Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
Két kép — két Angolai szabadságharcosok felvonulás közben. As „AL Fatah” előőrsei a megfigyelőállásokban. (Vie Nuóv'i harci pillanat Kairói cáfolat KAIRO: Egyiptomi hivatalos körökben szombaton megcáfolták azokat az izraeli állításokat, amelyek szerint egy izraeli kommandó szombatra virradóan a Kairó és Szuez közötti főútvonalon telefon- és villanyvezetékeket robbantott fel. E körök hozzáfűzték, hogy az említett állítások teljesen alaptalanok, a Kairó és Szuez közötti telefonvonalak normálisan működnek és az EAK egész területén a vil- íanyszolgáltatás zavartalan. Lehallgat az FBI WASHINGTON: Az. Amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal széles körben hallgatja le a telefonbeszélgetéseket e$ üy módon szemérmetlenül beavatkozik az Egyesült Államok polgárainak magánéletébe. Mint az Evening Star című washingtoni lap közli, az igazságügyi minisztérium véleménye szerint az FBI számára „nem szükséges formális bírósági engedély”, hogy lehallgassa a teleíonbe- szélgetéseket. Sőt, — folytatja a lap — az Egyesült Államok egyik fellebbviteli bírósága megállapította, hogy „a szövetségi törvényhozás nem garantálja a be nem avatkozást” a telefon-előfizetők ügyeibe és ezzel lényegében szabad kezet biztosít az FBI számára. Nixon nyíltan nem merte megszakítani a párizsi értekezletet PÁRIZS: Vasárnap' lesz éppen egy esztendeje, hogy Párizsban megnyílt a vietnami probléma rendezésével foglalkozó négyes konferencia. Az Hu- manité szombati számának vezércikkében Vves Moreau ebből az alkalomból azt elemzi, hogy mi az oka annak, hogy a konferencia mindeddig semmi eredményre sem vezet. Moreau emlékeztet rá, hogy elnöki megbízatásának lejárta előtt Lyndon Johnson megígérte, hogy a Vietnammal foglalkozó tárgyalások „gyorsak, hasznosak, komolyak és elmélyültek” lesznek. Richard Nixon pedig beiktatásakor, 1969. január 20-án elmondott beszédében kijelentette, hogy megbízatását „a béke ügyének szenteli”. Azóta egy esztendő telt el, a tárgyalások pedig semmivel sem haladtak előre. Mi történt a valóságban azon az ötven ülésen, amelyet időközben a Kiéber sugárúton megtartottak. A vietRomlik az amerikai katonák harci szelleme A dél-vietnami felszabadí- tási erők szombatra virradó éjszaka Tay Ninh tartományban, Saigontól mintegy 100 kilométerre északkeletre sikeres támadást intéztek amerikai állások ellen, közölte szombaton reggel egy amerikai katonai szóvivő. A ke- keleti partok mentén, Saigontól több mint 300 kilométerre a hazafiak tüzérsége nagy kaliberű ágyúkkal lőtte a Nha Trang város közelében levő amerikai katonai támaszpontot. B—52-es amerikai bombázók pénteken 180 tonna bombát dobtak le a laoszi határ közvetlen közelében. Miközben a hadszíntéren a hadműveletek a szokásosnál valamivel mérsékeltebb erőkkel folynak, újabb bizonyítékok tanúsítják az agresszióban részt vevő amerikai katonák harci szellemének romlását. Az „Overseas Weekly” című Saigonban megjelenő, angol nyelvű újság közlése szerint délvietnami amerikai hadbíróságok csupán az utolsó négy hónap folyamán több mint 100 amerikai katonát ítéltek el, amiért megtagadták a szennyes háborúban való részvételt. namiak kezdettől fogva előterjesztették azokat az elveket, amelyek alapján lehetséges lenne a békés rende- , zés: tartsák tiszteletben népük jogát a függetlenségre. Az amerikaiak ugyanúgy, mint a VDK elleni oombatá- madások megszüntetésével foglalkozó tárgyalások idején, állandóan a „kölcsönösséget” követelik feltétel nélküli visszavonulások ellenében. Nixon más kivezető utat keres, bejelentette a háború „vietnamizálását”, azaz a saigoni hatóságok és hadsereg megerősítését és az amerikai erők cseppenkénti kivonását. Az elmúlt esztendő folyamán az amerikai expe- díciós hadseregnek minciösz- sze tizedét. szállították haza. Ezen felül Nixon, mivel nem merte nyíltan megszakítani a párizsi tárgyalásokat, inkább álomba szenderítettfe. Az amerikai küldöttséget hetek óta egy másodvonalba tartozó diplomata vezeti. Hordágyon szöktettek Ojukififut LAGOS: A lagosi Daily Express szombati szerkesztőségi cikkében megállapítja: ..A 30 hónapig tartó polgárháború során a Szovjetunió volt az első azok között az állarnok között, amelyek az ország válságos perceiben Nigéria segítségére siettek — míg Nigéria állítólagos barátai elfordultak tőle.” A lap köszönetét mond Diallo Telli AESZ-főtitkámak, Hailé Szelasszié etióp császárnak. „Most már tudjuk, kik az igazi barátaink” — állapítja meg a lap. A lagosi rádió szombati adásában beszámol arról, hogy Ojukwu, a szakadár Biáfra vezetője, az országot elhagyva Gabonba, onnan Ivoryba, maid Franciaországba menekült. Ojukwut UH repülőteréről papi öltözékben, hordágyon szállítva szöktették ki az országból. A rádió nem szólt arról, vajon még mindig Franciaországban tartózkodik-e a szakadárok bukott vezére. A nigériai hatóságok feltartóztattak és kiutasítottak az országból két angol újságírót. Lagosi jelentések szerint John Bulmer, a Times és Max Hastings, a Sketch tudósítója illegális módon el akart jutni a hadműveleti övezetbe. U Thant ENSZ-főtitkár lagosi utazásának elsősorban emberbaráti jellege lesz. Látogatásának, amelyre ma kerül sor. főleg az a célja, hogy megkérje a s/.övets igi kormányt: ne korlátozza a külföldi segélyek beáramlását. A fentieket U Thant kíséretének tagjai közölték a tudósítókkal Abidjanban, ahol a főtitkár jelenleg tartózkodik. Hozzáfűzték ezek - ben a körökben, hogy U Thant nem fogja kérni ENSZ-megfigyelők beengedését az országba, minthogy! a Biztonsági Tanács ilyen ajánlatot nem tett. Az ENSZ-főtitkár kíséretében hangsúlyozták még, hogy U Thant kifejezetten csak a szövetségi kormány meghívásának tesz eleget, amikor nyugat-afrikai körútját a lagosi látogatással meghosz- szabbítja. llét a világpolitikában Tárgyalások Budapesten és Moszkvában Jó fairek Algériából — Agnevv fiaskója A hét nemzetközi eseményeinek összefoglalóját ezúttal „hazai pályán” kezdhetjük: Budapest több alkalommal is szerepelt a hírügynökségi jelentések keltezésében. Hétfőn érkezett főváro• ■r Újabb részletek a szlovák államellenes szervezetről PRÁGA: ■ A prágai ajtó újabb részleteket hozott nyilvánosságra a néhány napja leleplezett trockista csoport államellenes tevékenységéről. A magát „forradalmi szocialista pártnak” nevező csoport tagjai letartóztatásának hírét a nyugati hírügynökségek ismét az ötvenes évekhez, az önkényeskedéshez való visz- szatérés jeleként kommentálták, s ezért a Rude Pra- vo bővebb anyagot tár olvasói elé a felforgató elemek valódi céljainak bemutatására. A dokumentumokból kitűnik, hogy a szervezet fő programpontja Csehszlovákia szocialista államrendjének „antibürokratikus forradalom útján való megdöntevasarnap se” és „teljesen szabad társadalom megteremtése” volt. Fel kívánták számolni a hadsereget és a biztonsági szerveket, s helyettük felfegyverzett üzemi egységeket ki-. vántak létrehozni (természetesen nem a népi milíciát). Ezektől az intézkedésektől olyan „új társadalom” létrehozását remélték: amely megszünteti a szocialista társadalom intézményeit, az állam valamennyi funkciójával együtt. A „párt” tagjai feltételezték, hogy a szocialista rendszert más országokban, elsősorban a Szovjetunióban is nipgdöntik. A szervezők előírták a trockista, valamint a marxista—leninista irodalom tanulmányozását. Ez utóbbit azért, hogy hatékonyabban! léphessenek fel ellene. Különféle akciók szervezésére törekedtek, hogy lejárassák, eltávolítsák a vezető párt- és állami képviselőket. Ezt a célt szolgálta röpcédulák gyártása és terjesztése, tüntetések és sztrájkok szervezése — és mint tavaly szeptemberi programnyilatkozatuk kinyilvánítja — végül a fennálló rendszer ellen indítandó fegyveres harc. A szervezet 'tagjai részt vettek illegális nyomtatványok készítésében és terjesztésében, sztrájkok és szabotázsakciók lebonyolításában, gyújtogatásban. Bebizonyosodott, hogy nyugati trockista szervezetekkel álltak kapcsolatba«. Nyugati trockista funkcionáriusok az elmúlt időszakban gyakran utaztak Csehszlovákiába, s jelen voltak az egyetemisták által rendezett gyűléseken, például a prágai Szláv Házban megtartott nagygyűlésen is. „Közvéleményünk — írja a Rude Pravo a csoport tevékenységéről szóló Cilikében — ismét meggyőződhetett arról. hogy a