Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

] »A párt és a kormány jogos, megalapozott és reális bizalommal tekint a jövőbe” Kádár János hépviselői beszámolója a Láng Gépgyárban Tisidéit nagygyűlés! Ked­ves elvtársnők, elvtársak! — Ilyenkor, az év végén az emberek általában átte­kintik a mögöttük levő esz­tendőt, felmérik a helyzetet és pillantást vetnek a jövő­be. Ez hasznos és jó dolog. A most záruló esztendő át­tekintésén túlmenően ne­kem másfajta kötelezettsé­gem is van Angyalföld dol­gozóival szemben. Körülbe­lül kért és fél esztendővel ez­előtt itt fogadták el or­szággyűlési képviselői jelölé­semet E gyűlésen jómagam — csakúgy, mint az ország többi választókerületének képviselőjelöltje — azt a kötelezettséget vál­laltam. hogy a választók, a kerület, városunk és az ország ügyeiben becsüle­tesen, híven fogom szol­gálni a dolgozó nép ér­dekeit. — Budapest kerületeiben nagy a fejlődés. Lakótelep épült Kelenföldön, most már hozzákezdtek az óbudai ne­gyed építéséhez, de a város más részein is jelentős az előrehaladás. Előreléptünk a közműellátás terén is, jelentő­sen bővült a vízhálózat, nagyarányú felújítások vol­tak a csatornahálózatban, fejlődött a távfűtés, új ház­gyárak épültek. Azt a kije­lentést is meg merem koc­káztatni, hogy véleményünk szerint még a közlekedés te­rületén is számottevő fejlő­dést értünk el az utóbbi esz­tendőkben. Épül a föld­alatti, amelynek első fő vo­nalát a terv szerint a jövő évben üzembe helyezik. ..Elővették” az illetékesek a közlekedés egyéb nagy problémáit is, köztük a Ba­ross tér rendezésének és a Hungária körúti felüljáró építésének ügyét S hogy nemcsak elővették, bizonyít­ja, hogy a felüljárót már át is adták a forgalomnak. Ha tehát körültekint az ember a fővárosban, megállapíthat­ja, hogy óriási a fejlődés. A helyzet mégsem kielégítő. Miért? Azért, mert a fővá­ros lakossága számszerűleg tetemesen gyarapszik, s mert a sürgető és jogos igények szintén növekedtek. Jogos igényekről van szó, olyanokról, amelyeket na­pirenden kell tartanunk, amelyekkel komolyan kell foglalkozni, s amelyek megoldására egyesíteni kell az erőket Ami a kerületen múlik, a kerületnek kell megtennie, ami a fővároson, azt a fővá­rosnak — ugyanakkor segí­tenünk kell a vezető pért­és állami szerveiknek is. — Ami a Magyar Népköz­társaság ügyeit illeti: a kö­zelmúltban hazánkban két fontos esemény zajlott le. Szegeden hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulójára készülve ünnepi külsőségek között emlékeztünk meg a magyar nemzeti független­ségi front megalakulásáról. — A másik megemlékezés hasonló keretek között Deb­recenben volt az ideiglenes nemzetgyűlés és az Ideigle­nes nemzeti kormány meg­alakulása alkalmából. — Az ünnepi megemléke­zések egyben történelmi számvetések is. Joggal el­mondhatjuk. — még ha van­nak is hiányosságok —, hogy a fő csatát megnyertük, óriá­si lépéseket tettünk előre. A Magyar Népköztársa­ságot —, amely munkásr osztályunk, dolgozó né­pünk legnagyobb vívmá­nya — ma már mindenki elismeri. 2969. december 25., csütörtök Fejlődésünk elsőrendű té­nyezője az, hogy a nép saját kezébe vette sorsát: a párt vezetésével, a munkásosz­tály áldozatkészségével, min­den becsületes és hazafias erő tömörítésével tovább vitte a demokratikus hala­dásért folytatott harcot, szo­cialista forradalmat hajtott végre. Népünk ebben a har­cában mindvégig élvezte felszabadítónk, a Szovjet­unió sokoldalú, önzetlen tá­mogatását így jutottunk el a jelenig: az országban mindenütt szocialista épí­tőmunka folyik. Szűk és szé­les kőrisen egyaránt kifeje­zésre jut az az elhatározott­ság, hogy célunkból nem en­gedünk: felépítjük a szocia­lista társadalmat — A magyar munkásosz­tály, a parasztság, az értel­miség, az egész nép becsület­tel munkálkodik a IX kong­resszuson meghatározott fel­adatok megoldásán, a Haza­fias Népfront választási programjának valóraváltá- aán. Jelentős eredmények születnek ebben a munká­ban, amelyből dolgozók kollektíváival együtt kive­szik részüket az ország köz­ponti szervei, a párt Köz­ponti Bizottsága, a kormány és az országgyűlés is. — Az intézkedések nyo­mán az elmúlt két és fél esztendőben népgazdasá­gunk, az ország termelő erői számottevően fejlődtek. Mintegy kétmillió ember tért át a rövidített mun­kaidőre. A termelőszövetkezetek szo­cialista földtulajdona immár kettőmillió holdra nőtt Or­szágunk, társadalmunk meg­erősödött, emelkedett az életszínvonal, javult a köz­egészségügyi ellátás, fejlő­dött a kultúra, a kedvező tendencia mutatkozik a népszaporulatban is. A mérleg mind Angyal­föld, mind a főváros, mind az ország szintjén jó, s akik szocialista ügyünket becsü­letes törekvéssel és odaadás­sal szolgálták, most tiszta lelkiismerettel állhatnak az emberek elé, akiknek nevé­ben cselekszenek. — Az eredmények a párt helyes politikáján, a párt és * nép összeforrottságán és egységén alapulnak, a céltu­datos szocialista bel- és kül­politikának. az értelmes ter­veknek és azok becsületes végrehajtásának tulajdonít­hatók. Meggyőződésem, sokan gon­dolnak arra anélkül, hogy gyűléseken gyakran beszél­nénk róla: annyi vihar és megrázkódtatás után egy idő óta végre a nyugodt, egyen­letes szocialista fejlődés éveit éljük. A nagy társadal­mi átalakulás közepette, amikor egy új világ születik, amikor egy bonyolult világ bonyolult nemzetközi viszo­nyai között kell dolgoz­nunk — a pártnak, a szo­cializmus minden hívének kötelessége, hogy jó céljaink szolgálatába állítsa erejét. Munkásosztályunk és népünk sokat szenvedett —. akkor is, amikor ki kellett állnia az igaz és jó ügy mellett, és akkor is, amikor az elkerül­hető lett volna A pártnak, a szocializmus minden hívé­nek kötelessége kímélni né­pünket az elkerülhető szen­vedésektől. hogy fölösleges gondot ne okozzunk az em­bereknek, hiszen az ilyes­miből untig elég az is, ami az életnek szükségszerű ve­lejárója. — 1956 után népünk mé­lyen meggyőződött arról, hogy a párt helyes irány­ban vezet, terveink meg­fontoltak és megvalósít­hatók. Mindezt a dolgozók szavak­ban és tettekben egyaránt készséggel támogatják. Az emberek ■*- nyugodt, meg­fontolt gondolkodásmóddal — azon az állásponton van­nak: ne változzék a párt ed­digi politikája, azt úgy foly­tassuk és gyakoroljuk, aho­gyan egész népünk megis­merte, elfogadta, támogatja. — Általánossá lett az a felismerés, hogy a szocializ­mus építésének kidolgozott és kipróbált útja megfelel a marxista—leninista tudo­mány tanításainak, a szocia­lizmus és kommunizmus el­veinek. Megfelel történelmi hagyományainknak, nemzeti sajátosságainknak és orszá­gunk adottságainak. Ezért be­szélhetünk arról, hogy szo­cialista nemzeti egységet ko­vácsolunk ki és az országban fellelhető minden alkotó erőt bevonunk a szocializmus épí­tésébe. — A magyar népnek be­csülete és tisztessége van a külföld előtt, azt akarjuk, hogy ez így is legyen. Van, akinek tetszik, amit csiná­lunk, másnak közömbös, vagy nem tetszik. Legyen csak olyan hírünk, hogy „a magyarok tudják, mit akarnak, és amit akarnak, azt meg is tudják csinálni”. Azt, hogy mit akarunk, megmondtuk és mindig is megmondjuk nyütan: szocializmust, kommu­nizmust, a világban ha­ladást és békét akarunk. Ezért harcolunk cs erőnk­től telhetőén ehhez hoz­zá is járulunk. — A központi bizottság, a kormány, az országgyűlés kö­zelmúltban elvégzett szám­vetései reálisak. Az eredmé­nyek mellett őszintén rámu­tatnak a hibákra is. Egyetlen területen sem idealizáljuk az elért színvonalat, hanem nyíltan hirdetjük, hogy még magasabbra törekszünk. — Terveink mind a gazda­sági, mind a kulturális épí­tés területén biztatóak. Kije­lenthetjük, hogy eddigi poli­tikai irányvonalunkat követ­jük, s még következeteseb­ben alkalmazzuk. A szocia­lizmus építésének útján já­runk, célunktól nem tágí­tunk. — Céljaink eléréséhez, ter­veink megvalósításához meg­vannak a nemzetközi feltéte­lek is. Amivel kezdtem ezt a gondolatsort, azzal zárom Is: tovább kell dolgozni! Dol­gozni és harcolni, mert enél- kül nem tudunk előre jutni. — A központi bizottság, a kormány és a parlament a közelmúltban vizsgálta meg a gazdasági mechanizmus re­formja bevezetésének összes, lényeges vonását. Megálla­pította, hogy a reformot zök­kenő nélkül bevezettük, meg­felel a várakozásnak, jól szolgálja alapvető célunkat, a szocializmus építését Most az a feladatunk, hogy tanul­juk meg a reform intencióit és elveit még hatékonyabban alkalmazni, érvényesíteni. Aláhúzom, hogy a gazda­ságirányítási rendszer eszköz. Éppen ez a fő elbírálási szempont, hogy mint eszköz, jól szolgálja-e céljainkat. Mert a cél nem változik! Fejlődnünk kell gazdaságilag, kulturális területen, folytat­nunk kell a szocialista tár­sadalom építését. Ehhez esz­köz a gazdasági vezetés re­formja. Amikor a régi irá­nyítási metódust újjal cse­réltük fel, arra törekedtünk, hogy egy bizonyos eszköz he­lyett jobbat kapjunk. Az eredmények igazolják, hogy a gazdaságirányítás új módja jobb, mint a régi irányítási redszer volt. — A termelés tervszerűbb lett, mint korábban volt — és ez a reform eredménye —, jóllehet mo6t a népgazdasá­gi tervet nem bontják le a központban és nem adják le tételesen az üzemeknek. A termelt javaikon belül növe­kedett az értékesítési rész­arány. Korábban a termelés bizonyos hányada majdhogy­nem kárba veszett, mert olyan cikkeket te előállítot­tunk, amelyek sem a hazai fogyasztóknak nem kellettek, sem a nemzetközi piacon nem lehetett értékesíteni. — A reform elmúlt két évében jelentékenyen növe­kedett a fogyasztás, és 1969- ben az ország külkereskedel­mi forgalma minden reláció­ban aktív volt. — Ami a mezőgazdaság fejlődését illeti: a változás számottevő, de nem egyen­letes. A növénytermesztésben nagymértékű az előrehaladás, ebben az évben ismét rekord­termést takarítottunk be, a mezőgazdasági termelés érté­ke egyik évről a másikra 5 százalékkal növekedett. Ugyanakkor az álla tenyészté­si ágazatban nem megfelelő a fejlődés. Részletesen szólt a terme­lőszövetkezetek megszilárdu­lásáról. Ez több szempontból rendkívül fontos kérdés szá­munkra. Fontos azért, hogy a szövet­séges osztály, a parasztság megtalálja számítását. élet- színvonala növekedjék. Na­gyon fontos társadalmilag, mert a szocialista mezőgaz­daság — amelynek létreho­zása nagy és nehéz feladat — a szocialista rendszer lé­nyeges alkotóeleme. — Az 1970-es népgazda­sági terv megalapozott. A nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal, az ipari ter­melés — az ideinél jó­val nagyobb mértékben —6 százalékkal, a mező- gazdasági termelés 1, a reálbér 2,5—3, a kiskeres­kedelmi forgalom 8 szá­zalékkal fog növekedni. Az ország tele van áreme­lési hírekkel. Nagyon komo­lyan mérlegeltünk mindent. Amint az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán erről már szó esett, a fogyasztóközön- sóget nem éri ilyesfajta meg­terhelés. Kedves elvtársak! — Nemsokára ismét befe­jezünk egy munkás eszten­dőt. Rövidesen elérkezik fel- szabadulásunk 25. évforduló­ja. A jubileumra pártunk, népünk tettekkel, szocialista munkaversennyel készül. Kö­szönetét mondunk a Szovjet­uniónak. amely felszabadító harcával megnyitotta népünk előtt a szabadság és a fejlő­dés útját, az előttünk járók­nak, azoknak, akik életüket adták azért, hogy mi a hala­dás útján járhassunk. — A központi bizottság és a kormány jogos, meg­alapozott és reális biza­lommal tekint a jövőbe. Haladásunk politikai- gazdasági alapjai adottak. Ha okosan, energikusan és erőinket összefogva dolgozunk, eredményeink sem maradnak el. E gondolatok jegyében kí­vánok a központi bizottság és a kormány nevében az ün­nepekre jó pihenést és jó egészséget; az 1970-es esz­tendőre jó munkát és sok sikert! Péter János és Gromiko tárgyalásai Képünkön Andrej Gromiko (szovjet) és Péter János (magyar) külügyminiszter. r (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS) MOSZKVA: Szerdán, a hivatalos láto­gatáson Moszkvában tartóz­kodó Péter János, magyar, és Andrej Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter tovább folytat­ta tárgyalásait. A hivatalos megbeszélések továbbra is a két ország kapcsolatainak, valamint az időszerű nemzet­közi kérdéseknek, köztük az európai biztonságnak téma­körét ölelik fed. Karácsonyi tűzszünet SAIGON: A DNFF által bejelentett. háromnapos, karácsonyi tűz­szünet helyi idő szerint szer­dán, hajnali 01.00 órakor kez­dődött meg és a saigoni ame­rikai és dél-vietnami katonai szóvivők közlése szerint az említett Időponttól kezdve semmiféle katonai akcióról nem érkezett jelentés. A saigoni kormány csak 24 órás tűzszünetet rendelt el. amely helyi idő szerint, szer­dán 18 órakor kezdődik. A DNFF rádiója kedd estó újabb felhívást intézett a ha­zafias erőkhöz, hogy a kará­csonyi tűzszünetet tartsák tiszteletben, de legyenek ébe­rek. Az eszmecserék befejezté­vel Péter János és kísérete koszorút helyezett el a Le­nin Mauzóleumon. A magyar külügyminiszter megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját is, leróva tisz­teletét azok iránt a hősök iránt, akik hazájuk és az em­beriség szabadságáért az éle­tüket áldozták. / délutáni órákban Péter János és kísérete ellátoga­tott a moszkvai Kuresatov Atomkutató Intézetbe. U a magyar vendégek megis­merkedtek az intézet mun­katársainak az atomenergia békés célú felhasználására irányuló elméleti és gyakor­lati munkásságával. Szerdán a Kremlben Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke jogadta a Szovjetunióban hi­vatalos látogatáson tartózko­dó Péter Jánost, a Magiiar Népköztársaság külügymi­niszterét. Alekszej Koszigin és Péter János szívélyes, elvtársi lég­körben beszélgetést folyta­tott, amelyen jelen volt Andrej Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter, Fjodor Tyitov. a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint Szip­ka József, moszkvai magyar nagykövet. Willy Brandt rádió- és tv-üzenete BONN: A nyugatnémet rádió és televízió szerdán közvetítet­te Willy Brandt, nyugatnémet kancellárnak az NSZK lakos­ságához intézett, karácsonyi üzenetét. „Jó szomszédok kívánunk lenni — mind a belső, mind pedig a külső kapcsolatok te­rén. Hosszú távon senki sem tagadhatta a belső német szomszédság tényét, e szom­szédságot nem lehet elsza­kítani az európai együttélés realitásától — Kormányunk nem csök­ken ti erőfeszítéseit, hogy Európa valamennyi népéve együtt, ugyanúgy a Kelettel mint a Nyugattal, felkutassa s béke rendszerét” — hangoz­tatta Willy Brandt. Walter Scheel nyugatnéme külügyminiszter karácsony: üzenetében úgy nyilatkozott, hogy a „német kérdés ren­dezése az európai béke kul­csa, és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya a két Németország közötti feszült­ség csökkentésében hajlandó „egészen a nemzeti érdek ál­tal megszabott, végső határig elmenni”. Honvédelmi miniszterek értekezlete Moszkvában Mint Ismeretes, december 22-én és 23-án misézett Moszkvában a Varsái Szerződés tag­államai honvédelmi minisztereinek bizottsága. Az értekezlet résztvevői az Ülésteremben. i-,„CTeleíoto «- TASZSZ — AP —• MTI — k$>

Next

/
Thumbnails
Contents