Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

Ráaffr KOSSUTH 8.20 Saint—Saens: Sámson és Delila. Háromfelvonásos opera 10.43 iNoacK—Ihlenfeld; Hangversenyszvit 11.00 Iskolarádió 11.40 Filmsztárok énekelnek 12.30 Tánczene 13.15 Népdalok 13.45 Játék a kirakatban. Riport 14.00 Gyermekrádió 11.25 Iskolarádió 15.10 Köruapódium 15.10 Operarészletek 15118 Operarészletek 15.35 Nópdalgyüjtöúíoa Kodály nyomában 15.55 Negyedszázad távla­tából 16.05 Dokumentumjáték n.20 Josef Krips vezényel 17.45 Mikről or um 17.58 Tusa Erzsébet zongorázik 18.13 Magnósok, figyelem! 18.35 138—060. Automata közönségszolgálat 22.15 Az arab keleti fronton 22.25 Világhírű karmesterek felvételeiből 0.10 Zenésjátékrészletek PETŐFI 8.05 Népek zenéjéből 9.00 Ezeregy délelőtt 11.14 Elbeszélés 12.00 Zenekari muzsika 13.05 Vivaldi-művek 14.00 Mindenki kedvére kettőtől «— hatig .. . 18.10 Caruso operafelvételek 18.30 Jelenidőben 19.00 Táncdalok 19.15 A. romantikus dal mes­terei 21.03 Láttuk, hallottuk ... 21.23 Operettdalok 21.45 Munkaerő-gazdálkodás és termelékenység 22.00 Monteverdi operáiból 22.25 Könnyűzene 23.10 Dalok a csillagos éjsza­káról magyar 8.25 TTV 17.58 Hírek 18.03 Hókuszpókusz. . . 13.35 Felfedező úton a képző­művészet birodalmában 18.50 Esti mese 19.05 A szocialista integráció Politikai tanfolyam. Hl. 19.35 Operettmuzsika 30.00 Tv-hiradó 20.20 Fekete, fehér — igen, nőm? 22.00 Tv-hiradó POZSONYI 16.05 Gyermekműsor 17.30 A természet csodái (Tv-sorozat) 18.30 Filmhíradó 19.00 Tv-hiradó 20.25 Bules Karéi Gottnak 20.30 Lejtön. (Kómfilm) 22.40 Tv-hiradó \Ffh*> I EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél ß és 9 órakor, isten hozta őrnagy úri EGRI BRODY: fTelefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 ás fél 8 órakor. Hármas manőver FELNÉMET: Dorellik jön GYÖNGYÖSI PUSKIN: „Z” avagy egy politikai gyil­kosság anatómiája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A kacsa fél 8-kor csenget FÜZESABONY: 451° Fahrenheit HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Emberrablók HEVES: Hívd a férjem találkára PÉTFRVASÁRA: Megölni, vagy megmenteni Egerben, este 7 órakor: VÖRÖS ÉS FEKETE (Shakespeare-bérlet) Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a 0ajcsj(-Zs>iUnszky utcai rendelőben. (Telefon; U-1Q.) «éendelés gyermekek részére is. Hajó — nemesfémből. Azt hinné az ember, az Ál­lami Pénzverőben pénzt ver­nek. Természetesen gyárta­nak pénzt is — forintot, fil­lért, de sokkal inkább nemes­fém-munkákat, arany és ezüst ékszereket, csillogó ék­köves dísztárgyakat. Zenélő órák, díszdobozok, kelyhek, lovas kocsik, ékszerdobozok, kosarak, hajók, kancsók — ezüstből aranyozva, drágakö­vekkel kirakva. Használati tárgyak — cigarettatartók, teljes sakk-készlet — zomán­cozott lappal, figurákkal. Egy sereg, különböző vallási szer­tartásokhoz szükséges edény, kegyszer, karkötők, gyűrűk, láncok, nyakékek, melltűk, — különlegesen cizellálva, dí­szítve. Szép a zománcozott árvácska bross és érdekes a kesztyűgyűrű, amely egy mozdulattal karkötővé alakít­ható. Sokat exportálnak belőle, Nyugat-Európába, a skandi­náv államokba, az NSZK-ba. Kuwaiti megrendelésre díszes markoilatú arany kardot, egy holland gyárnak 3300 ezüst kosárkát. — A pénz egy része is ex­portcikk — vesz elő egy do­bozt Gazdi g Tibor, exportosz­tály-vezető. — Pénz exportra? — Igen. Különleges ezüst, arany forgalmi pénzeket ex­portálunk külföldi numdzma- tikusok részére. De ugyanilyen keresett cik­ke a Pénzverőnek a sokféle