Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

Pedagógusok az 4 őserdőben... Hoan Quy, a vinhi egyetem dékánjának nyilatkozata A népszámlálás sikeréért A tíz év előttinél részletesebb kérdések az adatfelvétel során Nem lehet több negyvennél. Hogy ősz a haja? Honfitársai között igen sok az ősz hajú; ott a távoli Vietnamban nem az éveik száma öregít... A 'vinhi egyetemnek, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főis_ kola testvérintézetének dé­kánja a VDK küldöttségével érkezett majd 4)gy hónapja hazánkba, s természetesen né_ hány naipot Egerben töltött, látogatása alkalmával inter. Bút adott a Népújságnak. — Mindenekelőtt szeret- ménk bemutatni olvasóinknak. Kérjük, meséljen önmagá- ról... — Délen születtem, s a gimnáziumot a második vi­lágháború befejezésével egy időben végeztem eL Nem sok­kal később megkezdődött a harc a franciák ellen — be­vonultam én is. Nem sokáig katonáskodtam. Leszerelés «tán — mivel nagy szükség ivóit a tanárokra — tamitot- 1tam, méghozzá középiskolá. Iban. Aztán beiratkoztam a hanoii egyetemi-e fizika szak­ira, s 1953-tól ugyanitt tanítot­tam is. A következő állomás kioszkva: aspirantúra a Lo_ imonoszov Egyetemén. Hat­vankettőben végeztem, s «egyenesen a vinhi főiskolára 'kei-ültem, mint az összevont fizika, kémia, biológia tan­szék dékánja. Ott dolgozom -maist is. Változás „csupán” annyi, hogy az intézet 1965- t>en az őserdőbe kényszerült kiköltözni.., — Úgy tudjuk, hogy az in­tését épülete a bombázások alatt teljesen megsemmisült. — Az egész város!... Nem. itíába bombázták az ameri­kaiak: Észak és Dél közötti fontos útvonal mentén fek­szik, közel a tengerhez, s a másik oldalon, a városon túl kezdődnek a hegyek. A vinhi egyetemet 1959-ben alapítot­ták, ez volt az első vidéki fel­sőoktatási intézet a VDK-ban. Maga Vinih, megyeszékhely, a megye neve: Nghe An Vinh. Nem messze a székhelytől, a tizenhárom kilométerre levő Kam Lien faluban született Ho Si Minh, elhunyt elnö­künk ... 1964. augusztus 5-én jöttek az első bombázók, s mindjárt az elsők között a legfontosabb objektumok egyikeként rombadőlt az egyetemünk. Ekkorra már si­került korszerűen felszerel­nünk, s mindez egyetlen na­pon, megsemmisült. A tenger felől rendszeresen lőtték a hadihajók, a repülők rendsze­resen bombázták a várost. Egyidöben vettünk részt a termelésben, az oktatásban, és a harcokban. A mi önvédelmi egységünk lőtte le a 300. amerikai repülőgépet A hall­gatók, a tanárok fegyverrel a vállukon indultak az oktatás­ra: egyidöben készültek a ta­nári pályára és a honvéde­lemre ... A párt- és a kor­mány felhívására egy év múl­va, 1965-ben megkezdtük a város kiürítését s azóta is kint élünk az erdőben. — A nehéz körülmények nagy próbatételt jelentenek az intézet számára ... — ...s mégis tudjuk a lé­pést tartani a fejlődéssel — veszi át újra a szót Hoan Quy professzor. — Csak néhány példát hadd mondjak: 1965— 66-06 tanévben a hallgatók létszáma 800 volt, ma már meghaladja a négyezret, s közben az egyetemi képzést egy szakon négy évre, a spe­ciális fakultáson (5hol az ál­talános iskolák számára ké­pezzük a pedagógusokat), a kétszakos képzést három év­re tudtuk emelni. A taná­rok száma ma 350, a nőd hallgatók aránya pedig a kezdeti nyolc százalék he­lyett ma negyvenszázalékos. Nálunk ez hatalmas ered­mény! S milyen körülmé­nyek között dolgozunk? Tud­juk, hogy a harc egyhamar nem fejeződik be, ehhez ren­dezkedtünk be az őserdőben. Míg ott is nem ért bennün­ket bombatámadás, a közö­sen emelt épületekben tar­tattuk az oktatást. Később a föld alá kényszerültünk, de ott is folyt a rendszeres egyetemi élet. A hallgatók a szomszédos falvak család­jainál húzódnak meg. Javu­lás csak annyi, hogy amióta nem bombázzák a VDK-t, nem járunk fegyverekkel az órákra. Nehéz az életünk, de igyekszünk a lehetőségekhez képest elfogadhatóvá tenni, kulturális, sport és egyéb rendezvényekkel. Az intézet­ben folyó tudományos mun­ka a háborús kényszer miatt főképpen a magasabb ter­melést, a katonai eszközök termelését igyekszik segíte­ni. Mindezt az eredményt elsősorban az igen erős fe­gyelemnek, s a bőiébe ve­tett hitünknek köszönhetjük. — Vinhben hogyan értéke­lik a két intézet kapcsolatát? — Nagy segítséget jelent számunkra az egri főiskola erkölcsi és anyagi támoga­tása. Rendszeresen, kapjuk a leveleket, s azokat felolvas­suk a hallgatóknak. Április 4-én minden évben megün­nepeljük a magyar nép fel­szabadulásának évforduló­ját. őszinte, és nagy ünnep ez nálunk is. A következő tanévben hat diáik jön a vinhi egyeteniiről Egerbe, ta­nulni. Szeretnénk mi is ven­dégül látni egri barátainkat szülőföldünkön. Tudjuk, hogy önök mennyi segítséget, tá­mogatást nyújtanak a mi harcunkhoz. Reméljük, hogy ez a kapcsolat még mélyebb, erősebb lesz; hasznos mind­két intézet számára is. S még utoljára hadd mondjam el: csupán érkezésünkkor, a re­pülőtéren tudtuk meg, hogy az egri főiskola Ho Si Minh nevét veszi fel. Határtalan volt az örömünk, hogy ide­jében érkeztünk, s részt ve­hettünk ezen a szép ünnep­ségen. őszinte óhajunk, és kívánságunk, hogy a vinhi egyetem is fölvegyen vala­milyen magyar nevet, mely­ről majd döntés születik. Kátai Gábor Ajándékot kapni öröm, szeretteinket megajándékoz­ni boldogság. De karácsony előtt vásárolni.., mennyi gondot és bosszúságot je­lent! Az ország minden üzleté­ben, de különösen a váro­sokban naponként ismétlő­dik a zsúfoltság. Sorban áll­nak a pultoknál, a pénztár előtt. Fiatalok és idősebbek tolakodnak, a minap majd­nem kinyomták az egri ci­pőüzlet kirakatát, mert női csizmák érkeztek. Az el­adók alig győzték a roha­mot, a vásárlók egymás ke­zéből kapkodták az árut és fél óra múlva elfogyott Az egri anyák boltja előtt sírásba fulladt egy fiatal- asszony dühe, mert ötéves kislányának nem kapott té­likabátot. Orkán dzseki már van, de az inkább a tee- nagereknek való. Ki érti azt, hogy miért nincs flaneil al­só, miért nincs már hóna­pok óta olcsó, de ízléses pu­lóver és kardigán, hová lett a svájci fehérnemű és a gu­mipelenka? Mit kifogásod­nak a vásárlók? Mi okozza az áruellátás hiányosságait, hogyan és mikor várható megoldás? Ezek a problé­mák élénk vitát váltottak ki- az országgyűlésen, de to­vább hullámzanak minden­napi életünkben. Miniszter, képviselő, gyári munkás és falusi dolgozó osztozik a gondokon, mert mindnyájan vásárlók vagyunk. Nagyobb készlet — több hiánycikk Ssurdi István belkereske­delmi miniszter parlamenti felszólalása során azt mond­ta, hogy az ország idei kis­kereskedelmi forgalma 122,3 milliárd forint, ami válto­zatlan áron számítva mint­egy nyolc százalékkal több, i mint a tavalyi. Vajon me­gyénkben rosszabb a hély­A HAZÁNK TÁRS AD ÁL­MÁRÓL való ismereteink egyik legfontosabb forrása a tízévenként megismétlődő népszámlálás. Különösen je­lentős ez ma. hiszen hazánk­ban az elmúlt tíz év alatt a korábbiaknál sokkalta na­gyobb gazdasági fejlődés és társadalmi átalakulás ment végbe. Megváltozott és át­alakult a népesség foglalko­zási összetétele, területi el­helyezkedése, emelkedett is­kolai végzettsége é6 életszín­vonala. Ezek a mélyreható változá­sok kihatnak gazdasági és tár­sadalmi életünk jövőbeni alkulására is. Ezért tervgaz­dálkodást folytató államunk nem nélkülözheti a változá­sokat tükröző adatokat, hi­szen a folyamatos statiszti­kák csak részben adnak vá­laszt az aktuális társadalmi kérdésekre. Ma — a gazda­ságirányítás új rendszerében — a tudományos kutatás, a központi és területi tervezés, a különböző szintű szakigaz­gatási szervek a rendelkezés­re állónál lényegesen gaz­dagabb, mélyebb részletezé­sű, szélesebb körű informá­ciókat igényel. Az 1970. évi népszámlálás az eddigieknél részletesebb kérdéseket tesz fel az adat­felvétel során, és így részle­tesebb kérdésekre fog tudni választ adni. Az eddigiek­től eltérően a foglalkozási viszonyokra, az iskolai vég­zettségre. a korábbi foglalko­zásokra, a lakáshelyzetre, a lakások felszereltségére stb. vonatkozóan szerepelnek rész­letesebb kérdéscsoportok. A felsoroltaknál is részle­tesebb adatok megszerzé­se érdekében az 1970-es nép­számlálás programjába egy új módszert kapcsoltak be. s ez a lakosság 25 százalé­kára kierjedő reprezentatív felvétel. A részletesebb is­meretszerzést tehát úgy ol­dották meg, hogy a népszám­lálási kérdéscsoportokat ket­zet, az országos átlagnál ke­vesebb az áru és azért több a panasz? Heves megye kiskereske­delmi áruforgalma 1969 I— III. negyedévében 2,7 mil­liárd forint volt, 269,1 mil­lióval több, mint az előző év azonos szakaszában. Me­gyénk kiskereskedelmi for­galma az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődött. Tehát itt, Hevesben, az idén többet vásárolhattunk, mint tavaly, a kiskereskedelmi áruforgalom gyorsabban nőtt mint az ország más részé­ben. Zimdndl Mátyás, a Heves megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat igazgatója hi­vatalos adatokkal igazolta, hogy üzleteik árukészlete (Egerben, Gyöngyösön, Hat­vanban és néhány ipari jel­legű községben) december második hetében 114 millió forint volt, mintegy tíz szá­zalékkal több, mint egy év­vel korábban. De az ünne­pek előtti forgalom az idén ennél is nagyobb arányban nőtt. A vásárlókat nem elé­gíti ki a milliós tételeket felsoroló kimutatás, a vevő ízlésének és pénztárcájának megfelelő cipőt, kabátot és ajándékot akar. Gál Béla áruforgalmi osztályvezető el­ismerte, hogy az üzletekben több az áru, de több a hi­ánycikk is. Pénz és hitel is van Nem kételkedünk az ada­tok pontosságában, elhisz- szük, hogy a kiskereskede­lem idei forgalma és jelen­legi összes árukészlete mil­liókkal több a tavalyinál. De ki vállalja azért a felelőssé­get, ha karácsony előtt ki­ürülnek a polcok, fontos közszükségleti cikkeket nem lehet kapni? Mit tesz a ke­reskedelem, hogy javuljon a lakosság áruellátása? A kereskedőket meglepte, bogy § csamadiyut tovább téváLasztották: egyes kérdé­seket minden személytől (minden lakásról), másokat csupán a 25 százalékos min­tában szereplőktől kérdeznek meg. A teljes körű és rep­rezentatív összeírás ilyen praktikus összekapcsolása azt jelenti, hogy a népességnek egy viszonylag szűkebb ré­tegét kérdezik meg részle­tesen, a népesség háromne­gyed részénél pedig az 1960- as és az 1949-es népszámlá­láshoz hasonló kérdéscsopor­tok feltevésére kerül sor. Az összeírás befejeztével a 25 százalékos minta eredményei­nek alapján a matematikai statiszika segítségével követ­keztetnek az egész népesség részletesebb jellemzőire. ÜJITÄS AZ 1970-ES nép- számlálásban az is, hogy fi­gyelmet kíván fordítani az állandó népesség számának megállapítására. A korábbi népszámlálások programjai az úgynevezett „jelenlevő né­pesség” flgyelm bevételével kerültek kialakításra. Most mindenkitől megkérdezik azt is, hogy rendelkezik-e Ideig­lenes lakással, vagyis az ide­iglenesen jelenlevő és ideigle­nesen távollevő személyek is számbavételre kerülnek. A népszámlálás összesített eredményeire támaszkodva tervezik majd hazánk vala­mennyi településének gazda­sági, kulturális, szociális, te­lepülésfejlesztési és terület­fejlesztési célkitűzéseit. Hin­nék alapján is tervezik meg például a lakásépítést, a kommunális ellátást, ipar­telepítést, az iskolafejlesztést stb. A népszámlálással kapcso­latos előkészítő és végrehaj­tó feladatok nagy munkát rónak az illetékes állami szervekre. A tanácsok és a statisztikai apparátus saját személyi állományával e ha­tart, mint ahogy gondolták. Más cikkeknél az ízlés és az igény gyorsabban változik, mint eddig bármikor. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat két teherautója nap mint nap járja az országot, Miskolcrcil, Debrecenből, Bu­dapestről, közvetlenül gyá­raktól és különböző nagyke­reskedelmi vállalatoktól igyekszenek árut beszerezni. A helyi nagykereskedelmi vállalatok nem szállítanak ? Mácsai István, a Centrum Áruház igazgatója megerő­síti a kiskervezetők vélemé­nyét, hogy helyből és a miskolci központból is kap­nak cipőt, ruhaneműt és kötött, szövött árut, de nem eleget és nem megfelelő vá­lasztékban. A kiskereskede­lem vezetői azt állítják, hogy az év közepétől pénzük és megfelelő hitelük is van, megrendelik az árut, de ké­sedelmesen és keveset kap­nak. A nagykereskedelem és az ipar vitája Breuer Tibomé, a Textil­nagykereskedelmi Vállalat egri lerakatának vezetője határozottán állítja, hogy a kabátokat, a gyermek- és felnőttruhákait idejében, kellő mennyiségben megren­delték. De az idén már a strandidény közepére értünk, s az üzletekben csak akkor jelent meg a fürdőruha és a könnyű nyári holmi. Az idén már nem először ha­vazott és nincs elegendő té- iikabát, meleg gyerekruha. Újabb határidőt kért ás csak késedelmesen szállít az ipar. Ezt bizonygatták a tex­til-nagykereskedelmi, a ci­pő-nagykereskedelmi, va­lamint a „Rövi-köt” nagyke- '■(»ikedelmi vállalat egri le­rakd .inak vezetői. Bár Zslinxa János nem titkolja, hogy nincs összhang a vá­sárlók igénye és a ki&kerea- kedatem rendelése és a talmas munkát nem képes végrehajtani. Ezért kormá­nyunk — az előző népszám ­láláshoz hasonlóan — most is a pedagógusokat' kérte fel a népszámlálással kapcsola­tos összeírási munkák elvég­zésére. Megyénkben több mint 1700 közép- és általá­nos iskolai tanár vesz részi 3 munkában. Házról házra iárva felkeresik a lakosságot, kérdéseket tesznek fel az egyes személyeknek a osalá- di. háztartási, foglalkozási, iskolázottsági adataikra vo­natkozóan. A népszámlálás sikere «on múlik, hogy az adatok pon­tosak, megbízhatóak legye­nek, s ez részben a lakos­ság őszinte válaszain, rész­ben a népszámlálásban részt vevő pedagógusok szakmai felkészültségén múlik. Természetesen nemcsak a pedagógusokra hárul a nép­számlálás végrehajtása, ha­nem komoly munkát jelent, a tanácsi és statisztikai appa­rátus dolgozóinak is. Az ed­digi előkészítő munka meg­nyugtató, ezért meggyőződé­sünk. hogy az 1960-as nép­számláláshoz hasonlóan vala­mennyi résztvevő lelkiisme­retesen és odaadássá! végzi most is munkáját, A NÉPSZÁMLÁLÁS ADA­TAI titkosak, ezeket csali statisztikai célra fogják fel­használni. Reméljük, hogy megyénk lakossága támogat­ja. megértéssel fogadja szám­lálóbiztosainkat és készsége­sen válaszol a feltett kérdé­sekre. amellyel elősegítik a népszámlálás sikerét. Dr. Pápay Gyula a megyei tanács vb-fcitkára nagykereskedelem választé­ka között, megyénkben na­gyon hiányzik a nagykeres­kedelmi—kiskereskedelmi árubemutatóval kiegészített közös üzletház. Az ünnep előtti gondo­kon segít, hogy még kará­csony előtt ötezer pár női csizma, illetve bundacipő es hat-hétezer pár gyermekcipő kerül megyénk üzleteibe. Forró Sándor, a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat lerakatvezetője -azt ígérte, hogy a jövő hét kö­zepén jelentős mennyiségű pulóvert, kardigánt és boly­hos nylon hálóinget külde­nek Eger, Gyöngyös és Hat­van szaküzleteibe. Az im­portáru már megérkezett, a választék javul. A kereskedelem dolgozói igyekszenek, hogy a vásár­lókat kiszolgálják. De az is igaz, hogy a vevők jogosan bosszankodnak, ha fontos közszükségleti cikket nem kapnak, s a kereskedelem dolgozóinak helyzete sem irigylésre méltó. Régebben is volt hiánycikk, de a gazda­ságirányítási reform máso­dik évében és főleg a kará­csonyi ünnepek előtt min­denre élénkebben reagá­lunk.. A vásárlók, a kereskede­lem és az ipar vitája még tart. De az országgyűlés mostani ülésszaka az eddi­gi és még inkább a követke­ző intézkedések azt igazol­ják, hogy az illetékes szer­vek vezetői levonták a ta­nulságot. Most már a vál­lalatokon a sor, hogy a ré­gebbi és az' újabb ellent­mondásokat feloldják, több és jobb áru jusson a vásár­lóknak. Dr. Fazekas László WG9. december HL,, vasár ikhí VILÁTI azonnal felvesz új üzemrészébe szerszámkészítő, lemez- v. általános lakatos, hegesztő, v tényező , forgácsoló szakmunkásokat víz-, gáz- központifűtés-szerelő, üaemrendészeti őröket 45 éves korig, férfi és női segédmunkás, gépészmérnök, villamos v. gépésztechnikus, gyártástechnológiai, gyártáselőkészítői, diszpécser, műszaki ellenőr, és időelemzöi beosztásban. Fényezőművezető, vagy vegyésztechnikus, számviteli osztályvezető bérelszámoló. munkaügyi előadó, anyaggazdász, gyors- és gépíró. 14 órás munkahét, 2 hetenként szabad szombat, kulturált munkakörülmények, jó kereseti lehető­ség. Jelentkezés: hétfő, kedd, szerdai napokon szemé­lyesen a munkaügyi osztályon Faiskola u. 10. Éger. Az a jándékozás öröme Karácsony eisu méS érkezik * «. . ^ ^ m gumicsizma, gyermekcipő- a vásárlók bosszúságai pulóver és kardigán

Next

/
Thumbnails
Contents