Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
7. Ljubása nyírfákról dalolt.. Ma négy ember ér egy régi vállalatot Húszéves a megyei tanácsi ipar í öltözőjében haját igazít- ! ja, utolsó mustra, körbefordul a folyosó földig érő 1 tükre előtt, kicsit vár még a ' kulisszák mögött, alsó aj- i kát beharapja, egy pillanat csak, és kecsesen, légiesen a színpadra perdül. Aztán Csebokszari egyik téli parkjának csenevész bokra mögül mosolyog a fényképezőgép lencséjébe. Mély hóba I gázol, nyújtózik, hogy felérje az ágak tetejét. Pedig az a bokor nem is olyan magas. Füstszínű varjakat rebbent fel, elfoglalja helyüket a pádon és a havat pergeti ujjai között. És ugyanez a kéz... amint búcsút int az állomáson, mozduló vonatunk után. Kék szemű és szőke. Szeme derűs, mint egész lénye. S ha nevet, arca kétoldalt játékosan gödröt formál. Nevetését kottázni lehetne, oly kellemes, bizse- regtető dallama van. Alakja törékeny. Az embernek szüntelenül az az érzése, egy erős szélroham felkapja és a magasba emeli. Fiatal és szép nő, a legegyszerűbb ruhában is elegáns jelenség. Szép? Valami rejtett, vonzó varázsa van, oda kell figyelni rá. Az arc, a szem, a hajszín, alakjának vonalai — mindez csak külsőség. Ami nem látható benne — az az ő igazi kincse. A hangja. Nem is tudom, honnan fakad fel az árnyalatoknak e végtelen sora. S azok a finom hangerő-ingadozások, melyek kottafejekbe nem is foghatók. Az altok telt mélységeiből csap fel üveghangok magasságaiba. Fűtötten és áradón, a felfokozott érzelem villamos erejével. Ejubov Vlagyimirovna Ivanovna — énekes. A Csuvas ASZSZK érdemes művésze. Kedves, intelligens. Az ismerkedés első szavai után könnyen megbarátkoztunk — ebben leginkább újsjig- «ói kíváncsiskodásom, s az o figyelmes érdeklődése segített. Nincs benne semmi konvencionális vonás. Megkérdezte például: hány éves vagyok? Mondtam: 31. S kérdés nélkül bevallotta, hogy ő meg 30. Van-e gyerekem? Gabriella, hatéves. Az ő kislánya Aljonuska, és most november hatodikén töltötte be a kettőt. S lehet-e más. mint barátságának kedves jele az a miniatűr faragott furulyás figura, amelyet szállodai szobánkba Egy hónap múlva békekölcsönsorsolás Az Omzágos Takarékpénztár egy hónap múlva, december 29-én és 30-án Budapesten rendezi a II., a III. és a IV. békekölcsön 1969. második félévi sorsolását. Az első napon 130 200 II. békekölcsönkötvényre 35,3 millió forint jut. December 30-án, a III. békekölcsön 570 350 kötvényére 77 millió forintot, a IV. békekölcsön 349 500 kötvényére 47.3 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Az év utolsó államkölcsön- sorsolásán a három békekölcsönből Ö66zesen több mint egymillió kötvényre 159,6 millió forint jut a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. (MTI) hozott fel elutazásunk napján: „Ez Gabrielláé Nem is tudom: magázód- tunk vagy tegeződtünk? Beszélgettünk. Életéről, családjáról, művészi pályájáról szívesen mesélt neken). — ... Mint minden gyerek, én is szerettem énekelni, Édesanyámnak remek hangja volt, sok dalra természetesen ő* tanított először. Azt hiszem a hangomat édesanyámtól örököltem. De az is lehet, hogy egyszerűen a természet ajándékozott meg vele. — Professzor úr! Arra szeretnénk először választ kapni, hogy társadalmi és gazdasági viszonyaink között, mit értünk gyakorlatilag a demokrácia szó alatt? — Nagyon röviden talán így felelhetnék a kérdésére: szocialista demokráciánk lényege az, hogy a dolgozók irányítani tudják, bele tudjanak szólni saját sorsukba. — Hogyan illeszkedik szocialista demokráciánkba a termelőszövetkezeti demokrácia? — A termelőszövetkezeti gazdálkodási forma elválaszthatatlan a szocialista gazdálkodástól, szerves része annak. A termelőszövetkezeti demokrácia elválaszthatatlan a szocialista demokráciától, abból fakad, — A tsz-demokrácia menynyiben tér el a társadalmi életünk egyéb területén jelentkező demokráciától? — A termelőszövetkezetekben sokkal közvetlenebbül érvényesül a demokrácia, mint az iparban, ahol nagyobb az alá- és fölérendeltség. A munkások a gyárakban. üzemekben választott szerveiken, vezetőiken keresztül élnek jogaikkal, míg a termelőszövetkezetekben a közgyűlésen a tagok közvetlenül gyakorolják azt. A közös gazdaságokban jut A Burját Köztársaságban született, Kelet-Szibériában, a Föld legmélyebb tava mentén, a Bujkál vidékén. Sokáig egy húsfeldolgozó üzemben dolgozott, s a gyár művészeti csoportjában énekelt. Járt már külföldön Is, Csehszlovákiában, ahová műkedvelő együttes tagja- Ként jutott el. — Nyolc éve vagyok hivatásos énekes, tagja a Csuvas Állami Népi Együttesnek is. Lakása Csebokszariban, a Leningrád utcában van. Lju- bov Vlagyimirovna három éve, 1966-ban lett a Csuvas Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság érdemes művésze. Sajátosan szép, egyéni stílusú énekművészetét mind többen ismerik, szeretik és értékelik csuvas föld határain túl is. — S a dalok közül a legkedveltebb? Előbb csak dúdolja, aztán mondja: — A „Volgográdi nyírfa” .'.. Utoljára Csebokszari utcáján, Talpunk alatt „beszélget” a hó. — Sok szép dal van a világban. Sok gyönyörű dal. És én szeretném megismerni valamennyit, hogy énekelhessem. Szeretek dalolni, mert ez az én életem. Ha nem dalolhatnék, boldogtalan lennék. S még arra kért: küldjék neki szép magyar dalokat, olyanokat, amelyek az ő hangjához legjobban illenek. Szeretné megtanulni, s magával hozni, ha majd Magyarországra jön. Vágyik erre, s már az utazásról álmodozik. Csak el ne felejtsem a dalokat! — figyelmeztet. Jövő szeptemberben száztagú küldöttség utazik hozzánk, hogy viszonozzák a mi mostani látogatásunkat. A küldöttségben ott lesz „Ljubása” is. Hamar elperegnek a hónapok egymás után. Akik hallottuk őt, nagyon várjuk, hogy felszámyaljon a hangja közöttünk, hogy újra tapsolhassunk gazdagabb sikereinek. (Befejező rész következik.) kifejezésre legaktívabban a munkademokrácia; ki mit és mennyit dolgozik, úgy részesül az anyagi javakból. — Egyidős-e a termelőszövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezetekkel? — Elvileg igen. Az ejső jogszabályok alapelve biztosította a demokráciát. Amint mondottam, a tsz-demokrácia elválaszthatatlan része a szocialista demokráciának. Nos, amennyiben eltorzult formájában érvényesült az ötvenes években az általános szocialista demokrácia, ugyanúgy, vagy még fokozottabban jelentkezett ez az eltorzulás a termelőszövetkezeti demokráciában is. Az erőteljes centrális irányítás, a beszolgáltatásí rendszer olyan mérvű volt, hogy lehetetlenné tett minden önálló kezdeményezést. A tsz- ek saját gazdálkodásukba nemigen szólhattak bele, így tehát azt mondhatom, hogy ebben az időszakban sem a belső életben, sem a külső kapcsolatokban termelőszövetkezeti demokráciáról gyakorlatilag nem beszélhetünk, mert azt az állami irányítás formálissá tette. — Mikor következett be döntő változás ezen a téren? — Az ellenforradalom után, 1957—59 között a meA közelmúltban — a Heves megyei Kéményseprő Vállalat után — ünnepelt a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat, s rövidesen seregnyi más helyen is hasonló megemlékezésekre kerül sor... miután kereken 20 éves a tanácsi ipar. Édes Józseffel, a megyei tanács osztályvezetőjével beszélgettünk a napokban a felügyeletük alá tartozó „szűkebb” iparról, az — árutermelő és szolgáltató — Ü2emek, vállalatok két évtizedes útjáról, eredményeiről. Egyszóval: a fejlődésről. Húsz éve harminchétén — Talán hangsúlyozni sem kell, hogy vállalataink meglehetősen „messziről” indultak. Igen jellemző erre például az elsők között emlegetett gyöngyösi „cég”, amelynél húsz évvel ezelőtt mindössze harminchétén dolgoztak, s az embereknek még 1950-ben is csak 762 ezer forintos munkaprogramja volt — mondta az osztályvezető. — Ezután egy nagyobb „ütem” kezdődött, így 1955-ben már nyolc vállalatunk volt, s közel 72 és fél millió forintos termelési értékről beszélhettek, Ami a vállalatokat illeti, a számuk azóta sem változott, de ma már a tizenöt évvel ezelőttinél háromszorta nagyobb „terv” megvalósításáért iparkodnak ... Gépesítettek, korszerűsítették a régebbi technológiát, új profilokat teremtettek. Jelenleg, jóformán már négy munkásunk is képes akkora feladatot megoldani évente, amekkorával húsz esztendeje egy egész vállalatot bíztak meg! Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk, csupán érintsük a változásokat, amikről a jubileumon még beszélni lehet. Időközben a gyöngyösiek demokratikus szellem. Megszűnt a beszolgáltatás, létrejött a felvásárlási rendszer, két év alatt befejeződött a tömeges kollektivizálódás. Megszületett az új, az 1959/7. sz. i termelőszövetkezeti törvény, amely már a közös gazdaságok szempontjait vette alapul. Volt ennek a törvénynek egy hibája. Mégpedig az, hogy az akkori viszonyoknak megfelelően a megalakulás problémáját állította központba. — Ez tette szükségessé az új tsz-lörvény megalkotását? — Igen. 1962—64 között világossá vált hogy a jogszabályok nem tartanak lépést a való élettel. Nem tol- dozni-foldozni kellett a 7-es törvényt, hanem új alapokra helyezni a termelőszövetkezeti életet. 1967-ben megjelent és az új gazdaságirányítási rendszer évében életbe lépett az új törvény, amely az önálló, vállalat- szerű gazdálkodásra irányította a figyelmet. — Miért kellett ennyiszer új és új törvényt hozni? ' — Nem önkényesen változtattuk a törvényeket, a fejlődés követelte, hogy azok változzanak. — Mit mutat eddig két év gyakorlati tapasztalata? — Az 1967-es törvény egészében véve helytállónak bizonyult. Konstrukciójában nem szükséges változtatni rajta, de okvetlenül'ki kell egészíteni, hiszen egész sor olyan probléma adódik, amelyet felszínre hoz az egyre dinamikusabb gazdasági élet. 1967-ben például nem merült fel a termelőszövetkezetek közötti, kölcsönös támogatási alap kérdése, tehát erről nem is fektethettünk is túljutottak hírükkel a megyehatáron, „márkás” partnerekkel kötöttek üzleti kapcsolatokat. A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat, amelyet valamikor legfeljebb talicskáiról, vi- zeslajtjairóL permetezőiről, szőlőpréseiről emlegettek, most inkább kompresszorairól és újabban hajtóműgyártásáról ismertebb. Jövedelmező külföldi piac ■ A Heves megyei Bútoripari Vállalat számos új, praktikus és szép egyedi termékkel, garnitúrával lepte meg a kereskedelmet, a fogyasztókat, s egy már-már feledésbe merült munka „reneszánszával”, a stílbútorkészítéssel szerzett jövedelmező külföldi piacokat is. Gyöngyösi, központi üzemén, boltján kívül az utóbbi években már vidéki telepeket is nyitott — Bélapátfalván, Egercsehiben — a Heves megyei Ruhaipari Vállalat, amely közvetett exportja után, jelenleg önálló külföldi szállításokon gondolkodik. Hagyományos munkái mellett, a Heves megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat nemrégiben ügyes szemétfeldolgozó gépsorral is dolgozik egri telepén, ahol számos hasznosítható anyagot nyer a sok hulladékból, s tevékenysége jóval jelentősebb mint eddig. Kaiban betonáru-üzemet, Egerben építő—javító részleget foglalkoztat a Heves megyei Vegyesipari Vállalat, amelynél egyre inkább dominál a lakossági szolgáltató tevékenység. Ami újabb, ami „maibb”: a Heves megyei Finommechanikai Vállalat átveszi, Egerbe telepíti a verpeléti tsz precíziós öntödéjét, hogy a friss profillal egyrészt a közeli években ismét megteremtett orvosi műszerbe került a melléküzemági tevékenység is. Előbb-utóbb tehát ki kell egészíteni a törvényt a szélesedő termelőszövetkezeti demokrácia igényeinek megfelelően. — Felmerül az a kérdés, hogy elegendők-e az új törvényszabta keretek? — Hiába biztosítunk mi megfelelő keretet, ha a jelenlegi gazdasági ösztönzők nem engedik megvalósulni a lehetőségeket. Szeretnék egy példát említeni. A termelő- szövetkezeteknek jogukban áll éttermet, vagy bisztrót nyitni, hiszen saját állományukból biztosítani tudják a húsellátást. A tsz-ek azonban nem kapnak dotációt az államtól a húsból készült ételek után, míg a vendéglátóipar kap. Természetes, hogy az egyenlőtlen versenyt nem bírja a közös gazdaság, így vagy bezárja az üzletét, vagy meg se nyitja. Általában elmondható, hogy a termelőszövetkezetek külső gazdasági környezete még mindig nem biztosítja kellőképpen a tsz-demokrácia érvényesülését. — A jelenlegi jogviszonyok nem szülnek ellentétet termelőszövetkezeten belül? — Nem. Jogilag ugyan a tagé a föld, de a tulajdonos nem akadályozhatja meg, hogy a tsz saját elképzeléseinek megfelelően gazdálkodjék. — Nincs itt valami ellentmondás a demokrácia elvével? — A tagok föJdjáradékot kapnak földjükére, de bármikor jogukban áll eladni földjüket a termelőszövetkezetnek. Különben a közgyűlésen ők hagyják jóvá a gazdálkodási tervet, ők gazdálkodnak A tulajdonjoggal kapcsolatban azt szeretném elmondani; az a célunk, hogy a termelőszövetkezetek „i’ álkodási rendszerébe tail > földek tulajdonjogi- lag is a lermelős övetkezetek- hez tartoznak. Előreláthatóan «z a kérdés öt-hat éven gyártó bázisát segítse, részt pedig különfél* munkák végzésére 1/ hessen lehetőséget. E jűleg megkezdi egy — lenleginél összehasoi tatlanul modernebb, gítőbb — autószerviz kítását is. S építkezik, gyarap Heves megyei Patyol lalat is, amely gye gyorstisztító szalonja még az idén Hatvanb üzletet, később pedig ri belvárosban még a gyösinél is korszerűk Ionnal örvendezteti r lakosságot. Ugyanekk nagy mosodát is lét megyeszékhelyen, he mostani üzemben csal tisztítást végezhessen« gyobb kapacitással, n lenleg. A december 1 re egyelőre csak te elkészülő új mosoda Kistályai úton épül lió forintos beruház« üzembe helyezés ut< szakonként 30 mázsa nyest fogadhat géps berendezéseivel. Nagyarányú nyomdafeiles Talán a Heves Nyomda Vállalat az len a nyolc tanácsi között, amelynek — i csak a jövőjéről ér szót ejteni. A v; ugyanis lényegében — szén csak Gyöngyösöl egy kis telepe — az üzem, s ezzel kapcsol pedig már régóta, de mostanában nagyarány lesztést emlegetnek. A képzetesek szerint lenne ez a valamikor tókombinátnak, ahol - más mellett — nyilvái szerűbbekkel váltják fel a mostani, több e: 100 esztendősnél is r< gépeket. berendez« Még tervként is ez tál legszebb ajándék a 2C jubileumon... belül végleg rendeződi — Ez a tendencia a szocialista ország gyaki ban is? — Nem. A Szovjetül ez a kérdés nem c problémát, mivel ott n föld 1917 után állami donba került. A több cialista országban megl sen változó elképzelés vényesülnek. Hazánkba egységesebb a tulajé rendezésre irányuló vés. — Hogyan látja a löszövetkezeti demokrá vőbeni alakulását? — A tsz-ek kényi átvenni bizonyos válla rű elemeket, így val tovább növekszik a v hatásköre és íelelősséi zel párhuzamosan es n 1 en tmondásosan egyr gyobb szerephez jut i közgyűlés ellenőrző kenysége. A közvetle mokrácia gyakorlását tétlenül szükség van melőszövetkezetek .tel különben a tsz-tag t nedne a tsz-tőL a ve a tagságtól. Külső ka >r tokban feltétlenül az rációs törekvések fc: erősödni. A különfél dasági társulások és Nyugaton előtérbe nek. A lehetőséget er zánkban is megadja a. tsz-törvény. — Sok szó esett az törvényről. Elegendő y. gában a törvény, hog a mokráciát biztosítsa a : napi életben? — Természetesen ] törvény biztosítja mi külső, mind a belső rácia lehetőségét. He hétköznapi életben élvényesülnek a demok elvei, ez mindig és mii hol az embereken múli Szigethy Andi 1969. november 30, vasai zógazdaságban bontakozott ki legerőteljesebben az új le jogszabályt. Azóta előtér(gy Termelőszövetkezeti demokrácia — ma Formalitástól a valóságig A termelőszövetkezeti demokrácia ma. Tsz- Ugokkal, -vezetőkkel beszélgetünk arról, hogy ez a fogalom mennyiben valóság és lehetőség napjainkban. Most induló sorozatunkban azt keressük, hogyan segíti a formálódó demokrácia a közösségek, az egyén boldogulását. Beszélgetés dr. Seres Imrével, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi karának tanszékvezető egyetemi tanárával
