Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

KOSSUTH 8.ío Kemény—Dalos; Tavasz a télben. 8.48 E»b 7 -lés. 9.13 Si.i /ui: Az eladott menyasszony. 3 felv. opera. 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. í 3.15 Népi zene. 13.43 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.38 Mozart; g-moll és Schumann: II. szirnf. 13*10 Az élő népdal. 15 20 Magyar századok. 10.05 Sugár dalaiból. 16.21 Könnyű hangszerszólók. 16.40 Kórusp'ódium. 16.48 Rádióegyetem. Berzsenyi-versek. 17.05 Közv. az U. Dózsa—Jena EVK mérk. n. félidejéről. 17.50 Lesz magyar újjászületés... 18.15 Egressy-dalok. 18.25 Schubert: IV. szimfónia. 18.35 19 25 és 19.50 Jelentés az FTC—BVSC jégkorong- mérkőzésről. 19.30 Ravel-művek. 19.55 Tom Jones hangversenye. 20.58 Gondolat. 21.38 Könnyűzene. 22.20 Iraki útijegyzet. 22.30 Beethoven és Bartók zenei öröksége. 22.n a hazai társadalomkutatás­ról. 23.31 Népdalok. PETŐFI 8*05 Schubert; G-dúr szonáta. 9.00 Népi zene. 9.30 Micimackó fázik. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Áriák. 13.40 Orvosi tanácsok. Kettőtől — hatig , . . 16.00 Közv. az TJ. Dózsa—Jena EVK mérk. I. félidejéről 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Falusi esték. 19.00 Nemzetközi dzsesszhang­verseny. 20.28 Furulyamuzsika. 20.38 Daljáték. 23.15 Vonósnégyesek. MAGYAR 9.00 Európa Expressz. (Tv bűnügyi szatíra.) 9.50 Shaw: A sors embere. (Magyarul besz. filmválto­zat.) 15.53 Közv. az V. Dózsa—Jena EVK mérk.-ről. 17.54 Kisfilm. 13.20 Hírek. 18.30 Teleimpex. 19.00 Esti mese. 10.10 Nótaszó. 19.25 Nők félórája. 20.00 Tv-híració. 20.20 Hubay: Fiatal nők kékben és pirosban. Egy felv. tragédia. 21.05 Tudósklub. 21.55 Tv-hiradó. POZSONYI 16.53 Iskra Svlt—Standard Liege kosárlabda-bajnokság. 19.CO és 21.40 Tv-híradó. 20.05 Anyai szív. (Szovjet film.) 22.00 Egy hét a jégkorong világában. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások: kezdete: fél 8 és 8 órakor. Fehér farkasok EGRI BEKE: Gravitáció GYÖNGYÖSI PUSKIN: Diltinger halott GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Modern Monte Cristo HATVANI KOSSUTH: B'olytassa Kleó ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Baj csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. PIACI á Étkezési burgonya kilója 2.20— 3.50 Ft, száraz bab 13—24 Ft, cék­la 3.20 Ft, fokhagyma egysége­sen 30 Ft, vöröshagyma 4.50—5.50 Ft. dughagyma 9—12 Ft, szárított vöröshagyma 58 .Ft, vöröská­poszta 4.40 Ft. kelkáposzta 3.6Q Ft, fejes káposzta 2.40 Ft, kara­ié b, kék 2.60 Ft, karfiol 3—9.60 Ft, lencse 25 Ft, petrezselyem­gyökér 5—0 Ft. sárgarépa 2.50—3 Ft, fekete retek 2.40 Ft. torma, nemes 20 Ft. sütőtök, nagydobos! 