Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-15 / 265. szám
— Érdekes település Átőny mondhatnám úgy is: az ólas kertek községe. Régi térképeken még látni, hogyan vették közbe a falut az egymáshoz fűződő ólas kertek, istállók. Régmúlt időkben ez a sajátos településszerkezet védő funkciót töltött be. Főként kisparasztok birkóztak itt a földdel. Legtöbbjüknek vágyak teljesülését jelentette a negyvenöt után kezdődő új korszak. Előrelépni azért r.em ment könnyen. 1958-ig: stagnált itt minden. Eddig, a falu mindössze egy hídmérleget kapott, s elkészült 1000 méter járda. Mivel az emberek nem látták forintjaik foganatját, mit sem törődtek falujuk fejlődésével. 1957- ben ez volt az az egyetlen község a megyében, ahol a tanács nem szavazta meg a községfejlesztési hozzájárulást. 1958-ban cserélődött a tanácsi apparátus, s valami új indult meg: az emberek megértették, hogy a közért áldozni is kell, már senki sem zsörtölődött a háromszáz forintos községfejlesztési hozzájárulás miatt. Az egyetértés akkor lett igazán harmonikus, amikor fokozatosan. teljesültek a korábbi vágyak. Először a kultúrház készült el 1,2 millió forintból, segítettek a lakosok is, közel 200 ezer forint értékű társadalmi munkával csökkentették a költségeket. Tíz évvel ezelőtt még csak egy kilométer járdánk volt, ma már 21 kilométer hosszú a hálózat. És azt is sikerült elérni, hogy az elmúlt januárban az utolsó házban is kigyulladt a villany. Nem kis gond volt ez, mert 1958- ban a falu 730 háza közül csak 260 volt oülanyvi- lágitásü. Nem felelt meg a korszerű követelményeknek a régi négy tantermes iskola sem. ezért bővítettük két teremmel. Javítottuk a pedagógusok életkörülményeit: vettünk három pedagóguslakást, s építettünk egy újat. így sikerült biztosítani a szakrendszerű oktatást. Tennivaló azért akad még e téMúlt és jelen — új és régi ren: tovább kellene bővíteni az iskolát, hogy megszűnjön a délelőtt-délután tanítás, hogy az egyes szakkörök számára helyiséget oiztosít- sunk. Nem is olyan régen még Átány híres volt rossz állapotú belső útjairól. Ez már a múlté, mert elkészült ezer folyóméter pormentes és 1200 méter makadámút. Jövőre az utóbbit tervezzük portalaní- tani. Régen kellett volna rendezni az ivóvízellátást is: ez is megoldódott: elkészült egy mélyfúrású, s később három Norton-kút. Igaz, e téren még a jövőre vár a nagy terv kivitelezése: törpe vízmüvet szeretnénk, hogy ne legyen több gond a vízellátással. Lett végre buszmegállónk, s ami ennél sokkal többet jelent: elkészül az ötven férőhelyes óvoda is. Az életkörülmények? Erről is inkább a számadatok beszéljenek. A tsz bebizonyította létjogosultságát. 1965-ig épphogy elérte az egy személyre eső jövedelem az évi 8—9 ezer forintot, az elmúlt évben viszont már 18 ezret fizethettünk. A fellendülés oka a megváltozott munkaszellem és az egyesülésből fakadó forintgyarapí- tási lehetőségek. Valamikor zsugorgató embereknek ismerték az átányiakat, így is volt: aki tudta, tehette, arra törekedett, hogy a határban egy szeletnyi „masszát” — házak Átányban. 600 négyszögöl homokost vegyen. Házzal, bútorral, kényelemmel ki törődött akkor. Ma ez a zsugorgatás csak emlék. Negyedszázad alatt lebontották a falu házainak harmadát, helyükbe két. és háromszoba-összkom- fortos családi „villák" nőttek. A gépesített háztartás, a gázhasználat má már természetes igénynek számít, öt évvel ezelőtt még újdonságnak számított a televízió, akkor a 2378 lakos közül csak 21 rendelkezett készülékkel. Ez évben viszont 230 tévét tartunk számon. Az emberek? Nem érdemes lakkozni, ezért nyíltan mondom: szorgalmasak, törekvők és egy kissé önmaguknak élők. Azt hiszem, ezt egyre javuló életkörülményeik is magyarázzák, van mit bepótolniuk, évtizedek nehéz napjai után érthető is a pihenés, az otthonba húzódás. Fiaik-lányaik szétszóródtak az országban. Nem egyre közülük büszke lehet a falu: akad köztük alezredes, rendőrtiszt, egyetemi oktató, neves orvos, mérnök egyaránt. Szüleiknek csak a hat elemi jutott, ők viszont kárpótlcdtak apjuk-anyjuk kielégítetlen tudásszomjáért. Eddig jutott. így él ma Átány, a hajdani ólas kertek községe... Elmondta: Gajdos József társadalmi elnökhelyettes Jegyezte: Pécsi István Bemutató a Gárdonyi Géza Színházban CHARLEY NÉNJE Zenés komédia 3 felvonásban A most bemutatott színpadi produkcióról azt írja a színház műsorfüzete, hogy a darab szöveget és verseit Brandon Thomas alapötlete nyomán Halász Rudolf írta, a zenét meg Nádas Gábor szerezte. Ez a közlés a kulcsa annak, miért kap a közönség ma egy század végi — akikor nagyon sikeres — mesét, akkori ruhákkal, akkori nézőszöggel és stílusban a századvégtől jócs_ kán elütő zenebetétekkel. A komédia egyetlen, de jól használható alapötleten nyugszik: a ködös Albionban, három egyetemista közül az egyik egy korosabb, de gazdag hölgynek (adja ki magát és úgy is) öltözik fel. Számunkra jószerint ellenőrizhetetlen, mit és mennyire forgatott ki eredeti mondatrendszeréből Halász Rudolf, a darab átírója, annyi azonban bizonyos, hogy a mai magyar szerző mindent aládolgozott az alapötletnek: pénzéhséget, az arisztokrácia hanyag eleganciáját, ahogyan családi ügyeit rendezni véli, az erkölcsi képmutatást, ahogyan a tisztes urak és dámák a társadalmi látszatok mögé bújnak — ha tudnak. Nádas Gábor tánczenéjéről, motívumairól az előadás alatt eszünkbe jutott a 'áncdal- fesztivál és az. hogy egy ilyen szakállas meséhez, mint ez a darab, milyen nehéz muzsikét találni, amely bele tud illesz. kedni a történet hangulatába és nem lóg ki a keretből. S ha már ezt a darabot műsorra tűzték, a színház művészei nem hagyták magú. kát: Hegedűs László rendezői irányításával mindent elkövettek, hogy ez, a zenés komédiában bukfencező átöltö- zős ötlet puhára főjön — a közönség szeme láttára. A rendező mértéktartóan aknázta ki a félszeg helyzete, két és nem engedett a jóízlés határain túl lépni még ott sem. ahol a burleszk-lehetőség kaput nyitott. Varga Gyula mókázó esetlenséggel csetlett-botlott a néhol melodramatikus, néhol egészen lapos szövegkönyvi részeken. Meg sem kísérelhette, hogy alakítson, mert mindenki rájátszott. Ó csak nyugodt megadással cipelte a komédiát. Makay Sándor Winston ezredese az előadás vezéralakjává nőtte ki magát. Néhány gesztusból, az idétlenül magasra emelt hanghordozásból és a társadalmi-katonai parancs komolyan vételéből íor_ máit hiteleset. Olgyay Magda, Komáromi Éva, Unger Pálma, Koós Olga. Hegedűs László, Kiss Jenő, Kautzky Ervin, Bánó Pál és Szeli Erika jól összehangolt együttes rokonszenves benyomását keltették. Kalmár Katalint — mint már annyiszor tettük — most is dicsérjük atmoszféralerem tő díszleteiért és jelmezeiért. Barthc Judit koreográfiája nem lovagiul túl a komédia alapötletét és táncbetéteivel utalt a karneváli hangulatra. Herédy Éva karmesteri ízlése visszafogta a kisméretű színházban a fúvósokat a harsogástól. Ha lenne karzat az egri színházban, akkor úgy summáznánk ezt a színházi jegyzetünket: ezt a bemutatót a karzatnak szánták. Hátha ezért lesz sikere. Mert a karzat az érzelmes fiatalságot is jelenti a színházban. (farkas) H. Ibsen: Hedda Gabler (Kedd, 20.25) A háromfelvonásos dráma közvetítése a Békéscsabai Jókai Színházból, felvételről. A mű a nagy norvég drámaíró harmadik — a szimbolista — korszakának szülötte, 189Q-ben íródott. A drámában Ibsen a núlt százád végi polgári ta Aidáimat bírálja, azt a típusi, aki ha célját nem sikerül elérnie, mások számára sem kívánja a boldogulást. Mint Ibsennél álEjlert Lövbog mellett el is érhetné, ám szakít vele, máshoz megy férjhez. A férfit megviseli a szakítás, de kigyógyulva, újból alkotni kezd, s amikor ismét találkoznak. veszi észre Hedda, hogy Ejlerttel elérhette volna azt, amire vágyott. Ekkor azonban már késő. Játék a gyilkossággal (Szerda, 19.10) A magyarul beszélő angol film első részének vetítése. HÁROM TOPOLYAFA (A tv november' 22. Is zombati] adásához!) tálában, a Hedda Gabler- ben is olyan hősök lépnek elénk, ’akiknek hibái erkölcsi jellegűek, s az író nem feszegeti a szociális rugókat, problémákat. A cselekmény maga a címszereplő Hedda életútjának néhány fordulópontját tárja elénk: Hedda nagyvilági életre áhítozik, ezt nagyreményű szerelme, (A második részt vasárnap, 20.20-kor láthatjuk.) Dűn- ügyi film. Egy véletlennek tűnő baleset kapcsán indul a fordulatos történet, s a balesetről kiderül, hogy előre megfontolt módon véghezvitt gyilkosság leleplezésére szolgál csak. Vasvirág Dr. Gazsi József 0 25. hadosztály naplójából 7. 1944. november 12. A hadosztály sávjában 1 hét óta ez volt a legcsendesebb nap. Tükrözik ezt a napló bejegyzései is. 8 órakor jelentés érkezett, hogy a Dózsa-tanyából kiszorították az ott levő magyarokat, de egy ellenlökéssel sikerült azt ismét elfoglalni. A Nagytanyát is megközelítették a szovjetek s az ott bevetett csapatok tűzharcot kezdtek velük 10 órakor megérkezett az 57. határvadász zászlóalj 85 kerékpáros honvédje, akiket M69. november 15., szombat a meggyengült 25. felderítő osztály pótlására használtak fel. Délután 2-kor a hadtest parancsot adott ki, hogy a hadosztály törzse és a közvetlen alakulatok települjenek át Gyöngyös körzetibe, ahol más feladatot kapnak. Előre láthatóan részt vesznek majd a „Karola” nevű állásrendszer kiépítésében. Alakulataikat viszont hátra kellett hagyniuk. A 2. magyar páncélos hadosztály alárendeltségébe került a 25. gyalogezred és a 25.-I., 25 II.. 28/111. ütegek. A 76. német hadosztály pedig a 26. gyalogezredét vette át. A hadosztály parancsnoksága mindent rhegkíséreit. hogy ezt a döntést megváltoztassa. Közölték a németekkel. hogy az alárendeltségi viszonyokkal nem értenek egyet, s kérték annak érvénytelenítését. „A német vezetés politikai okokból szét akarja forgácsolni a magyar hadosztályokat, holott a 25. gyaloghadosztály esetében olyan hadosztállyal áll szemben, amely harcolt és harcolni akar.” „Ez a csapattestek küzdőkedvét minden bizonnyal tönkre fogja tenni” — jegyezték be a naplóba. Az intézkedés gyökere valóban itt van. A németek nem bíztak többé a magyar katonákban, s így, a szervezeti széttagoltság révén akarták őket állandó ellenőrzésük alá vonni. A 25. hadosztály vezetői azzal érveltek, hogy ők már 6 hónapja együtt tartják az embereket, de ha szétforgácsolják a kötelékeket, a továbbiakért nem vállalhatnak semmi felelősséget. Német alárendeltség esetén — vetették fel —, nem tudnak majd gondoskodni a visszamaradó részek élelmezéséről sem. Azt javasolták a Wehrmacht tisztjeinek, hogy a 25. hadosztály megmaradt részeit helyezzék egységesen a ■ 2. magyar hadosztály alárendeltségébe. A visszamaradó részek irányítását a hadosztályból kikülönülő gyalogsági parancsnok venné át. Ismételt kérésre a IV. német hadtest végül is a javaslatok egy részét elfogadta. A 25. hadosztály törzse és a hadosztály közvetlen alakulatok, a csapatokat, hátrahagyva. november 12-én, a késő esti órákban, áttelepültek Mátrafüredre. A parancs szerint a Nagyréde—Gyöngyöshalász és Karácsond Vonalban kellett új védelmi vonalat létrehozniuk. Ettől az időponttól kezdve a hadosztálynak nem volt áttekintése a visszamaradó kötelékek sorsáról, így a naplóban is csupán helyenként bukkanunk olyan adatokra. amelyek továbbra is a Dél-Hevesben küzdő katonák harcait mutatnák be. 1944. /november 13. A hadosztály új körletében legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy bekapcsolódjon a Mátra előterében futó „Karola” fedőnevű állásredszer kiépítésébe. Felvették a kapcsolatot az ott dolgozó 546. műszaki csoportparancsnoksággal, s a megbeszélés után kiadták az erődítésre vonatkozó parancsokat. A magyarok részéről nem volt valami túlzott derűlátás az új védőszakasszal kapcsolatban. A naplóban is helyet kapott az a vélemény, hogy a németek ..olyan intézkedésekkel, amelyek arra vonatkoznak, hogy bizonyos vonalakat — például a „Karola-ál- lás” — tartsanak, rendszerint elkésnek.” Ezek a védőrendszerek csak az utolsó percekben készülnek el, s a ..leharcolt” magyar és német erők a szovjet: csapatokkal rendszerint egy időben érkeznek oda. Az állások megszállására nincs elég erejük, s ott nem is tudnak megkapaszkodni. „Ilyen eljárással komoly védelmet kifejteni nem lehet” — foglalják össze véleményüket. Á kora esti órákban a hadosztálynál megjelent egy német csendőr törzsőrmester. s közölte, hogy a IV. német páncélos hadtest parancsa értelmében átveszi a hadosztály páncéltörő századát A magyarok vonakodtak, mert az illetőnek csak általános érvényű meghatalmazása volt. Különben sem nagyon tetszett nekik, hogy egy törzsőrmester utasítgatja a harcokban kiérdemesült magyar törzs- és főtiszteket. A német ösz- szekötő csoporthoz fordultak. amelyik úgy rendelkezett., hogy addig is, amíg az írásos' parancs megjön, a kérést teljesíteni kell. A 4 páncéltörő ágyút kénytelenek voltak útbaindítani Tarnamérára. A magyarok beleegyezéséhez talán az is hozzájárult, hogy időközben olyan értesülést kaptak, hogy a szovjet csapatok Jászapátinál áttörtek és Jászheves, Jászdózsa felé törnek előre. A rés tíz-tizenkét km széles. Az itt bevetett gyalogság — mint a hír mondta — „fegyelmezetlenül özönlik észak felé.” „Ennek megakadályozására a német tábori csendőrség fegyverhasználati jogot kapott” — jegyeztél* fel a naplóba. (Folytatjuk) (Szombat, 15.45) Magyar film az Ami a 12- ból kimaradt című sorozat legújabb darabjaként. 1958 tavaszán mutatták be a filmet, amelyet a „tündén realista”, a csodálatos líraiságu Gelléri Andor Endre novelláiból írt filmre Köllő Miklós, s a zenélő sorok képpé formálásával rendezett Hers- kó János. A mű az író szellemét idézve, bensőséges egyszerűséggel szól sorsokról, vágyakról és illúziókról, amelyekkel együtt él, rájuk tapadva a keserv, a reménytelenség, a kilátástalanság. A két főszerepet, a kacér tartásu, táncosnői pályáról álmodozó, tisztaságra vágyó, ám végül önmagát eladó Verát Törőcsik Mari, a „nem adom fel” kitartó munkanélkülijét, Pettersen Istvánt, Avar István alakítja kitűnően. Fehér Klára: Egyszerű kis ügy (Szombat, 20.20) Fehér Klára televízióra irt művében nz eirö erdekes momentum: a jäte* műfaja. Az írónő dokum»ntuw»-tra- gédíának nevezte az apróbb- nagyobb epizódokból álló és mégis összefüggő történetet, amely mintegy regisztrálja az élet, a hétköznapok bosjj szúságait, amelyek pedig elkerülhetők lennének, ak át üzletről—vásárlásról, akái villamosról—-közlekedésről legyen szó. A. Gy. Negyedszázad - liláiban Jubileumi számvetés Átányban
