Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-17 / 292. szám
iS .. ". ' s : - .; 'V S3- a bank gyakorlata Interjú Pulai Miklóssal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével Gerincet miért nem ? — A” bank vezetői hogyan értékelik a kiskereskedelmi forgalom alakulását, a lakosság ellátását és az ösztönzők hatását? — A kiskereskedelmi forgalom 1968-ban hét százalékkal, az idén mintegy tíz százalékkal növekedett. Eny- nyivel több árut vásároltunk. Ehhez hasonló ütemű fejlődés az elmúlt tíz évben csak 1967-ben volt. A forgalom növekedését á lakosság pénzbevételeinek emelkedése, a bérek növelése, a kifizetett nyereségrészesedés, a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének növekedése tette lehetővé. A nagyobb vásárlóerőnek megfelelően a kereskedelem általában kielégítő árualappal rendelkezett, de ellátási nehézségek is jelentkeztek. Választékban és mennyiségben is volt fennakadás ruházati cikkekből és tartós fogyasztási cikkekből. A fogyasztási cikkeket gyártó ipar fejlődése nem tartott lépést a kereslet növekedésével. Ugyanakkor az export ezekből a cikkekből erőteljesen nőtt, s az import a szükségesnél és az indokoltnál kevesebb volt. A növekvő forgalomhoz képest a kereskedelmi készleteknek sem választéka, sem rríeny- nyisége nem kielégítő. A közgazdasági szabályozók az elmúlt időszakban nem ösztönözték eléggé a lakosság jobb ellátását — Mi a feltétele annak, hogy a szabályozók jobban érvényesüljenek? — Mindenekelőtt az, hogy a kínálat valamelyest meghaladja a keresletet Ha továbbra is többet akarunk vásárolni és fogyasztani, akkor többet kell termelnünk, növelni kell a termelékenységet, feltétlenül szükséges ä' hatékonyság fokozása. Ahhoz, hogy a kereslet-kínálat egyensúlyát javítsuk, a lakosságnak több árut kell juttatni,, mely megköveteli, hogy itthon azt termeljük és külföldről azt hozzuk be, amire a lakosságnak szüksége van, és ennek megfelelően hassanak a gazdasági ösztönzők is. — A kormány legutóbb hitelpolitikai irányelvekkel foglalkozott. Véleménye szerint a hitelpolitikai irányelveket kiegészítették, vagy alapvetően megváltoztatták? — Az 1969. január 1-én életbeléptetett hitelpolitikai irányelvek meghatározatlan időre szólnak, s azok lényegében 1970-re is érvényesek. Alapvető változtatásról tehát nincs szó, a kormány a szükséges kiegészítésekről és módosításokról hozott határozatot. Az intézkedések célja a belkereskedelem vonatkozásában az, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az idén lecsökkent készletek optimális mértékű emelkedéséhez, segítsék elő a lakosság jobb uSftllátását, biztosítsák a , kínaiét és a vásárlóerő egyensúlyát. A lakosság jobb uvucllátását, a nagyobb választékot segíti elő az az intézkedés, bogy a belkereskedelmi vállalatok az 1970. évi fejlesztési nyereségrész tíz százalékát, a szövetkezetek pedig 15 százalékát, a befizetendő adó terhére, közvetlenül forgóalapként használhatják fel, ha készleteiket növelik. A Magyar Nemzeti Bank mái’ ez év második felétől kedvezményes hitelekkel segítette az állami és a szövetkezeti kereskedelmet. A hitelképes kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek megkötöttség nélkül kaphatnak rövid lejáratú forgóeszköz- hitelt. Ezt a kedvezményt 1970-ben egyes nagykereskedelmi szakmákra is kiterjesztik. — Milyen célokra folyósít a bank kedvezményes hitelt? — Ismeretes, hogy a kö- zületek és a vállalatok sokkal több beruházást szeretnének megvalósítani, mint amennyire kivitelezői kapacitás és anyag van. A beruházási piacot eddig .is feszültség jellemezte. Éppen ezért a piac egyensúlya és a lakosság ellátása érdekében nem volna helyes a beruházási piacra még több vásárlóerőt engedni. Az 1970. évi összes hitel összege az ideihez hasonló lesz. A preferált, vagyis a kedvezményes hitelezés gyakorlata azonos az ideivel, de a kedvezményes hitelezést kiterjesztik például azokra a vállalatokra, amelyek a lakosság jobb ellátására vasműszaki cikkeket akarnak gyártani, vagy szolgáltatásokat kívánnak bevezetni, bővíteni. A szolgáltató vállalatok nemcsak kedvezményes hosszú lejáratú hitelben részesülnek, hanem indokolt esetben adó- és egyéb kedvezményekkel hitelképességüket is fokozzák. Kedvezményes hiteleket kap 1970-ben az építőipar, az építőanyag-ipar és azok a vállalatok, amelyek különféle berendezéseket és szerelvényeket szállítanak az építőiparnak. Befejezésül a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a lakosság jobb áruellátása nemcsak a kereskedelem dolgozóitól függ, hanem az ipari, a mezőgazdasági termeléstől, az export—import alakulásától, a beruházások és a fogyasztás arányától is. Szükséges, hogy a lakosság 1970. évi ellátására az ipari és kereskedelmi vállalatok az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak, aktívabban kell befolyásolni a vállalati döntéseket. A központi intézkedések, a szabályozók finomítása és módosítása csak a feltételeket teremti meg, hogy a lakosság ellátása javuljon. De a hiányosságok megszüntetéséhez a termelő és a kereskedelmi vállalatok jobb munkájára is feltétlenül szükség van. F. L. Évzárás a Mátraaljai Szénbányáknál Fiatal mérnökök tapasztalatcseréi e (Tóth Lajos tudósítónktól): A Mátraalji Szénbányák igazgatója értékelte a vállalat 1969. évi eredményeit. Közölte, hogy az évi nyereség összege azonos a tavalyival. Ezután a nyereség felosztásának új elveiről beszélt, hangsúlyozva, hogy a felosztásnál figyelembe veszik a vállalatinál eltöltött szolgálati évek számát. A továbbiakban az üzem 1970. évi tervfeladatairól tájékoztatta az osztályvezetőket. ★ Kedden délelőtt a vállalat fiatal mérnökei tartottak tapasztalatcserét. Az ifjú szakemberek megvitatták a vállalati fektdatok hatékonyabb teljesítésének részkérdéseit. Jubilál a MÉK Húsz éve, hogy a zöldség- gyümölcs kereskedelem állami, illetve szövetkezeti kézbe került megyénkben is. Felkerestük Patkó Józsefet, a Heves megyei MÉK igazgatóját, hogy az elmúlt évtizedek ^folyamán milyen fejlődésről adhat számot az értékesítő központ, s az utóbbi években miképpen változott, alakult a tevékenysége. — 1949 óta hosszú utat tettek még a mezőgazd asági termékek felvásárlására, forgalmazására létrehozott értékesítő központok.Megyénkben évente a MÉK mintegy négyezer vagon árut vásárol fel. Igyekszünk biztosítani a lakosság folyamatos, zökkenőmentes ellátását. Az idei télen is 600 vagon árut tárolunk, így maradéktalanul ki tudjuk elégíteni az igényeket burgonyából, almából, fejeskáposztából, leveleszöldségből. — Fejlődött-e az üzlethálózat? — Az elmúlt két évben megélénkült a kereskedelmi tevékenységünk is. Ezt bizonyítja, hogy boltjaink száma ez alatt az idő alatt 25- ről 80-ra emelkedett, s ezzel arányosan nőtt a forgalmúnk. Naigy gondot fordítunk a falusi lakosság jobb ellátására is, ezért úgynevezett házibolt hálózatunk is fejlődött. Ilyen boltjaink működnek például Komlón, Poroszlón, Bekoicén, Balatonban, s még jó néhány helyen. A háziasszonyok az utóbbi időben azt is észrevehettek, hogy boltjainkban bővítjük a cikkek körét, a zöldségen, gyümölcsön kívül baromfit, tojást, gombát, sőt palackoMeghökkenve olvastam, hogy negyven orvoskutató, a jövő orvostudományában rejlő kérdésekre keresvén választ, megállapította, hogy húsz esztendő múlva az agy és a hátgerinc kivételével minden emberi testrész pótolható lesz átültetés útján. Az első gondolatom kissé kaján volt: minden? No ... no! — majd félretéve a kajánkodást töprengeni kezdtem. Szóval az agy és a gerinc kivételével! Megint a gerinc. Amely- lyel annyi baj volt és van az emberiség, sőt, a kisem- beriség, de néha bizony a nagy ember-iség történetében is. Mert lám, majdan, aki hazát cserél, szívet is cserélhet, akinek rossz lesz a mája, szomszédai határozott kérésére beutalható lesz — hatóságilag is, mint az alkoholisták — májátültetésre. Akinek a gyomra nem tud bevenni sok mindent, az is reménykedhet: ha gyáva. zott italokat is árusítanak. Mindezek ellenére elmondhatjuk, hogy ellátás tevékenységünk nem mindig pozitív. időnként egyes árukból hiány van, másrészt nem sokat léptünk előre a félig konyhakész áruk forgalmazásában sem, annak ellenére, hogy van irántuk érdeklődés. — A MÉK csupán a megyét látja el? — Nem. Heves megye hagyományos zöldség-gyümölcs termelő megye, így részt vállal más megyék ellátásában, sőt exportál is. A megyei MÉK évente mintegy 300—400 vagon árut szállít a fővárosba, segít a szomszédos ipari megyék ellátásában, Miskolcon ás Ózdon például saját bolttal rendelkezik. Ezenkívül megyénkből mintegy 2000—2500 vagon zöldség, gyümölcs kerül évente külföldi országokba. Az exportnál értékesítő központunk termelés-szervezési, árufeldodgozási és előhűtási feladatokat vállal. Tudvalevő ugyanis, hogy foként a nyugati országokba csak előhűtött árut lehet küldeni, ezért rendkívül hasznos megyénk két korszerű hűtőháza. —Miként változott az üzletpolitika az új gazdaságirányítási rendszerben? — A MEK üzletpolitikája, árpolitikája mindig a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. Ennél fogva is alapvető, hogy a MÉK, valamint a termelők kapcsolata miképpen alakul. Jelenleg az értékesítő központ vállalati jellegű szövetkezeti 6zerv és tiszta feleslegét nem oszthathogy szóra nyíljon a szája, kicserélik a gyomrát. Nyelv és fül, szem és kéz és láb és orr, belső és külső testrészek egyaránt, c sereberél- hetök lesznek majd húsz esztendő múlva — az agy és a gerinc kivételével. Az agy rendben van. Az agyat értem, Kellemetlenül bonyolult szerszám, gondolkodik és nincs olyan ember, aki vállalná valaha is. hogy ő a más agyával gondolkodik. Az agy cseréje a személyiség cseréjének, a megalkuvásnak nyílt és nyilvánvaló elismerése lenne. A gerincet azonban nem értem! Azt mién nem lehet majd cserélni? Pedig esküszöm, nagyon sok esetben ez lenne a legfontosabb átültetés. Gerinctelen embereknek gerincet adni. Éppen ez nem megy, húsz év múlva sem. Lehet, hogy ez nem is az orvostudomány kérdése? (OU ■ ■ .6) ja fel tagjai között. Ennek ellenére igyekeztünk és igyekszünk a termelő gazdaságoknak bizonyos juttatásokat biztosítani, mint gép kölcsönzés, szaktanácsadás. Az új irányítási rendszerben továbbra is fennmaradt a termékértékesítési szerződéses rendszer. A MÉK igyekezett a régebbi sablonokat a szerződéskötéseknél megszüntetni. a helyi sajátos' súgókat figyelembe venni Mindezek ellenére nem tartjuk kielégítőnek a termelő- szövetkezetek érdekeltségét n vállalat jövedelmezőségében. A szövetkezetek sem érzik magukénak a megyei értékesítő központot, annak ellenére, hogy a MÉK választóit vezetődnék mintegy 70—89 százaléka termelőszövetkezeti vezető. ■— A jelenlegi helyzet tehát nem kielégítő. Hogyan lehetne tovább lépni? — A MÉK vezetősége azon dolgozik, hogy a jövőben a központ a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek vállalata, vagy szövetkezete legyen. így lehetővé válna, hogy a tiszta felesleg felhasználása kedvező legyen a termelő gazdasagoknak, de a lakosságnak is. A továbbiakban is fontos szerepe lenne a termékértékesítési szerződésnek, de a MÉK megvásárolna minden olyan — a szabadforgalma- zás körébe tartozó terméket —, amelyre eladási lehetőség kínálkozna. — Milyen elgondolások vaunak a jövőre nézve? — Előkészítés alatt áií egy tsz — fogyasztási szövetkezet —. MÉK közös vállalkozás, melynek tervei között szerepel a megye három városában egy-egy reprezentatív mezőgazdasági mintabolt létesítése. Foglalkoztunk egy közös borpalackozó építésének gondolatával is. amelyik a mátraalji termelőszövetkezetek borait palac- Icozná. Már a jövő évben megkezdjük a gyógynövények és erdei melléktermékek felvásárlását és szárítását. Ahol még nincs kellően megoldva a zöldség-gyümölcs ellátás, ott a termelőszövetkezetekkel. vagy a fogyasztási szövetkezetekkel közős boltokat szeretnénk nyitni. — Mit vár a jövő évtől? — Bízunk abban, hogy az 1970-es év, a korszerűsítés éve lesz és úgy gondoljuk, hogy a MÉK a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek közös vállalkozásaként véglegesen a megillető helyére kerül a mező- gazdasági termékek forgalmazásában. Kaposí Levente 1969, ífeeemb«* 17.ä szerda A Lőrinci Ülőbútor KTSZ bemutatója: alacsony, térelválasztó ülőgarnitúra virágtartó résszel. (MTI Foto: — Kácsor László felv.) A marhához bor is kell DECEMBER ELEJÉN későn van még a korán reggel is. így, hajnali hét óra tájban pedig még didergő csend ül a házakra. Csípős szél'fújt a Duna felől. A part köveit hideg hullámok csapkodták. Azért igyekeztek úgy a marhákkal, hogy elsőnek érkezzenek. Szerettek volna minél előbb visszamenni. A hatalmas Skoda ott áll a mázsaház közvetlen szomszédságában. Szinte fújtatott a hosszú út után. Egy irammal tették meg a közel száz kilométert. Az átvevők a kis szobában húst sütöttek. — Honnan jöttek? — kérdezte egyikük, amikor az öreg Szabó illendően rájuk köszönt. — Gyöngyösről. — Jó korán kelhettek. — Igyekeztünk. — Megvárják, ugye, amíg megreggelizünk? — Tessék csak nyugodtan. Aki a tűzhelyre tett tepsi körül foglalatoskodott, most félig visszafordult. — Azt mondta, hogy Gyöngyösről jöttek? * — Onnan, persze, hogy onnan. Azt mondta a íőagro- Wómusunk. hogy tegnap ide liafonált a szaktársaknak. már tudnak az érkezésünkről. És hogy azt mondták, itt legyünk reggel hétre. Hát ezért igyekeztünk. — Szóval: Gyöngyösről. Jó bor terem arra. Nagyon jó. AZ ÖREG SZABÓBAN megállt a lélegzet egy kis időre. Kezdett rosszat sejteni. Nem szerette, ha átvétel előtt a bort emlegették az átvevők. — Látja, mi meg sertéshúst sütünk. Itt vettük az üzletben. Karaj. Egy kis piros paprika rajta, egy kis erős bors. aztán jó sok hagyma melléje, a végén pedig egy kis szerecsendió. No, milyen az illata? — Felséges. — Meghiszem azt. Jól fog esni. Hátha még akadna utána egy pohárka jó borocska. Kívánja ez a bort, mondani sem kell. Maguk meg Gyöngyösről jöttek, azt mondta? — Onnan. Gyöngyösről jöttünk. — Nem azért, de egy kis demlzson bort csak hoztak útravalónak? Csak úgy, szomjúság ellen. Igaz? — Bár hoztunk volna % tőlem az orvos elparancsolta, a Jóskának meg nem szabad, mert ő vezet. így aztán csak jaffát iszunk útközben. — Ahá, értem. Szóval az orvos eltiltotta a bort. A csuda vigye az ilyen orvosokat. Ezért nem jut most nekünk ez után a sült után egy pohár jó gyöngyösi bor. Érti már, hogy miért nem bírom én az orvosakat? Az öreg Szabó úgy bólintott, mintha az élete függött volna attól. A gyomrában meg olyan erősen bi- zsergett valami, hogy majdnem rosszul lett tőle. — Nem haragszik, ugye, ha élőbb megreggelizünk? Ezt megint az kérdezte, aki legelőször szólt hozzá, a fiatalabbik férfi. Tudta már az öreg Szabó, hogy mehet kifelé. Nem is kérette magát. — No, mi lesz? — kérdezte tőle Jóska odakint. Ott állt a behemót kocsi mellett. — Bor kellene, hallod! — Mi jött magára? ELMONDTA, mi történt odabent. Végiek agy üveg bort: inkább? De az kevés lenne. Két üveggel? Annyit kiküldetésre sem kapok, ameny- nydbe kerülne két üveg bor. — Vesz a fenét! Még mit nem! Nem sókkal ezután kijött az a férfi, aki a húst sütötte. Egy karéj kenyeret hozott a nyitott tenyerén, rajta két szeletke húst. Mosolyogva kínálta a zavarodottan topogó két férfit. Az öreg Szabó megenyhülten köszönte a szívességet. A szíve egyszerre felengedett. Kár volt. idegeskednie, gondolta. Rendes emberek ezék. — No, ha már bort maguk nem is hoztak, de mi nem sajnáljuk a sültet az ilyen messziről jött atyánkfiától. Hol vannak hát azok a marhák? Ezek volnának? A férfi körbejárta az autót. Az állát a tenyerébe fogta, úgy állt meg az öreg Szabó dőlt. — Sajnálom, ezeket a marhákat nem tud.om most átvenni. Túléltetek őket. Majd csak holnap veszem át. Azzal más «wufc Jóska kiköpte a falatot a szájából. — Az istenit az ilyen... ! Morogta a foga között. — Most mit csináljunk? Hazamenjünk vagy itt maradjunk holnapig? Sizóljon már! — Hej. az a magasségos... ! — Nincs valamilyen hely, ahová panasszal lehetne menni? — Hová? — De legalább ne hagyta volna rá. Legalább maga szólt volna ellene. — Minek? —- Az istenit annak a gyöngyösi bornak! Miért nem jöttünk olyan helyről, ahol a szőlőnek még a hírét sem hallották? Érti maga ezt az egészet? Mert én nem, akárhogy erőltetem is magam. Buta vagyok hozzá. Legalább káromkodjon már! Hallja? AZ ÖREG SZABÓ csak nézte a fényes szőrű fiiatokat Most érezte meg, hogy milyen hideg szél fúj a Duna feipl. Úristen, de messze van ide Gyöngyös, jutott eszébe. Baleőoraongott. Molnár (Ferenc Évente négyezer vagon xöltlség*. gyümölcs, Imii^oiitík