zocialistaellenes, pártellenes és szovjetellenes erők létezése nem kitalálás, hanem keserű valóság. sunkba Mirko Tepavae, első ízben került sor jugoszláv külügyminiszter hivatalos magyarországi látogatására. A Péter János és Mirko Te- pavac közötti tárgyalások, a jugoszláv külügyminiszter találkozása kormányelnökünkkel és az Elnöki Tanács elnökével újabb jelentős lépcsőfokot képeznek kapcsolataink tervszerű, átgondolt és körültekintő építésében. Joggal világérdeklődést kiváltó esemény zajlott a budai Ifjúság szállóban: a délvietnami amerikai vérengzések életben maradt szemtanúi számoltak be drámai élményeikről — nemzetközi sajtóértekezlet keretében. Budapest — ahová a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség meghívására érkeztek — útjuk első állomása volt, s most szerte Európában folytatják majd tanúságtételüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői is részt vettek azon a nagy fontosságú moszkvai találkozón, amely huszonnyolc európai kommunista és munkáspárt részvételével került megrendezésre. A kétnapos eszmecserén olyan különösen időszerű témák kerültek szóba, mint a Lenin centenáriumra történő felkészülés s az európai biztonság érdekében kifejtendő újabb erőfeszítések. Kontinensünk biztonságának problémái álltak annak az évkezdő sajtóértekezletnek középpontjában is, amelyet a héten a szovjet külügyminisztérium palotájában rendeztek. Az a szovjet hivatalos nyilatkozat, amelyet ezzel kapcsolatban közzétettek, betűjében és szellemében tükrözi Moszkva, a szocialista országok óhaját az európai biztonsági konferencia mielőbbi visszahívására. Az európai keretek között természetesen nagy érdeklődést keltett Willy Brandt, nyugatnémet kancellár liosz- szabb lélegzetű parlamenti beszámolója, amely tulajdonképpen az uj koalíció első száz napjának mérlegét vonta meg. Előzőleg úgy harangozták be a Brandt-beszédet, hogy az válaszol majd az NDK kilencpontos javaslatára, amely felrajzolta a két német állam közötti szerződéses kapcsolatok széles Tehetőségeit. Stílusában Brandt mast adott ugyan, mint a korábbi hasonló kereszténydemokrata—keresztényszocialista megnyilatkozások, de tartalmi lényegét illetően a várt íelelectel adós maradt. Még mindig nem hangzott el megfelelő bonni nyilatkozat: miként képzelik ei a két német állam viszonyát Bonnban, hogy az ne mondjon ellent a nemzetközi realitásoknak. Ilyen előzmények után különös figyelem kíséri a következő hét nyitányát: Walter Ulbrichtnak, az NDK . Államtanácsa elnökének kiemelkedő fontosságúnak ígérkező berlini sajtóértekezletét. Földrészünk ügyei mellett Afrika is reflektorfényben állt: Nigériában hivatalosan véget ért a polgárháború. A csaknem ezernapos háború alatt kétmillió ember vesztette életét, Afrika legnagyobb országa a megpróbáltatások esztendeit élte ál. A tét: Nigéria egysége vagy szétszakadása volt. A Keleti Tartományban élő ibo néptörzs egyes vezetői, valóságos és vélt sérelmeiket túlhajtva, ahelyett, hogy elfogadták volna Gowon tábornok ésszerű béke- és egységajánlatait, háborút robbantottak ki. Ezt a zavaros helyzetet kihasználta az imperializmus, s a beavatkozást csak ösztönözte Biaf 'a gazdag olajkincse. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia kétszínű játékot űzött, két vasat tartott a lüzbe: titokban pártolta a szakadásokat. A szocialista országok, köztük mindenekelőtt a Szovjetunió, támogatták az egység és a béke helyreállítására tett erőfeszítéseket, felléptek Afrika veszélyes „balkanizálódása”, l'elapró- zása ellen. Jóllehet hellyel-közzel hangzanak még harcias nyilatkozatok is, főként a nyo- maveszett Ojukwu részéről, Nigériában a konszolidáció első jelei maris mutatkoznak. A központi kormány láthatóan erőteljes intézkedéseket tesz a Keleti Tartomány (a volt Bial'ra) talpra állítására, s hogy elejét vegye minden túlkapásnak. Ez a hét sem termett sok babért Spiro T. Agnevv amerikai alalnöknek, aki jobb ügyhöz méltóan folytatta ázsiai és csendes-óceáni „országjárását”. Szelet vetett és vihart aratott: még a katonai szövetségesek fővárosaiban is tüntetők tömeg" fogadta. Hiába, nem r> ,sz<- rű feladat a vietnami Háború védőügyvédjeként ásUnj. Réti Ervin