1.80 Ft. zellergumó (5—6.50 Ft, téli alma. piros fajta 2.80—6.50 Ft, téli alma, teher fajta 2.20—4 Ft, téli körte, nemes fajták 4—9.80 Ft, téli körte, Bacsó-fajta 3—3.50 Ft. dió; papír- és csonthéjú 15 —21 Ftí dióbél. csemege 60— 79 Ft, mandula, héjas 13—18 Ft. wandulabél v'J—80 Ft, mák 12 Ft. Bezárt beit... Nyitva hagyott árok... Bosszúságok az új esztendőre Gyennekápoiónők lesznek Nyugodtan tűri a kis beteg', hogy tisztába tegyék az ifjú ápolónő jelöltek. A jelek szerint sok bosz- szankodással kezdődött az év jónéhány olvasónk szá­mára. Erről tanúskodnak a szerkesztőségbe küldött leve­lek. László Ferenc karácsondi pedagógus a fiatalok udva­riasságáról, pontosabban az udvariasság hiányáról írt. Példaként említette utazását Hevesre. Az autóbusz ötven ülőhelyéből harmincon diá­kok ültek, s felnőttek, idő­sek, asszonyok álltak végig az úton. összezsúfolódva. És ismét visszatér a kérdés, va­jon csak a fiatalok hibásak abban, hogy nem lettek ud­variasságra nevelve? Vajon nem kellene elsősorban a szülőknek elgondolkozniuk ezen a jelenségen? Mert az iskola nem pótolhat min­dent. Sol? felnőtt, sokszor ta- pasztalhatja a saját bőrén, hogy a szülők nem töreked­nek arra, hogy az udvarias­ság legelemibb szabályait be­tartassák a gyermekkel. Ki ne lett volna már szemta­núja olyan jelenetnek, ami­kor anyukák, nagymamák rászólnak a vonatablaknál ácsorgó gyerekre: ülj le, mert elfoglalják a helyed. A fiatalok udvariatlanságáért —■ mely csakugyan megvan — talán mégsem lehet egy­értelműen csak a fiatalokat kárhoztatni. Kornéljuk, levélírónk talál­kozik majd udvarias fiata­lokkal is, akik otthonról hozzák magukkal az előzé­kenységet. Mert akadnak azért ilyenek is, ha nem is éppen a gyöngyös—karácson­di útvonalon járnak. Szarvas János egri olva­sónk úgy véljük nem egye­dülállóan bosszankodik egy- egy üzlet hosszadalmas zár- vatartásán. Levelében eképpen mor­fondírozott: Schirilla a Le­nin-centenárium tiszteletére saját rekordja megdöntésé­re készül. 5100 kilométert fut. Világcsúcsot is javít ezen a téren. És sorban szü­letnek szinte nap mint nap újabb eredmények, világcsú­csok válnak avultakká. A magyar barlangászok meg­döntötték a barlangban tar­tózkodás eddigi csúcsát, har­minc napot töltöttek el a föld alatt, elzárva a világ­tól. Alig néhány óra szük­séges, hogy megkerüljék a földet, napolt alatt feljutnak az űrhajósok a Holdra. Min­den gyorsul.' Csak éppen a leltározások ideje marad a régi és hosszú a vásárlók nagy bosszúságára. Az egri porcelánbolt ajtaján pél­dául már két hete függ kint a tábla: „Leltározás miatt zárva''. Az egri Pacsirta utca la­kóinak is bőven jut a bosz- szúságból, bár ez nem csak idei. Utcájukban december­ben kiásták egy árkot a gázcsöveknek, s megígérték, hogy december 25-ig be is fejezik a munkát. Aztán el­tolták a határidőt december 30-ra. És még mindig nincs készen. Ha az időjárás hi­degre fordul, meg csak lehet valahogy közlekedni, de az enyhe olvadás idején jár­hatatlan az utca. Nem tud­nak tüzelőt szállítani, gáz­palackot hazavinni, a gyer­mekkocsik elmerülnek. Vajon miért nem tartja be a Tiszántúli Gázszolgáltaó Vállalat a saját maga által kitűzött határidőket? Mert sajnos, nem az egyetlen ilyen panasz a városban! Több olvasónk kérdésére is szeretnénk választ adni. Sokat kérdezték, mikor kap­ják meg a borítólapot a Halhatatlan ember című re­gényből készített képre­gényhez. A regényrésziete­ket kivágták, az igénylést beküldték és még nincs