Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
KÖSS- I n $.20 Tánczene. 8.50 Cherubini: D-dúr szimf. 9.20 Előadás Xantus Jánosról. 9.30 Népi zene. 10.05 Részlet Solohov új regényéből. 10.25 Áriák. 11.00 Iskolarádió. 31.25 Édes anyanyelvűnk. 11.40 Liszt-zongoraművek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Arcok, munka közben. 14.00 Róka. Móka Bábszínháza. 14.25 Iskolarádió. 15.10 Kóruspódium. 15.20 Prokofjev: Tettfc hadnagy. Szvit. 15.44 Székely népzene. 16.05 Falusi délután 17.20 Beethoven: F-dűr szonáta. 17.44 Mikrofonul). 17.58 A lemezgyűjtők klubjában. 18.25 Könnyűzene. 19.45 Borsod és Pest megy© vetélkedője. 21.40 Népdalok. 22.15 Indiai úti jegyzet. 22.25 Hfindel-művek. 0.10 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Botto: Meflstofele. Részi. 9.00 Ezeregy délelőtt. 9.40 Óvodások műsora. 11.47 Versek. 12.00 Versenyművek. 13.05 Két Mozart-szonáta. Mindenki kedvére — kettőtől — hatig .. . 18.10 Közben volt egy háború .. . 19.03 Hangverseny. 19.43 A Társadalmi Szemle új számáról. 20.28 Nagy énekesek életregénye. 21.08 Előadás Portugáliáról. 21.13 Nóták. 23.10 Csárdáskirálynő. Részi. MAGYAB 8.05 lokola-tv. 17J0 Vita az V. nevelésügyi kongresszus téziseiről. A tömegkommunikációs eszközök és az ifjúság. 17.58 Hírek. 18.05 Kuckó. 18.35 DzséSszpódium. 18.50 Esti mese. 19.00 Tanácskozik az ország- gyűlés. Tudósítás az ország- gyűlés ülésszakáról. 19.25 Hobbym — a csillagon ég... 20.00 Tv-híradó. 20.20 Örkény István. Voronyezs. Tv-játék. 21.45 Randevú László Margittal. 22.35 Tv-híradó. POZSONYI #.30 Ez aztán nagy leópé. Cseh filmvígjáták. 15.90 Filmhíradó. 19.00 és 21.50 Tv-híradó. 19.30 A Lett Televízió estje. 30.20 Kedvelt dallamok. 20.45 Mosoly. (Pantomimjeiének) 21.25 Zenés koktél. \Fílr** I EGRI VÖRÖS CS1LI-AG: (Telefon: 12-33) Az előadások kezdete: fél $ és 8 órakor. A nagy korallzátony EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdetei tél * és fél 8 órakor. Tanár úrnak szeretettel FELNÉMET: Budapesti tavasz GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mint a bagoly nappal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Az oroszlán ugrani készül FÜZESABONY: Ol) meg csak csókolj HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az idő ablakai HEVES: A főnők n-kor érkezik PBTE.RVASARA: Nem félünk • torkáétól fllNHÄZ ■Serben, este 7 órakor: VÖRÖS ES FEKETE (Bérletszünet.) Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére Is. EHnSki fogadónap H*a délelőtt 9 órától 12 óráig, hivatali helyiségében Szalay Tj-tván, a Heves megyei Tanács V b-elnökhelyettesc tart elnöki PETOFIBÁN VAKOL közgyűlései. Mintegy ötezer Öveges professzor csodát mutat... Ünnepi taggyűlést tartott a petőfibányai párt- szervezet. A település felszabadulásának negyedszázados évfordulóját ünnepelték, s a helyi kommunista párt megalakulásának évfordulóját. Negyven- ketten alakították meg a bányásztelepen a kommunista párt helyi szervezetét. Megemlékeztek az akkori időkről, és megajándékozták az öreg kommu- n istákat. Külön is szóltak Hegyi Mihály bányászról, akit a németek az ellenállási mozgalomban való részvétel miatt elhurcoltak. Visszatérte után azonnal újra bekapcsolódott a pártmunkába, és még ma is aktív tagja a pártszervezetnek. Nagy Sándor bányász mártírhalált halt, özvegyét meghívták a jubileumi taggyűlésre. Ezekben a napokban ünnepi gyűlést is tartottak, amelyen Ursitz József Kos- suth-díjas mérnök, a Mát- raalji Szénbányák főmérnöke emlékezett meg a negyedszázaddal ezelőtti eseményekről. Ö maga is jelen volt huszonöt évvel ezelőtt a munka megindí- tásánáL Kiállítás is nyílt a felszabadulás évfordulóján nak tiszteletére, amelyen az üzemek és a lakótelep fejlődését illusztráló képeket állítottak ki. Dobrocsi Pál ECSÉDRÖL Az ecsédi külfejtéses bányaüzemnél nyugdíjas ta-* lálkozót rendeztek. Az üzem gazdasági vezetői, a párt- és a szakszervezet 40 olyan dolgozót hívott meg, akik ebben az évben vonultak nyugalomba. 34-en ezen az ünnepségen búcsúztak el végérvényesen munkahelyüktől. A nyugdíjasokat Végh Ferenc szakszervezeti titkár köszöntötte, méltatva azt a munkát, amit a külfejtésen végeztek. Az üzem gazdasági vezetői húszezer forint jutalmat osztottak ki a nyugdíjba menőknek. A szakszervezeti bizottság azokra is gondolt., akik nem tudtál: eljönni a találkozóra, hozzájuk személyesen viszik el bányásztársaik üdvözletét és az ajándékot. A kedves ünnepség után megvendégelték a részvevőket. Nagy Piroska HATVANBÓL Befejeződtek a hatvani és a körzethez tartozó földművesszövetkezetek részember vett, részt a 25 rész- közgyűlésen. Sok érdekes javaslatot tettek a résztvevők s a szövetkezet vezetősége ezeket a javaslatokat fel is kívánja használni a következő esztendei munkában. ígéretet tettek a szövetkezet vezetői arra is, hogy a jövőben rendszeresen tájékoztatják a tagokat a végzett munkákról, az eredményekről. A részközgyűléseken megválasztották azokat a küldötteket, akik képviselik majd a szövetkezeti tagokat a december lő-i küldöttértekezleten. Szűcs Ferenc VISONTAROL Megérkeztek az első gépek a visontai rekultivációs üzem részére a megyei AGROKER-től. Az egymillió forint értékű szállítmányt hamarosan további is követi. A traktorokkal és földmunkagépekkel hozzá-: kezdenek a Thorez Külfejtéses Bányaüzem által kitermelt szántóterületek visszatöltéséből nyert terület hasznosítására. Az elmúlt években már folytak kísérletek a föld kihasználására s ezek a kutatások most könnyebbséget jelen-1 tenek a fiatal üzem munkájában. Nem mindegy a népgazdaságnak, milyen állapotban kapja vissza a földet az ipartól. A mezőgazdasági feladatok végrehajtásához csak jól előkészített talajt lehet visszaadni. Az' üzem részéről megvan a biztosíték arra, hogy ezt a feladatot a következő években is sikeresen megoldják. Tóth Lajos HEVESRŐL A Hevesi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet dolgozói szintén bekapcsolódtak a Televíziót az iskolának mozgalomba. Küldötteik a hevesi Gyógypedagógiai J Iskolát** vitték el a Favorit tv-ké- szüléket, amit a szövetkezet dolgozói ajándékoztak. Csikós Jánosáé, a szövetkezet szakszervezeti elnöke adta át a tantestületnek és a gyerekeknek a készüléket. Árvái János, az iskola igazgatója keresetlen szavakkal köszönte meg az ajándékot s a gyermekek nevében Király Edit hetedik osztályos tanuló is köszönetét mondott Tóth Mária SZÁZEZREK, MILLIÓK ismerik. Könyvest, őt magát, hangját, gesztusait rádióból, tv-ből. Névtelen elismerő leveleket kap, gratulálnak egy-egy előadásához, vagy névnapjára. Az utcán felnőttek, gyerekek ismeretlenül megszólítják. — Csókolom, öveges bácsi! — lépett hozzám a Krúdy utcában egy kislány. — Láttam tegnap a 100 kérdést a tv-ben. — Hányadikba jársz? — érdeklődtem. — Harmadaiba. — És tetszett a műsor? — Hát lehetne jobb is —, hangzott a kritikus válasz. Pedig az öveges-műsorok aligha lehetnének jobbak. Érdekesek, pergők, közvetlenek, szellemesek. — Az embereket csak az érdekli, ami közel áll hozzájuk és amit megértenek. Nincs a fizikának olyan jelensége, amit ne lehetne úgy magyarázni, hogy az óvodás is megértse. És a kísérleti eszközeim? — a szemétdombról valóik. Azért kísérletezek így, hogy bármelyik gyerek utánam csinálhassa. Szobája tele könyvvel, folyóirattal, limlommal. — Semmit se dobok el, konzervdoboz, üres golyós- tollbetét, celofánpapír, gyu- fásdoboz — a kincseim. Az ablakon besüt a nap, látni az eget. — És most, jöjjön ide, fiacskám, csodát mutatok, csodát! Kezembe ad egy üvegdarabot Kitárja az ablakot — Nézze az ablaküvegen a tükröződést Most forgassuk el a kézben tartott üveglapot, és... — Eltűnt a tükröződés — mondom. — Ugye, hát nem csodálatos? — aztán elmagyarázza, mit jelent a sarkított fény. HAT EGYMÁSRA TETT üveglapon nézek át az íróasztallapról visszaverődő fény felé. Színes lesz a sugarak útjába tartott műanyag vonalzó, a csillámlemez darab. Együtt örülünk a színeknek. — Az kellene, hogy minden kocsma mellé nyissanak egy természettudományos bemutatót —. szenvedélyes a hangja. Húsz éve szorgalmazza — egyelőre legalább a fővárosban — egy bemutatóterem megnyitását. Ahol gyerekek, felnőttek, egyszerű eszközökkel maguk kísérletezhetnek, magyarázatát adva egy-egy fizikai jelenségnek, és egyéni tapasztalatok alapján ismerhetnék meg a tudomány mai csodáit. — Volna akkora népszerűsége, mint egy kocsmának. A kocsmákra nagyon mérges. És komolyan ajánlotta, „menjünk előadásokat tartani, az italboltokba, ott mindig van közönség. Tegyünk az italboltokba legalább egy mikroszkópot. Minél gyakrabban néznél: bele. annál inkább felébred a szellemi szomjúság”. — ön szerint mit jelent ma az általános műveltség? — Mondok egy példát. Előadásomon megkérdeztem, műveletlen embernek tartják-e, aki nem ismeri Dante nevét? A válasz egyhangú — műveletlennek. — Akkor megkérdeztem, mit adnának oda az életükből — Dante összes műveit, vagy az angol WC-t? — Némi feszengés után úgy döntöttek, hogy a WC-t tartanák meg. Feltettem a kérdést — tudják-e, ki találta fel az angol WC-t? — Nem tudták. — Akkor beszéljünk majd általános műveltségről, ha a humán mellett a természettudományos műveltség is legalább ötvenszázalékos helyet és értékelést kap! Űjabb üveglap, újabb csoda. — El tudná fordítani a fényrezgések síkját? ügye lehetetlennek látszik. De mégsem kell megidéznünk a fizika szellemét, egy darabka celofán is elvégzi. MINT MINDENRŐL, erről is van egy története. — A pedagógiai főiskolán tanítottam akkor. Felmerült az óriási probléma: másodpercenként miUiószor szakítsuk meg az elektronok útját a rádióosőben. Küldjünk a csőbe egy szellemet — mondtam —, a feladat elvégzésére. Néhány perc múlva rájöttünk, hogy nekünk is Táj vagy tájrészlet? Ne fényképezzünk mindig nagy terjedelmű tájaikat. Egy-egy kiragadott kisebb tájelem csoport sok esetben hatásosabb. Néhány fa, vagy """*s"ss'ssssssfss/ssssssyr/s/tsssssf/fssrrss/sssms//ms*sssssssjsss/fsssssssss,,;,/swsjssfS/MSSSssssfSsssssfsssssssssmswsstssmssfssss*rsssssssssss*ssssssssss*> Bridzsparti legközelebb egy vendéglőben látják vacsorán a fönö- kéket. Ez is megtörténik, ámde Barczelonay legnaA helyszín: vidéki szálloda, közel a fővároshoz. Kilenc óra, a vendégek lassan szállingóznak lefelé a lépcsőn a reggelihez. Barczelonay Attila, nős, budapesti lakos, kéz a kézben egy ifjú hölggyel, ugyanezt teszi, s a lépcsöház kanyarulatában szembetalálkozik főnökével, és annak feleségével. Nem lehet kitérni: mi sem természetesebb, mint hogy a főnök ezen szavakkal fordul hozzájuk: — Nohát, micsoda meglepetés! Mikor érkeztek? — Ho-og-gy mi? Izé... tegnap... — Hát ez igazán kitűnő... Őszintén szólva, Barczelonay kartárs, már nagyon régen szerettem volna megismerni a kedves feleségét... Sejtettem, hogy jó ízlése van... Most már a fönökné asz- szony is beleavatkozik a beszélgetésbe: — Mondd, kedvesem, tudtok bridzselni?... Mert ha férjecskédnek nincs ellene kifogása, boldogok lennénk, ha este a szobánkban, vagy a ti szobátokban... Persze a „férjecske" nem pállhatja be, hogy nekik nincs közös szobájuk. A bridzsparti jól sikerül. A főnök és felesége el van ragadtatva Barczelonaytól és ««Rgfe feleségétől, illetve a hölgytől, akit annak tartanak. Igen, meg is kell Ígérniük, hogy ez a véletlen hozta kapcsolat nem szakad meg, odahaza Pesten okvetlenül ellátogatnák a főnökékhez. Barczelonay azt reméli, hogy a fogadkozás feledésbe merül. De nem így történik. Alig két bét múlva a főnök a folyosón megszólítja beosztottját: — Szombat estére okvetlenül várunk benneteket... Mit lehet tenni? Barczelonay szombat este beállít a feleségdublőzzel. A visszahívás veszélyét Barczelonay ügyesen elhárítja rossz lakásviszonyaira hivatkozva; inkább ügy egyeznek meg, gyobb kétségbeesésére a fönökné addigra már annyira megkedveli a „házaspárt”, bogy ragaszkodik a rendszeres találkozáshoz. Mem Jm M&rétt ehoz barátunknak, hogy igazi feleségét (akit eleddig mindenüvé magáva vitt), csak és kizárólag e napokban felcserélje az álfeleséggel, s nejét ugyanezeken az estéken visszatartsa a társadalmi élettől. ’ Közben jó sok telik el, egy esztendő, vagy talán annál is több, Barczelonay már régen szakított ezzel az üggyel, sőt az ifjú hölgy már férjhez is ment azóta, de két- három havonta Attila felhívja: „Segíts rajtam, könyörgöm! Az ördög vigye el, már megint meg vagyunk híva...” S a hölgy merő irgalmasságból, kimenőt kér férjétől. Nem is lenne semmi baj, ha történetesen Barczelonay egy szép őszi víkendet megint nem egy vidéki szállodában töltene. De most már az igazi, hiteles feleségével. Megint reggelizni in- rul, megint kéz a kézben, s ismét szembetalálkozik a lépcsöhajlatban főnökével és annak feleségével. Nem lehet kitérni. Attila zavartan re- begi: — Engedjék meg... a... fe- fe-leségem... .4 fönőkék egymásra néznek, hűvösen biccentenek és