Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

'1 érinélŐMsövPtkezeli demokrácia — ma Tagok és a gazdasági WWWVW ZZZZ-AAZZ////vVWWVWW'W\AAAAAA«^»WNAA/W^ANI Száz éve született Nyisztor György Nyisztor György, a magyar munkás- mozgalom feledhetetlen alakja, száz évvel ezelőtt, 1869. december 22-én, nyomorúság­ban született. Apja és anyja olyan ember volt, „akinek nincs szabad ideje, nincs éj­jele. nincs nappala”, mert kora hajnaltól éjfélig szolgálnia kell. és „annyi kíméletben sam részesül, mint az uradalom ökrei”. A nagybirtok páriáit az esetek nagy részében családra es nemre való tekintet nélkül há­lálták egyetlen helyiségben, s „előfordult, hogy tizennégyen laktak olyan lyukban, amelyben két köbméterrel kevesebb volt a levegő, mint a fegyházak magánzárkái­ban. . Ebből a mélységből emelkedett ki Nyisztor György fokról fokra. Volt gulyás­bojtár, béres, erdei munkás, szeszgyári nap­számos, végigkínlódta a mezőgazdasági idénymunka minden válfaját s végre a kubikosokhoz sodródott. Közöttük ismerke­dett meg a marxizmussal, s attól kezdve soha nem lankadó eréllyel lázongott és lá­zadt keserű sorsa ellen. De, mert minden egyes egyéni tiltakozását -kegyetlenül meg­torolták. rá kellett jönnie, hogy társak nél­kül sohasem érvényesítheti a maga igazát. Harciassága agitátorrá nevelte, olyan férfiú­vá, aki sorstársait a kizsákmányolok elleni harcra szervezi: Mindössze 21 éves volt. amikor már ara­tósztrájk sikeres vezetője. Tanul és tanít. Szatmárnémetiben társaival megalakítja az SZDP helyi szervezetét, vezetőségi tággá választja a földmunkások szakszervezete, később titkára lesz. Kitűnő szónok, a cik­kek egesz sorát írja a szocialista lapok­ba. ; Egyenes vonalú pályája az első világ­háború idején sem törik meg. noha a hadi­gépezet százezrével nyeli el a paraszti szár­mazású katonát. Mindvégig a baloldai szo­cialistákkal tart. Része van az 1918-as őszi­rózsás forradalom előkészítésében es 1919. március 21-e után belép a kommunista párt­ba. illetőleg csatlakozik a leninistákhoz. Ek­kor a paraszti tömegek bizalmából földmíve- lésügyi népbiztos lett belőle. Az alkotásokban oly gazdag 133 nap alatt bámulatos munkabírással dolgozott az addig elnyomott parasztság fölemelkedése- ért. s azok közé tartozott, akik rájöttek hogy a parasztság ezeréves perében az első helyes ítélet csakis a földosztás lehet. Felismerésé­nek realizálására azonban már nem volt ideje, mert a külső és belső elleforrada- lom megakadályozta terveinek végrehajtá­sát.. A népbiztos perben életfogytiglani fegyházra ítélték, de 1921-ben fogolycsere révén a Szovjetunióba került. 1945-ben tért haza és itthon pártmuriikát végzett halála napjáig, 1956. január 7.-ig. Földes Mihály Nehéz idők kemény embere érvek, a bá­torító szavak, a kiapadha­tatlan ötle­tek, tanácsok fegyverével harcolt. Ci­vilben a bri- an sziki kerü­let Komszo- mol-titkára volt, s évei­ben is közer lebb állt a fiatalokhoz, az ifjúsági mozgalom híveihez, ve­Nagyréde, Szőlőskert Tsz, Nagy András mezőgazdász: — Egyszerű tag nálunk rit­kán javasol. Kál, Károlyi Mihály Tsz, Holló János elnök: , —- A tagság kezdeményez­te. hogy minden nyugdíjba vonuló a közöstől 200 forin­tot kapjon. Egyszerű embe­rek javasolták, hogy ne ket­ten utazzanak a Szovjetunió­ba. hanem többen. . Pétervására, Gárdonyi Gé- iz.a Tsz, Széli Ferenc elnök: — A beruházás nem ér­dekli annyira a tagokat, a jö­vedelem alakulása annál in­kább: e témában sok jó ész­revételt kapunk. A közgyűlések között nem egyes emberek „szeszélye” dönt a közös sorsáról. Tes­tület, demokratikus szerve­zet. a vezetőség, a vezetőségi ülés határoz és irányít, min­den feladatot. És az új tsz- törvény hatására nőtt a ve­zetőség gazdálkodást megha­tározó szerepe: operatívabbá vált a tsz-ek irányítása. Szükség is volt erre, hiszen az új gazdasági median iz­musban, az önálló vállalati gazdálkodásnak megfelelően, lehetetlen gyors, határozott, átgondolt döntések nélkül sikereket elérni. Első pillanatra az operatív irányítás ellentmond a de­mokratizmusnak. A tag nem lehet minden döntés részese, kezdeményezhet, vagy elfo­gadhat, de nem hat minden esetben a vezetőkre. E tény — a gazdálkodás korszerűsí­téséből fakadó szükségszerű következmény — átformálja a döntési demokratizmus lé­nyegét: az ötletezés. a ja- vaslaitevés, a beszámolta-1 tás, az ellenőrzés, a megvá­lasztás. u visszahívás jogával válik közvetlenné, demokra­tikussá a belső döntési me­chanizmusban való részvé- tel. . , — A beruházás nem ér­dekli annyira a tagokat, mint a jövedelem alakulása. Elsikkad e két fogalom szo­ros összefüggése? — A háztáji nagysága, mi­nősége. a premizálás, a tagok kedvenc vitatémája, — mondja Széli Ferenc elnök. A „jövedelem” szó — egyeni jövedelmet takar, az érdek­lődés gyakran nem terjed ki a közös gazdagodására. — Mégis, mivel segítik a tagok a gazdasági döntése­ket? . . — Apró javaslatokat tesz­nek: „Elnök elvtárs, nekem nem kosár kell, hanem kis kocsi. Ne DT-vel menjünk szántani, hanem a másik erő­géppel.” E kisebb ötletek természetesen hasznosak, de nagy értéket nem hoznak a közösnek. — Kiktől várják a tagok a forintokat érő ötleteket? — A vezetőktől. Ki is fej­tik ezt: „Ügy csináljátok, hogy pénzem legyen.” Vitat­koznak velünk: „Ez sem kell, az sem — mert a pénzemet veszi el." Az ötlet megvaló­sulásakor kérdeznek: „Beru­házás nélkül mennyivel lett volna több a pénzem?” '//////////////////////, A tagok ritkán élnek a de­mokrácia fontos elemével, az ötletezéssel. a kezdemé­nyezéssel. A vezetőktől vár­ják ezt el. És a vezetőknek, — ahogy egy tsz-elnök kife­jezte — „hivatali kötelessége az ötletesség”. A testület „ütletezési de­mokratizmusát” a káli ter­melőszövetkezet példájával illusztráljuk. A tény: a kö­zös gazdaság elhatározta, hogy kisvendéglőt, létesít. — Ki hozta a hírt, hogy épületet lehet vásárolni? — Az elnök elvtárs. — A vezetőségi ülésen mit beszéltek meg először? — Azt, hogy a régi paró­kia épületében pecsenyesü­tőt, tejivót, borkimérést és háromszáz személyes étkez ­alakíthatunk lei. Meg­okultuk, miért lesz jó ez a beruházás: a községben nincs olcsó melegkonyhás étterem, a zöldséges stand évi 250— 300 ezer forintot hozhat a közösnek. — Számítással támasztot­ták alá a tényeket ? — Nem. — A közgyűlés elfogadta, a beruházás tervét? — Nem tudom. A vételben biztos hogy benne voltak. A „vásárlási jog” után a ve­zetőség hatásköre, hogy mii alakít ki az épületben. — A tagok hogyan érté­kelték a döntést? — Akkor a tagok nem mondtak semmit. Most, hogy az étkezde nem ad annyi hasznot, mint amennyit ter­veztünk. .javasolják: csukjuk be. A káli példa nem egyedi, de nem is általános. Ismer­jük a testületi „ötletdemok­ratizmus” ragyogó eredmé­nyeit: a karácsondiak, a det- kiek és a többiek megfon­tolt. sikeres elhatározásait. Most mégis azt keressük, hogy mi zavarja a „kollek­tív bölcsesség” bölcsességgé válását. . Először is az, ha a vezetői- nem „bölcsek”. Ha csak so­kan vannak a vezetőségben, de a mennyiség nem csap át minőségbe. (Egyik hegyvi­déki termelőszövetkezetünk ■vezetőségének fogatos tagja analfabéta. Még jóindulattal sem mondhatjuk, hogy ez demokratizmus.) Amennyi­ben a vezetőség összetétele — például nő is legyen a „vezérkarban” — csak a sta­tisztikát javítja, de semmi többet. A döntések felszínesek, ha nem több alternatíva közül választanak. Ha egyetlen, tényekkel alá nem támasz­tott tippnek „ugornál- be”. Úgy érdemes, ahogy Péter- vásárán teszik: amikor a .szarvasmarhatelep kialakí­tásáról döntöttek, az olcsóbb és a drágább variációk kö­zül választattak, hiszen tud­ták: az olcsóbb is leilet drá- gább és fordítva is. A döntések hatástalanok, ha nem kapcsolódik hozzá­juk magyarázó, felvilágosító, politikai munka. Az ötlet a tagok munkája által lesz eredményes, vagy eredmény­telen — a legjobb tippet is kudarcra lehet ítélni, ha a megvalósítók egyetértését, lelkesedését nem nyerjük meg. A tagság a beszámoláskor .szembesíti vezetőit dönté­seikkel. — A beszámoló — a ta­nácskozás rövid ideje miatt — leegyszerűsített. Lehet a beszámolóban mindenre • ki­térni — felszínesen, s lehet sok lényeges kérdés fölött elsiklani; de tételessé tenni lehetetlen. — Szerencsére már nem kell olyan formalizmussal élni. hogy a bankhitelhez szük­séges „közgyűlési határoza­tot” utólag fogadtatjuk el. A beszámolókat régebben ilyen látszólagos döntési for­mulákkal terheltük. — A beszámolás — véle­ményem szerint — önnyug­tató, regisztráló, ezért nem a legdemokratikusabb módja a tájékoztatásnak. Ilyen formá­ban nem is nagyon nevez­ném a demokratizmus ele­mének. Értéivé talán egyben van: a beszámolóiéból a tagság meggyőződhet, hogy vezetői, alkalmazottai jól dolgoznak-e. Ha nem. mód­jukban áll őket visszahívni, /////////////////////* Az előbbi két témánál, a döntési demokratizmus hi­báinak elemzésekor a de­mokrácia szót más fogalom­mal cseréltük fel: demokrá- ciásdi. Vagyis tartalom nél­küli, demokratikus köntös­döntések be bújt üresség — ezt értjük ez utóbbi szó tartalmán. De- mokráclasdi. formalizmus a vezetőségi ülések összefog­laló jelentése a munkák ál­lásáról — ezt ugyanis min­den vezető jól ismeri. Tar­talmatlan. ha testület dönt, hogy aznap csavarhúzónye- let, vagy reszerelönyelet gyártsanas a melléküzemág­ban. Távol esnek a demok­ráciától a vezetők „váüvere- gető” sétái, amikor bár a tagok között vannak, de nem l-ütatnak. nem tájékozódnak az emberek problémáiról. A bürokratizmus mindig ellentétpárja volt a demok­ráciának. És bizonyos „hiva­tali packázás” található a közös gazdaságokban is. íme egy gyöngyöshalászi példa: a tag közli a brigádvezetőjé- vel, hogy háztájijában 50 százalékos kukorica-termés­kiesés várható. Kéri a kiegé­szítését. A brigádvezető ta­nácsot ad: nyújtsa be írás­ban problémáját a vezetőség bizottságának. Ez utóbbi fel­szólítja a brigádvezetőt, hogy győződjön meg a tény valódiságáról. A brigádveze­tő „meggyőződik”, írásban je­lent és ezután dönt a vezető­ség bizottsága. A demokráciásdi elveszi a teret a valódi demokráciától. /////////////////////// A vezetők várják a tagok aktív segítséget, a döntések meghozatalában. Léteznek is csatornák — brigádgyűlés, „mezei tanácskozás” — ame­lyeken át érkezhetnének a javaslatok. A vezetők álta­lában így nyilatkoznak: ,,A tagok javaslatát figyelembe vesszük, s igyekszünk rög­tön megvalósítani.” Mégis „zörög” ez a mecha­nizmus. Az emberednek és fórumaiknak fel kell nőniük demokratikus jogaikhoz — ennek útja a sok-sok gaz­dasági siker és a mély neve- lőmunka. Az ötletezés. a javaslatle­vés, a beszámoltatás, az el­lenőrzés, a megválasztás, a visszahívás jogával válik közvetlenné, demokratikussá a belső döntési mechaniz­musban való részvétel. Hat fogalom tartalmassága köze­lebb visz bennünket a tsz- demokrácia valóságához. A szabadságukért küzdő ” népek az elmúlt né­hány évtizedben bebizonyí­tottak miként lehet szinte semmiből korszerű hadsere­get teremteni. Amikor 1940 szeptemberében világossá vált, hogy a francia gyarma­tosítók át akarják engedni Vietnamot a japán fasiszták­nak, a kommunista párt ve­zetésével felkelés indult, ön­védelmi osztagokat, partizán- alakulatokat 'szerveztek. Amikor pedig a megszállók halomra gyilkolták a haza­fiakat, a kommunista párt elhatározta, hogy a különbö­ző csoportok egyesítésével megalakítja a forradalom hadseregét Vo Nguyen Giap 1944. december 22-én indult el 34 emberből álló, hiányo­san felfegyverzett szakaszá­val, hogy kiépítse a vietna­mi néphadsereg katonai gé­pezetét. A japán fasizmus szétzú­zásával Vietnam is szabad lett. Akkor ügy látszott, hogy az önfeláldozó harcok gyü­mölcse beérett. 1945. augusztusában megala­kult Vietnam első demokra­tikus kormánya, s szeptem­ber 2-án kikiáltották a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságot. 1946. decemberében a fran­cia gyarmatosítók háborút indítottak a fiatal köztársaság ellen. Sikerült elfoglalniuk az ország fővárosát. más nagyvárosokat és kikötőket. Magyar harcostársak meg­hívására nemrég hazánkban járt a brianszki partizánok delegációja. Vezetőjük, Ge- orgij Antonovics Jugyicsev, régi kedves ismerőse, jó barátja a Heves megyeiek­nek. Levélben meg is irta. nem tudná elkerülni, hogy Magyarországon járva ne ta­lálkozzék barátaival, hogy Budapestről ne látogasson el Egerbe. Ha gépkocsi nem lesz, akkor gyalog... Néha íny napos vendégség­re telt csak idejükből, de ez­alatt Georgij Antonovics fá­radhatatlan volt, igyekezett minden ismerőssel találkoz­ni, őszinte örömmel fedezte fel a változásokat, gratulált a sikerekhez. Felidézte a kö­zös emlékeket, a népünk válságos napjaiban született barátság kisebb-nagyobb ál­lomásait. nehéz perceket és az első sikerek örömét. 1956. novemberében érke­zett először Egerbe. Azért jött, hogy a veszélybe került munkáshatalmat segítse megvédeni az ellenforradal­márok ellen, jobbját nyútjsa a kommunistáknak, segít­se megszüntetni azoknak a napoknak a nagy zűrzava­rát. Bár katonatiszti egyen­ruhát viselt, a meggyőző A francia hadsereg óriási számbeli és technikái fölény­nyel megindított támadása mar a kezdetben a fiatal viet­nami néphadsereg és a parti­zánok hősies ellenállásába ütközött. 1950-ig a néphadse­reg számbelileg, technikailag és hadi tapasztalatokban annyira megerősödött, hogy az addigi védekező stratégiá­ját támadóval válthatta fel. 1952 végére felszabadították Vietnam területének mint­egy 90 százalékát, 1954. már­cius 13-án pedig megszólal­tak a vietnami néphadsereg ágyúi a Dien Bien Phu-i völgyet övező hegyekben. S a néphadsereg május 7-en ro­hammal elfoglalta Dien Bien Phut. Vietnam felsza­badult. A francia gyarmatosí­” tök felett aratott győ­zelmet követő néhány békés esztendő után 1964. augusz­tusában a Maddox torpedó­romboló megtámadása ürü­gyével először bombázták amerikai repülőgépek a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság területét. Vietnam né­pe már az amerikaiak nagy­arányú beavatkozása előtt tisztában voltak azzal, hogy az amerikai imperializmus­nak milyen messzemenő ag­resszív