Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

Készül a fogyasztási szövetkezetek és a szövetség új alapszabálya frtas Havellasst Ferenc, a MÉSZÖV elnöke b új gazdasági mecha­nizmus bevezetése és kibontakozása mélyreható változásokat hoz a gazdasá­gi és társadalmi élet, a szo­cializmus építésének minden területén. Természeteséit ezek a változások a szövet­kezeti mozgalomban is ked­vezően éreztetik hatásukat. A párt kezdeményezésével az elmúlt három évben szé­les körű vita bontakozott ki az állam és a szövetkezetek viszonyáról, valamint a szö­vetkezetekkel kapcsolatos elvi kérdésekről. Az elmé­leti vita lehetővé tette a felmerült problémák tisztá­zását, a szövetkezeti mozga­lom tevékenységének, jelle­gének, társadalmi, gazdasági szerepének helyes megítélé­sét, s megteremtette a szö­vetkezeti kérdések jogszabá lyi rendezését. Az így kialakult korszerű, az új helyzetnek megfelelő szövetkezetpolitikai elvek kimondják, hogy a szövet­kezetek a szocialista tulaj­don egyik alapvető, az álla­mi tulajdonnal egyenrangú formáját testesítik meg, s az egész társadalom számara hasznos . és szükséges tevé­kenységet végeznek. Az ál­lam messzemenően elismeri a szövetkezetek eddigi ered­ményeit, s támogatja to­vábbfejlődésüket. A kormány, a párt szö­vetkezetpolitikai irányelvei alapján — ebben az évben határozataiban szabályozta a szövetkezetek és az állam, valamint a szövetkezetek és a szövetségek kapcsolatát. Alapvető cél, hogy biztosí­tott legyen: — a szövetkezetek onál- . ,lósága, — a szövetkezeti demok­rácia szélesítése. — a tagság érdekeltségé­nek növelése, a szövet­kezet életében vaió aktív részvétele, s ezek együttes hatásaként a szövetkezetek eredményes továbbfejlődése. E követel­mények . a most készülő alapszabályokban realizá­lódnak. Ez a nagy jelentőségű munka, a kormány határo­zatai, ab OFT állásfoglalása, az alapszabályminta figye­lembevételével, megyénk szövetkezeteinél is megkez­dődött május hóban, és már befejezéshez közeledik. alapszabály elkészí­tése nem formális < feladatot jelent, hanem a szövetkezetek demokratikus | működésének, önálló, vál-> lalatszerű gazdálkodásának!' érvényesítését, a szövetkezet> belső Önkormányzatának ki- ^ szélesítését, a tagok társa-5 dalmi, kulturális és szociá- " lis igényeinek széles körű kielégítését hivatott megva­lósítani. Az új alapszabály egyértelműen kifejezésre jut­tatja, hogy a szövetkezetek gazdája, tulajdonosa a tag­ság, s egész tevékenysége' a tagok érdekét szolgálja. Va­lamennyi alapvető kérdés­ben ók .döntenek és a szö­vetkezetre csak az érvényes jogszabályok, s “az alapsza­bály előírásai hárítanak kö telezettséget. Természetesen az adottságok, a lehetősé­gek. de az igények is szö­vetkezetenként változóak Ezért az alapszabályok 3 kötelező előírásokon, törvé­nyes rendelkezéseicen és a főbb szövetkezetpolitikai yányeiveken túl, a helyi sa­játosságokat foglalják ma­gukban, tartalmuk tehát szövetkezetenként más és - más, s hűen tükrözik a te­vékenység sokrétűségét. A szövetkezetek e fon­tos munkát jelentőségének magiéi élőén készítették elő és végzik, amelyhez' a me­gyei s:V iáéit 1 i-.vsl vek­kel, a; Ívű .ásókkal, módszer beli .avasatokkal, tanács­adással, személyes részvé- leUel nyújt segíjseaek Ennek során az OFT irányelveit, az alapszabály­mintát és a megyei szövet­ség ajánlását kibővített ve­zetőségi. üléseken tárgyal­ták meg, s az alapszabály- készítés menetére munka­programot dolgoztak ki, szerkesztő bizottságot hoz­tak létre. Ezt követően meg­beszéléseket szerveztek a helyi választott testületek tagjaival, küldöttekkel, ala­pító tagokkal, nőtagokkal, fiataíökkal, az egyes társa­dalmi rétegek képviselőivel, a testvérszövetkezetek, a helyi párt-, tanácsi és egyéb szervek vezetőivel. E meg­beszélések célja az volt hogy a tagság .kifejthesse véleményét, elmondhassa javaslatát. elhangzott több száz Hz fiz vételével minden szövetke zetnél elkészült a helyi sa­játosságokat is tartalmazó alapszabály-tervezet, ame­lyet a részközgyűlések elé terjesztenek elfogadásra. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az alapszabály való­ban a legteljesebb demok­rácia alapján, a közel 100 ezer fős szövetkezeti tagság aktív részvételével, akara­tának szabad érvényesítésé­vel kerüljön megvitatásra. Az így elfogadott alap­szabály az év végéig az il­letékes járási tanácsok ré­szére bemutatásra kerül jó­váhagyás végett Az év vé­géig szövetkezeteink kül­döttgyűlést is tartanak, ahol tájékoztatást adnak a rész- közgyűlések alapszabállyal kapcsolatos határozatáról, a tagok áltál tett javaslatok­ról, azok megvalósítási le­hetőségeiről, az 1970. év gazdasági, politikai célki­tűzéseiről ' a megye* szövet­ség alapszabályának főbb kérdéseiről. Egyidejűleg megválasztják a szövetkeze­tei képviselő megyei kül­döttet IS. ’ A már említett változások feltétlen szükségessé teszik a megyei szövetség munka­tartalmának, módszerének, munkastílusának változását, amely természetesen az utóbbi években, különösen az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése óta folya­matban van. A megyei szö­vetség irányító, hatósági fel­adatokat nem lát el, tevé­kenysége a szövetkezetek érdekvédelmére, érdek- képviseletére, szolgáltatá­sok nyújtására, mozgalmi és kulturális feladatok el­látására irányul. Ennek figyelembevételé­vel a megyei szövetség ré­szére is új alapszabály meg­alkotása szükséges, amely­nek munkálatait a szövet­kezetek- megkezdték. A cél az, hogy a szö­vetség alapszabálya a legszélesebb demokrácia alapján, minden szövetkeze­ti típus (általános fogyasz­tási, takarék-, és lakásszö­vetkezetek) aktív közremű­ködésével, a szövetkezeti tagság véleményének figye­lembe vételével készüljön el. A jogszabályokban elő­írtakon kívül tartalmazza a megye sajátosságai, adottsá­gai szerint a szövetkezetek fejlődését segítő reális igé­nyeket. Az alapszabály-készítés és 1970. első negyedévében tör­ténő jóváhagyása során a szövetség szervezete is vál­tozik, az új szövetkezetpo­litikai elveknek megfelelő­en rendeződik. " A szövetkezeti mozgalom megyénk társadalmi, gazda­sági életének szerves része volt mindenkor. Fő célkitű­zéseink mindig a tagság, a lakosság szolgálatát, a dol­gozó emberek életkörülmé­nyeinek javítását tekintette. S hogy ez a törekvése ered­ményes volt, azt a megyé­ben a szövetkezetek tevé­kenyegének bővülése, a forgalom állandó növekedé­se, a kereskedelmi • hálózat kulturáltságának emelés® hűen szemlélteti. A fejlő­dést értékeli a szövetkeze­tek tagsága. Az érdeklődés és a szövetkezetekhez való ragaszkodás megnyilvánul a megyében most folyó rész- közgyűléseken. • Az űj gazdasági mecha­nizmus körülményei, a fele­lősséggel párosuló önálló­ság további széles perspek­tívát nyitott a szövetkeze­tek fejlődése szempontjából is. Ügy érezzük, hogy az űj alapszabályok megalkotása eredményesen szolgálja a korszerű szövetkezetpolitikai elvek érvényesülését, a párt politikájának sikerét. Reform és mnnkaverspny JELENLEG KÉT munka- verseny folyik párhuzamo- ean. Az egyiket a Tanács­köztársaság 50. évfordulója tiszteletére szervezték, 6 i960, végéig tart. A másilt, a ki­bontakozóban levő máris szabadságunk 25. esztendejé­nek, 1970-nek jobb megala­pozására hivatott. E kettős versenycélkitűzés is . • jelzi, hogy a dolgozók tömegmoz­galma tartós folyamat és nem buzdít hajrára, roham­munkára. Mindinkább hul­lámzástól mentes kollektív magatartássá válik. Az új mechanizmus viszo­nyai közepette sem a vál­lalatok. sem a versenytnoz- galom konkrét feladatait nem szabják meg központi­lag. A dolgozók vállalásai szorosan kapcsolódnak a vál­lalat által kidolgozott tervek­hez. S mivel a-szuverén ter­vek eleve számba vették a belső tartalékokat, a verseny lehetőségeit is, így a válla­lások általában nem a ter­ven felüli, hanem az ezen belüli feladatok elvégzésére szorítkoznál?. Olyan felada­tok elvégzésére, amelyek a vállalat piaci helyzetét, a munka hatékonyságát legin­kább kedvezően befolyásol­ják, s alakulásukra a dolgo­zók közvetlenül hatást gya­korolhatnak. Ezek a verseny- feladatok nemcsak vállala­tonként, hanem azon belül, munkahelyenként is változ­hatnak. Ami konkrétan a jubileumi felszabadulási verseny célja­it illeti, annak homlokteré­ben népgazdaságunk nemzet­közi piacképességének foko­zása, a lakosság életszínvo­nalának emelése áll. Ezúttal nem csupán áttételesen, mint végső cél, hanem közvetle­nül is. Mert kívánatos, hogy a reform harmadik, a har­maduk ötéves terv utoiso, ea' szabadságnak 25. esztendejé­ben a lakosság' széles rété gei közvetlenül anyagi .hely­zetükön érzékeljék: órsza gunkban a terv, az uj me chanizrrms, a verseny e.- iMinden őéretlük van. A vál­lalatok öntevékenysége, • a dolgozók kezdeményezése akar közvetve az eredmé­nyesebb világpiaci szereple sünk révén, akár közvetle­nül, hozzájárulhat a belke­reskedelem jobb áruellátásá­hoz, a választék, a szolgál­tatások körének bővítéséhez, a minőség javulásához. Mind ez egyben-a szállító, a szol­gáltató vállalat jó hírnevét, piaci helyzetét is javítja es hozzájárul a nyereség, a ré­szesedési alap, u helyi’mun­ka- és életkörülmények ja­vításához. A HATÉKONY, .a népgaz- daságilag .hasznos munka a legtöbb esetben a vállalati nyereségben is tükröződik. Ezért sem lehet érdektelen a versenyzők számára azex- port-kötel ezetlségek telj estté- ■se, a munjcaterinélékenység emelése, a takarékos késztet­és anyaggazdálkodás. A kol­lektíváik tehát a jobb mun­kával közvetlenül is megala­pozzák saját életszínvonalu­kat, hiszen a személyi jöve­delmek .növelésének, a válla­lat gyorsabb fejlődésének a nagyobb nyereség az alapja, A vállalati nyereség azonban nem növekedhet érdemtele­nül a fogyasztók, a vevők rovására, például ellentétel nélküli áremeléssel. Ez ellen a dolgozók, mint vásárlói; joggal tiltakozhatnak, bár mint termelők átmenetileg esetleg haszonélvezői az ár­emeléseknek. A verseny, a feladatok tu­datos vállalása jó alkalmat kínál a társadalmi, a gazda­Bányaipari kísérletek Cityöngf ösoroszilmn Az elmúlt • évekhez hason­lóan az idén is érdekes kí­sérleteket folytatott a gyön­gy ösoroszi érc- és ásványbá­nya üzem műszaki kollektí­vája. A kísérletek jelentősé­géről beszélgettünk Kővári László bányaüzem-vezető­vel. — Nemrég fejeztünk • be egy német fejtési mód kí­sérletet üzemünkben,, melyet korábban egyik munkatár­sunk a Német Demokratikus Köztársaságban tanulmányo­zott. Üzemünkben eddig a hagyományos, . úgynevezett „tömedékes” és az úgyneve­zett „magazines’’ fejtési mó­dot alkalmaztuk. A „ hagyo­mányos fejtési móddal a bá­nyászok az alsóbb szintről Kövek k... AJcik a gyújtogatökai, a világ romtóit le­győzték, azok pihennek itt. Pihennek, így mondja a kegyelctes szó, mert az ember földdel és mondatokkal födi el a romlási, szegyein a halált. Legendát sző, hogy ami a mélységbe hullott, az valami mó­don a saját életéi éli tovább, a saját álmái alussza. Pedig éppen abban áll az áldozat, hogy aki életét adta érdiünk, álmait is reánk hagyta, mi magunk álmodjuk tovább. Nem pihennek, nem álmodnak.: a földet fogják, kötik porladt tenyerükkel, s a mi erőn­ket növeli kővé változott példabeszédük.^em nyugszik a télevény, lombot és virágot nevel, füveket növeszt„ Láttam már e kövek kozott könnyező em­bereket, távolról jött utasokat álldogálni. Csendben álldogálltak, megemelt kalapokkal. Messziről jöttek, böngészték a cirill betűket a szürke köveken. Személyt kerestek a kövek között, testvéri, fiút, rokont. S latiam virágokkal most azokat a gyereke­ket, akik itt szoktak hancúrozni a kőfalak tö­veden. Letették virágaikat, ünnepélyes arccal, elfogódott tiszteletiéi. Pedig lehet, nem is értik teljesen, miért oly megható a sok fiatal fenyő, a sa; szürke kő, s miért maradt a kapun kívül a színes hétköznap. A kerítésen belül nem be­széltek, a játék most a meleg szobában üldö­gélt. az apró emberek hirtelen felnőttek a kö­vek között. Az élet is növekedik, aramét, boldogságot és elégedettséget terem, tavasszal lepkéket leb- bent az égnek, s az ágak között madárfiakat költ. Éppen az ezer színnel és lármával emlé- ' ezik vissza reájuk. Azzal emlékezik., hogy al­jzatukat elfogadta, sejtjei közé építette, s a Pusztulásról, hamuról mit sem tudva, zsiborr- va repül a hamu és a pusztulás ellen tovább. SPatsííj Dezső a felsőbb szint felé haladtak a tárnákban. Az új eljárás­sal viszont fordítva, a felső szintből haladnak az alsó szint felé a fejtés spraax. A kísérlet jelentősége az. hogy a felső rétegszintben bánya­fából elhelyeztünk egy vé­dőrendszert. amely biztosít­ja a dolgozók védelmét az esetleges bányaomláskor, ami a hagyományos eljá­rásnál nem volt ilyen biz­tonságos. — A kísérlet eddigi ered­ményei azt bizonyítják, hogy az új eljárás a hagyomá­nyos „tömedékes” fejtési mód költségeinél olcsóbb és biztonságosabb. Ezért a- jö­vőben megosztva alkalmaz­zuk az úgynevezett ^magazi- nos” el járással. — A másik kísérlet, ame­lyet folytatunk, az acéltam- rendszer használata az ak­nákban, az eddigi fatámoik helyett. A kísérlet bebizo­nyította, hogy a jugoszláv acéltám olcsóbb és lényege­sen biztonságosabb a koráb­ban használt fatámrendszer- nél. Az acéltám most kezd elterjedni a tel érbányászat­ban és véleményem szerint a jövőben általánossá válik. — Ugyancsak , az idén, á mátaazenthnrel függőakna vasszerkezeti elemeit kísér­letképpen egy új korrózió­gátló anyaggal vontuk be. Ezt a szintetikus védőanya­got a Bányászati Kutató In­tézet tatabányai üzemétől kaptuk kipróbálásra. A kí­sérlet eddigi eredményei biztatóak és nagy reménye­ket, fűzünk hozzá,' mert a bányában feltörő savas telér- víz nem támadja meg a be­vont vasszerkezetet. — A jövő évben tovább folytatjuk a kísérleteket. A műszaki fejlesztési program­ban egy nagy jelentőségű kísérlet szerepel. A közel­múltban a Szovjetunióban, a Taskent melletti Kentau- ban tanulmányoztuk a szov­jet KPV—1 típusú feltörés- hajtő padozatot. Ez a gép a legnehezebb bányászati munkafolyamatokat elvegzr. A bányában minden esz­közt, anyagot automatiku­san szállítja egyik helyről a másikra Ebből a géptípus­ból egyet 3 jövő évben a gyöngyösoroszi bányában szerelnek fél. Magyarorszá­gon ez lesz az első ilyen típusú kísérleti bányagép, ezért érdeklődéssel tekintünk a kísérlet elé. (■mentusz) I&essdelkeisés a jjyer mekg’OE doi:ás.í ©egélybess részesülő aayak gyermekeinek és/odai feltételéről A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt miniszte­rekkel és országos hatáskö­rű szervek vezetőivel egyet­értésben — szabályozta a gyermekgondozási segélyben részesülő' anyák gyermekei­nek óvodai felvételét. A ren­delkezés kimondja, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülői anyák óvodáskorú gyermekét óvodába csak egyéb jelentkező hiányában lehet felvenni, akkor, ha az óvodában betöltetlen hely van. A felvételnél továbbra is mérlegelik a családi kö­rülményeket. Ezért a korlá­tozást nem alkalmazzák, ha az óvodai elhelyezést csalá­di körülmények — egészség­telen lakás, az anya beteg­sége, a syermekek száma és más, ehhez hasonló szoci­ális okok — indokolják, to­vábbá, ha a gyermek az óvodai felvételt kóvetó tan­évben megkezdi általános is- 1 kólái tanulmányait, vagy ha. csupán félnapos, étkezés nélküli elhelyezést kérnek számára a szülők. A gyermekgondozási se­gélyben részesülő anya gyer­mekének a miniszteri utasí­tás hatályba lépésének idő­pontjában fennálló óvodai el­helyezését csak az anya hoz­zájárulásával lehet megszün­tetni. 1969, december 1, csüíőrtür I A hősök temetőjében a sírok oszloponként vigyazzban állnak., ' ahogy a hősök, amikor még j nem voltak hősök — vigyazzban álltak; ' holt készültség odalent s idefent.. „ ; Mondjon már egyszer valaki pihenjt! • Az út mellett, magas kőfal mögött,, üres ’ ágerezetű gesztenyék, kársak, örökzöld bök- ■ vök és fenyők között emberi kéz jelei sorakoz- ’ nak. Kövek.. Kövek. . Különös szigorú rend­iben: a kövek igazodnak, sorközt tartanak, > egyik sem akar se elrejtőzni, se kimagasodni, > együtt van mindnek jelentése. • Az erre kanyarodó úton párok andalogndk, \ időnként autók robognak el, emberek sietnek j mindennapi dolgaik után. Meleg napokon a ; kőfalak tövében gyerekek haneúroznak, rúgják ; a pattogó labdát, egymás erejét próbálva bír- j kóznak a puha füvön. Ide állítják a búcsús ► sátrakat is, beszéd, kacagás, muzsika tölti be a • füves teret. A magas kőfal eltakarja az em.be- ; rek szeme elől a szigorú jelekei. • A sírok dombjait Koszorúk borítják, hó [ szitál csendben a' kövekre. ► .Katonák nyugosznak az örökzöld lombok, [ cserjék *■ a föld sűrű árnyékában. Azok, akik [ a -város, az ország szabadságáért, a magasodó \ fákért, a messzire futó utakért, az erre siető ! emberek, öröméért és gondjáért életüket adták. I Itt a temető körül csaptak össze a fasiszta [ páncélosokkal. J A német páncélosok idejöttek, ezer küo- ’ méterekről, messze hazájuktól, parancsra ölni. azután megsemmisülni. A rabló háború vak értelmetlenségét meséli el a havazó csendben a békére termett vidék: ugyan mit keresteí í itt a vándor gyilkosok, mikor egyetlen fűszí sem volt ismerősük? Semmit se kerestek, a , halálait kívül. Nem ismerték sem a dombot, lsem as uta% oaitsigukbm pe-rzseUsk ás Hitek. .ági összefüggések, a nélyes. a vállalati, s a nép- gazdasaga érdes.el-í üöző il kapcsolat. a reformelvek negi; • »eresére. E feil»verest segíti, úa a vállalat Ve.-elői 1 dolgozók szélea rétege! szá­mára. érthető nyelve: l re fordítják, eselC/.veore Íré íz­lelő jelee, \ v.ti’v . j1 Ljv..r a . Uáiatr-á háruló feíadg itat. Ha a verseny legjobbját nem csupán .erkölcsi, iránt in kellő anyagi eiisrnereiOe.i ie . részesülnek. (Jó formája c i­nek például az ug; neve: élt részjegy es rendszer.. ame.y- ben előre meghatározott pénzösszeg- felvételére jo­gosító utalványokat adnak a legjobbaknak az év végi nyereségrészesedés terhére). \ feeszabadu».ásunk :!5. évfordulója tiszteletére indítóit munka versenyben máris több' eftüítósre méltó kezdeméri3ezés született. Most, hogy a helyi öntevé­kenységnek közvetlenül az érintett kollektívák és azok legjobbjai látják hasznát, sa _ nagyobb vállalati önállóság- ’ gal lebontottak az ésszerű munka útját álló korlátokat, nyílik igazán alkalom a szo­cialista munkaversenyre, a . tömeges kezdeményezésekre. Forszé ez a lehetőség csak ’ ott és akkor válik valósággá, ahol és amikor helyileg meg­teremtik »»folyamatos, zavar- ' tálán munka szervezeti, tech­nikai 1 és személyi feltételeit, így a felszabadulási munka- versenyben mindenekelőtt a vállalatok, a gyárak, az üze­mek vezetői vizsgáznak, bi­zonyítva, hogy felszabadulá­sunk után 25 esztendővel a munka ésszerű, emberhez, tu­lajdonoshoz méltó, a magunk örömére és . hasznára végez­hetjük. Kovács József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents