Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-12 / 262. szám
V Ä Kossuth Kiadó huszonöt éve Az ország nagy részén még dúltak a harcok, amikor az MKP Központi Vezetősége 1944. novemberében életre hívta a Szikra Könyvkiadót — az első marxista politikai kiadót. November 7-től 1945. január 25-ig, 80 napig tartott a Szikra szegedi működése. Megjelentetett 30 művet, köztük Lenin é’etrajzát. Aztán Budapestre ..öltözött. — Amikor 15 áprilisában beléptem a Szikrához, a Honvéd utcában, 2 szobából állt a kiadó — meséli dr. Székely Andorné. — Mindössze hárman alkottuk a kiadó gárdáját. Seres Géza, Csillag Vera (Bálint György özvegye) és magam. Nem volt tüzelőnk, jóformán íróasztalunk se. Én is mindenes voltam — adminisztráltam, lektoráltam, gépeltem Nagy Lajosnak, akkor kezdtem oroszul tanulni. Az első munkámra jól emlékszem; Lenin Az imperializmus című művének korrektúráját olvastuk. (Székelyné most is a klasszikusok szerkesztőségén dolgozik, öt nyelvből foi> dít.) Megkezdték a marxizmus klasszikusainak magyar nyelvű kiadását — már 1945-ben 6 ilyen mű került az olvasókhoz. De megjelentettek szépirodalmat, természettudományos műveket; Nagy Lajos-, Déry Tibor-, Lukács György-, Gorkij-köteteket. A mostani igazgatóhelyet-" tes, Méth Sándor is a „hőskorban”, 1949. január elsején került a kiadóhoz, mint terjesztő. — Sokan akkor, itt tanultuk meg, milyennek is kell lennie a kiadói szakembernek. A Szikra olyan iskola volt, ahonnan á legjobb kiadói káderek kerültek ki. És ott, akkor született meg a szocialista könyvterjesztés, amikor a könyvek „elmentek” a ’munkásokhoz, a muiH kapadokhoz. — 1950-ben államosították a könyvkereskedéseket. Szeptemberben a Szikra Kiadóról is leválasztották a Szikra Könyv és Ppropagandaanyag Terjesztő Vállalatot — akkor lettem a terjesztőnél igazg'a-; tőhelyettes. — Az én feívéfefi papíromon az állt: korrektor — veszi át a szót Nyíró József aki most a szépirodalmi szerkesztőséget vezeti. De már akkor, alig 21 évesen szerkesztettem, fordítottam. Megindítottuk a Sztálin művei sorozatot, kiadtuk a Tőkét, Lenin-sorozaton dolgoztam. Nagy értékű műveket és brosúrákat tettünk az asztalra. Egy hét alatt produkáltunk füzeteket — éjjel, hajnalban is dolgoztunk. A politikai-tudományos könyvkiadás Czóbel Ernő nevéhez fűződik. 1948-ban jött Magyarországra Moszkvából, ahol á Marx—Engels —Lenin Intézet egyik vezetőjeként megszervezte a Marx és Engels műveinek szövegkritikai kiadását. — Tőle tanultuk meg, hogy kell szerkeszteni! — mondják. — Rendkívüli ember volt. Tudós kommunista — vélekedik Nyíró József. — Legnagyobb emberi élményem a vele való találkozás. Székelyné megtoldja: Czó- beltől tanultuk mindannyian, hogyan kell tudományosan dolgozni egy-egy könyvön. S mindenre volt ideje, figyelme. Czóbel Ernő vetette fel elsőként azt is, mit lehetne tenni nyelvművelés terén. A kiadónál nyelvművelő tanfolyamokat szervezett, nyelvhelyességi kézikönyvet szer; kesztett — házi használatra. Miközben megalapozta a klasszikusok kiadását, szer; kesztőket, fordítókat nevelt. Nyíró József mondja: — Az első Sztáíin-kötetet 2 hónap alatt fordítottam — s odaadtam Czóbel Ernőnek egy húsvét előtti napon. Haza se ment, s az ünnep után hívatott. Hosszasan dicsért, aztán megkérdezte, nem gondolom, itt és itt ez a terminológia helyesebb lenne. Véleményemet kérte. Húsvét alatt valósággal átírta a kéziratot. De mindezt barátian...' Tamás Aladár, az egykori igazgató neve is szóba kerül. Ö szervezte meg a könyvba- rátmozgalmat, a Japán kávéházban a könyvklubot. Külföldi kapcsolatai a könyvkiadásnak is hasznára váltak. Akkor adták ki Anna Seghers, Aragon, Egon Ervin Kisch és mások műveit. 1951-ben „tisztázódott” a Szikra profilja. Akkor már felmerült az igény — a magyar politikai irodalom megteremtésére, Vass Henrikkel az élén, megalakult a kiadó magyar osztálya. Vígh Vilmosné is ennek az osztálynak volt szerkesztője — ő mondja el, hogy az első évben csak 4 brosúrát sikerült kiadniuk magyar szerzőktől. Később aztán egyre több politikai, társadalmi, közgazdasági kérdéssel foglalkozó művet jelentettek meg. Teltek az évek, sokasodtak a kiadványok. 1956 után ismét egyesült a kiadó a terjesztéssel. S a kiadó Kossuth nevét vette fel. — Az is „hőskor” volt — folytatja Vighné — az 56 utáni —, amikor, hogy pénzt szerezzünk, Tarzant és Hirschlert adtuk ki. S terjesztőink akkor vitték Lenint és az ellenfortadalmat magyarázó brosúrákat, amikor ez még közel sem volt egyszerű... A mai kiadványokról is érdemes szólni. Arról, hogy a 25 év alatt kiadtak 5620 könyvet 126 millió példányban. Hogy csak az idén 256 mű, 9 millió példányszámban jelenik meg. Egyebek kost a Kommunista Kiáltvány tizennyolcadik kiadása. Jövő évi tervekben szerepel Marx és Engels levelezése, folytatják a Lenin összes Művei sorozatot, a Lenin-évforduló- ra válogatott írásaiból jelentetnek meg köteteket. Filozófiai, esztétikai, történelmi, a munkásmozgalom történetével foglalkozó könyveket, közgazdasági, pártépítési tanulmányokat, népszerű időszaki kiadványokat terveznek. — Szép feladatunk, méltó könyvekkel köszönteni fel- szabadulásunk 25. évfordulóját — mondja az igazgatóhelyettes. — Tervünkben 15 kötet szerepel ilyen témában. Albumok, visszaemlékezések, szépirodalmi és történelmi írások, megjelentetjük a 25 év politikai plakátjait is egy kötetben. Vighné is a jubileumi kiadványon dolgozik: — Az elmúlt negyed század történetét képekkel illusztráló albumon 1800 olyan képet gyűjtöttünk össze, amely híven adja vissza az elmúlt évek történetét, történelmét. (K. M.) Ő egy nép Tanítói« veit... Ho Si Minh nevét veszi fel az Egri Tanárképző Főiskola „He most eltávoznék ebből a világból, nem kellene semmit sem megbánnom, csak azt sajnálom, hogy . nem szolgálhatok tovább, s többet. . .” (Ho Si Minh végrendeletéből) ★ Akik először hallották, vágj' olvassák a hírt, hogy az Egri Tanárképző Főiskola november 19-én hivatalosan és ünnepélyesen felveszi Ho Si Minh nevét, talán kissé szokatlannak vélik ezt az elhatározást. Talán vannak és lesznek olyanok is, akik — a legendás hírű Ho apónak, a nagy népvezérnek méltán kijáró tiszteletük mellett — hamarjában nem egészen értik e névadás valódi indítékait. tartalmát. Konvencionális alapja is van ennek: megszoktuk, hogy egy tudományos intézetet például az illető tudományág valamelyik nagy művelőjéről, s egy-egy iskolát, pedagógiai intézményt pedig valamely nagy nevelő, pedagógus egyéniségről szoktak elnevezni. ★ Ho Si Minh nem volt hivatásos pedagógus, nevével, szellemével mégis szerte a földön elválaszthatatlanul egybefonódott közel fél évszázada a nagy kezdőbetűvel írott jelző: a Tanító, a Felvilágosító. Olyan állandó jelzője volt e fogalom az ő nevének, mint hajdan, a. nagy francia forradalom idején Robespierre-nek a Megvesztegethetetlen. Ho Si Minh e nevét még az illegalitás éveiben vette fel, s e névben (Ho — a Tanító, a Felvilágosító) tömőién szinte benne volt és van a kommunista forradalmár egész életének programja, amely programot ő élete végéig, a nemrégen bekövetkezett haláláig mindig kitartóan és híven szolgált. Népének Lámpása volt, s méltán írták gyászjelentése mellé még ellenségei is: felébresztette népét, s e népben azóta heroikus energia munkál. E nép — amint megértette a Felvilágosító szavát — elhatározta1, hogy soha többé nem hajt fejet senki előtt. A nép pedig megértette Ho Si Minh tanítását, mert Ho Si Minh szava — mint a hivatását tudatosan vállaló pedagógusé — mindig tisztán, egyszerűen és bölcsen csengett. Az Egri Tanárképző Főiskolának azonban — mint szocialista pedagógusképző intézménynek — túl azon. ami a kommunista Felvilágosító szelleméhez köti, van egy másik, közvetlenebb testvéri, rokoni kapcsolata is Vietnammal: 1962 óta nincs olyan vietnami delegáció, amely ha hasúnkban Ho Si Minh jár, elkerülné Egert, a főiskolát. Főiskolánk ugyanis 1962. márciusában lépett testvéri kapcsolatba Vietnam egyik legtekintélyesebb felsőfokú, pedagógusképző intézetével, a Vihn-i Pedagógiai Főiskolával. Sajnos a a Vietnamban rövidesen bekövetkezett embertelen imperialista háború beárnyékolta ezt a kapcsolatot is. A rendszeres, kölcsönös tanárKözel két évtizede, 1949. november 21-én — Kossuth Lajos és emigráns társai Su- menbe érkezésének 100. évfordulóján — nyilvánítottak múzeummá a házat, amelyben az 1848—1849. évi magyar szabadságharc és forradiák delegációcserékre, as egymás gondjainak, örömeinek, tudományos publikációinak megismerésére a szörnyű háború meghatározta körülmények közit kerülhetett eddig sor. Onnan ide évente többször is eljut nehány tanár és diák egy-egy delegáció tagja, illetve tolmácsaként. Egerből, a főiskoláról dr. Pócs Tamás kandidátus járt Vietnamban' 1963-ban és 1965-ben 3—3 hónapra. Disszertációját ottani kutatásai alapján irta Vietnam flórájáról. 1967-ben bekövetkezett a testvérintézet legnagyobb tragédiája: a B—52-esek a földig lebombázták a főiskola épületét, s az életben maradt diákok és tanárok bambuszkunyhókban' folytathatták és folytatták (!) az iskolai munkát... ■k November 19-én az Egri Tanárképző Főiskola — elsőnek az ország tanárképző főiskolái közül — nevet kap. Országosan is kiemelkedő esemény lesz e névfelvétel. Eljönnek erre az ünnepségre többen Vietnamból is. hogy a régi baráti, testvéri kapcsolat még jobban elmélyüljön a két intézet, a két nép között. És mi az ünnep óráiban is felidézzük egy pillanatra a Felvilágosító szelíd tekintetét, aki 1945-ben, a hanoi Ba Dinh téren Vietnam első szabad alkotmányának felolvasása közben, az első sorok után — mint jó pedagógus a katedrán, magyarázás közben — egy pillanatra megállt és megkérdezte az egybegyűlt, hatalmas tömegtől: „Honfitársaim, értitek, amit mondok?" — egy pillanatra néma csend lett a téren, majd máig szódó érvénnyel felzúgott ezernyi torokból az ..Igen” ... Faíudi Sándor dalom vezetője hozzátartozóival együtt két hónapon át lakott. A sumeniek azóta is szeretettel ápolják az ott járt .szabadsághősök emlékét, s a Kossuth-ház a környék egyik legjobban látogatott múzeu. ma. Kossuth-múzeum Sumenben I 25. hadosztály naplójából 4. A német rohamlövegek 11,50-kor elérték Komlót, s harcot kezdtek a falu birtoklásáért. Egy órával később már azt jelentették, hogy sikerült betörniük, „azonban az ellenség ellenállása igen erős.” Hollósy-Kuthy tábornok délben Átányba rendelte a 25. gyalogezred parancsnokát, hogy az ott levő Incze őrnagy egységével együtt támadjanak Kömlő felé, s érjék el a falu keleti szegélyét. A németeknek az volt a kívánságuk, hogy egy magyar ezredparancsnok menjen be Kömlőre. s vegye át ott a védelem irányítását. Erre végül is a 25. ezred parancsnoka kapott utasítást. Kömlő elfoglalása után a 24. német hadosztály ott bevetett részei további parancsok híján megálltak. Csupán délután 2 órára dőlt el, hogy a felső vezetés a páncélosokat a Füzesabony felé A-969. november-.K., -szerda törő szovjet ék derékba törésére akarja felhasználni. A vezérkari főnök 13,20- kor gyorsan tájékozódik, hogy mi újság a szomszédiénál. Jelentést tesz a IX. magyar hadtestnek, s itt megtudja, hogy a hír igaz; a hadosztály mögött, Mezőtár- kányban, utcai harcok folynak. A tegnap segítségül beígért 8. német hegyi dandár még mindig nincs sehol, alakulatai Füzesabonyban gyülekeznek. Délután 5-kor újra cseng a telefon, s a IV. német páncélos hadtesttől Krausa Frie- del őrnagy jelentkezik. Sürgős parancsot közölnek. A hadosztály vonjon ki egy zászlóaljat és nyomban küldje Jászkisérre, a Hegedűstanyára. A parancsnok ott a 76. német hadosztálynál jelentkezzék. A magyarok ellenvetéssel éltek. A hadosztály 33 km széles sávban véd. Nincs egyetlen szabad csapatteste sem, amelyet ki tudnának vonni, s különösen nem lehetséges ez Kömlő térségéből. A közben írásban is befutó parancsra már kopogta is a géptávíró a választ. . A hadosztály Kömlő védelmével fontos- feladatot kapott, és így utolsó hadosztálytartalékát oda bevetette. Sehonnan nem tud egy zászlóalj erőt kivonni, anélkül, hogy az emiatt bekövetkező eseményekért a felelősséget vállalni lehessen. A hadtest előtt ismeretes a hadosztály helyzete, amelyet a 146-os számú német összekötő törzs is részletezhet.” A kérelem diplomatikusan zárult. Amennyiben a parancs végrehajtásra kerül, a németek jelöljék meg azt a terepszakaszt, ahonnan egy zászlóalj kivonásra kerülhet, így aztán minden felelősség rájuk hárul. A parancs azonban parancs, nincs ellene apelláta. Tetszik, nem tetszik — egy zászlóaljat mégis át kellett adni. A hadosztály a 26. ezred II. zászlóaljára gondolt, amelyik Tiszasüly és Tisza- bura között az akkor még a folyóra támaszkodó védelmi szakaszban volt. Ezek álltak legközelebb Jászkisérhez, s így a kitűzött célt rövid időn belül kis menettel elérhetik. Kivonásuk esetén viszont a fő ellenállási vonalban, 9 km-es szakaszon, csak két század maradna, s ez pedig még a folyó megfigyelésére is kevés. A 26 II. zászlóalj kivonásával viszont számolni kell azzal is, hogy a 76. német hadosztály háta veszélybe kerülhet. A németeket mindez nem érdekelte. Azt a választ adták, hogy ha ezt a zászlóaljat vonják ki, akkor a Tisza vonalára tegyenek be helyette egy másikat. Nyilvánvaló, hogy ilyen formában a parancs teljesíthetetlen volt. A hadosztálynak egy másik német kérelem elől is ki kellett térnie. A IV. hadtest azt a javaslatot tette, h gy cseréljék ki az ott küzdő lémet é&- ma&wr- erők. íAaerségét. A cél világos volt. így akarták sakkban tartani a megbízhatatlan magyarokat. A német kötelékek közé vegyített magyar tüzérek önállóságuktól megfosztva moccanni sem tudtak volna. A magyarokhoz irányított egységek viszont tüzűkkel állandóan fenyegették a visszavonuló, vagy a Vörös Hadsereghez átállni készülő honvédeket. A hadosztály azzal érvel, hogy a két tüzéregységnél a lőeljárás nem azonos, így az egységes tűzvezetés nem oldható meg. A két tüzérosztályuk különben is átszervezés alatt van, s így ütőképes alegységeket nem is tudnának átadni. így aztán ez a kérdés lekerült a napirendről. 1944. november 9. November 9-én tovább folytak az' előkészületek a Füzesabony felé tartó 57. szovjet hadtest szárnyai elleni támadásra. Csapatokat vontak össze, s elhatározták a kiindulási pontul szolgáló Kömlő megerősítését. A német és magyar erők Heves- vezekénj’en, Hevesen és Jász- kiséren gyülekeztek. Hajnali 2 órakor értesítették a 76. német hadosztályt, hogy az előző napi kérésre a 26. gyalogezred kétharmad részét vonják ki az arcvonalból, s adják át részükre. Az alakulat egyik részét Hevesvezekény- bői gépkocsival vitték Jászkisérre, a többiek pedig Ti- szasülyből gyalogmenetben indultak a gyülekezési pontra. Hajnalban értesítés jött. hogy Kömlő megerősítésére elindult Átányba a 230/1. német zászlóalj és a 176. német tüzérosztály. Ezek ott a 25. magyar gyalogezrednél — Morvái ezredesnél — tartoznak jelentkezni, aki átadja őket a-Jíönúőt védő német erők parancsnokának, Le- vecke őrnagynak. Átányban gyülekezett egy magyarokból álló „összeszedett” század is. Reggel 7 órára beérkezett Hevesre a 228. német roham - tüzérosztály is, amelyik 3 10,5-es és két 7,5-es roham- lövegből állt. Két aknavetővel odasodródott a 230. német ezred töredékes 8. százada is. Ezeket a rohamlöve- gekkel együtt Átányba irán- nyították. A hadosztály törzskarának figyelme Kömlő felé fordult. Küszöbön állt a támadás. Értesítették Levecke őrnagyot, hogy aggasztónak tartják a Komló déli része és a Sip- rák-féle 26/1. zászlóalj közötti hézagot. A jelek szerint a szovjet csapatok itt máris felderítő tevékenységet kezdtek. A magyar zászlóaljat arra kell használni — javasolták —, hogy ezt a hézagot megtisztítsa, mert ez által megszilárdul Kömlő védelme A feltevés beigazolódott. mert tíz óra körül olyan hír jött, hogy a szovjet erők máris beszivárogtak a résbe. Ezek hátravetésére a Nagy- tanya felé egy század erővel ellen lökést indítottak. Az a vélemény alakult ki, hogy a támadást a leghatékonyabban a Hevesvezekény —Dózsa-tapya— Kömlő déli irányban oldalról lehetne kibontakoztatni. A felázott sáros terep azonban még a rohamlövegek mozgását is lehetetlenné tette. Ezért úgy döntöttek, hogy a német erőket Átányba küldik, s a műutat felhasználva onnan kezdenek arctámadást Kömlő felé. Az akció időpontját még nem határozták meg, mert a tüzérség azt jelentette, hogy csak tíz órára éri el harckészségét, s a német zászlóalj vonat része sem érkezett még be. ÍFoiUtatjukfa. Ivan Popovszki, a múzeum igazgatója az MTI szófiai tudósítójának elmondotta, hogy a megnyitást követő fél évtizedben évente átlag hatezren látogatták meg, — as utóbbi öt évben ez a szám harmincezer fölé emelkedett. Ebben jelentős szerepet játszik, hogy a múzeum a szás legfontosabb nemzeti történelmi-turisztikai objektum között van az országban, így megtekintését az egész bolgár ifjúságnak ajánlják. A múzeum kezdemény ezé, sére épített ki Sumen test; vérvárosi kapcsolatokat Deb,, recennel, ahol Kossuthot kori mányzóvá választották. Kapcsolatukat most már évek óta különböző delegációk kölcsönös látogatásai, kiállítások cseréje stb., teszi egyre gazdagabbá. A múzeum maga új szárnnyal bővült az idén. így a Kosisuth-emigrációt és a szabadságharcot bemutató ki, állításon kívül képet nyújt á szocialista építés magyarországi sikereiről is. Sumen és a Kossuth-múzeurn most a kettős évforduló megünneplésére készül. November 21-én a megye és a város vezetőinek. Debrecen képviselőinek, valamint hazánk szófiai nagykövetségének és, a magyar kulturális intézetnek a részvételével ün- nePi gyűlésen emlékeznek meg Kossuth ideérkezésének 120. és a múzeum megnyitásának 20. éiTordulójáról. ★ „A bolgár irodalom Ma- gyai-országon” címmel nagysikerű előadást tartott Sumen értelmiségi klubjáJban Sípos István irodalomtörténész és műfordító, a szófiai magyar kulturális intézet igazgatója. A hallgatóság számos kérdést tett fel a' két nép irodalmi kapcsolataira-vonatkozóan, mm 1