művészi plakett, jelvény, ér­me. Itt csinálják a sport- és mozgalmi jelvényeket, az ér­demérmeket, törzsgárdajelvé- nyeket. Már készülnek a fel- szabadulás évfordulójára — bizonyára sok jelvényre lesz szükség. Az aranyművesek hosszú asztalnál ülnek. A gyűrű, a karkötő nem csillogó, nem is szép, amíg formázzák, lemez­ből hajlítják, forrasztják. Csak a művelet végén kapja vissza fényét. Azelőtt min­dent kézzel csináltak, most műanyagból formázzál!, gu- mdágyba öntik, például a gyű­rű kőfoglalatát, a fülbevaló- alkatrészeket. Gyorsabb, egy­szerűbb így. Azért maradt bőven kézi munka is. A drágakövekkel díszített lovas kocsinak csak a rajzát kapják meg az aranyműve­Az aranyozott óra zenél is. sek. (Alig merem így írni, in­kább kívánkoznék ide a mű­vész' megjelölés.) A kő formá­jához szabadon formálják a kompozíciót. Csak nagyjából hasonlítanak . egymáshoz.. Mindegyik egyéni, minde­gyikhez ad valamit önmagá­ból készítője is. Egyéni kompozíciók, az anyag szabta formák, a drá­gakövek adottságát felhasz­náló alkotások. Az Állami Pénzverőnek önálló iparművész tervező- gárdája van. Egy-egy külföldi partner nem is a kész kollek­cióból rendel, hanem többé- kevésbé közli elképzeléseit, körülírja, milyen formára gondolt — a részleteket, a megoldást a tervezőkre, kivi­telezőkre bízza. Modern és hagyományos ékszerben egy­aránt világszínvonalon állót produkálnak. S mióta a Pénz­verő ezüst ötvös termékeivel elnyerte a Brüsszeli Világki­állítás aranyérmét, azóta hí­rűk is kelt a magyar nemes­fém-termékeknek a világon. 1950 óta a Pénzverőben centralizálódott Magyaror­szágon a nemesfémszak. Itt képezik az arany-, ezüstmű­ves és ötvöstanulókat. A vál­lalat területén korszerű és igen jól felszerelt tanműhelyt létesítettek. A vállalat szak­emberei, mint szakoktatók vesznek részt a tanulóképzés­ben. Az ezüsitrnűvesek és ötvö­sök közt sok a fiatal fiú és lány. Itt tanultak, itt nevel­kedtek. Egyikük, fiatal lány — egyéves szakmai gyakor­lattal — éppen kelyhet díszít. A mintát ugyan rárajzolták az oldalára, de teljesen sza­bad kézzel alakítja, domborít­ja a díszítést. Fiatalember sík lapból kalapálja az ötvösség történetét ábrázoló lapokat. Négy kép — vagy 200 órai munka. Egészen kicsi a bizsumű­hely. Pedig itt tömegcikkek készülnek — olcsó karkötők, gyűrűk, kézelőgombok, cipő­csatok, díszgombok. Káprázom a sok nemesfém­től, drágakőtől, finoman ci­zellált ékszertől. Jó, hogy nem kell választanom közü­lük. Ez lenne a legnehezebb. Kádár Mázta Évek óta sok nehézséggel küzd az Eger és Vidéke La­kásépítő Ktsz. Kevés a rak­tár, az építőanyag, nincs elég munkaerő.., — Sajnos, ezek a problé­mák most is fennállnak — mondja — Kovács Miklós, a ktsz elnöke. Ez nagyon meg­nehezíti a munkaszervezést és a szállításokat. — Jelenleg hol dolgoz­nak? — Nemrég adtuk át az egri Sóház utcai társashá­zat, december elején pedig a Breznai úton adunk át lakásokat. Dolgozunk Béla­pátfalván, Nagyvisnyón, Szilvásváradon is. December végéig még 14 lakást adunk át. — Az eddigi munkájuk alapján milyen eredmények­re számítanak? — Az éves tervünk 13 millió forint, és előrelátha­tóan teljesítjük is. Bár a munkák ütemét lassitja az anyaghiány. Kevés a ce­ment, a színes csempe, a horganyzott cső. Kevés a szakmunkás és a segédmun­kás is. A szakmunkások kö­zül, főként villanyszerelők­re, asztalosokra, ács- és víz­vezeték-szerelőkre lenne szükségünk. Ezek a szak­munkások inkább a terme­lőszövetkezetekben vállalnak munkát, ahol jobban keres­nek, mint nálunk. — Most Tarnaszentmik- lósról és Kisköréről szállí­tunk kubikosokat — vette át a szót — Losonczy And­rás főkönyvelő. A munkás- szállást is bővítettük, hi- deg-méleg vizes fürdő áll dolgozóink rendelkezésére. A fizikai munkások alapbé­; rét szövetkezetünk az idén háromszázezer forinttal emelte meg. Így próbálunk segíteni a munkaerőgondo­kon. — Milyen szolgáltató te­vékenységet folytat a ktsz? — Reklám neoncsöveket készítünk és a hozzá tarto­zó berendezések javításai ul foglalkozunk. A háztartási üvegkárok kijavítását Is a ktsz végzi. — Az építőiparban egyre nagyobb a konkurrencia .. „ — Igen, ezekkel számol­nunk kell. Másfél millió fo­rintos beruházással korsze­rű betonkeverő, csőhajlító, tálvéső és daraboló gépeket vásárolunk. Ezekre azért is szükség van, mert a negye­dik ötéves tervben 230 la­kás építésére kötünk szer­ződést. , (mentusz) H. Judit, Eger; L. Istvánná, Eger: Tájfényképeiés A tájfényképezés a legdi­vatosabb fototevékenység. Kirándulás, külföldi túra el­engedhetetlen szórakozása; mégis itt követjük el a leg­több hibát. Különösen azért, mert itt már jóval több sza­bályt kell betartanunk, mint az egyszerű emlékképek ké­szítésénél. Első és legfontosabb köve­telmény, hogy meglássuk a táj jellegzetes szépségeit éa vissza tudjuk adni fényképe­inken a bennünk keletkező hangulati érzelmeket. Ele­ven tájszemléleti készségre és fejlett fototechnikai felké­szültségre van tehát szükség. És itt a nehézség. Mert táj­képet kapunk ugyan hibái« egymásra való halmozása ese­tében is, de ez nem fog ér­zelmet felkelteni a nézőben. Még hangulati hatás sem ke­letkezik a jellegtelen, lapos, életlen kép nézésekor. Azzal a tudattal vegyük kezünkbe a fényképezőgépei, hogy a természetben színe­sen látott táji-észleteket csak úgy tudjuk fehér-fekete kivi­telben jól visszaadni, ha színek helyett tónusokban lá­tunk. Előre kell tehát arra gondolnunk, hogy tónuskü­lönbségekkel tudunk csak ha­tást elérni. Más szóval: folt- hatásokkal kell operálnunk, ha mi magunk sem akarunk csalódni a természeti kép és a fénykép közötti különbség láttán. JUBIJ NYINOLSZKW; A barátom húsz nyelvet beszélt, én meg tizenötöt Egyszer nála ül­dögéltünk, teát iszogattunk. Néz­tem a barátom fe­leségét, aki az asztalról szedte le a feleslegessé vált edényeket, — s aki anyanyelvén kívül egyetlen nyelvet sem is­mer. — Tudod, mi­csoda nő volt? Valóságos álom! — kiáltott fel a barátom japánul. — Igazi szőke ba­ba, és a szemei! Az alakja csi­nos, tartása, járá­sa kellemes — egészítette ki fran­ciául. — Na és mi tör­tént? — kérdez­tem hindu nyel­ven. — Meghívtam egy étterembe — folytatta arabul. — Ittunk, kapa­rásztunk, táncol­tunk, enyelegtünk, — hadarta bará­tom olaszul. Az­tán hazakisértem. —• Kedvesem, a kalandjaidról ára­dozhatnál máskor is! — szólt a fele­sége. Nekem torko­mon akadt a fa­lat, a poharat fel­döntöttem. — Miféle ka­landokról be­szélsz? Az olasz nyelvben előfor­duló helytelen ige• használatról foly­tattunk eszmecse­rét... — morogta barátom, s a ked­vező pillanatban ízt súgta nekem, i zulu nyelv egyik dialektusában: — Csak az anyanyel­vén tud és mégis mindent megér­tett. — Ez az éles felfogóképesség! — kiáltottam fel törökül. — A helytelen igehasználat a fér­jem gyengéje, — mondta a házi­asszony felém for­dulva. — Amikor erről beszél, a üzeme mindig ti­tokzatos fénnyel zsillog. Fordította: Sigér Imre Több, most érettségiző tár­sával együtt érdeklődött, ho­gyan lehet valaki újságíró. A jelenleg érvényben ^ levő rendelkezések szerint újság­író gyakornoknak főiskolai, Egyetemi végzettséggel je­lentkezhetnek. A főiskola, ifiéivé egyetem elvégzése után két esztendeig gyakor­noki munkakörben keil dol­goznia, közben elvégezni a Magyar Újságírók Országos Szövetségének iskoláját. Az iskola sikeres befejezése után minősítő vizsgát tesz­nek, s e vizsgák, alapján kap­hatják meg munkatársi be­sorolásukat. H. Juditnak és a többi érdeklődőnek is azt válaszolhatjuk, készüljenek fel alaposan a sikeres érett­ségire, <? az egyetemi, főis­kolai felvételre, mert ez az alapja annak, hogy a későb­biekben ezt a pályát választ­hassák. Szekeres László, Hevesve­zekény: Amennyiben külön meg­egyezés nem történt, a ké­ményseprés és a szemét díja benne foglaltatik a lakbér­ben. Tehát mind a kettőt a bérbeadó köteles fizetni. M. György, Gyöngyös: Az új földtörvény értelmé­ben a termelőszövetkezet megvizsgálhatja a földet, azonban nem köteles azt megvásárolni. Amennyiben a termelő­szövetkezet tagsága úgy dönt, hogy nem veszi át a kívülállók fold területeit, a felsőbb szervek nem köte­lezhetik 8É. Semmi akadálya sincs an­nak, hogy a gyermekgondo­zási segélyen levő kismamák valamilyen tanfolyamon, es­ti iskolán részt vegyenek. Sőt kívánatos volna, ha ez alatt a három esztendő alatt sem szakadnának el üze­müktől, s részt vennének valamilyen formában tovább­képzésben, hogy a három esztendő eltelte után is lé­pést tudjanak tartani a mun­kakövetelményekkel. H. Éva, Heves: Termelőszövetkezeti nyug­díjas is végezhet munkát a termelőszövetkezetben, ha arra a termelőszövetkezet igényt tart Amennyiben fi­zikai munkát végez, nincs keresetkorlátozás, ha szelle­mi munkát végez, akkor a tsz-nyugdíjasra is vonatko­zik az évi 6000 forintos ér­tékhatár. Nyugdíjügyének el­intézését a termelőszövetke­zeten keresztül kell kér­nie. Balázs István, Hatvan: Levelét, amelyben beszá­molt arról, hogy a hatvani fiatalok találkozót rendeztek azokkal, akik 25 évvel eze­lőtt részt vettek a párt1 meg­alapításában, — közöttük. Kérjük, keressen fel bennün­ket máskor is soraival. Őszi esők jeligére: Sajnos, cím nélkül nem tudunk levélben válaszolni kérésére. Amennyiben bekül­di pontos nevét és címét, készséggel adunk felvilágo­sítást panassugyébeo. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a táj nem minden megvilágításban, te­hát nem minden évszakban és órában egyformán hat szé­pen. Meg kell keresnünk — néha a tájrészlet többszöri felkeresésével is — a legelő­nyösebb megvilágítást. Nagy gyakorlatra van ehhez szük­ség. De elengedhetetlen a ki­tartás és türelem is. Nem egy esetben előre kell látnunk, hogy az adott táj nem most, hanem egy-két hónap, vagy 3—4 óra múltán fényképezhető hatásosan, mert csak akikor lesz a meg­világítás vagy az égboltozat felhőzete megfelelő. Csak ha az előre kiszámított időben újra visszatérek, akkor tu­dom hangsúlyozni az adott tájrészletnek érzelmekre ha­tó szépségeit. Tájfényképezésre legalkal­masabbak a reggeli és dél­előtti, vagy az alkonyat előt­ti órák. Ilyenkor az oldal, vagy az ellenfény hosszú ár­nyékaival nagy térbeli ta­goltságot ad a tájnak. Érvé­nyesül a levegőtávlat is. A távolabbi tárgyakat a finom reggeli, vagy alkonyati pára befátyolozza és ezáltal a kö­zeli tárgyak kiemelkednek, megnövekednek. Legközelebb a „Táj vagy tájrészlet?” kérdéseivel fog­lalkozunk. Körmendi Károly 1M9, decsmbse S» pénieh j Kincsgyár a pénz­verőben Kevés a cement csempe Egy ktsz GONDJAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents