Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
Talán jobb lett volna, ha az egri állami áruházat is felgyújtják. Ez a dühös, éppen azért megalapozatlan gondolat akkor jutott eszembe, amikor a televízió helyszíni közvetítést adott Szolnokról, az új aruház megnyitásáról. Még egy éve sincs, hogy a szolnoki áruház leégett és a napokban a Tisza-parti városban már megnyílt az új áruház. Bár ez még nem az igazi, a televízió képernyőjén az ideiglenes üzletházat láthattuk, de ez is különb mint Egerben a jelenlegi, s Szolnokon is építenek korszerű, új áruházat. Egerben hol, mikor kezdik építeni az új áruházat és mikor vásárolhatunk az új üzletben? Erre a kérdésre Budapesten dr. Székely Andortól, a Centrum Áruházak igazgatóhelyettesétől, Egei’ben Mó- csai István igazgatótól kértünk választ. Gyors bontás, lassú építkezés Mikor költöztek ki a régi áruházból? Másfél éve elmúlt, azaz 1968 júniusában. És azóta a Széchenyi utcában, a volt bankhelyiségben szoronganak a vásárlók, az eladó és az árut alig tudják hová tenni. Ha azt mondjuk, hogy bontani már gyorsan tudunk, de építeni ..., akkor ez a megállapítás is sántít. Ugyanis évekig vitáztak, hogy új áruház kell Egerben, de sokáig tartott, amíg döntöttek. Amikor hozzákezdtek, a bontás gyorsan ment. A régi helyén ezer négyzetméteres területen árusítottak, másfél éve ennek egyharmadán. Persze a költözködéssel sietni kellett, hogy a megürült bankhelyiséget elfoglalhassák. Az építkezést szerették volna gyorsan elkezdeni, de erre a '-Centrum Áruházaknak nem volt elegendő pénze. Ugyanis a vállalat többek között Miskolcon is építkezett, s 1968. január 1-től életbe lépett az új mechanizmus. Aruházat állami költségvetés terhére nem lehetett építeni és többé nem elegendő, hogy elkezdjenek egy beruházást, előbb igazolni kell a szükséges pénzügyi fedezetet és egyéb feltételeket. Eger város Tanácsának is más célra kellett a pénz, a Centrum Áruháznak nem adhatott nyolc- tnilliós kölcsönt, ezért egy évvel eltolódott az építkezés. Mi lesz a földszinten és az emeleten? ,Az új áruházat a régi helyén építik, de a Zalár utca szélesebb lesz. Erre az oldalra , vitrin-szerű, nagy kirakatok néznek és a járó-kelők, a vásárlók kintről is láthatják az árut, szinte az egész üzletet. Az új áruház egész alapterülete háromezer, az első tervek szerint 1400, a módosítás szerint 1800 négyzetméter az eladótér. — Láthatnánk a terveket? — Most még csak részletterveket és vázrajzokat, helyszín rajzokat — hangzott a válasz Egerben és Budapesten is. A megállapodás szerint a teljes tervdokumentációt a Lakóterv 1970. június 30-ig adja át, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat igazolta a megrendelést és azt ígérték, hogy 1970. második félévében kezdik az építkezést. Az új áruház földszintjén darabárut, sport- és műszaki cikkeket, illatszereket, játékokat és háztartási cikkeket, az emeleten pedig méterárut, konfekció- és lakberendezési cikkeket árusítanak. De az emeleten büfé és presszó is lesz, korszerű raktárakról, szociális berendezésekről és szállításról gondoskodnak. Két beiárat és egy harmadik terv Az építkezés 20 millió forintba, a berendezés további 10 millióba kerül és jó néhány millió szükséges, hogy a vásárló megfelelő mennyiségű, minőségű árut találjon az új áruházban. — Mikor nyit az új Centrum Áruház? Budapesten és Egerben is azt a választ kaptuk, hogy 1971. decemberében. Ezt szeretnék, ilyen szerződést kötnek az áruház vezetői. Azt állítják, hogy a tervezők jó ütemben dolgoznak és bíznak az építőkben is. Az új áruháznak két bejárata lesz. Az egyik a Dobó tér és a Zalár utca sarkán, a másik a jelenlegi piac felől. — Amikorra felépül, nem lesz kicsi és szűk az új áruház? Kérdésünk és észrevételünk nem alaptalan, a bővítés lehetőségére már most, a tervezés során gondolnak. De egyelőre nincs több pénz, az előre látható kiadásokat is csak az utóbbi két év kedvező eredményeiből tudják fedezni. Kétségtelen, hogy Egerben nemcsak az egriek, hanem a környékbeliek és sok küföldi-hazai kiránduló is vásárol. A jelenlegi zsúfoltság és a hiányos áruellátás kellemetlen, károkat okoz és elégedetlenséget szül. Ezért rendkívül fontos, hogy 1970. júliusában — megfelelő előkészület után — teljes ütemmel elkezdjék az új áruház építését és az északi lakótelep építése előtt fejezzék be. Fazekas I«. „Rabolt” szén Érdekes vizsgálat fejeződött be a Borsodi Szénbányák edelényi üzeménél. A bánya szénvagyonának jelen- í tős része, ami harminc évi j bányászkodást tesz lehetővé, a Bódva patak alatt húzódik. A több mint háromezer kalóriás szén lefejtése azonban akadályokba ütközött, mert félő volt, hogy a földalatti üregek megbontják a vidék vízháztartásának egyensúlyát. „elszívják” a Bódva és kavicsteraszainak vizét. Jelenleg az ezekre telepített Borsod—Sziráki Vízmű látja el a környék ipari üzemeit, többek között a hőerőművet, valamint a borsodi vegyikombinátot, és több mint félszáz községet ipari-, illetve ivóvízzel. A vizsgálatok során tizennyolc kutatófúrást mélyítettek a vízgyűjtő területen, s megállapították, a víz záró és -áteresztő geológiai rétegeket. A próbaszivattyúzás sorún kitűnt, hogy még a legerősebb „elszívás” után is a területen naponta kitermelhető több mint ötezer köbméter talajvíz marad, ami elegendő a Bódva vízhozamának természetes pótlására, illetve a borsodsziráki kutak ellátására. A vizsgálatok alapján kijelölték azoknak az úgynevezett védőpilléreknek a helyét, amelyeknek tovább bányász- kodni nem lehet. Megtervezték azokat a vágatokat is, amelyeken át az értékes szénvagyon lefejthető. Közvetlen telefon Gyrr—Budán©«t között Zajtérkép készül A Dunai Vasmű munkapszichológiai laboratóriuma olyan hordozható holland zajmérő műszert szerzett be, amely mikrofonos és erősítős módszerrel méri és mutatja a gépek és az üzemi munka zaját. A műszer segítségével az idén a hengerművekben, a lemezfeldolgozó gyárban és a kokszvegyészet üzemeiben készítenek zajtérképet úgy, hogy minden üzemben egy-egy hetet töltenek. Az eredményeket az üzemorvos és munkavédelem is megvizsgálja, és ahol szükséges, javaslatokat tesznek a zajártalom csökkentésére, vagy megszüntetésére. Győrből közvetlen tárcsázással lehet hívni bármely budapesti előfizetőt. Befejezéshez közeledik a Győrött felszerelt távbeszélő távválasztó berendezésnek a próbaüzemeltetése. A megyében elsőnek Győrből hívhatják a város előfizetői közvetlen tárcsázással Budapest bármely . számát. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár által készített berendezés a próbaüzemelés alatt kifogástalanul, működött. Az új berendezés üzembe helyezésekor gondolnak az esetleges győri előfizetők számnövekedésére is. E hálózatot bővíteni kiváltják, a következő varos, amelyet a táv választó rendszerrel szerelnek fel Sopron lesz. Tuba Gyula és Koller József munkája eredményeképpen zavartalanul hívhatjuk a győriek a budapesti előfizetőket. (MTI foto — Hadas János felvétele) Meddig tart egv gát építése? Sokáig, illetve, helyesbítenem kell; mindenesetre Tófalu községben sokáig. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy hat év alatt, 1964 óba nem tudják befejezni a Tárná A hosszú távú népgazdasági tervezési bizottságok munkájából A fejlettség három fokozata A területfejlesztési politika eddigi eredményei ii. Az előzőekben vázoltuk, hogy a gazdasági fejlettség színvonala szempontjából az ország ma három, egymástól különböző területre tagolódik: 1. a budapesti agglomerációra; 2. a fejlett vidéki területekre és 3. a fejletlen vidéki területekre. A budapesti agglomerációt — a fővárost és a körülötte Pest megye mintegy 45 települését — az jellemzi, üogy itt koncentrálódik az ország iparának mintegy 40 százaléka, itt — főként Budapesten — dolgozik a szocialista iparban foglalkoztatottak 44—45 százaléka. Bár az utóbbi években némileg csökkent Budapest gazdasági és ipari súlya, ám ez még mindig aránytalanul nagy. Nem lehet ugyanakkor lemondani az itteni ipari bázis továbbfejlesztéséről sem. A távlati területi tervezés egyik nagy kérdése: mi legyen a fejlesztés iránya, útja, módszere. Az agglomeráció munkaerőforrása ugyanis már most is igen szűkös, miközben a főváros és környéke már most is zsúfolt. A távlatok szempontjából any- nyi máris világos, hogy újabb jelentős számú munkaerőt igénylő iparfejlesztés ebben a körzetben egvre inkább lehetetlen. Ami a fejlett vidéki területeket illeti (Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Heves, Komárom, Nógrád és Veszprém), itt helyezkedik el a szocialista iparban foglalkoztatottak 32—35 százaléka. Az iparosodottság viszony- Hne magas fokú. A szénbá-r nyászat nagyarányú, de visz- szaszoruló s előretör, a már most is számottevő gép-, alumínium- és vegyipar. Vagyis: e terület ipari szerkezete az előnyös átalakulás állapotában van. Ennek során átmenetileg nagy gond most egyes bányavidékeken a megszűnt és megszűnő bányák dolgozóinak elhelyezése, foglalkoztatása. Jellemző e területekre az is, hogy — a Kisalföld kivételével —, a mezőgazdaság természeti adottságai az országos átlagnál kedvezőtlenebbek. Viszont az infrastruktúra kiépítettsége viszonylag jobb az átlagnál, de itt is elmarad az igényektől. A fejletlen vidéki területek — Bács, Békés. Csongrúd, Hajdú, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Tolna, Vas és Zala —, az országnak mintegy felét teszi ki, itt él lakosságunk mintegy 40 százaléka. E területek általános jellemzője a mezőgazdaság túlsúlya, az urbanizáció, a váro- siasodottsúg alacsony színvonala. Elmaradt az országos átlagtól a közlekedés és a szakképzési hálózat kiépítése is. 1949-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak 12, ma pedig 20 százaléka él e megyékben. A 10 ezer lakosra jutó ipari dolgozók száma ma ötször annyi, mint 1949 beír volt. Növekedésük :i tudatos ipartelepítés hatására az utóbbi évtizedben felgyorsult. Az egész országrész alapvető problémája azonban változatlanul: az iparosodottság alacsony színvonala; és a népesség számához és szaporulatához mérten a kevés munkaalkalom. 3 problémákat. helyenként némileg ellensúlyozza a mezőgazdaság kedvező fejlődése. Érthető, hogy a gazdaságilag fejlett területek vonzása, elszívó hatása az utóbbi két évtizedben nagyarányú népességáramlást váltott ki az országban. Ennek egyik jellegzetes tünete például, hogy 1949 óta mintegy kilencszeresére — összesen 900 ezerre — növekedett az országban a naponta vagy időszakosan ingázók száma. Munkahelyük és otthonuk között a legrövidebb átlagos utazási távolság 70, a leghosszabb pedig átlagosan 220 kilométer. Emellett főleg a fejletlen mezőgazdasági vidékekről 1949—1967. között mintegy 550 ezer ember települt át az iparosodottabb országrészekbe. Így már 1966-ban a népesség 60 százaléka élt a fejlettség magasabb fokán álló területeken. Mindennek hatására lényeges változásokon ment út a telpüléshúlózat is. Mindenekelőtt meggyorsult a városiasodás folyamata. Hazánkban 1949 óta a városi lakosság száma kb. egymillió fővel növekedett. Csaknem 350 ezren települtek a fővárosba, több mint 200 ezren az öt vidéki nagyvárosba (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr). Csaknem 400 ezer ember pedig a 30 ezer lakosnál nagyobb népességű városok létszámát növelte. Ossz- népességünknek ma mintegy 44 százaléka él városokban. Lényeges kérdés: hogy alakult a lakosság életszínvonala a fejlettség három iokoza- táo áltó terület®»? Ha az egy lakosra jutó személyi jövedelmeket nézzük — mivel a bérek területileg nem nagyon eltérőek —, viszonylag kirívó aránytalanságokat nem találunk: a megyék közötti eltérés a személyi jövedelmekben legfeljebb 30 százalék az országos átlag alatt vagy felett. Pontosabb helyzetképet kapunk azonban, ha a keresők és az eltartottak arányának alakulását vizsgáljuk. Eszerint száz keresőre Budapesten 1967-ben 79, a fejlett területeken 122. a fejletlen területeken pedig 128 eltartott jutott (de Szabolcsban például 154!). A családok egy tagjára jutó jövedelemben vagyis a tényleges életszínvonalban — tehát még jelentősek a különbségek. Szükségtelen bizonyítani, hogy az alacsonyabb jövedelem és életszínvonal többnyire alacsonyabb kulturális és civilizációs szintet is jelent, és ez sok egyéb, nem elhanyagolható társadalmi, szociális problémának is a forrása. Hangsúlyozni kell viszont, hogy mindez — és ilyen mértékben —, nem szükségszerű. A gazdasági fejlettség növelésével a különbségek, az aránytalanságok lényegesen mérsékelhetők. Hogyan és milyen ütemben? A feleletet erre a készülő távlati terv már részletesen körvonalazza majd. A hosszú távú népgazdasági tervezés területi bizottságának elemzése alapján az azonban kétségtelen: az egyes országrészek gazdasági fejlettségének színvonala az elmúlt két évtizedben közelebb került egymáshoz. De a különbségek még mindig olyan mértékűek, hogy megváltoztatásuk — a tudatos és gazdaságilag hatékony területfejlesztési politika — továbbra is elsőrendű feladat marad. Sz. S mentén a hiányzó kétszáz méter hossztó gátszakaszt. A Tárná szabályozása 1964-ben kezdődött, ekkor fogott hozzá az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, hogy Tófaluban megépítse a folyóparti házak védelmében a gátat. * „Tófalu község tanácsa a lakosság részéről felvetett panaszok alapján megkeresd az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságot, hogy a Tarna-híd melletti részen megkezdett, de ^fejezetien Tarna-gát megépítéséről gondoskodjon. A szabályozás ellenére a Tárná azóta is elönti a ... kerteket, udvarokat és komoly károkat okoz a lakosságnak. Akadályozza a gát hiánya a tanács munkáját is, mert a Tarna-híd környékén nem tudja az utcákat rendezni, a járdát megépíteni. Kéri a tanács, hogy a gátépítést a tél folyamán végezzék el, hogy a szokásos tavaszi árvíz előtt az befejezést nyerjen. Tófalu község végrehajtó bizottságától 1966. december 15.” * Kissé megkésve. 1969. szeptember 29. ,,A Vízügyi Igazgatóság illetékesei személyesen meg fogják keresni esetleges helyszíni szemle megtartása és részletkérdések megbeszélése érdekében.” Azóta sem történt semmi. Illetve... * — Megyek ki a partra, látom, hogy ott áll egy toló- lapos lánctalpas — meséli Juhász József, a községi tanács elnöke. — Megörültem, hogy vég«.' elkezdik a gátat építeni. Odaléptem a géphez, egy fiatalember volt a kezelője, mondta, ide küldték, hogy csináljon valamit. Hát őbenne meg is volt a jóindulat, mert amit csak lehetett azzal az egy géppel elvégezni, azt megcsinálta'. Két napig ott volt, de amikor senki sem jött, se egy vezető, se más gép segíteni, akkor elment. — Mikor történt ez? — Tavaly, úgy november közepe felé . . . * A januári, esőzések és a hirtelen olvadás következtében. a Tama Tófalunál kilépett a medréből és elöntötte a kerteket. A lakók most bizonyára azt latolgatják, mi érkezik meg előbb a tavaszi árhullám, vagy a Vízügyi Igazgatóság segítsége. Szigeíhy András Közös vállalkozás Tizennyolc Fejér megyei termelőszövetkezet Sárbogár- don megalakította a Fejér megyei Termelőszövetkezetek Termelő Beszerző és Értékesítő Közös Vállalkozását, azzal a céllal, hogy a gyümölcs, zöldség és egyéb termények termelésére, feldolgozására és értékesítésére egyesítik erőiket. Az alapítókhoz újabban tizenhárom termelőszövetkezet jelentette be csatlakozását. A társulás első közös akciója a szabadegyházi szeszgyárral olyan vegyes közös vállalkozás létrehozása, amely a külföldön már ismert és keresett gyümölcsport állítja elő. A porításhoz szükséges nyersanyagokat — nagy mennyiségű földiepret, málnát, vöröshagymát és paradicsomot —, a termelőszövetkezetek termelik és szállítják. Az új üzemben a tervek szerint 1972. tavaszán kezdik meg a próbatermelést. Évente 310 000—320 000 kilogramm iöldieper-, málna-, almaparadicsom- és hagymaport gyártanak majd. 197®. Jassaär csütöri®!!: Mikor lesz Egerben új áruház?
