Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

k

XÜSáUTH

8.15 Mit üzen a Rádió?

8.30 Dallal, tánccal a vitáé körül.

8.33 A hét előadóművészei.

10.03 Elbeszélés.

10.25 Beethoven: Hármasverseny.

11.00 Iskolarádió.

11.35 Mozart: B-dúr szonáta.

12.20 Ki nyer ma?

12.30 Tánczene.

13.15 Népi zene.

13.45 Válaszolunk hallgatóinknak!

14.01 Édes anyanyelvűnk.

14.0« Zongoramuzsika.

14.30 Emlékezés Gyulai Pálra.

15.10 Harsan a kürtszó!

13.45 Népdalok.

18.05 Közben volt egy háború,..

17.20 Schubert-dalok.

17.40 Riport.

17.55 Húszas stúdió.

10.20 A szoritóban. Rádiódráma.

20.41 Francia operaest.

22.30 Népdalok.

23.08 Liszt: Dante-szimiónia.

0.10 Könnyűzene.

PETŐFI

5.05 Balettzene.

9.00 Ezeregy délelőtt.

9.40 Óvodások műsora.

11.41 Egy orosz anya. Elbeszélés.

12.00 Cigánydalok.

12.30 Operarészletek.

13.05 Jegyzet.

13.20 Prokofjev: Péter és a farkas.

Kettőtől — ötig: Hangos Rádióújság.

17 00 ötórai tea.

33.10 Közkívánatra!

20.28 Nóták.

21.00 Szabó Pál: Isten malmai. Rádióváltozat.

22.00 Könnyűzene.

22.25 A hét előadóművészei.

23.10 A denevér. Részi.

POZSONYI

17.55 Telesport.

19.00 és 22.25 Tv-híradó.

20.05 Sz. Rahmanov: Viharos alkonyat. (Tv-film.)

21.55 A volgai lány. (Zenés film.)

22.10 Liga-vasárnap.

i Fí/nfl

EGRI VÖRÖS CSILLAG:

Telefon: 22-33

Flórián kapitány 1—11. rész (Dupla helyárak)

Elöadas kezdete: fél 6 órakor EGRI BRÓDY:

Telefon: 14-07

Hamu és gyémánt Előadás kezdete: fél 6 és fél 8 órakor ■

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

A veréb is madár GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

A Pál utcai fiúk HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Estély habfürdővel HATVANI KOSSUTH:

A jégmezők lovagja HEVES:

Az első tanító PÉTERV ASÁRA:

Imposztorok

FÜZESABONY:

A betyárok bosszúja

ÜGYELET

Egerben: 19 órától, kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: ll- 10). Rendelés gyermekek részére is.

Hl energiahordozók Lőrinciben

Meghosszabbítják az erőmű

Az olvasó írja

Az építőiparról, a lemaradásokról-v- _

Húszéves a Mátravidéki Hőerőmű. Az ember életében ez ifjú kort jelent, de az utóbbi két évtizedben energiarendszerünket korszerűsítették és bővítették, ennek következtében a szakemberek azt mondják, hogy a Mátravidéki Hőerőmű „öreg”, gazdaságossága állandóan csökken. Ámbár szűkös időben „jó az öreg a háznál”. Amikor valamelyik erőműnél baj van vagy az átlagosnál nagyobb az energia-igénybevétel, jön a telefonértesítés: villamos áramot kérnek Lőrincitől. De Ecséden és Pe- tőfibánya környékén 1974- ben megszűnik a lignittermelés. Elfogy a szén, ezért egyre sürgetőbb a kérdés, hogy mi lesz a Mátravídéki Hőerőmű sorsa?

A hármas variáció

Kérdésünkre Farkas József, a Mátravidéki Hőerőmű főmérnöke elmondta, hogy az igényekkel és az adottságokkal számolnak. A számítások szerint hazánk villamos- energia-fogyasztása 1970-ben több mint 17 milliárd kilowattóra lesz, és 1975-re több mind 25 milliárd kilowattórára növekszik. Az ipar és a mezőgazdaság egyre fokozódó igényét új erőművek építésével és az energiaimport növelésével iparkodnak fedezni, de ha sikerül gazdaságosabbá tenni a termelést, akkor szükség lesz a Mátravidéki Hőerőműre is,, meghosszabbítható az erőmű élete

— Mit javasol a vállalat?

— Hármas variációt dolgoztunk ki. Ha Petőfibónyá- ról nem kapunk már szenet, akkor a dunántúli bányáktól rendelünk. A második számú javaslat az, hogy gázfűtésre és gázturbinák üzembe helyezésére térjünk át. A harmadik javaslat szerint gáz- és olajtüzelést fogunk alkalmazni. Elképzelhető egy negyedik megoldás is. Ez azt jelenti. 1974 után a Mátravidéki Hőerőmű olajtüzelésre tér át. A hőerőmű rekonstruk- ai«» tanulmányterve elkészült, azt 1909. február 11-én, a Magyar Villamos Művek vezetősége megvitatta. Olyan határozat született hogy a tanulmány alapján az erőmű vezetősége készítsen beruházási javaslatot, de a szénportüzelésű kazánok átalakítását meg kell kezdeni. A célA nemzetközi diákolimpiákat — a kialakult gyakorlat szerint — három tárgyból, matematikából, fizikából és kémiából évente rendezik.

Mint a Művelődésügyi Minisztériumban (közölték, a jövő év nyarán két versenyt Magyarországon bonyolítanak le. Az egyik a matematika olimpia lesz, amelyben már szép sikereket értek el eddig is a magyar középiskolások. A másik az ifjú kémikusok

kitűzés az, hogy évente egy- egy kazánt átalakítunk, hogy 1975-re, amikor a lignitter-: melés megszűnik, a Mátravidéki Hőerőmű olaj- és gáztüzelésre térjen át.

A leggazdaságosabb megoldást választják

— Mitől függ, hogy a szén-, olaj- vagy a gáz—olaj vegyes tüzelést választják?

— A gazdaságosság dönt. Az eddigi számítások azt igazolják, hogy a gáz—olaj vegyes tüzelés a leggazdaságosabb, ezért minden bizonynyal ezt a megoldást választjuk. A jó minőségű dunántúli szén nemcsak drága, de a iignitnél jóval magasabb fűtőértéke miatt a kazánokat át kellene alakítani. Másrészt honnan lenne annyi vagon, hogy a hőerőmű idejében és folyamatosan megkapja a szenet? A Mátravidéki Hőerőmű kazánjai és berendezései megfelelő átalakítások után gáz- és olajtüzelésre használhatók.

— Mikor készül el a Salgótarján—Hatvan közötti gázvezeték?

— Sajnos, csak 1973-ra. Ezért arra készülünk, hogy a petőfibányai lignit helyett előbb olajjal fűtünk, majd később olajjal és gázzal.

— Mennyibe kerül a berendezések átalakítása?

— A szénhidrogénes átalakítás 36 millió forintba kerül, de ha gázturbinákat is beépítünk, akkor további 120 millióra lesz szükség.

— Érdemes ennyit befektetni a lőrinci erőműbe?

— igen, mert azt a luxust nem engedhetjük meg, hogy 2Ó—25 éves erőművet kiselejtezzünk. Ezt nem tehetjük, mert akkor a 100 megawattos teljesítmény pótlásáról kellene gondoskodni és a kiselejtezett állóeszközök értékeként 159 millió forintot kellene befizetni. Ezért a leggazdaságosabb megoldást választjuk. gáz- és olajtüzelésre alakítjuk át az erőművet, gázfogadó állomást és paku- ralefejtőt építünk.

Az emberekről gondoskodnak

— A rekonstrukció után kevesebb munkásra lesz szükség?

— Főleg a szállító- és a kazánüzem létszáma csöklegjobbjainak nemzetközi versenye. A matematikából az előző .évek tapasztalatai alapján legalább 15 ország részvételére lehet számítani.

A magyar diákok felkészítése a vetélkedőre iskolai és központi szakkörökben, már megkezdődött Az olimpiák részvevőit az évenként ismétlődő hazai középiskolai tanulmányi versenyek eredményei alapján jelölik majd ki. (MTI)

éleiét

ken. De megszűnnek a nagy szennyeződéssel járó és a nehéz testi munkát igénylő munkakörök. Erre. pár év múlva már aligha kaptunk volna embert. A létszámcsökkentést folyamatosan hajtjuk végre Ahol lehet átcsoportosítjuk az embereket, a nyugdíjasok éá a kilépők helyett újakat nem veszünk fel. Az apci Qualital az erőműnél felszabaduló munkásokat fel tudja venni. így nyugodtan mondhatjuk, hogy gondoskodunk az emberekről.

— Hol és hogyan képezik át a szakembereket?

— Három-négy hónapos tanfolyamon. itthon, kapun belül. A Mátravidéki Hőerőmő- nek 10—15 éve egy helyben dolgozó törzsgárdája van. A mi embereink elméletileg jól képzettek, szeretnek dolgozni, a kazángépészeket köny- nyen átképezzük gáz- és olajtüzelésre. A jelenleginél egészségesebb és tisztább munkahelyet bizonyára hamar megszokják és megkedvelik az emberek.

A korszerűsítés és a gazdaságosság követelményei utat törnek Lőrinciben, az új energiahordozók meghosszabbítják az erőmű életét. A a szakemberek most készítik a javaslatokat, gazdaságossági számításokat végeznek, hogy hamarosan végleges döntés történjen. Szilágyi Antal, az üzemi pártbizottság titkára foglalta össze az embereik véleményét: az átmeneti nehézségeket vállaljuk, a jövőben bízunk és dolgozunk érte.

Az utóbbi időben egyre gyakrabban olvashatunk cikkeket a Népújságban is az építőiparról. Sajnos, legtöbb esetben hibákról, lemaradásokról, rossz minőségű munkákról van szó. Ilyenekről: 1—2 évvel az építés után leomlik a vakolat, megreped a fal. Még olyan esetről is hallottunk hogy a műszaki átadás napján összeomlott az új tsz-istálló. Ezekre az esetekre nagyon nehéz szavakat találni. Több mint felháborító. Ezt a nagyfokú felelőtlenséget már túlzás nélkül szabotázsnak lehetne minősíteni.

Gazdasági helyzetünket tekintve nem engedhetjük meg magunknak az ilyen hibákat. Mivel tervszerűen kell dolgoznunk, az elmaradás és a rossz munka nem tűrhető és semmivel sem menthető. Természetesen arra lenne szükség, hogy ilyen esetekben a vezetőt felelősségre vonják. Ha néhány ilyen, rossz munkát végző és megengedő vezetőt szigorúan megbüntetnének, s a büntetés nemcsak a vállalatot sújtaná, biztos másképpen dolgoznának.

El kell ismerni, hogy vannak problémák és nehézségek. De ezek azért vannak, hogy elhárítsuk őket, s nem azért, hogy azokkal érveljünk a lemaradás esetén vagy teljesen ezekre hárítsuk a felelősséget.

Van munkaerőhiány, de talán ezen is lehetne segíteni az építőipari munkások bérének rendezésével. A másik dolog: az építőipar változó munkahelyekkel dolgozik. s ezért nem szívesen helyezkednek el ott az emberek. De ezen is lehet talán enyhítem. Igyekezzen minden építőipari vállalat elsősorban a saját területén munkát vállalni s ne járjanak el a harmadik megyébe. Véleményem szerint többen mennének az építőiparhoz dolgozni, ha nem csupán kéthetenként egyszer utazhatnának haza. Családos embernek ez nem megfelelő huzamosabb ideig. Tehát gondolkozzunk, szervezzük meg úgy a munkát, hogy a problémák kisebbre csökkenjenek.

Még a visontai lemaradásról. Sokan gondolkozunk azon, mi lehet ott, hogy már lassan egy évre növekedett a lemaradás. Milyen nagy kár ez a népgazdaságnak! S azzal nincs megoldva, hogy az illetékes vállalatot négymillióra büntették. Kik a felelősek személy szerint? És őket is büntették valamivel? Hinni szeretném, hogy igen. Egyéni felelősségre vonások nélkül ugyanis nem fognak megszűnni ezek a felelőtlenségek. Eddig is megtörtént a nagy beruházásoknál, hogy elhúzódtak a határidők. De ilyen nagy lemaradásra, mint Visontán, még nemigen volt példa.

Sajnos sokszor számol be az újság lemaradásokról, építőipari hibákról. Tudjuk, nem lenne helyes csak a hibákat látni, s vannak eredmények. De ideje lenne a hibák megszüntetésére sokkal nagyobb gondot fordítani. Érdemes ezen elgondolkozniuk az illetékeseknek. M. A.

Tófalu

Folthatás

A fénykép világos ég sötét, foltokból épül fel. Ezek eloszlása igen fontos a képhalas

szempontjából.

Törekedjünk mindig arra, hogy a világosabb foltok inkább a kép belseje felé, a sötét foltok a kép széle felé kerüljenek. Mintegy vegyék körül az előbbieket. mert így zárt képhatás jön létre.

Nagyon világos folt, vagy csúcsfény kevés legyen a képén. De az egyensúly megtartása érdekében ugyanúgy kevés legyen a koromsötét is. Ne n helyes, ha több hasonló erejű fényfolt van a képen, mert ez egyrészt megbontja a kép egységét, másrészt akadályozza tekintetünk tájékozódását.

A foltok fény- és árnyékhatásokból jönnek létre, vagy világos és sötét tárgyak egyidejű jelenléte okozza azokat. A kettő között szigorú összhangnak kell lennie, ha meg akarjuk tartani a kép egyensúlyát. A kép hasonlít egy mérleghez, amelyik csak akkor van egyensúlyban, ha mindkét karjára azonos távolságban, azonos súlyokat akasztunk. A sötét nagy folt egyoldalúan alkalmazva annál súlyosabb a képen, minél távolabb van a kép közepétől. Hatását a másik oldalon ellensúlyoznunk kell, különben megbomlik a kép egyensúlya.

Erős fény foltoknak a szereplők nem fordíthatnak hátat, mint pl. Gergely Árpád: Sakk—matt c. és lapunk szeptember 28-1 számában megjelent képén. Bar itt egyensúlyban sincsenek n sötét és világos foltok, de a sakkozó fiúk mögé komponált parkrészlet, a maga napsütötte. igen világos foltjával, elviszi a tekintetet a lényegről. Mennyivel hatásosabb lenne er. a kép. ha csak a fiúk arca és a sakktábla kapna csúcsfény t és a jelenetet sötét foltok, a park bokrainak sötét tónusú képe venné körül. Tekintetünk rögtön a csúosfénnyel kiemelt témára siklana, és jóval feszültebb hangulatot tükrözne az egész kép. Ez a kép is példa arra. hogy a témát és a csúcsfényt nem lehet különválasztani.

A hosszúkás fény föl tok m hídig átlós irányban hatnak jól, mint ezt már a vonalvezetésnél is tárgyaltuk. Jónás György: Ttt a cumi, lapunk szeptember 14-i számában közzétett, valamint Várhegyi György: Portré és Krasznay Ferenc: Juhász és kutyája c., lapunk szeptember 21-i számában közölt kepei legyenek jó példák.

Körmendi Károly

RSS, W . hetlf

F. L.

Kikötő! kap az oteiváros

As ország legnagyobb

es tovább bővülő ólajfeldolgozó üzeme, a Dunai Kőolajipari Vállalat kikötőt épít a Dunán. Az olajváros szennyvízderítö telepe mellett létesül a különféle méretű uszályok fogadására alkalmas kikötő, ahol majd az uszályok gázolajjal, benzinnel rakodva futhatnak ki a Duna menti városokba, államokba, Képünkön: úszódaru építi a parti kövezést.

(MTI-foto — Mező Sándor felv.)

.„„„„„„„SS,,,,ssssss/ss//sssss/s/sss/ss/ssss/Árssssssssssssss/ss//ss/ssssss/sssssssssssssssi-wssssssssssssssssssssssssrsssss//ss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss,

Valamikor, a liuszon- századok egyikében teljesen megoldották a szívátültetés problematikáját. A szervezet kitűnően befogadta az idegen testet, és az ra- gypgóan ellátta új beosztását.

Nem volt hát szenzációs esemény, amikor K. Polgár Púi — számítógép-pszichológus — szívátültetésre jelentkezett. A -diagnózis készítésekor lepődtek meg az orvosok.

— Doktor urak — kezdte a beteg — szervezetem kiveti a saját szívemet. Eletet mentenek, ha új szívet adnak nekem.

Az orvosok hozzáláttak a számítógép- pszichológus vizsgálatához. Es ekkor döbbentek meg igazán: előrehaladott saját szívkivetéssel ■ álltak

szemben. A szervezet immunológiai egyensúlya megbomlott, az antigénhatás erősödött, a szív körüli toxieitás halálos koncentráltságához már nem sok hiányzott.

Gyors konzíliumot hívtak egybe. Záporoztak K. Polgárra a kérdések és a háttérből csendesen villogott a színes tv-kamera.

— Talán fél éve kezdődött — így K. Polgár, — végre kezdett helyrebillenni életem egyensúlya. Lépegettem előre az elismerésben, megkedvelték a főnökök és lassan összeállt boldogulásom további menetrendje is. A menetrend sze- -inti első eseményem kezdődött...

— Meghívtam a főnököt a családhoz. Kedvesen fogadtam, az asztalhoz tessékeltem, kimondtam. az első hí- zcl#ő-szavakat — s

összefacsarodott a szívem. Az arcomra kiült a fájdalom, és a bók mit ér luciferi képpel? A főnök meglepődött.

— Aztán az ital feledtette vele kudarcomat. Előadásba kezdett a komputerek lelki életének differenciáltságáról ... És én mondtam: mily okos ... Üjra összefacsarodott a szívem, nyögtem. Szóval úgy csengett, mintha az elismerési nehezen nyögtem volna ki. A főnök harag. gal távozott.

— Nem szaporítom a szót. Ezek után a szívem minden fontosabb eseménynél cserbenhagyott. Ha vendégek jöttek a klinikára, hp én mentem vendégségbe, ha mosolyogtam, ha kedveskedtem, egyszóval, ha boldogultam. Kérem, a szívem eliazgenedett .«2 életemtől,*;

— Nem lépegettem előre az elismerésben. Napról napra éreztem: a szivem a hibás, mert szívfacsaróan érzelgős, nem engedi, hogy bárkihez szíves ( legyek. összegezve: ilyen egy szív, ha szívtelen.

— Gyűlöltem a szivem, utáltam. Nem gondoltam, hogy minden porcikám ilyen egységes velem, ök a sarkukra álltak, tessék, kivetették a saját szivemet.

Pillanatok alatt készült el a műtő. A késedelem most a halállal egyenlő. K. Polgárt felfektették a műtőasztalra. Mielőtt még lézerrel elaltatták volna, a számítógép- pszichológus az orvosok szemébe nézett.

— Kérem, jó szívet válasszanak, nekem..,

Fóti Pétéi 4Két nemzetközi diákolimpia is fesz 1970-ben hazánkban

■—-fi!*“

/