Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

Rciü& |\ .)53Ü 1 H 8.20 Zenekari muzsika 9.00 Arcok, munka közben 9.1$ Könnyűzene 10.05 Női logika 10.25 Bellini operáiból 11.30 A Szabó csalid 12.30 Tinczene 13.15 Néió zene 13.15 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 Szabó Csilla zongorázik 14.30 Nőkről — nőknek 15.20 Világ színház; Shakespeare 16.15 Bartók: Mandarin. Szvit 16.30 Negyedszázad távlatából 16.45 A Dráva-szög magyar népzenéje 17.20 Operarészletek 16.00 Irodalmi rejtvényműsor 19.50 Magyarország—Cseh­szlovákia labdarúgó VB- selejtező közvetítése Marseille-böl 22.15 Az arab keleti fronton 22.25 Zeneművészeink reflek­torfényben 23.05 Legkedvesebb verseim 0.10 Virágénekek PETŐFI 6.05 Fúvószene 8.15 Könnyűzenei híradó 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Kamarazene 12.20 Schubert: C-dúr fantázia 12.40 Falurádió 13.05 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 Nótacsokor 19.00 Scarlatti-szonáták 19.25 Olvasás és szabad idő. Kiport 19.40 A Dalmour-együttes fel­vételei 20.28 Zenekari muzsika 21.05 Világgazdasági figyelő 21.25 Zenekari operarészletek 22.00 Ciandhi. Összeállítás 23.10 Eszuádzene vGYAR 9.00 Nemzetközi mezőgazdasági magazin 9.20 Zenét vendéglő. (NSZK zenés film) 10.05 Bihart Klára: Mi éa ők. (Tv-jaták) 11.25 Nemzetközi ifjúsági kaleidoszkóp 17.58 Hírek 18.05 Zenei figyelő 16.50 Esti mese 19.43 Tv-htradó 19.55 Magyarország—Cseh-^ Szlovákia VB-seleJtező közvetítése Marseille-ből 21.50 Tv-niradó POZSONYI 15.00 Nemzetközi kosárlabda ­mérkőzés 18.30 Mérföldkövek 19.00 Tv-hiradó 19.50 Háborús napló 20.05 Szerelem. (Játék két részben) 22.05 Tv-hiradó \m*\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 12-33) Az előadások kezdete: fél 6 és S órakor. Velem nem, asszonyom EGRI BRODY: ITelefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél fi és fél S órakor, síkertil-e hőseinknek meg­találniuk Afrikában titok­zatosan eltűnt barátjukat? EGRI BEKE: Egy ember az örökkévalóság­nak GYÖNGYÖSI PUSKIN: A bűntény majdnem sikerült GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ha hallod a harangokat HATVANI KOSSUTH: Minden évben újra \ Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Kendel es gyermekek részem fa. Sok eseményről számoltak be ezen a héten is olvasó­ink, levelezőink. A KIOSZ hatvani, helyi csoportjának taggyűléséről Szűcs Ferenc tájékoztatott bennünket. Megírta, hogy Pádár Sándor a helyi csoport vezetősége nevében számolt be az ered­ményekről. Az elmúlt fél év- évben jutalorrikirándulást szerveztek az aktívák részé­re, használati tárgyakat vá­sároltak a klubnak és 8 ta­got részesítettek szociális se­gélyben. Állandó szociális segélyt 14 idős kisiparosnak folyósítanak. Szerveznek a szakmai to­vábbképzés érdekében kő­műves, női szabó, szobafes­tő, villanyszerelő szakmai tanfolyamokat is. Mester­vizsgára 17 embert készítet­tek elő, s ha lesz elegendő jelentkező, 1970-ben ismét megszervezik az előkészítést. Gyöngyösről Verinszky Jó­zsef arról adott hírt. hogy a gyöngyösi üzletekben dol­gozó fiatalok részére igen nagy sikerrel rendeztek elő­adást a KISZ klubhelyisé­gében. „A fiatalság elleni fi­atalkori bűntettek és fiatal-, kori erkölcs elleni bűntet­tek, nevelési kérdések” cím­mel dr. Nagy-Kálózi Béla járásbíró tartott előadást. A klubhelyiség zsúfolásig megtelt, a főleg fiatalokból álló hallgatósággal. A vál­lalat KISZ-szervezete hatha­tós segítséget nyújtott az előadás megszervezésében. Hajdú-Bihar megyéből is kaptunk levelet a héten. Lakatos Julianna, a Nyír- acsád-Buzita-tanyai iskola gyermekeinek és tantestüle­tének nevében mondott kö­szönetét a Visontai Hőerőmű igazgatójának, „Gagarin.” és „Ságvári Endre’’ szocialista brigádjainak. A „Televíziót minden iskolának’’ mozgalom keretében a két brigád ve­zetője egy Sztár-tévét adott át a tanyai iskolának. Zbiská Vera Hevesveze- kényről az ifjúsági klub munkájáról írt. Alig múlt egy éve, hogy Hevesvezeké- nyen is megalakult az ifjú­sági klub. Eleinte nehezen ment a dolog, de most már eljutottak odáig, hogy a ta­gok külön meghívó nélkül, minden szombaton és vasár­nap megjelennek a klubfog­lalkozásokon. A vezetőség érdekes programról gondos­kodik, biztosítják, hogy min­denki jól szórakozzon. Gyak­ran rendeznek vetélkedőket. A második félévi munka­tervben a vetélkedőkön kí­vül különböző előadások, közös filmlátogatások, film­értékelések is szerepelnek. Megkezdődött az idén is a KISZ-oktatáis. Az első elő­adáson már szép számmal vettek részt a fiatalok, az oktatás vezetője Vágány Já­nos tanár. Az előadást sza­valatok és prózai részletek idézete tette érdekesebbé. Stépán Lászlóné Noszvaj község felszabadulási évfor­dulójáról számolt be. Novem­ber 30-án ünnepelték a köz­ség felszabadításának 25. évfordulóját. Ünnepi gyűlés volt, melyen a művelődési otthon, a KISZ és az úttö­rő irodalmi színpad adott színvonalas műsort. Az ün­nepi beszédet Pintér Zoltán vb-elnök mondotta. Meg­nyílt a fedszabadítási kiál­lítás, mely bőséges anyaggal mutatja be a község múlt­ját és fejlődését. Másnap ze­nés ébresztő volt és déle­lőtt a fiatalok versenyeire került sor. Felszabadulási vetélkedőt is rendeztek, me­lyen KISZ-esek és úttörők mérték össze ismereteiket. A Selypi Cukorgyárból Vrabecz Mátyás igazgatótól kaptunk levelet „Asszonyok — majdnem kínpadon” cím­mel írott cikkünkre. A gyár vezetői, az SZMT munkavé­delmi felügyelője és a cu­koripar munkavédelmi meg­bízottja együttesen értékelte a közlemény tartalmát. A cukorgyári munkára általá­ban jellemző, hogy állva vég­zendő munkafolyamatokból áll. A csomagolás ilyen for­máját alig egy éve kezdték kialakítani a gyárban. így az ehhez tartozó munkafázi­sok is újszerűek. A gyár ve­zetői tapasztalatcseréken vettek részt, tanulmányoz­ták, hogyan lehet tovább könnyíteni a munkát, keres­ték a lehetőséget, hogy dol­gozóiknak olyan munkafelté­telt teremtsenek, mely a munkavégzés terheit köny- nyiti és biztosítja a munka­helyi jó közérzetet. Ennek érdekében a cikk megjele­nésének időpontjától függet­lenül már megrendelték a szükséges therápiás munka­székeket. Már ez is bizo­nyítja, hogy törődtek a dol­gozókkal, nem kezelték mel­lékes kérdésként a panaszo­kat. Ügy érezzük — írja töb­bek között levelében —, sú­lyos bírálat az, hogy a dol­gozók számára „kínpad” len­ne ez a módszer. Az asszo­nyok szívesen dolgoznak ezen a munkahelyen, kere­seti lehetőségeik 7—800 fo­rinttal magasabbak, október­ben 2500 forint felett volt, s novemberben sem lett ke­vesebb. Természetesen rossz körülmények között nem ér­hettek volna el ilyen magas keresetet biztosító teljesít­ményt. Deg£2t a Legfelső !)b Bíróság Az utóbbi időben több, irányelvül szolgáló törvé­nyességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Két barát hatévi közös lot­tózás után 162 ezer forintot nyert. Amikor azonban osz­tozkodásra került volna a 6or, az a barát, aki a pénzt felvette, arra hivatkozva, hogy társa már 4 hónapja nem járult hozzá a szelvé­nyek vásárlásához, elutasi- totta. Ezeik után a hoppon maradt nyertes 81 ezer forint megfizetésére pert indított ellene. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a követke­zőképpen döntött: t — A hozzájárulási költsé­gek nem fizetése alapja le­hetett volna a közös játékra vonatkozó megállapodás fel­mondásának. De olyan eset­ben, amikor hat éve közösen lottóznak és állandó elszá­molási viszonyban vannak egymással, a hozzájárulás megfizetésének elmulasztása egymagában nem jár a tár­sas viszony megszűnésével. Egyébként is a felmondás­nak kifejezettnek és egyér­telműnek kell lennie. A ba­rát, aki a nyereményt fel­vette, felmondási jogával nem élt, ilyen szándékáról a közös társaságukhoz tarto­zóknak sem szólt, sőt, köve­telését számon tartotta és behajtani igyekezett. Mindez megerősíti, hogy játékközos- ségük nem szűnt meg, ezért csak a nyeremény fele illeti meg. Egy tanárt a házkezelő6ég lakbérpótlék fizetésére köte­lezett. A bérlő ezt kifogásol­ta, arra hivatkozva, hogy la­kásának egyik szobája nem fűthető. Fellebbezésének helyt adtak, de négy év múl­va — anélkül, hogy a lakás­ban időközben bármi válto­zás történt volna — a ház- kezelőség négy évre vissza­menőlegesen ismét lakbér- pótlékot rótt ki. Törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következő határoza­tot hozta: — A vonatkozó kormány­rendelet szerint csak az a helyiség minősül lakószobá­nak. amelyik fűthető, azaz bekötött füstcsatornája, vagy más helyiséggel közös fűtő­berendezése (falközi kályha stb.), illetve központi fűtése van. Téves az a felfogás, hogy az a helyiség is fűthe­tő, amely ugyan nincs be­kötve a füstcsatornába, de a bekötésnek — megfelelő át­alakítással — műszaki és tűzrendészeti lehetősége meg van. A bérlőnek csak joga. de nem kötelessége a lakás­ban kisebb átalakítási mun­kálatokat végezni. Ehhez egyébként a tulajdonos hoz­zájárulására, esetleg még az építésügyi hatóság engedé­lyére is szükség van, a költ­ségeket pedig neki kell visel­nie. Tehát az a körülmény, hogy a helyiségnek a füst- csatornába való bekötéséhez szükséges műszaki feltételek adottak, még nem biztosítja, hogy a szoba feltétlenül fűt­hető, mert az ehhez szüksé­ges egyéb feltételek hiányoz­hatnak. A szóban forgó ház­ban eredetileg központi fű­tést terveztek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy az égéster­mék elvezetésére szolgáló je­lenlegi kéményrendszer to­vábbi fűtőberendezés bekap­csolását elbírja-e. Az ehhez szükséges műszaki, tűzrendé­szeti, építésügyi hatósági Nagy Istvánná dömsödi parasztasszony arról híres a környéken, hogy művészi díszítésű tortákat készít a falusi lakodalmakra. Az idős parasztasszony kezei alól 25 év alatt több száz torta került ki, amelyeket saját elképzelései sze­rint díszít. A tortareceptjeit meg 30 évvel ezelőtt szakács- korában gyűjtötte össze. A díszes tortái nemcsak Dömsöd környékén, hanem Hollandiában és Amerikában is sikert arattak. Készül a grillás torta egy tassi lakodalmas házba. (MTI Foto; — Bereth Ferenc felv.) Pisztrángsütés A pisztráng csak melegen jó. Ha megette, veheti a má­sikat és sütheti. Lementem a tópartra, ki­vettem egyet a földbe ásott üvegek közül. A nedves föld­től néhány óra alatt teljesen lehűlt a bor. — Már ép­pen kérni akartam — szólt az öreg. — Közben jólesik né­hány kortyot meginni. Odatartotta a poharát, az­tán a tűz felé fordította. — Szép vö­rös. Tiszta is. Ivott egy keveset majd megkérdezte: — Milyen fajta? Biztos nem olcsó? — Kékfrankos. — Jó bor. Igaz, én nem na­gyon értek hozzá, inkább pálinkás voltam fiatalko­romban, de a gróf, akinél szolgáltam, az igazi szakértő volt. Néhány korty után még azt is megmondta, hogy mi­lyen évjáratú. Nem tudtam, hogy az öreg galaha. grófnál szolgált. Csendben üldögéltünk, néz­tük a hamvadó gallyakat. — Nála voltam, egészen a háború végéig. Akkor kiment valahová Nyugatra. Mondták is, hogy merre, de elfelej­tettem. En voltam a parádés kocsisa. rS/***>r*SSSSSSSSS/^S’SSSSSSSSSSSfSSS^SSSS/^SS/'SSSS/SS/SS/SS/SfSSSS/*y‘SSSSSSSSSSS/’SS/SSSSSS£/S/SSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSrSSSSSSSS* Sosem láttam még úgy halat sütni, ahogy az öreg. Amikor megtisztította a pisztrángokat, kivett egyet a tálból, megsózta, megpiprí- kázta, aztán felszúrta egy nyársra. A másik nyársra szalonnát tűzött. — A füstölt szalonna nem jó, csak a fehér — mondta. — De csak akkor, ha nem, avas. Megvárta, amíg a tűz el­lobbant s amikor mär csak a parázs izzott, fölé tartot­ta a nyársakat. — Lángon nem szabad süt­ni, mert akkor csak megfüs- tölődik, bekormozódik a hal. Keserű lesz az íze. Forgatta a halat és a sza­lonnát és amikor a szalonná­ból csöpögni kezdett a zsír, akkor a pisztráng fölé tar­totta. — Így az igazi, én csak így szeretem. Csak türelem kell hozzá. Nekem is adott két nyár­sat. — Arra vigyázzon, hogy állandóan forgassa a halat is, a szalonnát is. Szépen, egyenletesen, hogy a meleg minden oldalról érje őket. Néhány percig nézte ahogy csinálom, aztán bement a házba. Sötét volt már. fel­gyújtotta a villanyt. Kenye­ret hozott, néhány szeletet vágott. — Lassan lakik Így jól az ember, mart ha megsült egy hal. rögtön meg kell erűit. Üjra töltöttem, láttam, íz­lik az öregnek a bor. — Ej, fiatalember, nem volt könnyű sorsa akkor sen­kinek. Azt fogták rám, hogy deklasszált elem vagyok. Odamentem a fenyves alá, hoztam néhány darab galy- lyat. — El is mentem a faluból. A Tefunál voltam, ekkor ott még lovas kocsikkal is fuvaroztak. Most már biz­tosan nem. Pedig hát nagyon szép állatok a lovak. Nyár vége volt, az esték hamar lehűllek. Az öreg egy kabátot terített a hátára. — Vigyázzon, fiatalember, hogy meg ne fázzon. Bár igaz, hogy maga fiatal, más, mint én vagyok. — Bégen volt, igaz se volt — folytatta. — Aztán, mikor a feleségem meghalt, visszajöttem ide, a gazdaság­ba. Van kenyerem, ágyam, mi kell egy magamfajta em­bernek? Űjabb halat vett ki a tál­ból, felszúrta a nyársra, for­gatta a tűz fölött. — Már ne haragudjon, hogy megkérdezem, de mit jelent az, hogy deklasszált? Valahogy mindig restelltem kérdezősködni. Merthogy a fa­luban még mindig ezt mondják rólam. — Szórjon rá több sót — figyelmeztetett —, az hozza ki igazán az ízét. — Hát ilyenek a népek er­refelé — szólt még később. Nem rosszallóan, inkább csak úgy magának mondva. Forgatta a halat s Amikor megsült, felém nyújtotta. — Egye csak meg. En már nem végzek benne nagy pusztítást. Inkább csak kós­tolgatom, mert jobban es*k rá a bor. Kaposf Levente vizsgálatok és engedélyi' c nélkül újabb kályha a ké­ménybe be sem köthető. Nem várható el a bérlőtől, hogy a szükséges engedélye­ket a saját költségén maga szerezze be. és csak azért végeztessen a lakásban át­alakításokat, hogy annak alapján lakbérpótlék fizeté­sére legyen kötelezhető. A lakóhelyiség ' füthetőségénck biztosítása a bérbeadó köte­lessége. Nincs tehát akadá­lya annak, hogy a bérbeadó saját, költségén megfelelő fű­tőberendezést szereltessen fel, és a fűthetővé tétel idő­pontjától kezdve lakbérpó1 - lékot igényeljen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az illeté­kes államigazgatasi szervet új eljárásra kötelezte. Az egyik állami erdőgaz­daság erdésze és két alkal­mazottja elhatározta, hogy az erdőben összegyűlt fara- kásokat leltározzák és emiatt a helyszínen találkoznak. El­sőnek az erdész érkezett meg. és amíg várakozott, a bozót­ban rókát vett észre. Lekap­ta szolgálati vadászpuskáját és lőtt. A golyó azonban az éppen akkor odaérkező egyik gazdasági alkalmazott mell­kasába fúródott és nyomban megölte. Az erdészt — fog­lalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés mi­att — 10 hónapi felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítél­ték. Ilyen előzmények után az SZTK megyei igazgatósá­ga az özvegynek kifizetett temetkezési segély, valamint a havi 500 forint özvegyi nyugdíj 8 évi átalányössze­gének visszafizetéséért fize­tési meghagyást bocsátott ki az erdőgazdaság ellen. Ennek hatályon kívül helyezéséért a gazdaság pert indított. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a követke­ző indokolással utasította el a keresetet: — Az elhunyt munkavi­szonyából folyó kötelezettsé­gét akarta teljesíteni, és így a szerencsétlenség üzemi balesetnek minősül. Az Or­szágos Erdészeti Főigazgató­ság vezetőjének utasítása szerint a szolgálati lőfegy­vert csak akkor szabad el­sütni, ha az illető a vadat felismerte, a környező terü­letet beláthatta, és lövése sem személyben, sem tárgy­ban ltárt nem okozhat. Az érdész azonban a szolgálati szabályzatnak ezeket a ren­delkezéseit figyelmen kívül hagyta. Minthogy a. h<3lálos baleset a gazdaság alkalma­zottjának: az erdésznek mu­lasztása miatt következett be, az SZTK kiadásait a gazda­ság köteles megtéríteni. Egy háromszobás lakásban kettős társbérlet volt. Két külön bejáratú, de egymás­ba nyíló szobában egy élet­társi viszonyban álló pár la­kott. a harmadikban egy há­romtagú család. A kétszobás bérletben lakó asszony meg­halt, élettársa engedélyt kért a tanácstól, hogy a lakást el­cserélhesse. Ugyanakkor a másik társbérlő igényt jelen­tett be az egyik szobára. A közigazgatósági hatóságok, majd az alsó fokú bíróságok ellentétes döntései után tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen határozott: — Az elhunyt asszony élettánsa a tanácsnál beje­lentette csereszándekát. Ilyen­kor á lakást hat hónapig mentesítik az igénybevétel alól. Kivétel az az eset, ha a lakásügyi hatóság a csere- szándék bejelentése előtt a társbérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrészt már igénybe vette és kiutalta. Ez azonban ezúttal nem történt meg, mert amikor az egyszo­bás lakás bérlőjének kérel­me a tanácshoz érkezett, a kétszobás lakrész egyik szo­bája sem igénybe véve, sem kiutalva még nem volt Mindezekből következik, hogy az elhunyt élettársá­nak meg kell hagynia a le­hetőséget a lakás eloserélé- 6éhez. Hajdú Endre 1969, december X, szerűik

Next

/
Thumbnails
Contents