Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

I KOSSUTH 3.20 Liszt-zongoraművek 9.00 Mi a filozófia? 9.25 Népi zene 10.05 Szimfonikus zene 11.00 A Szépirodalmi Kiadó pá­lyázatán díjat nyert mű­vekből. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.43 Csoóri: Tudósítás a torony­ból. 14.00 Schubert-művek 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Balettzene 10.05 Adottságok, lehetőségek 10.29 Cou.tts népdalalbumából 17.15 Könnyűzene 17.35 Nyitott stúdió 18.00 Operacsillagok, operaslágerek 18.30 Népdalok 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Beethoven összes szimfóniái 21.18 Körmikrofon 21.48 Tánczene 22.20 Nóták 22.50 Regényismertetés 23.20 XVIII. századi operákból 'J.10 Könnyűzene PETŐFI 3.05 Fúvószene 8.15 Könnyűzenei híradó 9.00 Áriák 9.40 A községfejlesztésről 11.45 Riport 12.00 Csárdások 12.25 Rádiójáték gyermekeknek 13.03 Győri stúdió 13.20 Haydn: C-dúr szinf. Kettőtől — hatig . . . 18.10 Egy borsodnádudvari tanárnál 18.30 Csembalómuzsika 13.48 Üj könyvek 18.51 Gyurkó László: Szerelmem. Elektra. Tragédia 2 részben. 21.16 Operarészl. 21.46 Könyvismertetés 21.56 Negyedszázad magyar zenéje 23.15 Szólistaparádé MAGYAR 8.10 TTV 17.58 Hírek 18.05 Autóút a Brenner-hágón 13.15 Miről ír a világsajtó? 18.30 Munkások premier plánban 18.50 Esti mese 19.00 Leonard Bernstein a muzsikáról 20.00 Tv-híradó 20.20 Kockázat. 15. Tölgyfalevél-akció 21.15 A TV Galériája 21.55 Tv-híradó POZSONYI 9,45 Tv-jóték 19.00 Tv-híradó 20.05 Kettesben, veled (Szovjet film) 21.35 Vonósnégyes 22.10 Tv-hiradó Tin*** i EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Fehér farkasok GYÖNGYÖSI PUSKIN: A varázsló GYÖNGYÖSI SZAB ABS AG: Célpont a híd HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Sógorom a zúg ügyvéd FÜZESABONY: Szemüvegesek Egerben este 7 órakor: LILIOM (Moliére-bérlet) ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telelőn: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. I A A aaaaaaaü Visontáról A KISZ védnökség! opera­tív bizottság értékelte az 1969-ben végzett, munkát. Ké­ri András, a KISZ k.b szerve­zője számolt be arról, milyen nagy jelentőségű volt az el­múlt év a beruházás életé­ben. A Thorez külfejtéses bányaüzemben megindult a széntermelés, és az erőmű villamos energiát adott a népgazdaságnak. Eddig 36 millió KW-órát eddig. De­cember 29-én az egyes turbi­na megkezdte 30 napos pró­baüzemelését. A 12 milliár­dos beruházásból az erőmű eddig 3,6, a Thorez bánya­üzem 2,3 milliárd forintot használt fel. Az 1970-es évben az erő­műnél 1,5, a bányánál fél- milliárddal több lesz a fel- használás az előző évinél. A bányaüzemnél jelenleg 2 darab 1200-as marótárcsás kotrógép végzi a letakarj tásl, s az erőművet az 560-as ve- dersoros kotrógép látja el. A második 560-as gépet még eb­ben az évben összeszereli a gépszerelő üzem. A távlati tervek között sze­repel két darab 500-as veder­soros, 2 darab 14-es maró­tárcsás kotró és 5200-as há­nyóképző felépítése. 1973-ra minden gépegységnek üze­melnie kell. A beruházáson közel két és fél ezer fiatal dolgozik, s mi­vel KISZ-védnökség alatt épül, előtérbe kerül a mun­kásifjúság helyzete. A KISZ- szervezetek megerősödtek, ma már a 900 főt számláló 23 alapszervezetet átfogóan irá­nyítja a Mátraalji Szénbá­nyák K ISZ-bi zottsága. A KISZ-szervezeteik célja a je­lenlegi alapoknak megfelelő­en emelni a szintet a terme­lő és kulturális munka, a nevelés terén. Kéri András hangsúlyozta; hogy amit ed­dig is tettek a fiatalok, nagy dolgok voltak. ft.i Herta Tiber Kodból A napokban kezdték el Kaiban a mozi teljes átalakí­tását. hogy néhány hónap múlva minden követelmény­nek megfelelő, korszerű mo­zit nyithassanak meg. A Mo­ziüzemi Vállalat táiékoztatá- sa szerimt az Egri Vegyes-pa­ri Vállalat egy minden igényt kielégítő terv szerint készíti el az átépítést. Az átépítésre közel 600 ezer forintot költe­nek. Az átalakítás során bő­vítésre is sor kerül, az ed­digi nézőtér mellé egy vára- kozóhelyiség, jegypénztár, előcsarnok és ruhatár kerül. Ha igény jelentkezik, büfét is létesítenek. A nézőtér is tel­jesen átalakul, rejtett világí­tással szerelik fel, ízléses fa és műanyag burkolattal lát­ják el a falakat. Sokat javul majd az akusztika is, és a megfelelő lejtéssel készített 150 férőhelyes nézőtér min­den pontjáról jól lehet majd látni. Természetesen bővítik a raktárhelyiséget és a mozi üzemeltetéséhez szükséges helyiségeket is. Az újjáépített filmszínház átadására előre­láthatóan júniusban kerül sor. Szilvás István Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák igazgatóságának párt- és KISZ-bizottsága közösen tár­gyalta meg a pártoktatási év­re való felkészülést. A párt- bizottság által kidolgozott egységes terv szerint készült el mindenütt a munikaterv, az igazgatóság minden dolgozója számára biztosították az ok­tatásban való részvételt. A pártoiktatási év első felének értékelésére a napokban ke­rült sor. Az első félévben a tanfolyamok látogatottsága 89 százalék volt. A vezető pro­pagandisták beszámol taik ar­ról, hogy a rendszeres ellen­őrzés segíti a felkészülést, és az előadások megtartását, egy-egy kritikusabb kérdés megvitatását. Jó volt a tana­nyaggal való ellátás is. Az előre tervezett tanfo­lyamokon kívül új pártokta- tási csoport is szerveződött, „elméleti konferencia” cím­mel. Ebben a csoportban azok vesznek részt, akik elvégez­ték a marxista esti egyete­met. A konferenciákon 8 té­mát dolgoznak fel, gazdaság- politikai kérdésekből. A kon­ferenciáikon megvitatott és tisztázott kérdések segítséget adnak a különböző üzemek vezetőinek a mindennapi munkához is. Tóth Lajos Hatvanból A városban működő MTH Intézetben az elsők között szervezték meg a mezőgazda- sági gépkezelő szakma emelt­szintű oktatásét. Ezen 23 har­madéves tanuló vesz részt az idén. A szakképzés az új okta­tási reform szellemében fo­lyik, s ennek az osztálynak a tanulói a szakmunkásvizsga letétele után a gimnázium harmadik osztályában foly­tathatják tanulmányaikat. A gyakorlati foglalkozást a Le­nin Termelőszövetkezet gép- üzemében biztosítják. A hatvani Lenin Termelő­szövetkezet több szakma ta­nulóinak nyújt lehetőséget a szakmai gyakorlathoz. Gépla­katos, esztergályos tanulók járnak ki a termelőszövetke­zet műhelyeibe, összesen 45 ipari tanulóval foglalkoznak a termelőszövetkezet szakem­berei. A vidékiek kollégiumi elhelyezést nyertek. Sajnos, az elhelyezéssel vannak prob­lémák, nincs klubszoba, tár­salgó, a távoli kútról hord­ják a vizet. Ezekről a problé­mákról beszéltek a fiatalok a KlSZ-küldottértekezleten is. Elképzelhető, hogy társadal­mi összefogással megoldhatók a legégetőbb problémák. Szűcs Ferenc Portié és város Gink Károly, a neves fotóművész, nagyobb riportulat tett meg a közelmúltban az Ezeregyéjszaka hangulatát örzd szovjet közép-ázsiai területen. Az út eredményeként a Cor­vina Kiadó gondozásában könyv jelenik meg Vámbéry nyomában címmel. A mű szövegét Gombos Károly írja. Két fotónk szemelvény a gazdag képanyagból. A portré öreg üzbég parasztot mutat be Khiva piacán, a városképen az 1127-ben épült buharai nagy mecset látható. 6////////////////////////////y////////////^iy//^^^^ Béla elyíárs Az ember, nevezzük Kovács And­rásnak, Tarcalon fogta a pennáját, nagy akkurátussal megnyálazta le­velet írt a Város Kürtje szerkesztő­ségébe. Természetesen panaszos le­velet. Lakásügyben. A szerkesztőség­ben naponként tízből nyolc ilyen le­vél érkezik. Száz esetből kilencven­kilencszer az újságírók összeszorítják: a fogukat és nem reagálnak. Illetve egy finom hangú levélben válaszol­nak: „Olvastam kedves sarait, igen meghatott, sajnos azonban .. Kovács Andrásnak azonban, sze­rencséje volt, az egyik újságíró, lé­vén a levélben leírt ügy éppen a századik eset e héten, kiment a hely­színre. Megnézett mindent, benézett minden lyukba, meghallgatott min­den panaszost és ellenpanaszost, va­lamint minden hivatalos embert. Harmadnap úgy érezte, érti a dol­got és sejti is talán, hogy körülbe­lül. kinek van igaza. Visszament a városba, bement a redakcióba, felkereste az üzemorvost és megvizsgáltatta magát. Ha lenne szíves megnézni (mert neki gyanús), nem kapcsolta-e rá idegrendszerét valamelyik panaszos idegrendszeré­re. Nem volna szerencsés, valamifé­le elfogult hangszerelésű dolgoza­totokét írni. Különösen nem ilyen kényes, összegubancolódott témában. Lakásügyben dolgozat, nyomtatás­ban? No, ezt a szerkesztő aligha közli. Megy az írás a papírkosárba, és ő, a szerző, a presszóba, bút fe­lejteni. Körülbelül ilyesmik jártak a fejében, de azért nekilátott, papírt tett a gépbe és elkezdte kegyetlenül verni az öreg Remingtont. Értel­mes, tiszta gondolatokat írt, kerülte a mai fordulatokat. A helyzet, ame­lyet el kellett mondani, amúgy is drámai volt, nem volt szükség arra, hogy kívülről rakjon rá mázt, színt. Nem ecsetelt tehát, csupán grafit­tal vázolta, hogy mégis, a panaszos talán, hiszen az az ember tbc-s... Egyébként tizenegyen laknak egy szobában .. . Csecsemő, öregek, isko­lások, középkorúak ... Talán az ag- ronómus elvtárs várhatott volna még... Kész lett. Még egyszer elolvasta, ahol kellett, javított, aztán egy jót nyújtózott, ásított és eszébe jutotl a saját lakása. Most nagyon örült a szerkesztőségi szobának, mert egye­dül volt, távol a háziak ricsajától, örült, mert a szoba meleg volt, meghitt, csendes. „Erről nem írhat senki” — neve­tett saját bizarr gondolatán. Tulaj­donképpen furcsa sors az újságírók sorsa, mindent megírhatnak, ami a közmorállal egybevág, azt is, ha va­laki gyilkol, azt Is, ha valaki igaz­ságtalan, azt is, ha valaki hős ... De az újságíró — teszem azt kihúz va­lakit a vízből — altkor, nos, igen, akkor az illető névtelen hős ma­rad ... Azon ucapita magát, hogy gondola­tai már valahol a hiúság ingoványos talaján kalandozik. Felkelt, kávét kívánt. Lement a presszóba, a kávé jó forró volt. Később sétált az utcán, nézte az embereket és nagyon ki­váncsi volt cikke sorsára. Kissé meglepődött másnap, ami­kor az albérleti szobájában még ágyban fekve olvasta. Egy sort sem húztak, egy szót nem javítottak, ere­detiben jött, ahogy írta. Csak egy hét múlva szólt a szerkesztő: „Rek­lamálnak, öregem, délután itt lesz­nek a járástól, ötkor te is gyere be”. Fölényes, nyugodt, magabiztos ar­cot vágott, sőt még egy kissé mo­solygott is. hogy a szerkesztő nyu­godt legyen, ő igazgat írt. Azért a gyomra egy kissé mozgott, bár va­lójában tényleg reménykedett: neki ebben az ügyben sok baja nem es­het. A titkárnő behozta a méregerős feketét, konyakot öntött mindenki­nek. Ö nem ivott, bámulta a hiva­talos embert, aki reklamálni jött. Magas, sovány, aszott arcú, seszí- nű hajú. vizenyős-kék szemű em­ber volt. Arca most egy kissé ki­pirult a hevülettől. Ült mellette még egy idegen, de az nem szólt, csak -szürosölte a kávét. — Tudjuk mind. hogy az újság­nak, meg az újságíró elvtársaknak az lenne a jó. ha mi hivatalosan közölnénk, hogy amit a cikkben fel­vetettek, mi elintézzük. Aztán azt maguk leközölhetnék az újságban: „Cikkünk nyomán a járás elintéz­ik hogy X. 3Í. lakást kapott* szóval, az lenne a jó, ha a „Város Kürtje...” — kezdte a hivatalos ember, egy kissé clkornyásan, nya- katekerten, alig leplezett gúnnyal. A szerkesztő közbeszólt: — Kedves elvtársam, amit ön mondott, az szerintünk elhanyagol­ható szempont. Talán az lenne a leg­fontosabb, mindenesetre az újságírói hiúságnál sokkal fotosabb, ha X. Y. tényleg lakást kapna és ő, valamint a családja örülhetne ennek. A hivatalos ember nem értette, nőm akarta érteni, mert mái- táma­dásra állt a lelke, az esze, az ideg- rendszere. így hát olybá tűntek ne­ki a szerkesztő szavai, mintha va­laki távolról szanszkritül szólt volna hozzá. Ismét fojtott dühvei válaszolt. — Az elvtársak nem ismerik a mi járásunkat, a mi nehéz helyzetün­ket. Ha ismernék, egész biztos másképpen beszélnének. De hát így könnyű maguknak... Tudják azt, hogy tavaly drága pénzért egy mo­dern nyilvános WC-t építettünk a faluban. Aztán nem sokkal utána, valahonnét az északi homokról le­húzódott hozzánk egy család, amo­lyan köszörűsök, vagy valamifé­lék ... Be köszön ötött a fagyos tél, a család beköltözött a WC-be. Ott alszanak, az lett a műhelyük.., Szóval, ilyenfajta emberek élnek mifelénk és ha maguk tudnák, hogy milyen rosszak az emberek, nem ír- kálnának össze-vissza. — Jóska, nem egészen helyes ál­lásponton vagy, talán nem is jól be­szélsz — szólalt meg kellemes, de­rűs hangján az eddig hallgatag fér­fi. A Jóska feltehetően a hivatalos ember volt, emel'ett tanúskodott az Is. hogy a megszólításra ő vörösö- dött el. — Nocsak .., — hebegte. „Nocsak” — gondolták a házigaz­dák. — Nézd. Jóskám — folytatta az ismeretlen —, talán nem is azok az emberek a rosszak. Nézzünk szembe a tényekkel: mi vagyunk szegé­nyek És nem tudunk még minden vágyat kielégíteni. Ezreket, tízezre­ket építünk, de ez is kevés... Éhes. szegény ország voltunk mi. Nehéz jól tartani minket. A szerkesztő konyakot öntött, hogy oldja a hangulatot. — Igazad van, Bélám —, mond­ta a beszélőnek —, és poharát össze­koccintotta az ismeretlennel, akit azért ő nagyon ismerhetett, ha már „Bélám”-nak szólította, gondolta magában a szerző. Egyébként eddig megelégedéssel hallgatta a vitát, bár. mi tagadás, igaz vágyai szerint a szerkesztő egy kicsit harcosabban védihette volna az ő cikkét. — Igazad van, Venecz elvtársam — koccintott a hivatalos is. „Ha zongorázni tudnám a két „igazad van” közötti különbséget — gondoltam ismét, de ő nem szólt. Később egy kissé meg is sértődött, mert teljesen másra terelődött a szó, az idegen meg a szerkesztő ré­gi dolgokról beszélgettek, amiből aztán kiderült, hogy együtt voltak inasok Verik úrnál, együtt katonák, hadifoglyok, még a pártmunkát is együtt kezdték. Ügy érezte, hogy ő meg a hivatalos ember itt már fe­leslegesek, csak az furdalta az ol­dalát, hogy ki az isten lehet ez az idegen. A szerkesztő, mintha a gon­dolataiból olvasott volna, ismét ön­tött a poharakba konyakot és akkor bemutatta az idegent. — Béla, a járási pártbizottság első titkára. Régi barátom és elvtársam — mondotta a főnök és a szerzőre kacsintott, az pedig örömében, hogy ilyen helyen védték az ügyét, azt mondta, „szervusz Béla elvtársam, engedelmeddel”. :— Egyébként, öcsi. Kovács And- rásék tényleg megérdemlik a lakást, nagyon kéne nekik egy tágas új la­kás, Jóska! — fordult a férfi amah­hoz, de azért az újságírónak mond­ta a gondolatait —, ne felejtsd, Ko­vácsék a következők ... Tudja az isten, miért, ilyen az ember? Akkor este az újságírót nem zavarta szűk, rendetlen, albérleti la­kása. Suha Andor 1970. január 15., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents