Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJED r rr'"1" • • • • •• • • XX. évfolyam, 288. szám ARA 80 FILLER 19G9. december 12., péntek Illa a vécljegyjavaslattal ém mterpeM&eiokkal foSylatja maii kaját az országgyűlés A tegnapi vitában felszólalt megyénk képviselője Sitt* Kálmán ím Telefonjelentés a Mátrából és a Bükkböl Fenyőben is mini a divat Csak az ózdiak kértek maxit Közeledvén a karácsony, elérkezett ismét a fenyők igazi szezonja. A felkészülésről, a jelentkező igények várható kielégítéséről csütörtökön telefonjelentésekből tájékozódtunk. Treskó István a Mátrai lllami Erdőgazdaságból közölte, hogy december 2. ita szállítják a fenyőfát a •fürediekkel szerződött partnereknek: a fogyasztási szövetkezeteknek, a kis- és nagykereskedelmi vállalatoknak. Számukra összesen 40 ezer méternyi karácsonyfának valót küldenek, ugyanekkor az erdőgazdaság 6—8, legfeljebb 10 ezer folyóméter fát forgalmaz saját telepein. Mekkorák a fák? — kérdeztük Mint kiderült: többnyire 0,80—1,60, kevés számban kétméteresek. Fenyőben is mini a divat, um it az is bizonyít, hogy az 1,60 méter feletti fák a hét végéig leszállítandó meny- nyiségnek csak mintegy fél- százalékát adják. A Nyugat-bükki Állami Erdőgazdaságból Kiss Ferencet hívtuk telefonhoz. Amint tőle értesültünk: összesen 60—61 ezer méter fát visznek „piacra”, harmadrésznyivel többet, mint tavaly. A mennyiség közel negyven százalékát már kivágták, elszállították, a nagy megrendelőkhöz. A legtöbb fát egyébként a cserépfalvi erdészet küldi: mintegy 20 ezer métert. — S a legszebbeket? ... — kérdeztük. — Valamennyi fa egyformán szép, hiszen nemcsak egyszerűen az erdőben, hanem speciális karácsonyfa- telepeken neveltük... Eddig egyébként különleges igényt csupán az Ózdi Kohászati Üzemeknek teljesítettek: két, egyenként S—S méteres fát szállítottak. Ahogy hallották, mindkettő amolyan „mcndenJd} karácsonyfája* lesz. 1i t—f»0 Járási KiSZ-kOldSttértekezlet Gyöngyösön A gyöngyösi járás KISZ-fiataljainaik küldöttei tegnap, december 11-én. tartottak meg vezatősóg-újraválasztó értekezletüket Gyöngyösön a járási tanács nagytermében. Az értekezleten részt vett Bári József a megyei pártbizottság osztályvezetője, Virágh Károly a járási pártbizottság első titkára, Kiss Pál a megyei KISZ-bizottság titkára, valamint a nagyobb üzemek politikai vezetői is, mint meghívottak. A KISZ-bizottság nevében Murcsányi László titkár számolt be az eltelt két év munkájáról. A beszámolót követő vita után a küldöttek megválasztották a KISZ járási vezető testületét A járási KISZ-bizottság titkára Veres Tibor lett. Sár az országutakon Amíg a Dunántúlon méteres hótorlaszok állják útját a vonatoknak, kenyér-, tejes hússzállító teherautóknak, mentőautóknak, itt, Heves megyében az enyhe időjárás következtében az országutakon nincs veszély. Furcsa helyzet. Legtöbb szakaszon olyan száraz az úttest, mintha tavasz vagy ősz lenne. Nincs olyan autós, motoros, aki ne eresztené most szabadon a „lóerőket”. A kerekek valósággal tapadnak az út burkolatához. A sebesség egyre nagyobb, a figyelem kisebb... Eszükbe sem jut, hogy a hónál, jégnél alig kisebb veszély leselkedik rájuk: az úttestre hordott sár. Oly váratlanul kerül az autó elé, hogy a legkitűnőbb reflex is csak keveset segít. Eb rálépni ilyenkor a fékre .s megtörténik az; amitői legjobban fél a gépjármű’7“- m — a telesét. Sajnos, ebből a veszélyből jócskán találhatunk megyénk útjain, s ezek okozói között élen járnak a mező- gazdasági üzemek, kisebb vállalatok. Nem értik, vagy nem akarják tudni, mily nagy kárt okoznak, s ebből mily nagy veszteségek lehetnek emberéletben, értékekben. A közlekedés biztonságáért felelős szakemberek gyakori ellenőrzéssel, türelmes meggyőzéssel, s ha ez nem elég, figyelmeztetéssel, bírsággal küzdenek ellenük. A BM közlekedésrend,észeté- nek tisztjét és a KPM Közúti Igazgatóságának főmérnökét elkísérte egy ilyen körúton az újságíró is. Tanulságos volt ez a kétszáz kilométer... A szakemberek figyelmét nem kerülte el közben az a sok szemét sem, amit a megyeszékhelyről kivezető utak mentén szórnak le a teherautókról, lovas kocsikról. Eger kapuinál egyaránt található építési törmelék, gyári hulladék__Néhol útszűkület keletkezett. Vigasztalan a látvány például Sik- főkút felé. Veszély ez is... Még nem találtak ellenük „védőszert”. Néhány kilométer innen csak a noszvaji határ. Nagy forgalomról itt nem beszélhetünk. de az úttest tisztaságáról sem. A termelőszövetkezet tknyaközpontja és az úttest másik oldalán mély a sár, de az úton is. Kis kerülő következik Borsod megyén át. Egerfarmos portalanított útjából annyi igaz, hogy a gépkocsi kereke a sárban végül is szilárd tömegen halad. Itt is a termelőszövetkezet a hibás, tanyaközpontját földút köti össze ez országúttal. Füzesabonynál földmunkagépek, vagy az útépítő teherautók „ajándékozták” meg az utak vándorait sárral. Az út- mestemek ebben az esetben még „nyomozni” kell. Az ellenőrző út folytatódik, s lehetne még sorolni a termelőszövetkezeteket. Mint a verpeléti gazdaságot is, amely ugyancsak a tanya- központja miatt kapná meg a „fekete pontot”. A mát rai útépítésnek mindenki örül, s igy elnéző is, ha ne héz az út. Nem úgy a 3-as számú fő közlekedési úton, ahol az útkorrekció miatt több kitérő is van. Halmaj ugra és Kápolna között az egyiken olyan a sár, hogy tengelyük süllyed az autó csúszkál a kerék és jaj a rugóknak! Szaporodnak a bejegyzések a jegyzetfüzetekben. Felszólítás, feljelentés születik belőlük, nem engedik, hogy a természet mellett a gondatlanság, a közömbösség v» gyarapítsa az országúti veszélyeket. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tttttára felszólal a Parlament ülésszakának második napján a költségvetési törvényjavaslat vitájában. (Bozsán Endre felvétele.) A költségvetés vitájának második napján ismét sok képviselő jelentkezett szólásra, s növelte az érdeklődést hogy három különösen nagy jelentőségű felszólalás is szerepelt a programban: Biszku Béláé, a Politikai Bizottság tagjáé, dr. Tímár Mátyás miniszterelnök- helyettesé és Szurdi István, belkereskedelmi miniszteré. Az elsőként felszólaló Biszku Béla bevezetőül a gazdasági helyzet egységes megítélésé, nek fontosságát hangoztatta, nagyra értékelte a reform eddigi eredményeit, majd rátért a széles körben, kedvezőtlennek ítélt egy főre jutó termelés problémáinak elemzésére. Az okok sokrétűek, mondotta, de csak részben újkeletű ele. Idetartozik, hogy a ni unkaidö-csökk entést gyorsabban vezették be több helyütt, mint eredetileg tervezték. és az ezáltal elvesztett munkaórákat számos üzemben nem pótolták más eszközökkel. Ez nyilvánvalóan' nem használt az életszínvonal javítását célzó törekvéseknek. Az életszínvonal alakulásával kapcsolatban elmondta, a bejelentett intézkedések szerények ugyan, de reálisak. Tény, hogy egyes rétegek, családok nem érezték az általános előrehaladást, mert ha, mondjuk, csak 3 százalékkal emelkedett a jövedelmük, úgy érezték. hogy stagnál, ha pedig annyival sem, úgy vélték, csökken. Mindenesetre a továbbiakban egész elosztási rendszerünket javítani kell. Szólt az árakról is. Ügy vélte, ha általában nem is haladta meg az áremelkedés a tervezettet, a dolgozók nem átlagszámok alapján élnek és ruházkodnak, és akiket nagyobb mértékben érintettek az árváltozások, pL a ruházati cikkekben, azok érthetően sérelmezték ezt, mert az egyes termékek árának emelése mellett más cikkeknél a tervezett árcsökkentéseket nem hajtották végre. Ez azonban nem a kormány dolga, hanem a tárcáé és a vállalatoké. A minisztériumoktól, az illetékes állam szervektől elvárják, hogy ilyen kérdésekben határozottabban járjanak el, mondotta a Központi Bizottság titkára, a képviselők helyeslése közepette. Nálunk a dolgozók, akik becsületesen dolgoznak, nem élnek rosz- szul. De vannak kis jövedelmű emberek, családok, akiknek az olcsó holmi megvá- vásárlása is gondot okoz. és számukra nem közömbös, hogy legyenek ilyen holmik! Ami pedig a dolgozók érdeklődését, észrevételeit illeti a gazdasági és más köz- ügyekkel kapcsolatban, ezt semmiesetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. A legfontosabb, ilyen ügyekben a nyílt és őszinte beszéd. A továbbiakban a felszólaló képviselők többsége érintette a Biszku Béla által felvetett legfontosabb kérdéseket. Papp János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára — célozva a könnyűipari miniszter előző napi felszólalására is — megjegyezte, hogy a cipőárakat semmi esetre se kell természeti csapásként, megfellebbezhetetleneknek elfogadni, különösen nem a sokat emlegetett kismamacipők felemelt árát, hiszen nem valami luxus báli cipőről van szó. A falu vonatkozásában foglalkozott az életszínvonali problémákkal Böhm József, Somogy megyei képviselő; véleménye szerint számos tsz zárkózott föl az eredményesen gazdálkodók közé és ezzel szélesedett a jó jövedelmű paraszti lakosság, más gyenge tsz-ek viszont talán a korábbinál is nagyobb nehézségekkel küzdenek, így fokozódott a polarizáció, amit hosszabb távon feltétlenül meg kell szüntetni. Dr. Jókai Lóránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára zintéTt elismerően szólt az életszínvonalat kedvezően befolyásoló intézkedésekről és kiemelte, a gazdálkodás javításában a tanácsi dolgozók szerep értMegkülönböztetett figy« lemmel hallgatták a képviselők dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes fejtegetését ezekről, a közvéleményt ugyancsak élénken foglalkoztató kérdésekről. 'A miniszterelnök-helyettes véleménye szerint is a reál jő vedelem és a reálbér pozitívnak tekinthető átlagos növekedése mögött sok aránytalanság és egyenlősdi is meghúzódik. Ezeket azonban nem lehet egyik évről a másikra megszüntetni. A legfontosabb most: a legelmaradottabb jövedelműek viszonyainak javítása és ugyanakkor a határozottabb differenciálás a jövedelmekben. A Központi Bizottság által javasolt bér- és nyugdíjjavító intézkedések együttesen mintegy 1,7 milliárd forintra rúgnak, ennek több mint a fele megy a nyugdíjakra, de ez azért még szerény lépés. ö is szólt az áruellátásról. Gondosabb kereskedelmi megrendelésekre van szükség, mondotta. Az ipar viszont tegyen erőfeszítésekéi a legfontosabb vásárlók, a hazai lakosság jobb ellátása érdekében. A szabad árak nem különösen széles körűek. Szükség van rájuk, de a versenyt erősíteni kell, hogy ösztönözze a szükségletek jobb kielégítését, és lehetetlenné tegye a túlzott áremeléseket, amire sok esetben a monopolhelyaet vezet. Mint említettük, ezen a napon került sor a kérdésben legilletékesebb, a belkereskedelmi miniszter hozzászólására is. Szurdi István indokoltnak tartja az elhangzott panaszokat, bírálatokat. Mint mondotta, a kereskedelnii dolgozók szeretnék talán a legjobban, ha megszűnnének ezek, hiszen nem irigylésre méltó a helyzetük. Az ellá(Foiytatás a 2. oldalasé1 Tájékoztatás, és tájékozódás (3. oldalon) A csodát mutató professzor (S. oldalon) Jövő heti rádió- és tv műsor (1. oldalon)
