Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

Rjáct&

KÖSS!' » H

t-28 I-arívok, assaea) ok .. >

S.4« Weber: Oberen. Hirenofelvonásom opera,

WS1 Magyar népdaifeldolgoxísok

11.03 Dokuanentumjáték Fazekas Mihályiéi.

12.2» Melódiakoktél.

13.S0 kitűnt apák cúue ...

14.00 Citeramuaaika.

14.13 Versek.

14.23 Cj Zenei Ojság.

13.20 Csak fiataloknak!

16.03 Iráni Írók Írásai.

16.33 Szombat délután.

16.03 Kamarazene.

19.25 Mario del Monaco énekel- 19.36 Népi zene.

90.06 Goldoni: Két űr szolgája. Vígjáték két részben.

23.33 Táncoljunk'

0.10—2.00 Melódiákoktól

PETŐFI

3.05 Zenekari muzsika.

3,55 Könnyűzene.

9.45 Válaszolunk hallgatóinknak!

12.00 Kamarazene.

15.05 Barátság és klikk.

13.30 Lassus-kórusművek.

14.00 Egy hír a mikroszkóp alatt.

14.15 Daljátékokból.

14.55 Orvosi tanácsok.

15.00 Népi zene.

15.20 Áriák.

16.05 Az élő népdal.

16.28 Üj lemezeinkből.

17*13 Mulatságos vacsora.

Elbeszélés.

17.23 Legendák nagy muzsikusokról.

18.10 Fiúk a térről. Rádiójáték.

19.05 Fúvószene.

19.12 Brahms: Német requiem.

21.0« Verbunkosok.

21.45 Alkotóműhelyben.- 22*00 Opcrettrészletek.

22.17 Két vonósnégyes23.10 Verdi operáiból.

MAGYAh

t.OŰ Nótaszó.

0.15 Kockázat ... lft. Jelszó. 10.10 ipari vitamüsor.

10.40 Randevú Láezló Margittal.

11.30 Nők félórája.

15.18 Életmentő idézés..«

A Közlekedési Filmstúdió rüvidfiímje.

15.30 Reklámműsor.

15.40 Kötélen — rángatva. Magyarul beszélő angol tévéfilm.

16.25 Rcklámmüsor.

16.35 Molnár Erik.

Portréfilm.

13.20 Könnyűzene.

18.40 A Tv-Jeienti * • 19.25 Cicavízió.

19.J5 Muzsikáló képek - ■ .

20.00 Tv-híradó.

30.20 Tahi Tzászló Öt perue. a0,25 Sz.ép Ernő: Lila akác. (A

Madách Kamaraszínház előadása felvételről, csak 14 éven felülieknek!)

22.25 Tv-híradó.

22.45 Nyár a hegyen. (Magyar film.)

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

(Telefon: 82-33)

Az előadások, kezdete: fél 6 es 8 órakor.

A nagy korallzátony EGRI BRODY:

(Telefon: 14-07)

As előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. ,

Tanár úrnak szeretettől GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Mint a bagoly nappal FÜZESABONY:

ölj meg, csak esókolí HATVANI VÖRÖS CSILLAG:

As idő ablakai HATVANI KOSSUTHr Alfa Rómeó és Júlia PÉTERV&SÁ RA;

Nem félünk a farkastól

mmtHi

ÜGYELET

Egertjen: szombaton délután a Aratói hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.)

Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 1* órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig • Bajcsy-Zsilinszky utcában.

Gyöngyösön: szombaton 14

órától hétfő reggel 7 óráig a H-es szánul kórházban (Jókai utca, telefon: 16-36. 16-44).

Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 18 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-86, 16-44).

Hatvanban: szombaton 12 óráét hétfő reggel 7 óráig a ren- ‘előintézetben. (Telefoni 18-84.)

gyermekek részére is,

Ahol valamikor ingovány volt

EGERBEN,’ a tanárképző főiskola épületén egy idő óta szép és hasznos felújítási korszerűsítési munkák folynak. Sajnos, azonban az elmúlt hónapokban nemcsalt örvendetes eredmények tűntek elő az öreg Líceumon, de néhol kissé elgondolkoztató jelenségek is mutatkoztak, így legutóbb az erős, masz- szív falakon, boltozatokon helyenként repedések bukkantak fel. és például a díszterem padlózata alatti vonóvasak egy része — ismeretlen időben — eltört, elszakadt.

Szakemberek bevonásával az ügyben most komoly vizsgálódás folyik, ás ezzel remélhetőleg minden baj elkerülhető lesz. Ám addig &. amíg a szakértői vélemény rendelkezésünkre fog áüani. inár feltesszük magunknak a kérdést: mi lehet mindennek az oka?

A REGEN ELMÚLT időkben az Egier-pataknak egy hatalmas, mocsaras, vizenyős ártere volt, amely a várdomb alatti részen a mostani Széchenyi utca vonalától egészen a jelenlegi Knézich Károly. illetve Almagyar utcáig terjedt Ilyenformán mutatkozhatott még a XVI— XVII. században is Eger belső városmagja, ahol helyen- kén csupán a patak, és a völgyet határoló dombok vízmosásainak hordaléka alkotott kisebb szigeteket, az ingo- yányból itt-ott kiemelkedő zöldeüő foltokkal.

A völgy ezen településföldrajzi tényezői szabták meg a kezdeti városépítés helyét. Így nem véletlen, ha az első építkeznek a XI. század folyamán a várdombon, majd attól keletre a mai ..Sánc” helyén, valamivel később pedig a vár alatt, a jelenlegi Május 1. utca környékén történtek. A népesség gyarapodásával azonban, a tatárjárást követő békésebb években elkerülhetetlenné vált a patak nyugati, jobb partjának a beépítése is. Ha küzdelmesen bár. de fokozatosan kialakultak itt az új városrészek, így például a bennünket most érdeklő Líceum környékén a „Harangozó városrész”.

DE HAT HOGYAN építkezhettek ezen a vizes, Ingoványos területen? — vetődik

fel a kérdés.

Hát igen, nem volt könnyű dolog, ám mégsem lehetett megoldhatatlan! Mert mit is csináltak például a még rosszabb helyzetben levő Velencében? A régi írások szerint ott

.......a XI. század elej

éig főként egyszerű faháza- kut építettek. Hogy később kő-házakat emelhessenek, a

•.arszt nehezen rothadó — gazdag szuroktartalmú — fenyőiből valóságos cötöpérdőt vertek az iszapon át a sziláid földig, hézagait kövekkel kitöltötték, majd boronarácsozatot tettek rá, s erre az alapra építették a fala- kat..

Valószínű, hogy az Egér- patak árterében, is így mentek a középkorban a munkák. Amint F.vlia Cselebi ..török világutazó” írta, az ozmán időkben Egerben szinte minden ház — balkáni mintára — fából készült. A város számos helyén pedig a közeli években megtaláltuk a föld mélyében az egykori utak gerendavázát, felette rő- zsefonással, feltöltéssel. És a kőházak, az esetleg új mecsetek alapozása hogyan történt^ — erne még nincsenek pontos adataink, de a cölöpözésekre itt is gondolhatunk.

A XVIII. század évtizedeiben Eger nemcsak újjászületett, de az ország egyik legnagyobb, legszebb településévé változott. A háborúk, ostromok alkalmával megsérült, leromlott épületeket lebontották, és mindenfelé új házak, építmények születtek, így keletkezhettek a mai főiskola tömbjének a helyén is újabb lakóépületek, amint ezt az 1753-ban megrajzolt Házáéi Hugó-féle térkép már részletesen feltünteti. A bennünket most érdeklő területen., a főiskola-épület nyugati szárnya helyén 1748-ban még „parochiát” is létesítettek.

AZ EMLÍTETT lakótömbünkben állott házak azonban nem sokáig maradtak meg. Az 1750-es években felmerült először egy háromfa- kultásos akadémia, majd egy négykaros, teljes egyetem létesítésének a szándéka, és miután az akadémia, később az egyetem épülete is a mostani főiskola helyére volt elgondolva, 1762-ben már megkezdődött az ottani házak lebontása.

Az egyetem terveit Gerl József — az egri megyeházát építő Gerl Mátyás unokaöccse — készítette. Gerl József a kétemeletes épület rajzait 1763 március elején mutatta be az építtető bizottságnak, ahol azok kisebb módosításokkal elfogadást nyertek. Gerl Józsefet megbízták a kivitelezéssel. Megérkezett Becsből Gerl-pallérja. a később Egerben sokat szerelő Franz József íb, és 1763 március havának közepén megkezdték az alapozást a kápolna alatt, és ettől nyugati irányban, a főhomlokzaton át a könyvtárig terjedő nyugati fél telekrészen. 1763 tavaszától az év végéig Franz pallér keze alatt állandóan 30 kőműves és 80 napszámos foglalkozott az egyetem alapozásával...

ÉS ITT KÖVETKEZIK mai

témánk izgalmas kérdése: milyen volt az alapozás az előzőekben ismertetett ..veszedelmes” területen? Tervek erről nem maradtak, így hát csak a mostani „leletekre” támaszkodhatunk. A próbaásások megmutatták, hogy helyenként hét (!) méterre is lementek a földszinti padlóvonal alá. és ott még mindig nem találtak szilárd, teherbíró talajra.

Ebben a mélységben is nagyrészt kavicsos hordalék terjeszkedik, ezért ott az alapköveket fagerenda vázra fektették. Hogy azután a gerendaváz cölöpökön nyugszik-e, ezt majd csak a későbbi vizsgálatok során fog kiderülni, mint ahogyan az is, hogy végeredményben mi okozta kétszáz évvel az építkezés után, éppen most az elmozdulásokat, repedéseket.

Igen, kérdések, de reméljük hamarosan megjönnek a biztató válaszok, és a főiskola épülete — mint Eger egyik legszebb létesítménye —, ismét régi fényében £ag díszelegni!

Hevesy Sándor

A VÍZ PÁRTJÁN

(Gyöngyösi József felvétele: 2 pont.)

GYÖNGYÖSI REGGEL

'Gömbös Dezső felvétele: 3 pant.)

Vége a mozgalomnak

A borbély szikár, magas ember volt. Olyan típus, akinek

feje mellé fényképen is odakívánkozik a cintányér. A borbély csattogtatta ollóját, s közben beszélt, hogy megdolgozzék a borravalóért.

— Emlékszik a brazil—magyar meccsre? Amikor Albert Flórt benyeste a kapui hasa alatt a labdát?

— Nem. Csak as lS02-es Vecsés—Clnko- ta mérkőzésre, amikor Tréfli 11. oly félelmetesen nyeste be Kovács

Jósti hasa alatt a labdát.

— Szép ez az ősz.

— Az őszt nem szeretem, inkább a telet.

— A tél? Az pompás. Nyugtató hó, fehérség, csípős, tiszta levegő...

— Ne haragudjon, nem jól mondom. A telet is utálom, csak a tavaszt szeretem.

A szikár, magas borbély tovább csattogtatta ollóját, összetett léleknek gondolhatott, mert valami komolyabb témán törte a fejét.

— Uram, én meg- isömorlöttem.

— Ne mondja. Mitől?

— A mozgalmi élettől.

— A mozgalmi élettől?

— Igen. En voltam a műhely beteglátogatója.

— Es?

— Ősszel, télen, tavasszal munka, utáfi a beteg kollegákhoz jártam. En sem szeretem az évszakokat, a hóban hideg, latyakban vizes, a porban száraz a járás. És az ember megy. talpal — fájós borbélytalpakon. Saját pénzéből kis ajándékot vesz a beteg kartársnak. Jól hangzó mondatokat fogalmaz... és mi a fizetség?

— Tényleg, mi a fizetség?

— Semmi. Eveken át benne voltam a mozgalomban. Sokat kínlódtam az ügyért, több helyen megvetettek: ellenőrnek'hittek. Es én mégis róttam utamat, meggyőződésből, nem törődve a fáradsággal De nem értékelték, senki nem éreztette velem: tudja, mit vállalok, Mohát: vége a moBQálom— Most már semmit

sem tesz?

— Nem. Es es nekem a legnehezebb.

Mártír arccal kiegyenesedett, s a tükrön át mélyen a szemembe nézett. Eggyek voltunk az eszmében.

Borotvaélen

— Kérem a következőt — intett a csinos borbélynö, aztán félhangosan még odasúgta: még van tíz percem.

Hajvágást kértem. A hajak avatott mesternője balra, majd jobbra, aztán előre fésülte a sörényemet, hogy magam is lássam: csodát nem várhatok tőle. Ollóval nekiesett a fejemnek.

— Képzelje, négykor a telefonhoz hívtak, fiatal, bariton hang a nevemen szólított és bejelentkezett ötre. Még van tíz percem. Nemsoká jön — mondta, s felemelte egyik szürkésbarna fürtömé! Az ajtóra nézett és csettintett az ollóval.

— Nagyon szimpatikus fiatalember lehet — lisoform formára fésülte a fejemet — remélem, megismerjük mmátt r* »üsggtw, $

a tükörben. megnézte, elég csinos-e? Közben levágta legjobban szeretett hajcsomómat, ami körül évek óta csak rózsaszín koponyám világít.

— Még öt perc — sziszegte. Csikordult az ajtó, a hölgy odanézett és hiába rántottam hátra a fejemet, a. pa- jeszom fölött kis lyuk képződött.

Elkezdtem szurkolni, legalább fejem jobb fele ajtónyikordu- lás nélkül alakuljon. De nem. Fiatalember lép a műhelybe. A borbélynö rámosolyog és fél pecig szemez vele. Közben tovább vágja a hajamat.

— Nem ő — mondja lakonikusan. — Elmúlt öt óra. Ilyen fiatalember nem késhet... — maradék hajamat a homlokomba fésülte és pubisan körbevágta.

Belenézek a tükörbe. Nincs mese, tennem kell valamit. Elhatároztam magam.

— Hölgyem. Be kell vallanom, én telefonáltam.

A borbélynö rám

nézett. Láthatóan elhúzta a száját. Fel- ( lelte az ollót. Behunytam a szemem...

Véti rétéi

Egerben, délután 3 órakor: CHARLEY NÉN-JK (Móricz if.1. bérlet.)

Este 7 órakor:

CHARLEY KENJE (Katona-bérlet)

, Gyors- és gépíró

érettségizett nőt azonnali felvételre keres az Egri Járási Tanács V. B. Művelődésügyi osztálya.

Jelentkezni lehet: 1969. december 1-5-én a járási tanács v. b. műv. osztály vezetőjénél, Eger, Beloiannisz u. 1. fsz.

1969, derembe* szombat