tervei vannak Délke- let-Ázsiában. Így netll érte őket meglepetésként 1965. februárjában a terrorbombá­zások megkezdése. Tisztában voltak azzal, ha az amefi­zetőihez, ne­kik adta át sok éves ta­pasztalatait. Felbecsülhetet­len volt ez a segítség. A Ma­gyar Szocialista Munkás­párt 1957. január közepén 3863 tagot számlált me­gyénkben, február 27-én már 6300-an hirdették a jó­zan, igaz szót. A brianszki Komszomol- titkár bátorító szavai ser­kentették tettekre az ifjú­ság legjobbjait, s alakultak meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei me­gyénkben. Ez a kemény ember, aki húszévesen par­tizánokkal harcolt a fasisz­ták ellen, s akinek egy ren-' kaiak meghátrálásra kénysze- rítenék őket, annak milyen katasztrofális következmé­nyei lennének északon és dé­lén egyaránt. A hős vietnami néphadse­reg, s a vietnami partizánok korábban kapitulációra kény­szerítették Franciaországot, az elmúlt öt esztendőben pe­dig megtört ellánállásukon a világimperializmus legerő­sebb hadseregének agresszió­ja. A vietnami néphadsereg egy negyedszázaddal ezelőtt, megalakulásakor csupán né­hány tucat puskával rendel­kezett Napjainkban .. azon­ban a Szovjetunió és a szo­cialista országok cselekvő szolidaritásának eredménye­ként a legmodernebb techni­kával felszerelt hadsereg. ■ A vietnami nép hősies har­ca és a világ haladó és bé­keszerető embereinek szolida­ritása a tárgyalóasztalhoz kényszerítette az amerikaia­kat, s napjainkban a harci te­vékenység mellett egyre fon­tosabb szerepet kap a politi­kai és diplomáciai küzdelem. A vietnami néphadse­** regre, születésének 29 évfordulóján a hősöknek ki­járó tisztéiettel emlékeznek a szocialista országok és a világ békeszeretó emberei.j sok i. kert kívánva az agresz szórókkal szembeni végv : gyözi-lemhez­díthetetlen hitű magyar par­tizánparancsnok. Földes Pál volt az első eszményképe, — ő kölcsönzött bátorságot, állhatatosságot a munkás­mozgalom újjáélesztőinek. Több mint egy évtized múltán így emlékezett visz- sza a nehéz időkre: — Őszinte örömmel ta­pasztaltuk, hogy a magyar nép legjobb fiai bátran szembefordultak az ellen- forradalmi ■ erőkkel. Kezdet­től fogva az volt a meggyő­ződésünk, hogy ebben a harcban a magyar nép leg­jobbjai győznek majd. 1957. márciusában országszerte hozzákezdtek a Kommunista Ifjúsági Szövetség megszer­vezéséhez. Az tartottam na­gyon pozitívnak, hogy a ré­tegszervezetekben tömörülő fiatalok maguk vetették fel ennek a gondolatát. Eger­ben olyan ifjúsági vezetők­nek a nevéhez fűződik az érdem, mint Szabó Imre. Tamás László, Bóta László. Himmer József, Bari József és mások .. . Aktívan, nagy lelkesedéssel, komoly elha­tározással kezdődött a mun­ka, Tiszta szívvel léptek be a fiatalok a KISZ soraiba. Áprilisban ezer KISZ-tag volt a megyében. Az egyik alakuló gyűlésen mondta va­laki: — „Most kevesen va­gyunk még, de szívvel-lélek- kel akarunk harcolni a párt politikájáért.” Boldog meg­elégedéssel nyugtázta: meg­tört a jég... Ettől kezdve egyre többször látták vi­dámnak a Komszomol kül­döttét. Örömét mostani láto­gatása során sem titkolta. Bár a régi munkatársak he­lyére újak álltak, velük is hamar szót értett. Nagy el­ismeréssel szólt a fejlődésről és nagyon elégedettnek lát­szott, mert meggyőződött ró­la: nem volt hiábavaló ak­kor a segítség. Ezért is jött most olyan szívesen. Ha másként nem sikerült volna, ükkor gyalog is... (pe.) .969 december 21., vasárnap Fóti Péter Vietnam

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents