegyikombinátot, és több mint félszáz községet ipari-, illetve ivóvízzel. A vizsgálatok során tizen­nyolc kutatófúrást mélyítet­tek a vízgyűjtő területen, s megállapították, a víz záró és -áteresztő geológiai rétegeket. A próbaszivattyú­zás sorún kitűnt, hogy még a legerősebb „elszívás” után is a területen naponta kiter­melhető több mint ötezer köbméter talajvíz marad, ami elegendő a Bódva vízhozamá­nak természetes pótlására, il­letve a borsodsziráki kutak ellátására. A vizsgálatok alapján kije­lölték azoknak az úgyneve­zett védőpilléreknek a helyét, amelyeknek tovább bányász- kodni nem lehet. Megtervez­ték azokat a vágatokat is, amelyeken át az értékes szénvagyon lefejthető. Közvetlen telefon Gyrr—Budán©«t között Zajtérkép készül A Dunai Vasmű munka­pszichológiai laboratóriuma olyan hordozható holland zajmérő műszert szerzett be, amely mikrofonos és erősítős módszerrel méri és mutatja a gépek és az üzemi mun­ka zaját. A műszer segítsé­gével az idén a hengermű­vekben, a lemezfeldolgozó gyárban és a kokszvegyészet üzemeiben készítenek zajtér­képet úgy, hogy minden üzemben egy-egy hetet töl­tenek. Az eredményeket az üzemorvos és munkavédelem is megvizsgálja, és ahol szük­séges, javaslatokat tesznek a zajártalom csökkentésére, vagy megszüntetésére. Győrből közvetlen tárcsázással lehet hívni bármely budapesti előfizetőt. Befejezéshez közeledik a Győrött felszerelt táv­beszélő távválasztó berendezésnek a próbaüzemeltetése. A megyében elsőnek Győrből hívhatják a város előfizetői közvetlen tárcsázással Budapest bármely . számát. A Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár által készített berendezés a próbaüzemelés alatt kifogástalanul, működött. Az új beren­dezés üzembe helyezésekor gondolnak az esetleges győri előfizetők számnövekedésére is. E hálózatot bővíteni ki­váltják, a következő varos, amelyet a táv választó rendszerrel szerelnek fel Sopron lesz. Tuba Gyula és Koller József mun­kája eredményeképpen zavartalanul hívhatjuk a győriek a budapesti előfizetőket. (MTI foto — Hadas János felvétele) Meddig tart egv gát építése? Sokáig, illetve, helyesbíte­nem kell; mindenesetre Tó­falu községben sokáig. Leg­alábbis ezt bizonyítja, hogy hat év alatt, 1964 óba nem tudják befejezni a Tárná A hosszú távú népgazdasági tervezési bizottságok munkájából A fejlettség három fokozata A területfejlesztési politika eddigi eredményei ii. Az előzőekben vázoltuk, hogy a gazdasági fejlettség színvonala szempontjából az ország ma három, egymástól különböző területre tagoló­dik: 1. a budapesti agglome­rációra; 2. a fejlett vidéki területekre és 3. a fejletlen vidéki területekre. A budapesti agglomerációt — a fővárost és a körülöt­te Pest megye mintegy 45 települését — az jellemzi, üogy itt koncentrálódik az ország iparának mintegy 40 százaléka, itt — főként Bu­dapesten — dolgozik a szo­cialista iparban foglalkozta­tottak 44—45 százaléka. Bár az utóbbi években némileg csökkent Budapest gazdasági és ipari súlya, ám ez még mindig aránytalanul nagy. Nem lehet ugyanakkor le­mondani az itteni ipari bá­zis továbbfejlesztéséről sem. A távlati területi tervezés egyik nagy kérdése: mi le­gyen a fejlesztés iránya, út­ja, módszere. Az agglomerá­ció munkaerőforrása ugyanis már most is igen szűkös, mi­közben a főváros és környé­ke már most is zsúfolt. A távlatok szempontjából any- nyi máris világos, hogy újabb jelentős számú mun­kaerőt igénylő iparfejlesztés ebben a körzetben egvre in­kább lehetetlen. Ami a fejlett vidéki terü­leteket illeti (Baranya, Bor­sod, Fejér, Győr, Heves, Ko­márom, Nógrád és Vesz­prém), itt helyezkedik el a szocialista iparban foglalkoz­tatottak 32—35 százaléka. Az iparosodottság viszony- Hne magas fokú. A szénbá-r nyászat nagyarányú, de visz- szaszoruló s előretör, a már most is számottevő gép-, alu­mínium- és vegyipar. Vagyis: e terület ipari szerkezete az előnyös átalakulás állapotá­ban van. Ennek során átme­netileg nagy gond most egyes bányavidékeken a megszűnt és megszűnő bányák dolgo­zóinak elhelyezése, foglalkoz­tatása. Jellemző e területek­re az is, hogy — a Kisalföld kivételével —, a mezőgazda­ság természeti adottságai az országos átlagnál kedvezőt­lenebbek. Viszont az infra­struktúra kiépítettsége vi­szonylag jobb az átlagnál, de itt is elmarad az igények­től. A fejletlen vidéki területek — Bács, Békés. Csongrúd, Hajdú, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Tolna, Vas és Zala —, az országnak mintegy fe­lét teszi ki, itt él lakossá­gunk mintegy 40 százaléka. E területek általános jellem­zője a mezőgazdaság túlsú­lya, az urbanizáció, a váro- siasodottsúg alacsony színvo­nala. Elmaradt az országos átlagtól a közlekedés és a szakképzési hálózat kiépítése is. 1949-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak 12, ma pedig 20 százaléka él e megyékben. A 10 ezer lakos­ra jutó ipari dolgozók száma ma ötször annyi, mint 1949 beír volt. Növekedésük :i tu­datos ipartelepítés hatására az utóbbi évtizedben felgyor­sult. Az egész országrész alapvető problémája azonban változatlanul: az iparosodott­ság alacsony színvonala; és a népesség számához és sza­porulatához mérten a kevés munkaalkalom. 3 problémá­kat. helyenként némileg el­lensúlyozza a mezőgazdaság kedvező fejlődése. Érthető, hogy a gazdasági­lag fejlett területek vonzása, elszívó hatása az utóbbi két évtizedben nagyarányú né­pességáramlást váltott ki az országban. Ennek egyik jel­legzetes tünete például, hogy 1949 óta mintegy kilencsze­resére — összesen 900 ezer­re — növekedett az ország­ban a naponta vagy idősza­kosan ingázók száma. Mun­kahelyük és otthonuk között a legrövidebb átlagos utazási távolság 70, a leghosszabb pedig átlagosan 220 kilomé­ter. Emellett főleg a fejlet­len mezőgazdasági vidékek­ről 1949—1967. között mint­egy 550 ezer ember települt át az iparosodottabb ország­részekbe. Így már 1966-ban a népesség 60 százaléka élt a fejlettség magasabb fokán ál­ló területeken. Mindennek hatására lénye­ges változásokon ment út a telpüléshúlózat is. Mindenek­előtt meggyorsult a városia­sodás folyamata. Hazánkban 1949 óta a városi lakosság száma kb. egymillió fővel növekedett. Csaknem 350 ez­ren települtek a fővárosba, több mint 200 ezren az öt vi­déki nagyvárosba (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr). Csaknem 400 ezer ember pedig a 30 ezer lakos­nál nagyobb népességű váro­sok létszámát növelte. Ossz- népességünknek ma mintegy 44 százaléka él városokban. Lényeges kérdés: hogy ala­kult a lakosság életszínvona­la a fejlettség három iokoza- táo áltó terület®»? Ha az egy lakosra jutó személyi jö­vedelmeket nézzük — mivel a bérek területileg nem na­gyon eltérőek —, viszonylag kirívó aránytalanságokat nem találunk: a megyék közötti eltérés a személyi jövedel­mekben legfeljebb 30 száza­lék az országos átlag alatt vagy felett. Pontosabb hely­zetképet kapunk azonban, ha a keresők és az eltartottak arányának alakulását vizs­gáljuk. Eszerint száz kereső­re Budapesten 1967-ben 79, a fejlett területeken 122. a fej­letlen területeken pedig 128 eltartott jutott (de Szabolcs­ban például 154!). A csalá­dok egy tagjára jutó jöve­delemben vagyis a tényleges életszínvonalban — tehát még jelentősek a különbsé­gek. Szükségtelen bizonyítani, hogy az alacsonyabb jövede­lem és életszínvonal több­nyire alacsonyabb kulturá­lis és civilizációs szintet is jelent, és ez sok egyéb, nem elhanyagolható társadalmi, szociális problémának is a forrása. Hangsúlyozni kell viszont, hogy mindez — és ilyen mértékben —, nem szükségszerű. A gazdasági fejlettség növelésével a kü­lönbségek, az aránytalansá­gok lényegesen mérsékelhe­tők. Hogyan és milyen ütem­ben? A feleletet erre a ké­szülő távlati terv már rész­letesen körvonalazza majd. A hosszú távú népgazdasági tervezés területi bizottságá­nak elemzése alapján az azonban kétségtelen: az egyes országrészek gazdasági fejlettségének színvonala az elmúlt két évtizedben köze­lebb került egymáshoz. De a különbségek még mindig olyan mértékűek, hogy meg­változtatásuk — a tudatos és gazdaságilag hatékony terü­letfejlesztési politika — to­vábbra is elsőrendű feladat marad. Sz. S mentén a hiányzó kétszáz méter hossztó gátszakaszt. A Tárná szabályozása 1964-ben kezdődött, ekkor fogott hozzá az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság, hogy Tófaluban meg­építse a folyóparti házak vé­delmében a gátat. * „Tófalu község tanácsa a lakosság részéről felvetett panaszok alapján megkeresd az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóságot, hogy a Tarna-híd melletti részen megkezdett, de ^fejezetien Tarna-gát megépítéséről gondoskodjon. A szabályozás ellenére a Tárná azóta is el­önti a ... kerteket, udvaro­kat és komoly károkat okoz a lakosságnak. Akadályozza a gát hiánya a tanács mun­káját is, mert a Tarna-híd környékén nem tudja az ut­cákat rendezni, a járdát megépíteni. Kéri a tanács, hogy a gátépítést a tél fo­lyamán végezzék el, hogy a szokásos tavaszi árvíz előtt az befejezést nyerjen. Tófalu község végrehajtó bizottságától 1966. december 15.” * Kissé megkésve. 1969. szeptember 29. ,,A Vízügyi Igazgatóság il­letékesei személyesen meg fogják keresni esetleges helyszíni szemle megtartása és részletkérdések megbeszé­lése érdekében.” Azóta sem történt semmi. Illetve... * — Megyek ki a partra, lá­tom, hogy ott áll egy toló- lapos lánctalpas — meséli Juhász József, a községi ta­nács elnöke. — Megörültem, hogy vég«.' elkezdik a gátat építeni. Odaléptem a géphez, egy fiatalember volt a keze­lője, mondta, ide küldték, hogy csináljon valamit. Hát őbenne meg is volt a jóin­dulat, mert amit csak lehe­tett azzal az egy géppel el­végezni, azt megcsinálta'. Két napig ott volt, de amikor senki sem jött, se egy veze­tő, se más gép segíteni, ak­kor elment. — Mikor történt ez? — Tavaly, úgy november közepe felé . . . * A januári, esőzések és a hirtelen olvadás következ­tében. a Tama Tófalunál ki­lépett a medréből és elön­tötte a kerteket. A lakók most bizonyára azt latolgat­ják, mi érkezik meg előbb a tavaszi árhullám, vagy a Vízügyi Igazgatóság segítsé­ge. Szigeíhy András Közös vállalkozás Tizennyolc Fejér megyei termelőszövetkezet Sárbogár- don megalakította a Fejér megyei Termelőszövetkezetek Termelő Beszerző és Értéke­sítő Közös Vállalkozását, az­zal a céllal, hogy a gyümölcs, zöldség és egyéb termények termelésére, feldolgozására és értékesítésére egyesítik erői­ket. Az alapítókhoz újabban tizenhárom termelőszövetke­zet jelentette be csatlakozá­sát. A társulás első közös ak­ciója a szabadegyházi szesz­gyárral olyan vegyes közös vállalkozás létrehozása, amely a külföldön már is­mert és keresett gyümölcs­port állítja elő. A porításhoz szükséges nyersanyagokat — nagy mennyiségű földiepret, málnát, vöröshagymát és pa­radicsomot —, a termelőszö­vetkezetek termelik és szál­lítják. Az új üzemben a tervek szerint 1972. tavaszán kezdik meg a próbatermelést. Éven­te 310 000—320 000 kilogramm iöldieper-, málna-, alma­paradicsom- és hagymaport gyártanak majd. 197®. Jassaär csütöri®!!: Mikor lesz Egerben új áruház?

Next

/
Thumbnails
Contents