bo­rítólap. Megnyugtatásukra közöljük, senki sem maradt ki a borítólap kiadásánál, — mert sajnos, még el sem ké­szült a nyomdában. Remél­hetőleg a közeli napokban már leszállítja a nyomda a borítólapokat, s elküldhet- jtite olvasóinknak. Postánkban számolunk be a kápolnai Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet vezetőinek jogos bírálatáról is. Nekik az új esz­tendőben egy cikk okozott bosszúságot. Lapunk január i6-i számában „Öröm és gond Nagyúton’’ címmel kö­zöltük a nagyúti kultúrott­hon igazgató véleményét és kérését, hogy nyújtson a kultúrotthonnak nagyobb anyagi segítséget a tsz és az fmsz is. „Szövetkezetünk a nagyúti községi könyvtárnak, igaz, hogy nem az elmúlt évben, hanem korábban, mintegy 5000 forint értékű könyvet ajándékozott a járási könyv­tárral egyetértésben. Minden évben egy községet érintően nem kerülhet sor hasonló ajándékozásra. Szövetkeze­tünk működési területe hét községre terjed ki. így ter­mészetesen a költségvetés­ben biztosított összeg fel- használása ennek megfele­lően történik. Valamennyi községi könyvtár könyvkész­letét segítettünk kiegészíte­ni, erre szövetkezetünk több tízezer forintot fordított. Vállaltuk a Nagyúton ren­dezett író—olvasó találkozó anyagi terheit, s különféle ismeretterjesztő előadások megtartásának költségeit is a szövetkezetünk fedezte. Kez­deményeztük zenekar, szava­lóverseny megtartását is, ez viszont, sajnos, Nagyúton nem talált visszhangra. 1970-es népművelési ter­vünk költségvetése is úgy készült, hogy a hét község között Nagyútról sem fe­ledkeztünk meg.” Eddig a levél, melyben az érintett szövetkezetek egyi­ke kifejtette véleményét, s valóban igazuk van, amikor kifogásolják, hogy őket nem hallgatták meg a nyilatko­zattal kapcsolatban, előzete­sen is. A helyi termelőszö­vetkezet még nem reagált a cikkre. Várjuk azt is. Ápolónők — ha lehet fo­kozná e hivatás humánumát, szépségét, akkor a gyermek­ápolónők munkája még szebb, még humánusabb. Egészen kicsinyeket ápolnak és nagyobbak néhány szavá­ból találják ki panaszukat. Míg beadják az injekciót, mesét mondanak és moso­lyogva csitítják a nyűgös ki­csinyeket. Vérnyomást és lá­zat mérnek és orvosságot ad­nak, peleníkáznak. Budapesten a Jáhn Ferenc Gyermekápolónő-képző isko­la második kihelyezett osztá­lyát nyitotta meg az idei tanévben a Bókái János ut­cai I. számú Gyermekklini­kán. A II. Klinikán, a Tűz­oltó utcában már 1957 óta működik ilyen kihelyezett osztály. Két év alatt gyakorlati és elméleti oktatáson 26 szak­tárgy alapjait sajátítják el, megismerkednek a gyermek- gyógyászat és az ápolás alapvető tudnivalóival. A fiatal lányok többsége vidék­ről jött — ezért a klinikákon kollégiumi szobákat rendez­tek be nekik. Né'hányuk érettségizett, a többiek álta­lános iskola után kerültek a szakiskolába. Az I. Klinikán 26, a II. Klinikán 33 elsőéves ápolónő tanul. Három speciális filmfelve­vőt, két fotóelőhívó beren­dezést vásárolt és egy úgy­nevezett lamináló gépet ho­zatott Jugoszláviából az Or­szágos Széchenyi Könyvtár: a nemzeti kincset jelentő hírlapgyűjtemény másolati anyagának elkészítéséhez. Negyvenötezer vaskos kötetet tölt meg a gyűjteménynek az a része, amely papíranyagá­ban meglehetősen „legyen­gült”, nem is igen kölcsönöz­hető — a helyrehozhatatlan rongálódás veszélye miatt. Az állagóvás egyik prakti­kus formája a mikrofilm. Ti­zenöt éves programot dol­goztak ki a gyűjtemény le­fényképezéséhez. ötezer hír­lapkötet filmváltozata már elkészült. Évenként három­millió negatív felvételt jelent az újságmentők munkája: a teljes gyűjtemény mikroiilm­Mi az előnye, miért jobb, ha a klinikán tanulnak a hallgatók? Elsősorban az, hogy a gya­korlatokat nem demonstrál­va, hanem valóságos környe­zetben, a betegek közt. az osztályokon folytatják. Más­részt az, hogy az ápolónők a kétéves iskola befejezése után általában ott maradnak a klinikán a megszokott, változatához összesen 1800 kilométer filmanyagot hasz­nálnak fel. Ma már filmen olvasható többek között a Pesti Hírlap, a Népszava, a Pesti Napló és egy sereg más fontos hírlap nagyapáink ko­rabeli minden évfolyama. A filmezés az újság tar­talmát menti meg. Ugyan­okkor többféle eljárást, dol­goztak ki az eredeti lappél­dányok végleges konzerválá­sára is. A legkorszerűbb módszer a laminálás: az új­ságlapokat kémiai hatású bő­séges folyadékfürdőben sem­legesítik, aztán áttetsző, hár­tyavékony műanyaglapok kö­zé préselik, a légmentes ta- sakokat szélein körbehegesz- tik. „Szendvicseknek” hívják a restaurátorok az így la­minált újságokat. Tizennégy­ezer kötetnyi újságot, össze­sen 14 millió lapot tartósí la ­megszeretett környezetben, ott vállalnak állást. De ta­nulmányi idejűit alatt is részt vesznek a gyermekgon­dozónői munkában — s bizo­nyos feladatokat ellátnak, ez alaitt csökken a nővérhiány. Az alig néhány hónapja itt tanuló lányok máris hivatás- tudattal, szeretettel foglal­koznak a kis betegekkel. K. M. nak majd ezzel a korszerű eljárással, mégpedig a hazai sajtó 1945 előtti terméséből. Jelenleg a Hírlaptár 47 00(1 kötet magyar és 7000 kötet idegen nyelvű újságot, to­vábbá 110 000 magyar és ide­gen nyelvű f oly ói rat kötetet tárol. A gyűjtemény évente hírlapból 2000, folyóiratból 5000 kötettel gyarapodik. Az időváltozás és a betegségek összefüggései, a ,,frontátvonu- lás" ártalmai sokak szemében babonának tűnnek. A Delta tudományos magazin új száma részletesen ismerteti a bebizo- nxjitott összefüggéseket az idő­járás és az ember élete-halátc:, betegsége, egészsége között. Be­számol a lap egy világraszóló új magyar találmányról, a sok szögű tengelyek készítésére al­kalmas esztergáról. Az emléka- zetbiológia dilemmája címen vá­zolja az idegélettan néhány megoldatlan kérdését, ír a mun­kára fogott vlazmasugárról és a. statisztikát készítő komputerré:, a gázturbinás ..országúti cirka lókról”, a korszerű szőnyegpad­lókról és az újra tért hódító természetes textíliákról, a gyap­jú tökéletesítését szolgaló kuta­tásokról. Izgalmas cikk részle­tezi az antropológusok és pa­leontológusok kutatásának új eredményeit, az emberré válás fo­lyamatának hiányzó láncszeme után; eszerint a homo sapient története