továbbállnak. A főnök: „Azt hiszi, hogy hülyék vagyunk...” A felesége: „M:csoda alak! Ezz -■> nr^g nővel csalja n csín ■' •' légét...!” — nova — i sikerül egy rács segítségével. A vezetőség fülébe jutott az eset. Szóvá tették: materialisták vagyunk, ne emlegesd a szellemet! _ ? — A következő órámat így kezdtem: Kedves kartársak! A falsőbbség kifogásolta, hogy szellemet „idéztem”. Legközelebb majd egy lovat küldök a rádiócsőbe, hogy patájával másodpercenként milliószor szakítsa meg az elektronok útját... — Ló, apropo. kutya —és már meséli az újabb srtorit. — A Kuníehértó nádja, sása között üldögéltem. A közelben juhnyáj legelészett. Ott volt a juhász is, kutyája is. Egyszer csak a kutya óda- lön hozzám, néz, néz egy darabig, ugat, visszaszalad a gazdájához és felém intve ugat, ugat. Jön a juhász is, megáll előttem és megkérdezi: „Nem akarok hinni a szememnek, ön itt? JÓI látunk?” — int fejével a kutya felé. — Igen, az vagyok, akinek gondolnak. De, hogy ismert meg a kutyája? — „Együtt szoktuk nézni esténként a televíziót!” Ellen történet. — Behajolok az utcai trafik ablakán bélyegért. Az idős trafikosnő: „Jaj, de boldog vagyok, hogy ilyen közelről láthatom Rózsahegyi művész urat”. Hatéves kislány, műsorainak lelkes nézője, elnevezte az angyalok öregapjának. ISMERETLEN FÉRFI az utcán: „Azért szeretem az ön előadásait, mert nemcsak fizika van bennük, hanem szív is.” írt fizikatankönyvet, 29 könyvet — most készül a harmincadik. Megkapta a Kossuth-díjat, hivatalos és nem hivatalos elismerést. A neve — fogalom. Kádár Márta épület, patajkrószlet többel mond mint egy több ezer holdas darab. Érvényesül itt is a művészi ökonómia törvénye. Ha pedig a táj monumentalitását akarjuk visz- szaadni, keressünk egy magasan fekvő nézőpontot, mert pl. egy végtelen nagyságú búzatábla csak ilyen nézőpontból fényképezve hatásos. A tájkép csak akkor szép, aikkor viseli magán a művészi meglátás kritériumát, ha észrevehető rajta az emberi kultúra nyoma. Hacsak nem magát az őserdői hangulatot akarjuk visszaadni. A mezőn dolgozó emberek, vagy traktorok, ott táborozó kirándulók, patakon átvezető híd, villany távvezeték, épületek, etb. mind olyan tényezők, amelyek beletartoznak a kulturált tájba. A nagy távlatot akkor tudjuk jobban érzékeltetni, ha az előtérbe élő személyt, vagy valamilyen tárgyat komponálunk. A táj arculata, vagy ha tetszik hangulata, évszakok szerint más és más. A képnek tükröznie kell az évszak jellegzetességét. A tavaszi képeknek az olvadást és virágzást, a nyáriaknak a sap- sugaras derűt és érést. Az őszieknek viszont a szelíd árnyékot és lombhullást, betakarítást. a télieknek a havat, ködöt, zúzmarát és velük együtt az új életet szülő nyugodt pihenést. Táj fényképezésre nem mindig egyforma negatív anyagot használunk. Erről már szóltunk az előbbiekben. Ahol a sok zöld, vagy a zöldnek többféle árnyalata van jelen, ott csak ortho- filmmel tudunk eredményt elérni. Ahol pedig sok a szín és jelentős égboltozatot komponálunk a képbe, ott inkább pán negatívanyagot használunk. Vagy orthopán- filmet. Ez utóbbi majdnem minden esetben használható. Nagyon fontos a szinszürő használata. Körmendi Károly 19C9. december 12*, pénWH
