Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-05 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK j Antikvár-akció EgerLen AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPiLAPlA XX. évfolyam, 283. szám ARA 80 FILLER 1969. december 5., péntek fflazainduitak Moszkvából a moffjar weieíők Közlemény a testvéri országok vezetőinek találkozójáról MOSZKVA Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Erdélyi Károly az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, külügyminiszter-helyettes, akik részt vettek a szocialis­ta országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találko­zóján, csütörtök este hazain­dultak a szovjet fővárosból. Moszkva Kijevi-pályaudva­rán Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Alekszej Ko- vzigin, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke. NviUola.j Podgornij. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Genna- gyij Voronov, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, az Orosz- országi Föderáció miniszter- elnöke, Konsztantyin Katu- sev, az SZK Központi Bizott­ságának titkára, Andrej Gro- miko, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, külügymi­niszter és Konsztantyin Ru- szakov, a Központi Revíziós Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője bú­csúztatta a magyar vezetőket. A búcsúztatáson megje­lent Szipka József, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. Ott voltak a nagykövetség diplomáciai be­osztottai, valamint a moszk­vai magyar kolónia képvise­lői. (Folytatás a 2. oldalon.) Kibővílell iilésl tartott a megyei párlbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizott­sága tegnap, 19C9. december 4-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megye országgyűlési képviselői, a megyei, járási, városi párt-, állami, tömegszervezetek és tömegmozgalmak vezetői és a megyei pártbizottság politikai munkatársai is. A kibővített pártbizotlsági ülés részvevőit Oláh György, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatta az MS7MP Központi Bizottságának 1969. no­vember 26—28-i üléséről. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Jóvá­hagyólag tudomásul vette ar. Timár Mátyásnak, a kor­mány elnökhelyettesének beszámolóját a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnö­kének és kíséretének Indiá­ban és Iránban tett látoga­tásairól és tárgyalásairól. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti együtt­működés elmélyítéséhez. A pénzügyminiszter jelen­tést tett Peru gazdasági és pénzügyminiszterével folyta­tott magyarországi tárgyalá­sairól. A beszámoló szerint a megbeszélések jól szolgál­ták a magyar—perui gazda­sági kapcsolatok fejleszté­sét. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudo- nasul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta az állattenyész­tés, valamint a vágóállat és állati termék termelés, fel­dolgozás és forgalmazás to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos kérdéseket. A jelentés megállapítja: a szocialista átszervezés óta ,. meggyorsult a mezőgazdaság fejlődése, de az állattenyész­tés lassabban fejlődik, mint a növénytermesztés. Külö­nösen a szarvasmarha-^ és sertéstenyésztés fejlődése nem volt kielégítő. Gazdasá­gi öntöző rendszerünk nem teremtette meg ezeknek az ágazatoknak fejlesztéséhez a megfelelő üzemi érdekelt­séget: a fő állattenyésztési ágak jövedelmezősége elma­radt a növénytermesztésé mögött. Fékezte a fejlődést — töb­bek között — az is, hogy nem sikerült kellő mérték­ben hasznosítani a háztáji, illetve a nagyüzemen kívüli gazdaságok adottságait, A Minisztertanács határo­zata kimondja, hogy az ál­lattenyésztés egyes ágazatai­ban meg kell teremteni a tartós érdekeltség feltétele­it és fokozni a jövedelmező­séget. Ennek érdekében 1970. január 1-től a vágó­marha felvásárlási árát — a minőségtől függően — ki­logrammonként átlagosan 5,60 forinttal, a tej felvá­sárlási árát literenként 20 fillérrel emelik és a nagy­üzemi felárból literenként 10 fillért ugyancsak az alap­ár növelésére fordítanak. Arányosan nő a vágóborjú ára is. A tényészüsző terme­lői árát darabonként átlago­san 3 ezer forinttal emelik. A vágósertés felvásárlási ára kilogrammonként átlagosan 2 forinttal nő, és további 1 forinttal emelik az alapárat, a nagyüzemi felár kilogram­monként 1 forintos csökken­tése mellett. A hústípusú juhállomány fokozottabb tenyésztése ér­dekében az exportminőségű vágójuh felvásárlási átlag­ára kilogrammonként 3 fo­rinttal lesz több, a gyapjú árát — minőségtől függően kilogrammonként átlagosan 5 forinttal csökkentik. Az 1969. évi átadásra le- szerződtetett termékekre — függetlenül a teljesítés idő­pontjától — az árintézkedé­sek nem vonatkoznak. A szarvasmarha-állomány növelése érdekében, a te­nyésztői munka hatékonysá­gának fokozására, továbbra is fenntartják a szarvasmar­ha-tenyésztés üzemviteli, ál­lami támogatását. Az állami gazdaságokra szintén a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekre jelenleg érvényt - rendszer alkalmazza Ugyancsak a szarvasmarh. tenyésztés fejlesztését szó' gálja az az intézkedés, boa a háztáji, a kisegítő és ■ egyéni gazdaságok vemhes üsző felvásárlása utáni ked­vezmény — az egyéb felté­teleket változatlanul hagyva Termelő­szövetkezeti demokrácia — ma (3. oldalon) Megyénk fejlődése* fejlesztése (3. oldalon) Kincsgyár a pénzverőben (5. oldalon) lövő heli rádió- és tv-műsor (1. oldalon) Már hagyományosan térnek vissza Egerbe a miskolci antikvárüzlet dolgozói, hogy negyedévenként megrendezzék Itt Ls a könyvek vételét és eladását. A legutóbbi szép forgal­mat hozott, hiszen az első nap eladásból és vételből több mint hatezer forintot forgalmaztak. Képünkön Novák Attila- né egy újabb szállítmányt vesz át. — üszőnként 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik. A tehénállomány növelése ér­dekében biztosítani kell, hogy a kedvezménnyel vásá­rolt állatot a tulajdonos in­dokolt ideig tartsa, ellenke­ző esetben a vásárlási ked- zeményt vissza kell fizetnie. A kormányhatározatnak megfelelően fokozni kell az állatállomány fehérjetakar­mányokkal való ellátását. Ennek érdekében be kell vezetni az állati és növényi eredetű fehérjék, a takar­mánykoncentrátumok és ke- verék takarmányok szabad forgalmazását Az állattenyésztés jövedel­mezőségének javítására ho­zott intézkedések pénzügyi fedezetéül — a korábbi in­tézkedéseken kívül — meg kell szüntetni a gépjavítási díjkedvezményt; a termelő­szövetkezeti alkalmazottak személyi jövedelme után — a népgazdaság egyéb terü­letein foglalkoztatottak il­letményadójával azonosan — 8 százalékos adót kell beve­zetni; meg kell szüntetni a belföldi és import fehérje- takarmányok állami ártámo­gatását és ennek megfelelő­en kell megállapítani a fe­hérjetakarmányok új, nagy­kereskedelmi árát. A szar­vasmarha és sertés tartásá­hoz szükséges létesítmények — beleértve a szakosított telepeket is — az eddigi 70 százalék helyett a jövőben 50 százalékos ártámogatást nyújtanak. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke — a kormány felkérésére — a vasúti forgalom biztonságát befolyásoló tényezőkkel és a Magyar Államvasutak sze- ' nélyi állományának szak- képzettségével, munkakörül-- ’lényeivel kappsola-tos vizs­gálat tapasztalatairól számolt }Qm „ A népgazdaság gyors ütemű fejlődésével párhuzamosan a vasút teher- és személyfor­galma többszörösére emelke­dett, 1968-ban a vasút utas­Folyik a könyvbörze, válogatnak az érdeklődők az értékes könyvek között. (Foto: Kiss Béla.) <VW\AAAS/WVVWWVVVVVWWV»AA/V\iVVVVVWWVVVVVW\AA/VV\iVWVWWVVWVWVWVWVVVVVWVN/ww\/WWO! kilométer terjesítménye hét­szerese, az árutonnakilomé­ter pedig hatszorosa volt az 1937-ben lebonyolított for­galomnak. A megtöbbszörö­ződött feladatok maximális erőfeszítést igényelnek a vasút dolgozóitól. A vizsgálat megállapította, hogy a MÁV az utóbbi évek­ben a forgalom lebonyolítása szempontjából fontos munka­körökben (mozdonyvezető, fűtő, forgalmi szolgálattevő, váltókezelő stb.) létszám­problémákkal küzd. A jelen­tés szerint a vasutak több­sége szorgalmasan és fegyel­mezetten dolgozik, s vállal­ja a nehezebb körülménye­ket. A kormány a jelentést el­fogadta, és határozatokat ho­zott a vasúti dolgozók mun­kakörülményeinek, szociális helyzetének javítására. a. belső béraránytalanságok megszüntetésére, az oktatás és. továbbképzés fejlesztésé­re. az irányító és ellenőrző munka javítására. A közlekedés- és postaügyi miniszter a vasút műszaki helyzetéről tett jelentést a kormánynak. A beszámoló megállapítja: Magyarorszá­gon a vasúri közlekedés aa­gyobb arányú korszerűsítése az 1960-as évelt elején in­dult meg. A rekonstrukció és a műszaki fejlesztés jelentős eredményei ellenére a követ­kező öt-tíz évben még min­dig számolni kell nehézsé­gekkel. A vasút modernizá­lása hosszabb időt igényel,, s ezért a régi és az új techni­kát vegyesen kell alkalmaz­ni. A gépesítés és az auto­matizálás a szakképzettség fokozását és a fegyelem erősítését kívánja a vasút dolgozóitól; ugyanakkor to­vább kell javítani munka­feltételeiket és szociális ellá­tásukat. A minisztertanács a jelentést elfogadta. A minisztertanács tanács­szervek osztályának vezetője beszámolt azoknak a javas­latoknak felülvizsgálatáról, amelyeket a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottsá­gai tettek az államigazgatási eljárás egyszerűsítésére. A kormány ugyanis ez év feb­ruárjában határozatot hozott az ügyintézés egyszerűsítésé­re, decentralizálására és a tanácsok ezzel kapcsolatban az államigazgatás valameny- nyi ágazatira vonatkozó el­képzeléseket dolgoztak ki. A jelentés megállapítja, hogy mintegy. 350, a minisz- tóriumok által is elfogadott javaslatnak csaknem a fele már megvalósult. A községi tanácsok intézik már a gyámhatósági, a közületi tít- helyezési, az építések engedé­lyezési, a szociális segélyezési üp'ek egy részét. A nagyköz­ségek létrehozásával mintegy 110 fajta hatósági ügyet döntenék el helyben, s ez­zel a nagyközségek hatáskö­re erősen megközelíti a vá rosi tanácsokét. A minisztériumok es az er szágos hatáskörű szervek szintén számos olyan intéz­kedést hoztak, amelyeknek következtében nőtt a taná­csok önállósága, mindezek eredményeképpen egyszerű­södött, csökkent az adminiszt­ráció és .javult az.ügyintézés színvonala. A kormány a’ je­lentést elfogadta. A nehézipari miniszter je­lentést tett a Zobák-aknaban bekövetkezett bányaszeren­csétlenségről és az eddig megtett intézkedésekről. A kormány a jelentést tudo­másul vette, majd egyéb* ügyeket tárgyalt, (MTI) Íj lést tartott a TIini«ít<*rlanacs j lURődosítJak a felvásárlási arakat Jelentés a vasutasok helyseiért»! i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents