Népújság, 1969. december (20. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-03 / 280. szám

Gondozójuk a tsz... A LEGUTÓBBI összesíté­sek adatai szerint az ország termelőszövetkezeti gazdasá­gai 346 ezer 500 nyugdíjas és járadékos tsz-tagot tartanak nyilván — ez az össz-taglét- számnak több mint 30 száza­léka. Az évről évre össze­gyűjtött adatokból azt is tud­juk, hogy ebben a szektorban évenként 10—12 ezren öreg­szenek ki a munkából. Nem azt jelenti ez termé­szetesen, hogy ezek az embe­rek most már egyáltalán nem dolgoznak. Az öregek való­sággal kapaszkodnak a mun­káért. Ha testi erejük enge­di, elvégzik azt is, amit a fia­talabbak végképp nem vállal­nak. A fent említett 346 ezer­ből is többé-kevésbé rendsze­res munkadíj-elszámolásban részesültek 114 ezren az el­múlt év folyamán. Ilyenfor­mán 232 ezer azoknak a szá­ma, akik a közös tevékeny­ségben gyakorlatilag nem vesznék részt, vagyis téeszen- ként átlagban 75—80 idős em­ber csaknem egyedüli jöve­delme a nyugdíj vagy a jára­dék. S inkább ez utóbbi, hi­szen a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt az öregek többsége még nem tudta megszerezni. SOKAN A felelősséget úgy próbálják elaltatni* maguk­ban, hogy az öregek a jára­dék vagy a nyugdíj mellett földjáradékot is kapnak, s emellett a háztájiból szárma­zó jövedelmük is számottevő. Sajnos azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a földjára­dék összegét nagyrészt fele­mészti a háztáji megművelé­sének költsége. Ha pedig eh­hez hozzászámítjuk, hogy a háztájiban többnyire csak kukoricát termelnek — Mde­rül, hogy az öregek összes jö­vedelme általában nem éri el a munkaképes dolgozó téesz- tagok jövedelmének egyötö­dét. Azok az öregek, akik ilyen arányú megélhetési gondok­kal küzdenek, jogosan vetik fel, hogy több támogatást ér­demelnének a szövetkezettől, már csak azért is, mert a já­radék felemelése állami úton nem lehetséges. A járadék összege pedig a termelőszö­vetkezet rendszeres támoga­tása nélkül nem elég a meg­élhetésre. Ezt az egyébként teljesen logikus konzekvenciát a közös gazdaságok többsége ma még nem vonta le. Vannak ugyan jó példák: helyenként meg­valósult, hogy a téesz minden hónapban kiegészíti a járadék összegét egy-kétszáz forinttal. Néhány téesz ennél is tovább ment: tartási szerződéseket kötöttek hozzátartozó nélküli idős tagjaikkal és ennek alap­ján nemcsak járadékukat, vagy nyugdíjukat egészítik ki rendszeresen jelentős kész­pénzzel, valamint természet- beniekkel, hanem szükség esetén gondoskodnak ápolá­sukról, környezetük tisztán tartásáról, s a napi meleg ételükről. De máshol — és ma még kevés az ilyen téesz — összehasonlíthatatlanul többet költenek reprezentá­cióra, mint az öregek támoga­tására. A RENDSZERES anyagi támogatás a segítségnyújtás legfontosabb, de korántsem egyetlen formája. Az idős té- esz-tagcknak sokat segíthe­tünk olyan látszólag apró fi­gyelmességekkel is, amelyek forintban alig kifejezhetek, mégis sokat jelentenek — er­kölcsi értelemben. Ilyen például az, ha a ve­zetőségi tagok — az elnököt is beleértve — néha-néha meglátogatják őket, megkér­dezik, nincs-e valami ügyük- ba juk, amit könnyen elintéz, akinek a tanácshoz beszólni nem jelent különösebb fárad­ságot. Idetartozik, hogy gon­doskodjanak friss húsról, tej­ről az olyan egyedülálló öre­gek számára is, akiknek nincs erejük áhhoz, hogy a boltba elmenjenek érte. A szociális ügyek felelősei sokat tudnának beszélni ar­ról, milyen jólesik az öregek­nek egy-egy időben biztosí­tott fogat, amely az orvoshoz beviszi őket. Milyen sokat je­lent egy kocsiderék szalma a szalmazsák megtöméséhez, vagy néhány apró ház körüli munka elvégzése — favágás, házfaltapasztés, a háztető megjavítása — amire egyedül már nem képesek, elfogyott az erejük. KÜLÖN KÖTELESSÉG, amit előírni nem lehet ugyan, de parancsnak számít az íratlan törvények sorában, hogy a szövetkezet arra ille­tékes vezetői ne sajnálják a fáradságot figyelemmel kí­sérni: miként törődnek szüle­ikkel a maguk szárnyára bo­csátott gyerekék. Figyelmez­tessék azokat. akik erre okot adpak. mivel tartoznak szüleiknek támogatás, gyer­meki figyelmesség tekinteté­ben. Sajnos, hogy elég sok gyereket külön kell erre is emlékeztetni, de ne mulasz- szuk el: a közösség felelősség- érzete sokakat térített már jó útra. Mondjuk ki tehát keréken: a körülmények lehetővé, sőt szükségessé teszik, hogy az öregeknek gondozójúk legyen a téesz. Ezt ígértük, nem is olyan régen. Márpedig az ígéretekről nem illik megfe­ledkezni. K. I. A szocialista építőipar idei mérlege: 32230 lakás Naponta mintegy 1200 ton­na cement érkezik Romániá­ból. hogy enyhítse a kötő­anyaghiányt az építkezése­ken és az elemgyári munka­helyeken. Néhány héttel ez­előtt ugyanis a romániai ce­mentipar soron kívül össze­sen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Eddig több mint 30 000 tonna ro­mán cement érkezett az or­szágba. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium leg­újabb felmérése szerint az év utolsó két hónapjában 9200 új lakás építését fejezik be az ÉVM-vállalatok. Így várható, hogy a tavalyinál 12 százalékkal több, vagyis 23 500 lakás átadásával zár­ják az 1969. évi programot. Az előzetes felméréseken tá­jékozódtak más tárcák, a tanácsok és a szövetkezetek építési munkájának várható eredményeiről, is. Ezek sze­rint a szocialista építőipar az idén összesen 32 230 új ott­hont ad át. (MTI) I Felelősséggel és anyagi áldozattal Gondoskodnak a bányászokról Világjelenség és hazánk sem térhet ki előle, hogy fű­tésre és villamos energia előállítására egyre több kő­olajat és földgázt használ­nak, s ezzel egyidejűleg csökken a szénfogyasztás. Már megszüntették a szűcsi, a petőíibámyai, a rózsaszent- mártani, a gyöngyösi és a szarvaskői bányáikat. Az ecsédi külfejtésen 1973-ban befejezik a termelést, itt 1575 ember szabadul feiL Ez­zel kapcsolatosan két kérdés merül fel: valóban szüksé­ges-e a bányák ilyen gyors ütemű megszüntetése, és 'gondoskodnak-e a bányá­szokról? Az említett mélyművelésű bányák alacsony fűtőértékű szenet drágán termelnek. Ál­lamunk több millió forint dotációt adott a bányáiknak. Ha van kőolaj és földgáz, akkor aligha vásárolják a gyenge fűtőértékű lignitet. Egyre kevesebbet lehet el­adni. még akkor is, ha a fo­gyasztói árat lényegesen csökkentik. így viszont még több lenne a ráfizetés. A gyenge minőségű lignitet termelő bányáknak tehát nincs jövőjük, megszünteté­sük indokolt és szükséges. De hónapok óta nincs ele­gendő szén, az emberek hosz- szú sorokban állnak érte, so­kan szívesen vásárolnák a lignitet is, csak volna. Vi­Nagy kooperációban új tejüzem épül Egerben 50 ezer liter tejet dolgoz fel naponta — 70 millióba kerül — 1971 végén már üzemel Alig száradt meg a tinta az új egri kenyérgyár ter­vén, máris újabb nagy üzem építéséről adhatunk hírt. He­ves megye székhelye tejellá­tási igényének kielégítésére Egerben új, korszerű tej­üzem épül. Feladata Eger és a környék lakosságát jó mi­nőségű, kulturáltan kiszerelt tejjel és tejtermékkel ellát­ni. Az új tejüzem napi 50 ezer liter tej feldolgozására lesz alkalmas, és ez a meny- nyiség mar elegendőnek lát­szik, hogy megjavítsa Eger tejellátását. Hol épül fel? Egerben a déli ipartelepen élelmiszeripari blokk készül. Ide tervezték ugyanis az új kenyérgyárát és a tejüzemet is. Ezen kívül még a vízmű vállalat is szándékozik ezen a helyen építkezni. Az egri tejüzem bemutatá­sára a terveket készítő Élel­mezésipari Tervező Vállalat két szakembere. Varga Jó- gsef, a 2., számú iroda veze- «Wfa» és Ratkovies Péter, s tej technológiai osztály veze­tője vállalkozott. A beruhá­zás bonyolítója — mint az ÉLTERV szakemberei el­mondták — a Tejipari Szál­lítási, Szolgáltató és Készle­tező Vállalat. A kivitelezést a Nehézipari Építő Vállalat végzi. Az egri tejüzem épí­tését 1971 végére már be is fejezik és megkezdik a pró­baüzemet. Az építés költsége 70 millió forint. Körforgalom az új gyárban Az új üzem építészeti ér­dekessége, hogy az üzemi csarnokokat és a szociális épületet egy blokkban helye­zik el. Ehhez összekötő csó- hiddail csatlakozik a kocsi­mosó es kazánház. A léte­sítmény körüljárható, s az áthajtó rendszerű tankkocsi­mosó helyiség a körforgalom útjába esik. Ez a rendszer a termékek elszállítása miatt előnyös. A csarnok pillérei és födemszerkezetei "üzemi előregyártásban készülnek eü, így az épületet aránylag gyorsan felépítik. Korszerű technológia Az egri tejüzem technoló­giáját a tervezők úgy alakí­tották ki, hogy az a leg­korszerűbb követelmények­nek is megfeleljen. A gáz­tüzelésű üzem szennyeződés! lehetősége sokkal kisebb, mint a széntüzelésűeké. A gyártási folyamatok teljes zártsága a magas fokú hi­giéniai követelményeket is kielégíti. A tej az egész tizemben zárt rendszerben hal-fd. Az üzemijén úgyne­vezett átmenő forgalom lesz, az egyik oldalon a nyers­anyagot fogadj ált, a másik oldalon a készárut adják ki. Az egri tejüzemben az ed­digieknél korszerűbb lesz az átvételi vonal, mert önmű­ködő tejmérő órákat szerel­nek fel, valamint előreprog­ramozott mintavételt valósí­tanak meg. A tejtároló tan­kok működését automata szabályozza. A vezérlőpulton mindig lehet majd látni, mennyi tej van a tankokban és ha például az egyik meg­telik, erre fény- és hangjel­zés figyelmezteti a kezelő­ket. A pásztorok automati­kusan szabályozzák saját gé­püket, hogy a tej mindig el- éi’je a pasztőrözési hőfokot. A technológia egyébként va­riábilis, azaz lets módosítás­sal még sajtgyártásra is át­állíthatok a gépeli. Újdonság még a hűtőrendszer, amely­nek lényege, hogy csúcsidő­ben is, tartalékolni tudják a hútöenergiát Palackos iej, ízesített túrók Az új tejüzemben több­féle tejet és tejterméket ál­lítanak elő, úgymint kanna­tejet, polipackban csoma­golt zacskós tejet, kefirt, yoghurtot. hegesztett tetejű műanyagdobozba csomagolt tejfölt, műanyagtasákha töl­tött, különféle ízű túrót, tej- szánt, ér. amit a kereskede­lem meg igényel. Az új üzemhez korszerű fürdőket, öltözőket, irodá­kat építenek. A higiénikus munkahelyen 103 munkás és 65 alkalmazott és irányító ember fog dolgozni. Az üzemnek külön mosdója is lesz, hogy a munkaruhákat, köpenyeket saját maguk tud­ják kellően fertőtleníteni. Ssfits Dénes sontán rohammunkában te­temes költséggel szénbunkert építettek és szállítószalago­kat szereltek, hogy a TÜ- ZÉP vagonokban vehesse át és a lakosság rendelkezésére bocsáthassa a nélkülözhetet­len téli tüzelőt. A Mátravi- déki Hőerőmű eddig ecsédi lignitet tüzelt. Olaj- és gáz­fűtésre szeretnének áttérni, de ezt később kaphatják, mint ahogy az ecsédi külfej­tés megszűnik. Mindebből arra a következtetésre ju­tunk, hogy a kereslet-kíná­lat, a terv és a valóság nem egyezik; a bányákat gyor­sabb ütemben szüntetik meg. ■ mint ahogyan indokolt és a zavartalan ellátás miatt le­hetséges. Milyen következtetést von­nak le és mit tesznek a Mát- raalji Szénbányák vezetői? Kérdésünkre Baják István igazgatóhelyettes elmondta, hogy több variációs tervet dolgoznak ki. Az nem vitás, hogy a gyenge fűtőértékű és drága szén termelését csök­kenteni kell. Lehetséges, hogy a lignitre 1973 után is szükség lesz. ezért fel kell készülni Ecséd és Nagyréde közötti újabb bánya nyitá­sára. Vagy mégis sikerül 1673-ra a lőrinci erőműbe az olajat bevezetni? A tárgya­lások még folynak és ki tud­ja. hogy milyen eredmé­nyekkel végződnek. De Ecséden több mint 1500 em­berről van szó, róluk gon­doskodni kell, ezt nem le­het halogatni, sorsukat nem szabad a piac kénye-kedvére bízni. , Az eddig megszüntetett bányák dolgozóinak többsé­gét, mintegy 2500 embert a ÍMátraalji Szénbányák üze­meinél helyezték el. Közel egymillió forint segélyt és 2,4 millió személyi pótlékot fizettek ifi, tehát gondoskod­tak a bányászokról és je­lentős anyagi áldozattal csökkentették gondjaikat. Létrehozták, a bányagépja­vító üzemet, megszervezték a gépszerelő üzemet, ahol a , külföldről érkező, nagy gé pékét szerelik össze és a cső­vezetéképítő üzem is bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket, gáz- és olajveze­tékeket fektetnek, csatorná­zási munkákat vállalnak az ország különböző részein. •: Ezt az üzemet a Mátraalji Szénbányák vezetői mintegy , 36 milliós befektetéssel to­vább akarják fejleszteni. Sok segítséget adtak a rózsa szentmártoni bánya épületei­ben létesített műanyagipari üzemnek, ahol főleg a bánya - szók hozzátartozói dolgoz­nak. Sok embernek hamarosan letelik a két év és tovább nem fizethetik a mélyműve­lésű bánya és az új beosztás közti különbözet 80 százalé­kát. Másrészt az ecsédi bá­nya megszűnésekor újabb 1500 család keiül nehéz helyzetbe. Ezért a megyei tanács. vb-elnöke a rózsa- szentmártoni műanyagüzem és a csővezétéképítő üzem fejlesztéséhez állami támo­gatást kért. Ha a nők lakó­helyükön, vagy annak köze­lében munkához jutnak, ak­kor kiegészítik a bányász- családoik csökkent jövedel­mét. A Mátraalji Szénbányák­nál tervszerűen, megszervez­ték a munkások átképzését. Akűí tanulnak, akik maguk is áldozatot vállalnak azért, hogy a „holnapi” igényeknek megfeleljenek azok a vison- tai nagy gépekbe kerülnek, kotrómesterek, vagy villany­szerelők lesznek. Valószínű, hogy 1973-ban megszűnik az ecsédi külfejtés, lehetséges, hogy egy-két évig még szük­ség lesz a lignitre. De a bá­nyászokat nem küldik el, nem maradnak munka. és keieset nélkül. A vezetők felelőssége azt diktálja, hogy a í'eális lehe­tőségekkel számoljanak, em­berséggel és a rendelkezésre álló anyagi áldozattal gon­doskodjanak a bányászok­ról. Fazekas L. Az ii.T hza,kmtmkásEaiiuJo tör­vény végrehajtásának első fon­tos intézkedéseként megjelent a munkaügyi miniszter rendelke­zése a szakmunkástanulók fel­vételi létszámának megtervezé­séről. Eddig évente intézkedett a minisztérium a tervezés leho- nyoJitásárál, az új rendelkezés azonban bosszú id orr es egysé­gesen. szabályozza, a tervezési munkákat így rendkívül széles körű felmérés és az igények sokoldalú egyeztetése alapjan, a fiatalok számának, szakmai és nemenkénti összetételének, az oktatási lehetőségeknek és a népgazdaság szakra?Ji>iká.s szűk ségíetének megfelelően kell ki­dolgozni a felvételi terveket. Mindazoknak a vállalatoknak, intézményeknek, magámnim- tAltatóknak, kisipari, mezőgaz­dasági és általános fogyasztási- értékesítési szövetkezeteknek, amelyek 13?0-~M-ben szakmun. • kástamzlókat kívásasfe felvenne december 12-ig be kelj jelente­niük igényüket a szakmailag és területileg illetékes szakmunkás- tanúié intézethez. Az üj szak­munkástanuló törvénynek tneg­I leinen er a rendelkezés figve- lembe teszi azl Is, hogy a ta m.'csí --».Halitoknak, a különféle szövetkezeteknek és » magén- munkáltatóknak már nem kell tanulószerződést kötniük a fté ■ »lókkal, mert ezentúl az iiilé- zeti beiratkozással válik jogi!»- érvényes tanulóviszonnyá a' mun­kaadó és a felvett fiatalok kap csolata. fMTI) 1SÖ9. december 3.» öxrd* A futószalagon készült első 24 emeletes lakóház a moszkvai Béke sugárúton áll: 480 lakás van benne. (Foto: V. Reznyikov.) Miniszteri intézkedés a szakmunkástanulók teltételének tervezéséről

Next

/
Thumbnails
Contents