Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

Tudod-e Zéta. mi szomorúbb a Halálnál?... Az élet? f Yhz orvosokat! J-iamar!... Megöljék I Megholt \ Az, elmúlt napokban a Magyar Filatéliai Vállalat megjelentette a Magyar Bélyegek Árjegyzéké­nek 1970. évi kiadását. Ara 28 forint, mert a külföldi kataló­gusokhoz hasonlóan, időközön­ként pótfüzetet is ad ki a vál­lalat, az 1969. szeptemberi zárás óta megjelent magyar bélyegek­ről. A pótlások 1970. februárban és májusban jelennek meg. A pótlások az árjegyzékben talál­ható szelvény ellenében váltha­tók be. • Egyre jobban terjed az utolsó napi borítékok gyűjtése. Ezen gyűjtési ág nagy érdeklődésre talált a bélyeggyűjtők között. Jelzésére az LDC betűket hasz­nálják (last day cover). A gyűj­tési területhez tartoznak egyes bélyegek forgalmi idejének utolsó napján történő lebélyeg­zések, valamint egyes postahi­vatalok működésének utolsó napján eszközöl* bélyegzések is. Néhány év óta a nyugati bé­lyegpiacokon sűrűn tűntek fel javított, újra fogazott bélyegek. Valóságos ipar alakult ki, s hogy a tevékenység kifizetődő, azt az bizonyítja, hogy a szaklapok­ban egyre-másra bükk sírnak fel bélyegjavítást vállaló hirdetések. A gyűjtők viszont arról pa­naszkodnak, hogy be nem vallott de javított bélyegeket kínálnak megvételre, s aki nem elég óvatos, az könnyen pórul járhat. Magyarországon a bélyeg javf­SSáhányat mér aludtunk a magyar ' ' ’ '-úgó-válogatott szégyen o.rseille-1 ve­reségére, a..,—iy tulajdonkép­pen az egész magyar labdarú­gás halódásának nehezein fe­lejthető végállomásaként ke­rül majd az annalesek hasáb­jaira. Mert ezt a kudarcot — ami százezreknek okozott fáj. dalmat és csalódást — nem a gyengén védő Szenlmihályi, a rosszul játszó Ihász, Göröcs, Nosko, vagy Kelemen okozta, a szálak sokkal messzebbre vezetnek vissza ... Már az előző* években sem jeleskedett a magyar lab­darúgás, az idén aztán so­rozatban felszínre kerültek a hibák: az ifjúsági váloga­tott nem jutott el azUEl' A- tornára, klubcsapataink — egy-két kivételtől eltekint­ve — alárendelt' szerepet játszottak külföldi ellenfele­ikkel szemben, s a magyar labdarúgó-bajnokság inkább holmi börzéhez hasonlított, ahol úgy adták-vettélc a pontokat — Barcs Sándor szavaival élve — mint mondjuk az autórészvénye­ket ... A magyar labdarúgásport szakmai és erkölcsi szem­pontból olyan mélyre süly- lyedt, amilyenre talán még soha! Innen bizony nagyon nehéz lesz újra felemelked­ni, újra megtalálni a kátyú­ból kivezető utat. Gyors si­kereket egyik évről a má­sikra nyilván nem tudnak majd felmutatni, de addig is szembe kell nézni néhány akut problémával — ha va­lóban előre akarunk lépni. Amikor pontot teszünk egy korszak végére — re­méljük, így lesz — és a fel­emelkedésről beszélünk, nem hallgathatjuk el a mi — az újságírók — felelősségünket sem. Mert az elmúlt évek­ben többet, dicsértünk, mint kellett volna, s elhallgat­ták azokat a visszásságo­kat, hibákat, amelyek vég­eredményben vakvágányra vezették egész labdarúgá­sunkat. . Ügy véljük: mindenek­előtt a magyar bajnokság tisztaságát, becsületét, te­kintélyét kell helyreállítani­A láthatatlan ember Gárdonyi Géza művének képregényváltozata Feldolgozta: CS. HORVÁTH TIBOR Raizolta: KORCSMAROS PÁL is csalatkozik. Fél esztendő <em telik el és Zéto már Attila belső termeiben teljesit szolgáló tot Köretek szórót tolmácsolja, oikolomodtón réleménrt is mond. ^ Ki is röppen másnap, már kora hajnalon szeméből az álom. Reményteljes izgalommal siet a palotából. Am alighogy odaér.•« As ifjú elképed. Mi lelte Emőkét? Épp ezen az estén ilyen szomorú, amikor az egész záros ri- I gad? Attila lakodalmának estéjén? Hisz maga , is majd kicsordul az őrömtől. Igaz, külön oka i is zan ró: szokás, hogy a naszünnapen a király felszabadítja kedres rabjait. történt? mezben lép-e pályára! (Ami­kor a Szombathelyi Hala­dás Egerben járt, 50 forin­tos, foltozott mezben verte meg a Dózsát) Az éjszakai kilengések ugyancsak nem tettek jót a csapatnak. Egy ismerősöm éppen a napokban kérdezte tőlem: „Hogy lehet az, hogy ha későn jöttünk meg vi­dékről és elmentünk a Park Szállóba, a Drink-bárba, vagy a Grillbe, ott rendsze­rint találkoztunk labdarú­gókkal? ...” Legyenek talán aszkéták a játékosok? Ezt senki sem kívánja tőlük. De az üze­mek, a termelőszövetkeze­tek, a vállalatok és a szur­kolók azért' adták oda fo­rintjaikat, hogy a csapat bentmaradjon az NB I-ben. És ehhez elengedhetetlenül szükséges a sportszerű élet­mód! A játékosok egy cso­portja körül kialakult „szur­kológyűrű” káros tevékeny­ségét lehetetlen nem figye­lembe venni a jövőben! A bajnokság félidejében már előre lehetett látni a későbbi bajokat. Éppen ezért nagy hibának tartjuk a csapat berlini kiruccaná­sát — helyette inkább a három hét rendelkezésre álló idő alatt fokozni kel­lett volna a megterhelést. Nem beszélve a berlini tú­ra súlyos anyagi kihatásai­ról... Persze, most sokan mond­hatják: könnyű az íróasztal mellett okosnak lenni! Ez így is van. De mi nem aka­runk okosak lenni, s fen­tiek megírásában az őszinte jó szándék, a labdarúgó- sport megújhodásába vetett bizalom és reménykedés ve­zetett bennünket. Bebizo­nyosodott, hogy az az út, amelyen eddig jártunk, nem járható! Egerben is el kell végre készíteni a reális, több évre előre mutató lab­darúgóprogramot, megte­remteni a labdarúgás alap­jait, mert alapok nélkül még mindig és minden épü­let összeomlott... Szerintünk nem az a dön­tő — vagy legalábbis a leg­döntőbb — hogy lemond-e az MLSZ, és hogy őszi-ta- vaszi-e a bajnokság. Inkább azon múlik minden, hogy tudunk-e változtatni a lab­darúgók eddigi helytelen szemléletén, s az illetékes sport- és állami szervek, felelős beosztású vezetők mennyire tudnak érvényt szerezni a labdarúgásra is minden időben érvényes szocialista erkölcsi normák­nak! (A játékosok egyéni érté­kelésére a bajnoksággal kap­csolatos statisztikai adatok ismertetésére és a jövő fel­adataira, terveire a későb­biekben visszatérünk.) Somody József törvényeink büntetik, ha a Javí­tás tényének közlése nélkül hozzák forgalomba a Javított bé­lyeget. A budapesti bélyegmú­zeum és a MABEOSZ vizsgáló­állomása a gyűjtők rendelke­zésére áll, főleg a klasszikus bélyegeink reperációjának kimu­tatásában. Az Antarktiszon működd, il­letve működött tudományos ál­lomásaink bélyegzéseiről 70 ol­dalas összefoglaló jelent meg az NDX-ban. A füzet bemutatja az egyes bélyegzéseket és ismerteti röviden a különböző országok kutatóállomásainak jellemző ada­tait. Az érdekes és hézagpótló munkát az NDK bélyeggyűjtői­nek „Geofizika—világűr” köz­ponti munkaközössége adta ki. Az angol postaigazgatás 1970- re tervezett érdekesebb bélyeg­kiadásai : 650 éves a skót füg­getlenség deklarációja. 150 éve született Florence Nightingale, a modern önkéntes ápolónői szolgálat megalapítója, :!5o éve indult el P!ymouth-ből a ..May- fotver” vitorláson a kivándorló quakerek Amerikába, 100 éve halt meg Dickens Károly, a nagy regényíró. * Ki kell emelni mint érdekes­séget az 1969. évi második fcst- ménysor 1 forint névértékű bé­lyegét, amely H. Terbrughen Pipára gyújtó fiú cimű képét ábrázolja. A sor legértékesebb darabja az Egri Múzeumban van kiállítva. í-í A Magyar Bélyegek Monográ­fiája eddig még meg nem jelent IV. kötete nyomdában van. és bár a nyomda» kapacitás közis­merten rendkívül szűk, minden reményünk megvan arra, hogy a kötet 1970 eJsö negyedévében megjelenik. E kötet tartalmaz­za különben a lcvélborítékos mintájú bélyegek (in. kötet) és az I. Felszabadulás sor (V. kö­tet) között megjelent bélyegek Ismertetését. »ääSjS*& Vw IT EJT*--”" fi' íí MU' iORD IK: Rjácl&é-JIH 8.10 Édes anyanyelvűnk,. 8.15 Show-böl is megárt a sok! 9.51) Könyvszemle. 10.05 Rádiójáték gyermekeknek. 10.40 Kórusmüvek. 10.50 Értelmiség és népművelés« 11.05 Mozart-matiné közv. 12.05 Nem azért mondom * .. 12.45 öperettrészletek. 13.30 Rádiólexikon. 14.00 Művészlemezek. 15.08 Színházi magazin. 16.10 Moszkvai levél. 16.20 Zongoraművek. 17.05 Faluról falunak muzsikával* 17.58 Írók fóruma. 18.13 Az operettről. 19.15 Fejes Endre: Vonó Ignáe* Rádiójáték. 20.55 Szólistaparádé. 21.22 A Rádió lemczalbmna. 23.00 Versek. 23.15 Könnyűzene. 0.10 Mosonyi operáiból. PETŐFI 7.00 Evangélikus félóra. 7.30 Bach-orgonaművok. 8.00 Miska bácsi lemezesládája. 8.30 Operakalauz: Muszorgszkij: Hovanscsina. 9*30 Riport. 9.50 Emberi vallomások... 10.49 Vasárnapi koktél. 13.19 Népi zene. 13.00 Diótörő. Mesejáték. 14.00 Táskarádió. 15.00 Áriák. 15.35 Régi magyar dalok. 16.05 A jövő bét műsorából. 16.35 Gyógyult alkoholisták klubja. 17.05 Fúvószene. 17.13 Rádiószínház. 18.05 Zenekari hangverseny. 20.10 Népi muzsika. 20.55 Eemezgyűjtők hússperee. 21.15 Riport. 21.25 Dél-amerikai melódiák. 2145 Földrajzi fejtörő. 22.00 Tánczene. 23.10 Kamarazene. ÁGY Ah 7.48 Iskola-tv. 8.40 Kis állatok nagy kalandjai. 8.55 Sakktanfolyain gyerekek­nek. 9.20 Gyermekműsor. 9.50 Játsszunk bábszínházát! 11.15 Közv. a lérti röplabda MNK-döntőről. 13.53 Élelmiszer-védelem.... 14.56 Riportfilm. 15.35 A képzőművészet történt.^, 16.10 Ki minek mestere? 17.30 Nyitott könyv. 18.30 A világ térképe előtt. 18.40 Delta. 19.10 Esti mese. 19.30 Zorro. 11. Zorro elkerüli a csapdát. 20.00 Tv-híradó. , 20.20 Hűtlen asszonyok. (Olasz film, csak 16 éven ítíüliak­neik!) 21.55 Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny. 22.35 Tv-híradó. POZSONYI 9.25 A termésaetbea éí6 tinó­tokról. 11.00 Műkorcsolyavareeny. 16.00 Nemzetközi úszóverseny. 19.00 és 22.05 Tv-híradó és ©popfc* eredmények. 19.55 Forsyte Saga. (Aftgofi. tv-sorozat.) 22.30 Kamarazene. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete vasárnap: 3, fél 6 és 8 órakor, hétköznap: fél 6 és 8 órakor. A nagy korallzátony EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete vasárnap: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor. Tanár úrnak szeretettél 13-én: Vigyázat, hekus! EGRI BEKE: Berlinből jelentkezem (Másfélszeres hely árak) (Pajzs és kard III—IV. rész.) FELNÉMET: Tavasz az Oderán GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mint a bagoly nappal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Az oroszlán ugrani készül 13-én: Tanár úrnak szeretettel FÜZESABONY: Az idő ablakai HATVANI VÖRÖS CSILLAG: ölj meg, csak csókolj HATVANI KOSSUTH: Alfa Rómeó és Julia 15-én: Vadállatok a fedélzeten HEVES: A főnök 12-kor érkezik 15-én : Modern Monte Cristó PÉT ÉRV&S ÁRA: Gábor diák Egerben, délután 3 órakor: VÖRÖS ÉS FEKETE Este 7 órakor: VÖRÖS ÉS FEKETE (EslEel'bérleQ Aztán sürgősen felülvizs­gálni egész edzésrendsze­rünket — ha már nem tu­dunk tanítani, ne szégyell­jünk tanulni a legjobbaktól. — Friss erőkre, fiatal szak­emberek bevonására van szükség, s nem utolsósorban a labdarúgók életfelfogásá­nak sürgős megváltoztatá­sara! Szűkebb pátriánkban, Egerben és a megye többi részein legalább annyit be­szélnek az Egri Dózsa NB I-ből való kieséséről, mint a válogatott csapat bukásá­ról. Sőt, a kettőt párhu­zamba állítják egymással, mondván: a Dózsa hasonló okok miatt kapott elégte­len osztályzatot! Általában két csoportra osztható a bírálók serege. Az egyik csoport azt mond­ja: „Mit keli itt problé- mázni, az Egri Dózsa volt az NB I. leggyengébb ké­pességű gsapata, természetes tehát, hogy kiesett!’’ Maga Szusza Ferenc is ekként nyilatkozott legutóbb: „Né­hány játékos tudása nem ütötte meg az NB I. színvo­nalát, ami jelentős önbiza­lomhiányt okozott.’’ A másik csoport — és ezek vannak többen — így vélekedik: A csapatban megvolt a képesség ahhoz, hogy bentmaradjon, de rosz- szul készült fel, nem elég intenzíven alapozott, az ed­zésmunka nem ütötte meg a kívánt mértéket, gyenge volt a szakosztályvezetés, meglazult a fegyelem, elka- patták a játékosokat, túl­zott igények merültek fel, eluralkodott az anyagias­ság ... Nos, s maga módján mindkét félnek van igaza. Érzésünk szerint azonban ez utóbbiak állnak köze­lebb az igazsághoz. Mert a wwsmaaaaaaamaáámáaaaáaam/ ban már kevesen látták, hogy a dunaújvárosiak lép­ni 'is nehezen tudtak a fá­radtságtól ... Szusza edző szaktudását senki sem vonhatja kétség­be, senki sem vádolhatja azzal, hogy nem tett meg mindent az Egri Dózsáért. Az edzések intenzitása azon­ban sokak szerint nem érte el a szükséges fokot, nem lett volna szabad elnéznie, hogy a játékosok jó része ide-oda lődörög a pályán — edzés ürügye alatt! Az ed­ző a tatai edzőtáborban — és utána is nemegyszer — Bátran szembe kell nézni labdarúgásunk akut problémáival! A* téri Dózsa elkerülhette volna a kiesést csapat kiesésének sok-sok összetevője van, nem lehet kizárólag a gyenge képessé­gekkel magyarázni! Kezdjük a felkészüléssel. Tatán három hetet töltött alapozással az együttes. Tervszerűen, zökkenőmen­tesen fojyt a munka az ideális környezetben, érzé­sünk szerint azonban nem elég keményen. Sokan pél­dául megtévesztő és helyte­len következtetéseket von­tak le az ugyancsak Tatán alapozó, Dunaújváros elleni edzőmérkőzésből. A kevés­bé leterhelt, frissen mozgó egri gárda hat gólt rúgott Áczél hálójába, azt azon­hangsúlyozta, hogy nem akar korbáccsal járni és ordítozni. Minden labdarú­gónak tudnia kell, hogyan kell élni, gondolkodni NB l-es szinten! Ez igaz. De azért nem ár­tott volna ‘ keményebben fogni a gyeplőt és hama­rább észrevenni, hogy igenis vannak olyanok, akik NB I-es szinten sem élni, sem gondolkodni nem tudtak. Alapvető hibának bizo­nyult, hogy néhány játé­kosnak csak papíron volt munkahelye, nem kellett korán kelnie, nem voltak munkahelyi gondjai, prob­lémái, nem érezte a jó mun­kavégzés örömeit. így az­tán nem csoda, hogy a tét­lenség mindinkább káros hatást gyakorolt az akarati tényezőkre, pedig ez utób- bialmak döntő jelentőségük van nemcsak a labdarúgás­ban, de minden más sport- . ágban is! Hogy ez mennyire igaz, annak bizonyítására négy mérkőzést említünk meg. Dunaújvárosban tartalékos volt az egri gárda. Zuho­gott az eső, amikor a csa­pat kivonult a pályára, s már ekkor vert sereghez hasonlított, semmint győzni akaró együtteshez — biz­tosra vettük a vereséget! Aztán itt volt a Tatabánya ellen Egerben lejátszott mérkőzés, amelyen jól kez­dett a Dózsa, de az első, 30 méterről bekapott gól után összeroppant s szinte meg­adta magát sorsának. A másik véglet: a Ferencvá­ros és a Vasas ellen (de a bajnok Ü. Dózsával széni­ben is) oroszlánként küz­dött a csapat, pontot vett el a zöld-fehérektől és simán két vállra fektette Mészö­ly éket Ha tartósan ehhez hasonló teljesítményre lett volna képes az együttes — már az őszi idény közepére összegyűjtötte volna a berft- maradáshoz szükséges • pon­tokat Döntően esett a latba, hogy a játékosok egy része ügy vélte: magasan fölötte vannak az átlagemberek­nek — ennek megfelelően túl magasan hordták az or­rukat mind magasabbra nőttek anyagi igényeik. Saj­nos, ezeket az igényeket — miként annak idején a zsol­dos hadseregeknél — ki is elégítették, s ez volt a leg­nagyobb hiba. Mert egy mérkőzés megnyerése nem attól függ, hogy a csapat 300 forintos nyersselyem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents