Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-12 / 262. szám

Made in Heve* Mit adunk a világnak? Vietnami tanulók a Ganzban egy gépgyárai épít Vietnam­nak. A leendő gyár vietnami törzsgárdáját mintegy HO főt a Cans Villamossági Müvekben tanítják meg a szakma rejtelmeire. (MTI Foto: — Király Krisztina felv.) Szén a m@zö@cszcl€isn^i>cin Pompás utazás lepne: ha­jóra, vonatra, repülőre száll­ni, s elkísérni megyénk ipa­rának termékeit a nagyvilág­ba. Öt világrész valameny- nyi jelentősebb országát, vá­rosát megismerhetné az em­ber. Igen, igen: semmi túl­zás. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália vala­mennyi jelentősebb országá­ba, városába eljutnak me­gyénk ipari termékei... A technika, a tudomány korát éljük. Nem szükséges tehát különösképpen bizony­gatni: nemcsak a „tolongás”, a konkurrencia is óriási . a világpiacon. Csak kitűnő mi­nőséggel, kifogástalan elegan­ciával, s megalapozott, meg­bízható hírrel, névvel lehet versenyt állni. Sokszoros te­hát az öröm, a büszkeség: az öt világrész megismerte s befogadta megyénk iparát. S mielőtt . képzeletben — egyszer talán majd a való­ságban is — elindulnánk a világjárásra, még csak any- nyit: mindez egy negyedszá­zad eredménye. Mindössze huszonöt év megfeszített, tisztességes munkájának gyü­mölcse. Hiszen valamennyien tudjuk: a semmiből kezdtük. Huszonöt évvel ezelőtt leg­feljebb a megye borát, lovait s fakanalait ismerték az or­szág határain túl. Fel hát az útra, vegyünk elő egy világatlaszt és indul­junk el.. „ Egertől a Kanári* szigetekig Az Egri Finom&zerelvénygyár megyénk egyik legfiatalabb, s legnagyobb ipari bázisa. Mindössze 18 éves még, de hogy mennyire nem a kor, hanem a tudás és a lelkese­dés számít, arra ékes a bi­zonyságtétel: az elmúlt év­ben a gyár nem kevesebb, mint 60 millió forint értékű árut exportált. Főleg a szo­cialista országokba, de vi­lághírű svéd MECMAN-cég ^társaságában” egyre több kapitalista országba is eljut­nak termékei. Éveit nézve még a serdülő korban van a VILATl egri gyára, de különböző vezénylő berendezéseit a Szovjetunió­ban, az NDK-ban, a NSZK- ban, Lengyelországban, Cseh­szlovákiában, Olaszországban márig ismerik. S azt is keve­Jjipjaankbap egyre több szó esik a szakszerű­ség fontosságáról. Társadal­munk minden dolgozója — vezető és beosztott egyaránt — szüntelen ösztönzést kap ahhoz, hogy sajátítsa el, emelje magasabb szintre munkájának elméleti, szak­mai alapját. Általános ta­pasztalat, hogy életünk vala­mennyi területén a fejlődés kulcskérdése lett a nagyobb hozzáértés, az alaposabb szakmai felkészültség. Azonban mint minden új­szerű követelménynek, en­nek is megvannak a maga árnyoldalai; e téren is talál­kozunk értetlenséggel, hely­telen állásponttal. Minde­nekelőtt azzal a nézettel, amely szerint a szakmai hoz­záértés ösztönzése valamifaj­ta ellentéte lenne a politi­kai munka fejlesztésének, ál­talában a politikai munkával szemben támasztott követel­mények emelésének. Mivel a szakmai és politikai követel­ményeket nem lehet egymás­tól elválasztani vagy szem­beállítani, a kérdés egyetlen helyes elvi megoldása csakis a politikai és gazdasági mun­ka komplex módon történő fejlesztése lehet. Logikus kö­vetkezménye ez a politika fogalma marxista—leninista magyarázatának. A politika Lenin szerint mindenekelőtt az állami, tár­sadalmi, pártfelad átokban való tevékeny részvétéit je­lent és magában foglalja a felsorolt területek irányítás­sen tudják: napúnkban csont- sebészeti eszközöket egyedül a Heves megyei Finomme­chanikai Vállalat készít. Mi­nőségével a hazai szakem­bereken kívül az angol és a román szakmabeliek is elé­gedettek. Ugyanezeket mond­hatjuk el a Heves megyei Bútoripari Vállalatról is: kü­lönböző garnitúráit, stíl-, ba­rokk bútorait a. szocialista országokon kívül Törökor­szágban, Japánban, Francia- országban, Norvégiában, Svájcban, a Német Szövetsé­gi Köztársaságban is megis­merték s keresik. Joggal feszülhet a „mel­lény” a parádsasvári üveg­fúvókon- is. Parádi üvegpo­harakkal koccinthatnak már Kanadában, Angliában, Fran­ciaországban, az Egyesült Ál­lamokban, Svédországban, Máltában, Belgiumban és Hollandiában is. És ha már a koccintásnál tartunk: a föld nem kevesebb, mint negyven országában ízlelik, s szeretik Eger, gyöngyös, Domoszló borát. S ha kiürült a pohár az NDK-ban, Len­gyelországban, Csehszlová­kiában, Svájcban, rágyújt­hatnak egy jó Fecskére, Kos­suthra, vagy Savariára. Selypi cukor az iráni sah kávéjában Még érdekességnek se rossz: hosszú évek óta selypi cukor édesíti már a római pápa és az iráni sah kávéját. Ezenkívül Angliában, Portu­gáliában, Indiában, Japánban is neve van a selypi cukor­nak. „Ne főzzön — egyék hat­vani konzervet“ — hirdet­hetnék Svájcban, az NDK­A mezőgazdasági szállítás idei tapasztalatai kedvezőek. A szállíttatok a munkaszüne­ti napokon általában jóval többet törődnek a beérkezett áruval. Az október—novem­beri vasárnapokon másfél ezer vagonos napi berakodást irányoztak elő a vállalatoknak es a mezőgazdasági üzemek­nek. Bár a terv éléggé nagy követelményeket támaszt a sának tartalmát, formáját, módszereit. A politika továb­bá az egyes társadalmi osz­tályok egymáshoz való vi­szonyát is kifejezi, valamint ezek kapcsolatát az állam­hoz, a párthoz, az adott tár­sadalmi rendszerhez. Lenin arra a tényre is felhívta a kommunisták figyelmét, hogy általában, de különösen a szocializmus viszonyai között a politika és a gazdaság el­választhatatlan kapcsolatban áll egymással. A politika — állapította meg —, a gazda­ság sűrített kifejezése. Ez utóbbi meghatározás kifeje­zetten arra utal, hogy a gaz­daság és a politika viszo­nyában mindig elsőbbséget élvez a politika a gazdaság­gal szemben. A politika tük­rözi a társadalom objektív viszonyait és meghatározza a megoldandó feladatokat, köz­tük a gazdasági vonatkozású célkitűzéseket is. Ezért meg­határozó szerepet játszik az állami, a gazdasági és a tár­sadalmi élet vularhennyi te­rületén egyaránt. A politika szerepének é* helyes megítélésénél még egy fontos momentumra rá kell világítani. Ez pedig politikánk demokratikus jel­lege és e vonásának szünte­len fejlődése. A demokratiz­mus ebben az összefüggésben nemcsak a célokat, tartalmi kérdéseket, hanem a mód­szereket, a politika érvénye­sülésének, végrehajtásának formáját, is magában foglal­ja^ Mndfcz azt. jelenti, hogy ban, NSZK-ban, Belgium­ban. Hollandiában, Kuwait- ban, Dániában, Franciaor­szágban, s a Kanári-szigete­ken. Angol, nyugatnémet, svájci, bécsi, lengyel, hol­land, cseh, japán „bennszü­löttek” bizonyítják: a hevesi, az Eger—gyöngyösi Háziipa­ri Szövetkezet termékei mél­tán hódították meg a vilá­got. Akárcsak a gyöngyösi Kékes, az Egri Ruházati Ktsz öltönyei, felöltői és az Egri Cipész Ktsz „topánkéi”. A gyöngyösiek Norvégiába, Angliába, Franciaországba, Svédországba, az NSZK-ba, az egriek a Szovjetunióba, Angliába, NDK-ba, Csehszlo­vákiába exportálnak. Az Egerben készült cipők pedig Afrikát hódították meg: Ke­nya, Kongó, Líbia, Togo, Szaúd-Arábia, Holland-An- tillák már hosszú évek óta vásárlója az Egri Cipész Ktsz-nek. Akárcsak Anglia, Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Belgium... Haiő, vonat, repülőgép nélkül A példatár gazdag, koránt­sem fogyott még ki, de nem folytatjuk a felsorolást. Az elmondottak bárkit meg­győzhettek: megyénk ipará­nak előkelő helye van a vi­lágban, s bőkezűen méri a szépet, a jót a nagyvilágnak. De akiket a. részletek is ér­dekelnek, azoknak javasol­juk: keressék fel Egerben, a Megyei Művelődési Házat, s tekintsék meg a megye ex­porttermékeiből rendezett ki­állítást. Megéri. A képek, a számok, a grafikonok segít­ségével, hajó, vonat, repülő­gép nélkül is bejárhatják a nagyvilágot Koős József fuvaroztatókkal szemben, mégis Sikerült elérni, hogy október 5-én 1700, 12-én 1650, és 19-én és 26-án is több mint 1500 vagont rak­tak be. A november 7—8-i kettős ünnepen is kitetteik magukért; az egyik napon 1600, a másikon pedig több mint 1400 vagon árut indí­tottak útnak. (MTI) a szociausia orszagoKoan a politika nem. egy szűk tár­sadalmi réteg ügye csupán, nem valamiféle „úri huncut­ság”, hanem széles népréte­geket átfogó társadalmi ügy, kezdve annak kidolgozásától egészen a végrehajtásáig. A politika tehát csak akkor le­het igazán célravezető, ha demokratikus, vagyis tükrözi a tömegek véleményét, min­dennapos tapasztalatát és legfontosabb igényét. Az ilyen politikát úgy kell vég­rehajtani, hogy abban részt vegyenek a széles néptöme­gek. Természetesen ezt sem szabad mechanikusan felfog­ni. A szocialista társadalmon belül is vannak és lesznek politikailag rendkívül aktív és kevésbé tevékeny közre­működők. Viszont, hogy me­lyik réteg növekedik, az ak­tívak vagy a passzívak, az, leginkább a kis és nagy po­litikától függ. ' A politíikai munka jelen­tőségét még egy fontos té­nyező is döntően befolyásol­ja. Az elmúlt tizenhárom év fejlődésének irányát vizsgál­va — legyen az a társadal­mi, gazdasági élet bármelyik területe —, egy általános kö­zös vonást találunk benne. Ez pedig a különféle helyi szervek önállóságának, fele­lősségének növekedése, önte­vékenységüknek kiszélesedé­se. Akár az állami, a párt, vagy a gazdasági területeket vizsgáljuk, mindenütt erősö­dött a helyi szervek hatás­köre, A aasyohb iog&jfrjA A föld lakosságának szá­ma a gyorsuló idő korszaká­ban negyvenévenként meg­duplázódik. Az UNESCO közelmúltban nyilvánosságra hozott becslése szerint 2000- •re hat és fél miiliárdra emelkedik bolygónk lakóinak száma. Meddig bírja a föld? A termőföld. A hatalmas ütemben növekvő igényeket hogyan tudja kielégíteni? Az újabb és újabb terüle­tek művelés alá vonása ter­mészetesen nem folyhat a végtelenség. Az ember szol­gálatába állított termőtalajt pedig egyre kíméletlenebbüi zsarolják meg az intenzív, nagy hozamú növénykultú­rák. Az evezredek alatt fel­halmozódott tapanyag kime­rül, és pótolnunk kell. Az állattenyésztés és növényter- mesztes közötti egyensúlyi helyzet — az állattenyésztés melléktermékei eddig megfe­lelő szervesam yag- u tanpótlást biztosítottak a növényter­mesztésnek — minden való­színűség szerint felbomlik, hiszen a ma mezőgazdasága négyszeresét használja fel az 1860-ban alkalmazott szer- vastrágya-mennyiségnék. A fokozottabb felelősség vi­szont törvényszerűen meg­követeli a magasabb szintű politikai munkát. Ez a ma­gasabb szint a magasabb kö­vetelményekből következik. Hiszen ma niár a gazdasági és politikai életben nemcsak az a helyi szervek feladata, hogy következetesen végre­hajtsák a központi útmuta­tásokat. előírásokat, hanem egyre inkább az is hivatá­suk, hogy az általános poli­tikából adódóan kidolgozzák a hosszú távú heiyi koncep­ciókat, poütikai feladatokat, vagyis megtanuljanak helyi poütikát folytatni. Ez pedig minőségileg magasabb kö­vetelményt, nagyobb politi­kai hozzáértést követel min­den egyes helyi vezetőtől, le­gyen az gyárigazgató, vagy párttitkár, főmérnök vagy tanácselnök, szakszervezeti bizalmi, vagy tsz-brigádve- zető. A felkészültség ez eset­ben is csak az előfeltétel. Ehhez kell, hogy társuljanak személyes vezetői tulajdon­ságok. Vagyis nemcsak tu­dásra, hanem politikai bátor­ságra, új jelenségek iránti fogékonyságra, friss és kor­szerű gondolkodási módra, egészséges belső türelmetlen­ségre is szükség van a poli­tikai munkában. A fejlődésnek ezt az ” irányát és ennek nyo­mán a növekvő követelmé­nyeket világosan felismerte pártunk IX. kongresszusa is. A kongresszus jól látta, hogy az elkövetkezendő években minden területen, de külö­nösen a helyszínen végzett politikai tevékenység mind nagyobb szerepet kap, követ­keztetésként a kommunis­ták mind szélesebb rétegét kell mozgósítani, méghozzá állandó jelleggel politikai fel- adagofera, iiJRi'i” - .-ÉM« tudományos kísérletek bebi­zonyították a szervetlen anyagok nélkülözhetetlensé­gét is. Egy érdekes és egyben szemléltető példa: 250 má­zsás burgonyatermés a te- nyészidő alatt 35 kg ként von el egy hektárnyi területről. ★ — Eddig háromszor tár­gyaltunk a Tatabanyai Szén­bányászati Tröszttel. — mondja Hodászy Miklós, a gyöngyösi Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum igaz­gatója. A tröszt felvetette annak a lehetőségét, hogy intézetünk bekapcsolódhatna, illetve elkezdhetne egy kuta­tási programot. — Mi lenne a kutatás té­mája? — Lignitből szeretnénk koncentrált kivonatot készí­teni a mezőgazdaság számá­ra. — Hasonló kísérletek vol­tak-e már hazánkban, vagy másutt? — Igen. Hasonlóak. Már eddig is használtait fel lig­nitből készült őrleményt ta­lajjavításra. Itt tulajdonkép­pen egyszerű porítást végez­tek. ez a módszer azonban nem vezetett eredményre. A lignit igen sok holt anyagot tartalmaz, ezert szükséges valamiféle új eljárás kidol­gozása. Tudomásom szerint az Olaszországban és Nyugat- Nemetországban folytatott kíserleteK nem nevezhetők túlságosan sikeresnek. — Hazánkban hol kísérle­tezik ki az új eljárást.? — Még csak feltételes módban beszélhetnek, ám ha minden jól megy, intézetünk kémiai tanszékére vár majd a feladat, hogy felfedje az új technológiai folyamatot. 9 Értékes vállalásokkal csat­lakoztak a hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett ju­bileumi munka versenyhez az Egri Dohánygyár dolgozói is. Felajánlották, hogy Eger vá­ros felszabadulásának tiszte­letére novemberben ünnepi hónapot tartanak, á szocialis­ta brigádok emlékműszakokat szerveznek. Ünnepi termelési tanácsko­záson, s brigádgyűléseken emlékeznek meg a 251 év eredményeiről, Eger, me­gyénk, az ország fejlődéséről. A gyár kollektívája az év elején egymillió forint értékű vállalás teljesítésére lett ígé retet. Az eddig végzett mun kájuk és a jubileumi felaján­lások teljesítésével a munka- >«86*1)91! eves megtakarítÁsa Ha ez sikerül, a felhasználás helyes módját kell meghatá­rozni. A. Keszthelyi Agrár- tudományi Főiskolán végez­• r.ék a nagyüzemi mezőgaz­daságban való felhasználás, náluk a kertészetben történő alkalmazás lehetőségeit. — Ha a kutatási program sikeresen befejeződik, meny­nyiben befolyásolja majd o műtrágyagyártást ? — A műtrágyákra szükség van, de véleményem szerint egyre jobban tért hódít majd a szénből készült kivonatok mezőgazdasági felhasználása. Annál is inkább, mert a lig­nit a nehéziparból lassan a vegyipar asztalára es a me­• zógazdasag „karmaiba” kerül ■át, és ez az a nyersanyag, amely óriási mennyiségben áll rendelkezésünkre. — Milyen múltra tekint- vissza a szett agrar nyers­anyaggá való szeliditése? — Felkészülésünk • sarán. • nagyon-nagyon hiányos szak- irodalomra bukkantunk. Meg merném kockáztatni a kijelentést, hogy fehér- folt felszámolására indulunk majd el, ha a szénbányászati tröszttel folytatott tárgyalá­saink eredményesen zárul­nak. ;k Magyarországon 1960 óta a mütragyatermeles, amely a vegyipari termelt« 8 százalé­kai adja, két es félszeresére nőtt. Mindenhol folyik a kuta­tás, melyik az a nyersanyag, amely biztosítja a termőföl­dek: évről evre növekvő táp­anyag-szükséglétét. Elérkeztünk oda. amikor a mezőgazdaság segítségül hívja az ipar privilégiumá­nak tartott szenet. Szigethy András több mint kétmillió forint lesz. Munkával, készülnek meg ünnepelni a történelmi évfor­dulót az Eger és Gyöngyös Környéke Háziipari Termelő Szövetkezet dolgozói, szocia lista kollektívái is. A szövet­kezet vezetői, a szocialista, KISZ-brigádok felajánlották, hogy a negyedszázados jubi­leum tiszteletére s Eger város felszabadulásának 25. évfor­dulóját köszöntve 1969. éves tervüket kifogástalan minő­ségben és mennyiségben már november 30-ára teljesítik. i960, november 32,, .--.zertt*. Másfél ezer vagyon mezőgazdasági áru vasárnaponként Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére Ünnepi iióiiap ;«/ E^ri Doháiiy^|árban Éves tervüket egy hónappal előbb teljesitik az Eger és Gyöngyös Környéke Háziipari Termelőszövetkezet dolgozói A pártélet időszerű kérdései Politikai munka — magasabb szinten

Next

/
Thumbnails
Contents