Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

Reklám

\ OSSUTH

8.20 E. Gilclsz zon&oróxik.

9.09 Könnyűzenei híradó.

9.39 Moraj a föld alól. Kegényismertetés.

10.05 Kodály: Székelyfonó.

Egyfelv. daljáték,

11.21 Hlousek: Ünnepi zene. .11.30 A Szabó család.

12.30 Tánczene.

13.15 Népi zene.

13.45 Nőkről — nőknek.

14.15 Bach: Hat kis prelúdium

14.30 Aki meghalt a gyermekei számára.

15.10 Gluck-áriák.

15.30 Diákszemmel a jövő iskolája.

16.06 Kóruspódium.

16.17 Gazdasági információk.

16.38 Népdalgyűjtő-úton,

17.20 Operettrészletek.

17.38 12 hónap története.

18.03 Sugár: Metamorphosis.

18.20 Tánczene.

19.25 Budapest 1969—70-ben.

19.55 Backhaus lemezeiből.

20.27 Népi zene.

2J.09 Visszhang.

21.39 Beszélgessünk zenéről!

22.15 A négyarcú Japán.

22.25 A dzsessz világa.

23.15 Vokális zene.

0.10 Filmzene.

PETŐFI

8.05 Operettrészletek.

8.45 Moszkvai beszélgetés.

9.00 Ezeregy délelőtt.

12.00 Néptöalok.

12.20 Operafinálé.

12.49 Két szimfónia.

Kettőtől — hatig ...

18.10 Távirat karácsony éjjelén.

19.00 Keringőritmusban.

19.14 Hangverseny a stúdióban.

20.28 Szunyoghy miatyánkja. Kádiójáték.

21.25 Népi zene.

21.45 Színházi jegyzetek.

22.00 Negyedszázad magyar zenéje.

23.10 Könnyűzene.

\ ci VT A ti

9.00 Boldog új évet, Rüdinger úr! (Tv-játék.)

9.55 Évezredekig a tenger mélyén.

10.20 Hűtlen asszonyok. (Olasz film.)

18.05 Miről ír a világsajtó?

18.25 Show-hivatal.

19.15 Esti mese.

19.25 Interjú Németh Károllyal, a budapesti pártbizottság első titkárával.

20.00 Tv-híradó.

20.20 Kockázat ... 11. A árulás.

21.25 Beszélgetés Kun Zsuzsával.

21.35 Tudósklub.

22.15 Tv-híradó.

POZSONYI

38.30 A kassal stúdió műsora.

19.00 és 22.25 Tv-híradó.

19.50 Háborús napló.

20.05 Ronald Bull királynő. (Angol tv-film.)

\Fihn 1

EGRI VÖRÖS CSILLAGi (Telefon: 22-33)

Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. „

A nagy korallzátony EGRI BRODY:

(Telefon: 14-07)

Az előadások kezdete: fél és fél 8 órakor.

Vigyázat, hekus i EGRI BÉKE:

Ádámnak hívták GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Mint a bagoly nappal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Tanár úrnak szeretettel HATVANI KOSSUTH:

Vadállatok a fedélzeten

ÜGYELET

«

Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is.

Ifir<le$seii a

Att rmrTm

Mikroszkópok gyártósoron — Forradalom a híradástechnikában és a huzalgyártásban— Megsokszorozódott a munkatermelékenység

AZ NDK FENNÁLLÁSÁNAK 20. évfordulója alkalmából számos olyan jelentős automatizálási objektumot helyeztek üzembe, amelyek lehetővé teszik a munkatermelékenység átlagosan 50 százalékos növelését és biztosítják a felhasznált beruházási eszközök gyors megtérülését. A sok ilyen objektum közül említünk meg néhányat.

Nagy tempóban ' halad előre az automatizálás a „Fritz Heckert” Szerszámgépkombinátban, Karl-Marx-Stadt- ban. Itt üzembe helyeztek egy numerikus központot a hasábos alkatrészek számára és bevezették a konzolos marógépek folyamrendszerű szerelését. Az elektrotechnika-elektronika iparággal való együttműködés eredményeként sikeresen le tudták zárni a komplex automatizálás első szakaszát a szerszámgépek szerelésénél.

Az esztergagépek fejlesztésében tett nagy lépést előre az egyik magdeburgi gépgyár. A gyár az építőszek- rény-elv szerint kifejlesztett és numerikusán vezérelt esztergákat gyárt, amelyek iránt sok országban nagy a kereslet. Az üzem több mint ezer alkalmazottja közül nyolcszázötvenen készültek fel továbbképző tanfolyamok keretében az

automata-gyártósor kezelésére.

A VILÁGHÍRŰ JÉNAI

Carl Zeiss Művekben a tudományos készülékek előállítása terén úttörő teljesítményt hajtott végre: a 22 ezer dolgozót foglalkoztató üzem mikroszkópok gyártására automatikus-ütemes termelésű gyártósort helyezett üzembe.

A tudományos műszaki forradalom növekvő információs igényeit elégiti ki az új gyártóvonal az arnstad- ti Híradástechnikai Művekben. Itt híradástechnikai szerelési részegységeket

gyártanak, amelyekre az automata telefonközpontokban van szükség.

A BERLINI KÄBELKOM- BINATBAN teljesen automatikus présberendezést adtak át az alumíniumhuzalok gyártására. Ez a berendezés fokozatmentesen készít alumíniumtömbökből huzalokat, amelyet tekercselve szállítanak az Erősáramú Kábelgyárba. Az új présberendezés a huzalgyártásban az automatizáltsági fokot 10 százalékról 82 százalékra növeli. Az automatizálás eredményeképpen 300 százalékkal nőtt az üzemben a munkatermelékenység.

Csúcsteljesítmény az automatikus gyártóvonal a Senftenberg közelében levő

hosenai könnyű-fémszerke- zeti kombinátban is. A hagyományos szerkesztésmóddal szemben egyharmadára csökkent a tervezéstől az üzembe vételig szükséges idő. Az új gyártósor lehetővé teszi, hogy rövid időn belül — 1967-hez viszonyítva — több mint a 11-szeresére nőjön a könnyű fémszerkezetes építésmód alkalmazása az NDK-ban.

ÚJ SZAKASZ ZÁRULT LE a polimerizáció átfogó automatizálásával az ötezer dolgozót foglalkoztató schwar- zai „Wilhelm Pieck” szintetikus műszálgyár dederon- üzemében. A szintetikus műszálgyár ezzel példát mutat az egész iparágnak.

Új textilipari kombinátot helyeztek üzembe a posztókikészítés városában, Cott- busban. Ebben a kombinátban nagy körkötőgépeken szintetikus műszálakból újszerű szöveteket gyártanak, amelyekből modern kosztümöket, valamint férfiöltönyöket készítenek.

Az NDK új automatizált üzemeinek tervezésénél és felépítésénél olyan magas műszaki és technikai követelményeket valósítottak meg, amelyek sok esetben nemcsak elérik, hanem egyes iparágakban meg is határozzák a világszínvonalat.

(g—i)

(Répássy István felvétele: 4 pont.) PORTRÉ

A héten Is érkezett levél a megye minden részéből a dolgozókat érdeklő problémákról, jogi kérdésekről, eseményekről. Néhányat csokorba gyűjtöttünk, olvasóinknak arról, mi volt az újság az elmúlt héten megyénkben, illetve olvasóink, levelezőink mit tartottak megírásra méltónak.

Petőfibánfáról Tóth Pálitól kaptunk a héten levelet. Nagyon szép ünnepségre gyűltünk össze a petőfibá- nyai kultúrotthonban a Nóvum helyiségében. Közel 180 embert hívtak meg erre az ünnepségre, mely már lassan hagyományossá válik a lakótelepen. Évente egyszer ösz- szegyűlnek a véradók, és azok, akik az életmentő vért kaptán, hogy baráti beszélgetésen megismerkedjenek egymással. A találkozót a vöröskereszt szervezi, s a szakszervezet nyújt hozzá segítséget, hogy a találkozó résztvevőit meg is vendégelhessék. Az ünnepi beszédet a véradás jelentőségének méltatását Gömöri István a gépüzem vezetője vállalta magára, ö köszönte meg a gyógyult betegek nevében azt a mérhetetlen segítséget, amit az önkéntes véradók nyújtanak embertársaiknak. Ezek után könyvjutalmat adtak át, hogy ezzel is kifejezzék elismerésüket azoknak, akik már több mint tízszer adtak vért. A véradók és vért kapók a késő esti órákig beszélgettek egymással a fehér asztalok mellett. Valamennyien reméljük, — írja, hogy a napokra tervezett véradás ismét olyan jól sikerül mint eddig.

Mi is őszinte szeretettel üdvözöljük a petőfibányai véradókat, akiknek nemes tette már sok ember életét mentette meg.

Kimecz Istvánné, az egeresein bányatelepi iskola igazgatónője egy kéréssel fordult a szerkesztőséghez, s mi ennek a kérésnek szívesen teszünk eleget — íme a levélből:

„Nevelőtestületünk, és tanulóink számára nagy élményt és örömet jelentett, hogy a televíziót az iskolának akció keretében a rendőrség dolgozói ránk gondoltak. A rendőrség emberei nemcsak nyugalmunk, biztonságún!; felett őrködnek, segítettek abban is, hogy oktató-nevelő munkánk még hatásosabbá váljon. A mi iskolánkban öt község gyermekei tanulnak. 5 község gyermekeinek számára lesz könnyebb és érdekesebb a tanulás.

Ha módunkban állna, an akció minden résztvevője nek meieg kézfogással köszönnénk meg a segítséget — így csak levélben próbáljuk.”

A mozgalom egyre tere- bélyesebb lesz a medvénkben, alig van olyan vállalat, intézmény, melynek dolgozói rie kezdeményeznének gyűjtési, hogy egy-egy iskolának tv-t vásároljanak. Erről értesített bennünket az OTP gyöngyösi fiókjának „Mátra" szocialista brigádja is. A fiók dolgozói a brigád kezdeményezésére eddig 4700 forintot gyűjtöttek össze.

Akadtak heti postánkban panaszos levelek is. Pári Tamás a gyöngyösi Élmunkás utca lakóinak nevében panaszkodik. Az Elmunkás utcában épült fel a Thorez Külfejtéses Bányaüzem lakóházainak egyike. A lakásátadással is hónapokat késett az építőipar, — mint rendesen — de a lakások átadása után is maradt még gondjuk az új lakástulajdonosoknak. A központi fűtés nem működik, a kazánok leszállítása és beszerelése késik. Igaz, hogy a vállalat kisegítette melegítőkkel a lakókat, de ez nem bizonyul teljes megoldásnak. A rendelkezésre álló két darab ezer wattos melegítővel nem lehet a kellő szobahőmérsékletet biztosítani, s ahol kisgyermekek vannak, ott bizony ez nagy gond. Jogosan kérdezik a Jószerencsét utca 24. és az Elmunkás utca 34. számú házak lakói, miért nem lehet már egyszer úgy befejezni az építkezést, hogy átadás után ne legyenek problémák.

Tudjuk, hogy a kazánok szállítása késett, objektív okok is nehezítették az építők munkáját, mégis, az esztendő vége felé, amikor félig-meddig elégedetten nyugtázzák az éves eredményeket az építőiparban, jó lenne, ha figyelembe vennék az új lakástulajdonosok sokszor igen jogos háborgását és panaszát, hogy a következő évben kevesebb legyen az üröm az új lakástulajdonosok örömében.

Dr. Pásztor .Emil, sok egri nevében írta meg levelét, „Hogy Eger mennyire nem

igazi fürdőváros, azt szomorúan tapasztaltam vasárnap is — írja levelében. — Szeretek úszni minden, évszak- j

ban. Minthogy azonban a strandfürdő meleg medencéje egyre többször hideg vízzel várja a téli fürdőző- ket, gondoltam egyszer kipróbálom a fedett uszodát. Zárt ajtókra találtam. Vasárnap, mikor az egész heti munka után a legjobban ráérnek az emberek, a fedett uszoda a közönség számára zárva van.

Ezután a szomszédban levő fürdőbe mentem. A gőzfürdő pénztáránál akartam jegyet váltani a strandfürdőbe, de itt sem volt szerencsém. Kérdésemre, hogy van-e meleg víz, azt a választ kaptam: nincs, és

egyelőre nem is tudják megmondani, milyen napokon lesz. Utolsó lehetőségként a gőzfürdőbe kértem jegyet, de a válasz az volt, hogy meleg ott sincs, csak legfeljebb zuhanyozásra alkalmas langyos víz.

Vajon hová folyik el Eger híres meleg vize, ha a fürdőben is „hiánycikk”? Lehet, hogy sokat elvon a reumakórház, de úgy gondolom, az egészséges embereknek is juttatni kellene belőle.

(Fejér István felvétele: 4 pont.)

■'hjet

SliSlMUZitf**

De oda vannak... de oda vannak: szeszmúzeum nyílik Észtországban. Most. És még ezt csodálkozva meg is írják a lapok. Bezzeg arról nevi írnak., hogy nálunk már régen van szeszmúzeum sőt nálunk minden valamire való városban és községben van ilyen szesz-kult\irális intézmény, amely egyetlen helyen, jól áttekinthető módon mutalja be a szeszt, mint olyat, s az olyat, aki mint szeszmúze_ ológus járul hozzá eme intézmény fenntartásához.

Itt van például a 4567-es számú „Verd az anyját meg a lányát és idd el a másik pálinkáját” nevezetű Skanzen, amelyet a múzeumlátogatók csak „Azanyja” talponállónak becéznek. Már ez a meghitt és bensőséges elnevezés is igazolja, hogy itt nem ájuldozó sznobok, legfeljebb a gyönyörűségtől tántorgó snapszerek teszik tiszteletüket a múzeum nagy eszméje, sőt eszméletlensége előtt Aki itt belép azonnal észreveszi a nagy szagértelemmel elrendezett tárókat, amelyek a még oly tájékomtUmak gsámara n«

köznyelvi értelemben dadogják el: szeszmúzeum ez, pontosabban ez múzehuk...**

Balra fenn égetett italok sorakoznak, balra lent leégett m úzeumisták, elöl egy hatalmas vitrinben a bor és a viz ősi keresztelői áldozatát mutatják be e keresztelésben jártas tudományos asszisztensek, míg a vitrin előtt támaszkodó figurák —■ mintha éltek volna egykor — azt példázzák, hogy a legvizesebb bortól is be lehet rúgni, mert semmi a minőség, minden a. mennyiség. Jobb oldalt lent, a fal melletti polcon sorba rojtos könyökök Helyezkednek el, látszik, hogy hozzáértő, szakavatott kéz nyúlik ki belőlük, s a kezek végén ujjak, az ujjakban poharak, a poharakban szeszek. A laikus előtt is nyilvánvaló tehát, hogy a I omo snapszienzisz a talpánál kezdődik és egy pohárban végződik. Ami közötte van, az a tartály.

Középen, egészeit középen és egészen lent annak szemlélte ö bemutatása folyik, hogy az ember egykor teljesen-. lejött a fáról és a magasból, teljesen le a föld színére. Illetőleg, hogy nem lejött, hanem leitta magát a sárga kőig. És egyben annak is bemutatója folyik, hogy az ember, ha homo snapszienzisz- nek vallja magát, fél liter rummal is megbirkózik, s ha a rumot beveszi, az ugyan a lábáról leveszi, de a térd és a könyökhajlat továbbra is alkalmas a csúszásra, mászásra. Ebből is kiviláglik, hogy az ember is állati származású, közös őse lehet a homo snap- szienzisznek a csúszómászókkal.

Ebben a múzeumban nincs szükség magnetofonra, mert az be van építve a kiállított emberhez hasonló tárgyakba. Csak ezek a tárgyak nem tranzisztorral és diódával, legfeljebb diópálinkával működnek.

Megmondom őszintén, mikor elolvastam a hírt erről az észtországi szeszmúzeumról nagyon mérges lettem: miért kell nekünk hasra esnünk a. külföldi előtt? S miért akkor, amikor ami előtt hasra estünk az már nálunk is van, olyannyira van, hogy aki ott belép, dehogyis hagy fel minden reménnyel, s ki onnan kilép. hasra esik magától is, anélkül, hogy hallott volna e távoli szeszmúzeum híréről.

(egri)

1969. december 17., szerda