Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-29 / 277. szám
B« a Magyar (Folytatás az 1. oldalról.) a növekedés. A nemzeti jövedelem gyorsabban növekszik, a munkások, a parasztok és az alkalmazottak jövedelmi színvonalának emelkedése pedig nagyobb, mint ahogy azt az ötéves terv előirányozta. Az iparban és az építőiparban az előirányzott három év helyett lényegében kél év alatt valósult meg a m unka idő-csökkentés, miközben a munkások reálbére emelkedett. 3. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kedvező folyamatok mellett jelen vannak és hatnak még régebbi és felszínre kerültek új gazdasági,problémák is, amelyekkel 1970-ben, illetve a negyedik ötéves terv időszakában kell megoldani. Jelentős számú még az alacsony színvonalon gazdálkodó vállalat és szövetkezet, amelyek csak állami támogatással tudnak termelni és exportálni. Sok vállalatnál a belső tartalékok feltárása lassan halad, elmarad a lehetőségektől. Az iparban a termelés növekedése 1969-ben a tervezettnél lassabb volt. Munkahelyenként lényegesen, eltérő a helyzet a termelékenység terén. Országosan az egy munkaórára jutó termelés átlaga növekedett, viszont az egy dolgozóra jutó termelés lényegében nem emelkedett. Ebben . szerepet játszott a munkaidő-csökkentés és a termelési átrendeződés. Az utóbbi időben ismét jelentkező egészségtelen munkásvándorlás a munka- fegyelem lazulásával jár. A vállalatok egy részénél alacsony a munkaintenzitás, a munkaszervezés hiányossága és a technika lassú fejlődése miatt jelentős felesleges létszám . található. A szocia- lista...bérezé,s elve —■ a. végzett munka szerinti differenciálás — még mindig nem érvényesül kellően, tovább hatnak az egyenlösdi tendenciák. A mezőgazdasági termelés összességében, különösen a növénytermesztésben jelentősen emelkedett, viszont az állattenyésztési eredmények. az állati termékek termelése elmarad a népgazdaság és a lakosság szükségleteitől. A háztáji állatállomány gazdaságpolitikai céljainkkal ellentétben jelentősen csökken. Az áruellátás általában bővült, ugyanakkor a lakosság ellátása némely közfogyasztási cikkben hiányos: az árak emelése egyes esetekben indokolatlan. 4. A Központi Bizottság elfogadta az 1970. évi gazdasági feladatokra vonatkozó javaslatokat. Ennek megfelelően 1969-hez képest az ipari termelésben mintegy 6 százalékos, a mezőgazdasági termelésben — figyelembe véve az idei kivételesen magas terméseredményeket — mintegy 1 százalékos, a nemzeti jövedelemben 5—6 százalékos növekedést kell előirányozni. A lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 4.5—• 5,5 százalékkal növekedjék. .4 terv számoljon 69—70 ezer lákás felépítésével. A gazdasági feladatok megvalósítása érdekében külön hangsúlyt kell helyezni arra, hogy — a gazdálkodásban kibontakozó kedvező folyamatok úgy' erősödjenek, hogy közben növekedjék a termelés üteme a népgazdaság számára legfontosabb ipari és mezőgazdasági ágazatokban. a legkeresettebb termékek előállításában; — tovább kell növelni a társadalmi termelés hatékonyságát, javítani kell minden vállalat munkáiét, jövedelmezőségét. Különös figyelemmel és erővel kell Mü, november >&» szombat KÖZLEMÉNY Szociális!« Munkáspárt Központi Bizottságának 1969. november 26-28-i üléséről szorgalmazni a munka termelékenységének emelkedését; — a költségvetési gazdá'.- kodásban nagyobb takarékosságot kell érvényesíteni. Javítani kell az állami bevételek és a vállalati nyereség befizetése teljesítésében a.tervszerűséget; , — intézkedéseket kell tenni, hogy a beruházások terén 1970-ben már lényeges javulás legyen a tervezés és az anyagi, műszaki feltételek összhangjában. Javuljon az építkezések kivitelezése a minőség és ütemesség tekintetében; — gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdaságának termelése együttesen jobban növekedjék, a jelenleginél. A nagyüzemi állattartás kapacitását bővíteni kell, a nem nagyüzemi (háztáji stb.) állattartás lehetőségeinek jobb hasznosítását pedig különböző intézkedésekkel elő kell segíteni; — gazdaságpolitikai céljaink elérése ?. egköveteli, hogy a szorgalmas munkát, a képzettséget, az üzemi törzsgárdát minden vállalatnál jobban megbecsüljék erkölcsileg és anyagilag, A szocialista elosztás elvének következetes alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyobb teljesítményt, a Különlegesen nehéz és a fel el őseb b munkát a bérék, a jövedelmek megállapításánál mindenütt fokozottabban ismerjék el; — gondoskodni kell a fogyasztói piac jobb egyensúlyáról, a lakosság áruellátásának bővítéséről. A termelő és kereskedelmi vállalatok gondoskodjanak arról, hogy a tömegfogyasztás szempontjából fontos, olcsóbb cikkeket is folyamatosan lehessen vásárolni; — fokozni kell az állami ellenőrzést a vállalati árképzés javítása érdekében, a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1970-ben sem haladhatja meg az egy-két százalékot : — a külkereskedelmi kötelezettségek teljesítéséhez fontos népgazdasági érdekek fűződnek. A külkereskedelmi forgalmat úgy kell tervezni és lebonyolítani, hogy a világpiacon javítsa a versenyképességet, de az exporttevékenység ne menjen a belföldi piac rovására. 5- A Központi Bizottság felhív minden pártszervezetet, minden kommunistát, hogy példás helytállással, a dolgozók mozgósításával segítsék elő gazdaságpolitikai céljaink elérését. Felkéri -a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a KISZ Központi Bizottságot és a tömegmozgalmak vezetőit: segítsék a határozat végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a szocialista brigádok tagjait és minden dolgozót, hogy szélesítsék és gazdagítsák a munkaverscny-mozgal- mat 1970-ben, hogy a jubileumi évfordulók megünneplése újabb munkasikerekkel párosuljon. A Központi Bizottság a pártszervezetek széles körének tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve megvizsgálta a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit. A Központi Bizottság megállapította: a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében érvényesülnek a lenini normák, a demokratikus centralizmus elvei: érvényesül a kollektív vezetés. 1 • összhangban a párt politikájából, az elmúlt évtizedben erősödött és elmélyült a pártélet, a pártmunkában a demokratizmus; növekedett a középfokú és az alsóbb pártszervek önállósága és felelőssége. A párt minden vezető szerv őt demokratikusan és titkosan választják. Javult a pártszervek és a párttagság tájékoztatása, a beszámolási kötelezettség teljesítése. A kötelességek és ii követelmények növelésével együtt bővültek a párttagok szervezeti szabályzatban rögzített jogai, ugyanakkor a Központi Bizottság megállapította azt is, hogy u szervezeti szabályzat idevonatkozó rendelkezéseinek betartása a jelenlegi gyakorlatnál lényegesen nagyobb lehetőséget nyújt n pórtélét demokratizmusának, a mainál jobb, hatékonyabb érvényesítésére. 2- A Központi Bizottság úgy véli, hogy a pártdemokrácia fejlesztése növeli a párt erejét, eszmei-politikai egységét, a tagság aktivitását, a párt tömegbefolyását. A pártélet demokratizmusa, a megfelelő légkör, a helyzet reális elemzése, a pártmunka rendszeres, kritikus értékelése, a feladatok helyes kijelölése biztosítja, hogy mindenkor megtaláljuk a megfelelő megoldásokat azokra a 'sokszor bonyolult problémákra, amelyek a szocializmus során felvetődnek. 3* A pártélet demokratizmusának fejlesztésével összhangban a Központi Bizottság határozatot hozott több. a munkastílus további javítását érintő kérdésben. 4* A széles körű előkészítő munka során számos helyes javaslat, gondolat vetődött fel. A Központi Bizottság _ ezeket .megtárgyalta és utasította végrehajtó szerveit, hogy egy részükre a kongresszusi előkészítő munkában a szervezeti. szabályzatra vonatkozó javaslatok kidolgozásánál Vegyék figyelembe, a kérdések más csoportjában pe%ig a Központi .Bizottság osztályai és a Társadalomtudományi Intézet folytassanak további kutató-elemző munkát, s arról tegyenek jelentést. 1. A Központi Bizottság a Belügyminisztérium munkájáról megállapította: 1 • A Belügyminisztérium egész tevékenységét pártunk és népünk szolgálata vezérli, hivatását beíX'ti. Jelentős szerepe volt es van abban, hogy a személyi kultusz éveinek torzulásait, az 1956-os ellenforradalom támadásai ti egyaránt leküzdve helyreállítottuk a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendjét ' a szocialista törvényességét, és ma államunk teljes védelmet biztosít törvénytisztelő polgárai számára és következetesen felelös- ségrevonja, bünteti a törvény niegszegőit. 2. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki a Belügyminisztérium dolgozóinak, egész személyi állományának, amelyet hivatástudat, áldozatkészség és helytállás jellemez; elismerését fejezi ki és köszönetét mond a munkásőrség tagjainak, az önkéntes rendőröknek és annak a sok tízezernyi állampolgárnak, akik különböző területeken önkéntes munkával. rendszeresen segítik hatóságainkat a közrend, a köz- biztonság fenntartásában. 3. A Központi Bizottságnak az az álláspontja, hogy e fontos közszolgálati ágazat számára a munka megfelelő feltételeit biztosítani kell. ugyanakkor elvárja a Belügyminisztérium dolgozóitól, hogy továbbra is következetesen védelmezzék a Magyar Népköztársaság államhatalmát minden külső és belső ellenséggel szemben. Erősítsék a közrendet és közbiztonságot, továbbra is határozottan lépjenek fel törvényeink megsértőivel szemben és biztosítsák a törvénytisztelő állampolgárok védelmét, személyi és anyagi biztonságát, s ügyeiket gyorsan és léíkiís.meretesen intézzék.' 4- A Központi rBizoítság felhívja a párt-, állami és társadalmi szerveket, hazánk lakosságát, hogy továbbra is hatékonyan támogassák a Belügyminisztérium munkáját. ★ A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a tanácskozásról, az ülés határozatairól a pártbizottságokat, a párt- szervezeteket, az érintett területek dolgozóit részletesen tájékoztatni kell. (MTI) FRANCIA—EGYIPTOMI KÖZELEDÉS BONNI ALÁÍRÁS AZ ATOMSTOPEGYEZMÉNY ÉS JELENTŐSÉGE PÁRIZS IS AGGÖDIK a közel-keleti helyzet feszültsége miatt. Ez az egyik oka annak, hogy Pompidou elnök megbízásából Kairóba utazik Bettencourt miniszter. Látogatása azt jelzi, hogy a francia kormány egyrészt személyes csatornán át és részletesen kívánja kifejteni Párizs álláspontját. Amely egyébként, lényegét illetően azonos a hat szocialista ország — a minap közös nyilatkozatban kifejtett — állásfoglalásával, vagyis Franciaország is a Biztonsági Tanács 1967 november 22-i határozata alapján képzeli el a rendezést. Másrészt a francia kormányt közelebbről és részletesen érdekli az EAK álláspontja is — ennek meghallgatása Bettencourt útjának másik fő célja. Kairó komoly jelentőségét tulajdonit a látogatásnak, amit az is bizonyít, hogy Bettencourt-t M. Riad külügyminiszteren és Favzin, az elnök külpolitikai tanácsadóján, valamint Fajek tájékoztatás és oktatásügyi miniszteren kívül Nasiszer elnök is fogadja majd. REMÉLHETŐ, HOGY a francia—egyiptomi közeledés és közvetlen véleménycsere egy kis lépéssel talán segíti előbbre vinni a közel-keleti helyzet megoldását. Egyébként az egyiptomi sajtó pénteken közölte a hat szociálisLa ország nyilatkozatát JELENTŐS ESEMÉNYE VOLT a napnak az NSZK . csatlakozása az atomsorompó-egyezményhez. Csaknem három évig húzta-halasztotta az előző bonni rezsim az aláírását. —, a kereszténydemokraták a végtelenségig szerették volna elodázni a dolgot, mert Kiesinger és Strauss élesen szembeszegültek az egyezménnyel. A pénteki aláírás kétségtelenül az új Brandt—Scheel kormány sikere és bizonyos mértékig jószándékának is bizonyítéka, habár szépséghibának könyvelhetjük el, hogy a szerződés ratifikálásával még ők is várni akarnak, mert úgymond az ellenőrzés kérdésében még nem jött létre megegyezés. Mindamellett, miként ezt moszkvai politikai körök megállapítják, az atomsorompó-szerződésen levő nyugatnémet aláírásnak pozitív szerepe lehet abban is, hogy álláspontjuk felülvizsgálatára késztetheti azokat a tőkés országokat, ameiyek eddig különféle okokra hivatkozva vonakodtak csatláifiozni m etometoyezanödésha«. „ mai nap kettős ünnep Jugoszlávia népéinek életében. Még több százezer partizán harcolt a náci Németország hadosztályai ellen, amikor 1913. november 29-én megalakult a Népi Felszabadító Antifasiszta Tanács, hogy megjelölje az ország felemelkedésének útját. Két esztendővel később — ugyanezen a napon —, a partizán hadsereg és a Szovjetunió Vörös Hadserege győzelmei után —. kikiáltották a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot. Azóta ez a történelmi nevezetességű nap Jugoszlávia nemzeti ünnepe. Mind az antifasiszta felszabadító háborúban, mind pedig az új szövetségi állam létrehozásában Jugoszlávia népeit a kommunisták vezették. Ők teremtették meg' a népi-nemzeti összefogási, ők mozgósították harcra, majd alkotásra a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket. Mindez eleve meghatározza a felszabadulás utáni fejlődés útját, valamint Jugoszlávia helyét és szerepét a nemzetközi életben. Az ilyen nagy évfordulók a visszatekintés napjai. E mostani számvetés alku - mával a jugoszláv dolgozók méltán állapíthatják meg. hogy a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra fejlesztésében, a nép és az ország egyetemes érdekeit szolgáló nagy előrehaladást értek cl. Amikor szívélyes barátsággal Uöszüntjük nemzeti ünnepükön Jugoszlávia népeit, hadd állapítsuk meg, hogy hazánkat széles körű kapcsolatok fűzik déli szomszédunkhoz. Mi továbbra is arra törekszünk, hogy ezek a szálak erősödjenek és a kapcsolatok tovább bővül jenek. A szomszédos Jugoszláviával kialakult együttműködésünket a marxizmus—leninizmus elvei alapján ápoljuk. A kommunista világmozgalom, a szocialista országok egységes törekvéseivel összhangban tekintünk azokra a problémákra. amelyekben nézeteink különböznek egymástól. Mindig szem előtt tártjuk, hogy mindkét ország — szocialista ország. Az a leg fontosabb, ami összeköt bennünket, s nem az, ami elválaszt. Ebben a szellemben kívánunk további sikereket déli szomszédunknak szocialista épít“"1 "fikájukhoz. (KS) Albánia nemzeti ünnepe huszonöt éve, 1944. november 29-én fejeződött JLYLCX be az albán nép antifasiszta nemzeti felszabadító harca. Miután a háború lő frontjain a szovjet hadse- , reg döntő csapásokat mért a hitlerista haderőkre, alakulatai a Balkánon át albán területekig nyomultak előre, s itt egyesülve a szabadságharcosokkal, a közös harc eredményeként véglegesen kiűzték a fasisztákat Albániából. Ez'a nap azóta Albánia nemzeti ünnepe. A Szovjetunió nemcsak áz ország felszabadításához, hanem a háborús károk helyreállításához, majd az intenzíven meginduló építömunkához, a szocialista társadalnü rendszer létrehozásához Is folyamatos és hathatós segítséget nyújtott. A későbbiekben a népi demokratikus országok is a testvéri albán nép segítségére siettek. Mint ismeretes, időközben az albán vezetésben sajnálatos torzulások következtek be, letértek a marxizmus— leninizmus útjáról. Ez volt az alapvető oka annak, hnijy Albánia viszonya megromlott, a szocialista' tábor azon országaival, amelyek pedig éppen'á legtöbbet' nyújtották á korábbi évek fejlődéséhez. A magyar közvélemény, csakúgy, mint. a többi szocialista ország közvéleménye, mindig azt a nézetet vallotta, hogy a szocialista tábor egysége, a nemzetközi munkásmozgalom egyetemes érdeke, az antiimperialista harc sok sürgető feladata a nézeteltérések felszámolására irányuló türelmes, kitartó munkálkodást kiván.ja meg. Ma is amellett vagyunk, és nemzeti ünnepén őszintén kívánunk sok sikert az albán népnek hazája építéséhez, boldog jövője megvalósításához. (KS) Az első magyar orvosegyetem megalakulásának 200. évlordulóián .* Eszc&keleNmagyarországi egészségügyi vándorgyűlés Egerben Pénteken délelőtt megkezdődött Egerben, az SZMT- székház nagytermében a Magyar Hygiénikusok Társasága Északkelet-magyarországi tagozata és az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete szakcsoportjának észak- magyarországi és tiszántúli tagozata rendezésében az első magyar orvosegyetem megalakulásának 200. évfordulója tiszteletére meghirdetett tudományos vándorgyűlés; A kétnapos tudományos ülésen — amelyen részt vesznek Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Szolnok, Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megye közegészségügyi-járványügyi állomásainak veze-, tői és dolgozói — megjelent az MSZMP Heves megyei Bizottsága képviseletében Noszticzius Ferenc, az Országos Közegészségügyi Intézet részéről dr. Berki Lajos, és Braun Ferencné, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szak- szervezete Heves megyei Bizottságának titkára is. Az ülésen dr. Bíró Zsigmond, a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁL igazgatója elnökölt. Az egészségügyi előadások előtt dr. Zsögön Éva, a Heves megyei KÖJÁL igazgatója ismertette az első magyar orvosegyetem alapításának történetét, amely Egerbe« 1ÍÓJ. november 25-én. a jelenlegi megyei kórház épületében kezdte meg működését. Nagy tett, úttörő kezdeményezés volt ez a XVIII. századi Magyarországon, amikor a lehető legrosszabb egészségügyi viszonyok uralkodtak az országban, — s nem volt hazai orvosképzés. Külföldi egyetemet végzett orvosunk pedig oly kevés volt. hogy m g minden megyébe sem jutott belőlük. Ekkor javasoltat Markhot Ferenc Heves megyei fizikusorvos, hogy Egerben a jogi, filozófiai és the- ológiai kar mellett orvosi kart is kell alapítani. Tervezetet is készített, amelyet 1767. december 12-én terjesztett elő. Tervezetét elfogadták, s két évvel később — 200 évvel ezelőtt — megnyílt az orvosi kar. a ..Schola Medicinalis”. Rövid ideig — mindössze hat évig — működött, de mégis termékeny magjává vált a magyar természettudományos kuítú :a fejlődésének, az orvosképzésnek. A vándorgyűlés résztvevői tegnap a tudományos tanácskozások után megtekintették az egri várat, s a város nevezetességeit,/na pedig a VILATI-ba és az Eg -i Dohánygyárba is ellátogat' naJs, Jugoszlávia üsnepéR