nem csupán 35 ezer év, hanem kétannyi, vagy még több. A Delta gazdag híranyaga, száznál több fotójz, híreinek, tudományos érdekességeinek se­rege mellé ezúttal kérdőivet mel­lékel. Közvélemény-kutatássá' kívánja felderíteni, hogy olva­sói miként vélekednek és mir kívánnak a negyedik évfolyam küszöbén, 1970. iatuiit Zi. izci-ú* Kopognak meglehe­tősen szaporán és ha­tározottan kopognak az ablakon. Ki lehet az, itt az első emele­ten? Odamegyek, né­zem, hát egy cinke. Kis buta madárka, mellé-mellé koppint a párkányra szórt ennek- annak, s ilyenkor úgy szól az ablaküveg, mintha bebocsájtást kérne rajta valaki. Kip-kop ... kip-kop! A mindenit neki, ez nem véletlenül kopog, ez direkt nekem és az ablakomon kopog. Csak nem akar mon­dani valamit? Vagy be akar jönni? Résnyíre nyitom as aotakot, hátha megijed és huss elrepül a kis madárka a hideg télben tova messze. _,___|___ — Na végre! Mi az süket, var-- a fülén a.- szik? — formed rám dühösen a cinke... — Hogy mi... lwgg maga, hogy te be­szólsz, egy madár? — tátom a szám hűle- dezve. — Hát ki beszélne'' Jó kérdései vannak. Nem is as a hülye varjú ott fenn a ház­tetőn, — méltatlanko­dik a cinke mcő.ár es .noiyesen borzolja fél a tolláit. — Hét ilyet... E« még nem is hallottam ilyet... — Na, hát most hall £s rnéa különbeket i& Ne latsa már o szá­ját jó ember, mert be­megy rajta a hideg. De nem azért kopog­tattam. Mondja van magának bőr a képén? — Hogy mim van nekem? — Bor a képén? Nem, nem tudok szól találni. Már az is csodálatos, hogy egy cinke beszélni, sót ér­telmesen beszélni, tud, de hogy szemtelen is legyen... megáll az ész. — Mert esküszöm, hogy nincs — folytatja aprókat topogva a pár­kányon az öklömnyi- itel & kiseoo Madár. Azt hiszi ugye, hogy maga a csupa csepegő jó szív a szegény kis didergő madarakkal szemben, mi? Hogy ki­rak az ablakba kis ezt. meg azt, és ezek után a madarak szerte a vi­lágon a maga becses nevét csicsergik, majd, mi? — Erid] a fenébe kis madár, ne szemtelen- kedj itt — találom meg végül is a kelló szót és hangsúlyt. — Ne tegezzen, nem szedtünk közösen ma­got... Kirak ide az ab­lakba avas szalonna darabokat, megavaso- dott, korhadt mago­kat, meg minden efaj- ta szemetet és azt hi­szi, hogy ő a jószívű, az ember, aki megvédi az erdőit zuatarmL. Egy frászt! Vagy ren­des, friss szalonnát, ép és friss magot tesz a párkányra, vagy idecsődítem a verebe­ket is, aztán súrolhat­ja hétszám a pár­kányt... Érti?! — för- medt rám a cinke és megbillentve farkát, emlékeztetőül a pár­kányon hagyva névje­gyét, elhussant. — Ne törődjön vele uram — szólt le ekkor a házletöröl a varjú... — Ez a rögeszméje. Hogy beszélni tud, meg kioktatni mindenkit. Idei cinke ez meg. s ilyenek bizony az idei fiatalok... — nézett rám bölcsen és lassú szárny csapásokkal el­tűnt a házak felett, i - L ___________ legrij T izennégymilliA „szendviccsé!” konzerválják a Széchenyi Könyvtár hírlapgyfijleményét így kell helyesen fogni, kézbe venni a csecsemő t — mutatja az oktaté. A szemtelen cinke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents