Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-27 / 275. szám

TILAG PROLETÁRJAI. LG YLSCLJLTK^ XX, évfolyam, 275. szám ARA 80 FILLER 1869. november 27., csütörtök AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPlLAPlA RiportunK a véreb napról (2. oldalon) A belső tartalékok feltárása (3. oldalon) Nővérke, kérem... 1 (4. oldalon) Tudósítóink jelentik (5. oldalon) Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Kijz- ,>unti Bizottsága Kádár János elvtárs elnök­letével 1969. november 26-án megkezdte ülé­sét. Az ülés részt vevői a munka megkez­dése előtt megemlékeztek a Központi Bizott­ság és a Politikai Bizottság elhunyt tagjáról. Szirmai István elvtársról. A Központi Bizottság az ülés napirendjére (űzte a nemzetközi helyzetről, a gazdasági helyzetről, a pártdemokrácia kérdéseiről, a Belügyminisztérium munkájáról beterjesztett jelentéseket. A Központi Bizottság az első napon a napirend szerint nemzetközi kérdé­sekről és a gazdasági helyzetről tárgyalt, ma folytatja munkáját. (MTI) Szocialista országok nyilatkozata k özei- kel éti lie 1 yzetröl a A. Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság kormánya, a Csehszlovák _ Kommu­nista Párt Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya, á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya az alábbi közös nyilatkozatot teszi a közel-keleti helyzetről: A legharciasabb imperia­lista körűik agresszív poli­tikája következtéiben a Kö­zel-Kelet. térségében az utóbbi időben ismét veszé­lyes mértékben nő a feszült- • ié'*. Izrael egyre fokozódó mé­retű katonái provokációkat szervez az Egyesült Arab Köztársaság, Jordánia és más arab államok ellen. E provokációk során mind na­gyobb katonai erőket vet­nek be. v nehéz fegyvereket, légierőt és tankokat alkal­maznak. A megszállt terü­leteken Izrael a gyarmati rablás, az elnyomás és az erőszak politikáját folytatja 8s arab lakossággal szem­ben. Ezek az izraeli cse­lekmények rendkívül veszé­lyesek, mert az eseményeket új katonai konfliktus tele terelik e térségben. Ez a provokatív izraeli •politika akadályokat gördít az igazságos & szilárd kö­zel-keleti béke útjába, az. arab országok haladó rend­szerei. valamennyi arab ál­lam nemzeti függetlensége és az arab népeknek az im­perializmus elleni harcban kiemelkedő szerepet, játszó felszabadító mozgalma ellen .irányul. Az imperialistáit arra” törekszenek, hogy visz- szaszerezzék elvesztett pozí- .cióikáí a Közel-Keleten, folytathassák az arab orszá­gok nemzeti kincseinek, el­sősorban kőolajkészleteinek kirablását. Uppen ezért egyes 'nyuga­ti hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok impe­rialista körei, cselekvőén bátorítják Izrael annexiós politikáját a Közel-Keleten, egyre növekvő pénzügyi, ka­tonai és egyéb természetű segítséget nyújtanak Izrael­nek. Az agresszor kezébe így jelentős mennyiségben kerülnek legújabb típusú fegyverek, repülőgépek, ra­kéták. Két év telt el azóta, hogy a Biztonsági Tanács határo­zatot hozott, amely, kötelez­te Izraelt csapatainak a megszállt területekről v aló kivonására, és amely az igazságos közel-keleti béke megteremtésére irányult. Ez-, a határozatot azonban az , ENSZ és a világközvélemény akaratát makacsul semmibe vevő Izrael kihívó, kalandor álláspontja miatt, mind cr. ideig nem hajtották végre. , Izrael és felbujtói tudato- tOB meghiúsítják a politika. rendezés lehetőségeit, s arra. számítanak, hogy sikerül be­kebelezniük az elfoglalt arab területeket. Csak így értel­mezhető Izrael szembesze­gülése a széles nemzetközi közvélemény állhatatos kö­veteléseivel és a Biztonsági Tanács határozataival, kö­zöttük az 1967. november 22-íi határozattál. A közel­múltban, a soviniszta hiszté­ria légkörében lezajlott par­lamenti választások után Iz­raelben tovább erősödtek a- megrögzött reakciós, szélső­séges erők pozíciói. Ezek az erők az izraeli népet az arab szomszédaival fennálló konf­liktus folytatására és elmé­lyítésére ösztönzik. Azáltal, hogy meghiúsítják a közel-keleti konfliktus po­litikai rendezését, az izraeli vezető körök egyre mélyeb­ben beletaszítjuk az izraeli .népet az arab népek ellen folytatott bűnös és hossza­dalmas harcba. Ez a politi­ka súlyosan veszélyezteti mindenekelőtt magát az iz­raeli népet, s fenyegeti a világ békéjét is. Világszerte nő a felhábo­rodás Izrael agresszív poli­tikai irányvonalával szem­ben, és azokkal a nyugati körökkel szemben, amelyek ezt ösztönzik és bátorítják. A világ népei követelik, hogy végre tegyenek haté­kony intézkedéseket a Biz­tonsági Tanács 4967. novem­ber 22-i határozatának meg­valósítására. Az, hogy e ha­tározatot nem hajtják vég­re, az agresszor bátorítását jelenti, rombolja áz ENSZ tekintélyét, s a közel-keleti feszültség további veszélyes növekedését eredményezi. A jelenlegi súlyos közel- keleti helyzet halaszthatat­lan intézkedéseket követel. A világ népeinek kéuysze- ríteniök kell Izraelt, hogy vonjak ki csapatait az általa megszállt arab területekről. A tények azt bizonyítják hogy az imperialisták néni hagynak fel a haladó arab rendszerei: megdöntésére irá nyúló kísérleteik Ize l. céljaik elérésére eszközként használják jel az izraeli cio nista uralkodó köröket. Az arab népek ellenségei az arab államok ' egységének ■ meggyengítésére építik szá­mítási. ikat. Éppen ezért az arab államok összeforrottsá- gának erősítése különösen nagy jelen tőségé A. Moctaüsta országok, amelyeket mindig őszinte barátság szálai fűztek az arab államokhoz, testvéri .szolidaritásukról biztosítják a nemzeti függetlenségükért, szuverenitásukért és sza­badságukért harcoló arab országok népeit. Pártjaink, népeink és álla­maink szilárd elhatározása, hogy minden tőlük ielhetőt megtesznek az agresszorok terveinek meghiúsításáért a Közel-Kelet térségében. A szocialista országok a jövő­ben is megadnak minden se­gítséget a népeik haladó vív­mányainak megőrzéséért, valamint Izrael és felbuj­tói jogtipró cselekedetei el­len harcoló arab államok­nak. Pártjaink, népeink és ál­lamaink nevében felhívással •fordulunk valamennyi nép­hez és békeszerető államhoz: nyújtsanak hathatós segít­séget az arab népek igazsá­gos harcához, amelyet az iz­raeli csapatoknak a megszállt arab területekről történő ki­vonásáért, a szabadságért és függetlenségért, az imperia­lista erők közel-keleti csel­szövései ellen, a közel-kele­ti válság igazságos rendezé­séért, a térség tartós béké­jének megteremtéséért, a világbéke érdekében vívnak. (MTI) „Soha többé nem indulhat ki háború német földről!” Egerbe látogatott dr. Heinrich Homann, az NDK Államtanácsának elnökhelyettese Előadás a megyei bíróságon Fogadás a megyei bíróságon, (balról Jobbra) dr. Mák Ferenc, a Magyar Jogász Sző vei - ség titkára, dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnöke, dr. Fülöp Andor, megyei bíróság elnöke, dr. Heinrich Homann, az NDK Államtanácsának elnökhelyette­se, és Szalay István, a. Heves megyei Tanács vb-elnöbhelyettese. • • • • (Foto: Kiss Béla) IVIcígv cllOi-SZÜ^OIl l-yi« tózkodó dr. Heinrich Ho- mann és felesége, valamint kísérete a szerdai nap fo­lyamán a Heves megyei Ta­nács, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága, valamint a Magyar Jogász Szövetség Heves megyei Szervezete meghívására Egerbe érkezett. A magas rangú vendégeket szerdán délben fogadta a Heves me­gyei Tanacs épületének vb- terxnében Szalay István, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Páti Jenő, a Haza­fias Népfront Heves me­gyei Bizottságának titkára, A város felszabadulásának 25. évfordulóján: Városi KlSZ-kfildStlártekezlet Hatvanban Szerdán Hatvanban, a vá­rosi pártbizottság székhazá­ban a város felszabadulásá­nak 25. évfordulóján ünne­pélyes keretek között tar tolták meg Hatvan és a va­roshoz tartozó községek KlSZ-küldötteinek értekez­letét. A jelentős tanácsko­záson megjelent és felszó­lalt Hazai Béla. az MSZMP, Heves megyei Bizottságának titkára és Cseh István, a KISZ Heves megyei bizott­ságának titkára is. A kül­dötteken kívül részt vettek a küldöttértekezleten Hat­van város párt-, állami, társadalmi és tömegszerve­zeteinek vezetői, képviselői is. Juhász Ferenc, a városi KISZ-bizottság titkára be­számolójában részletesen elemezte az elmúlt két esz­tendő KISZ-munkáját. Hangsúlyozta, hogy egésze­ben véve a hatvani városi KISZ-alapszervezetek es a KIS?,-bizottság eredményes két esztendői tudhat maga mögött. A fiatalok aktívan kivették a részüket a gaz­dasági, .ihetve iskptai mun­kából, . s szinte minden KISZ tag rendszeróra ké­pezi magát. Erre jó példa: ebben az évben is mintegy 2133 fiatal vett részt a KISZ politikai oktatásban. Emellett sok jó kezdemé­nyezés született és valósult meg több üzemi és iskolai alapszervezetben: klubok, vitakörök létesültek. Azon­ban e téren még igen sokat kell javítani a helyzeten — hallottuk a beszámolóban, s ezt több küldött is alátá­masztotta hozzászólásában: — Nincs elegendő kultu­rált, igényes szórakozási le­hetőség meg a városban a fiatalok számára. A küldöttértekezlet ked­ves epizódja volt az úttörők köszöntője, s vastapsot ka­pott az a két küldött is, akiket a KISZ-bizottság — mint a felszabadult Hatvan első szülötteit — megjutal mázott. Ä két fiatal ugyanis éppen 25 évvei ezelőtt, 1944. november 20-an; illetve 28- án született. A beszámoló és a hozzá­szólások után a küldöttek megválasztottak az új váro­si KlSZ-bizot.tságot, s an­nak titkárát, alti újra Ju­hasz Ferenc lett. (f­az. egészérí. Ä német impe­rializmus ' népellenes póliü-- kaja elleni , harc képezi t.z NDK . nemzeti Front;iáljaié ' alapvető céljait. A tanulság érthető: soha többé nem in­dulhat ki háborúnémet földről. Ez a cél. ez az elv felel meg az NDK eddigi es jövőbeni politikájának. A későbbiekben dr. Hein­rich Homann foglalkozott a Német Szövetségi Köztjhsu.- ságb^n. legutóbb lezajlott választásokkal, s azok' ere 1~ ményeivel. Ezek az eredmé­nyek mutatnak ugyan né: ü pozitívumot, de , alapvetőén csupán kormány változási 6J beszélhetünk — hatalmi változásról nein. — A hatalom változását az NSZK-ban — választá­sok útján nem is lehet el­érni, Willy- Brandt kor­mányprogramja ugyan több pontban mintha, reálisán ér­tékelné a helyzetet, mely a két német államot jellemzi, azonban az NDK elismeré­sét most is elutasítják a Német Szövetségi Köztár­saságban. Ismeretes az a „jogi agresszió’’, melyet az NSZK kormánya igyekszik kiterjeszteni a vele diplo­máciai kapcsolatban álló kormányokra az NDK elis­merését illetően. Willy Brandt ezt mondotta: „meg­újhodás és folyamatosság” — s ezzel szemben a köz­vélemény csupán folyama­tosságot lát eddig — meg­újhodást nem... Befejezésül dr. Heinrich Homann az. NDK perspek­tívájáról szólva ezt mondot­ta: — Bízunk benne, hogy a Nemei Demokratikus Köz­társaságban megvalósul mindaz, amiért népünk leg­jobbjai harcoltak, s ame­lyet ma néoür,7- meoayőzo- déssel és kitartó szorgalom­mal épít. Az előadás után dr. Fülöp Andor, a trí"-'i bírőrá«. elnöke adott fogadást a magas rangú vendégek tisz teleiére. Dr. Heinrich Homann kísérete az esti órákban úti" zott el Egerből _ • (k. «5 es dr. Falop Andor, a me­gyei bíróság elnöke, , a Ma­gyar Jogász Szövetség He­ves megyei - elnöke. 'A' foga­dáson, részt vettek a megyei pártbizottság, valamint a városi tanács képviselői is. A nap programja délután Mtárom órakor folytatódott, amikor dr. Heinrich • Ho- mann — aki dr. Mák Fe­renc, a Magyar Jogász Szö­vetség titkára kíséretében érkezett Egerbe — tartott előadást a megyei bíróság nagytermében. Előadásában az NDK új szocialista al­kotmányának szerepével és jelentősegével foglalkozott, mely a német nép első szo­cialista államának útját és célját határozza meg. Beve­zetőben utalt az NDK lété­nek húsz évére, mely lsét évtized alatt sikerült a Né­met Demokratikus Köztár­saságban lerakni a szocia­lizmus alapjait. Ezek az alapok — mon­dotta a szónok — megren- diíhe tetlenek. Hazánkban mlftdinkább kirajzolódnak a szocialista társadalom alap­jai. Jelentős eredmény: á Német Demokratikus Köz­társaság vívmányait bármi­lyen merénylet ellen a leg­hatásosabban meg tudják védeni. A Német Demokra­tikus Köztársaság az a né­met állam, mely megfelel z korszak követeim ényeinek: nem a „vagy-vagy” kérdési veti fel, hanem létével munkájával, céljaival c kér­désekre egyenes választ ad — A német történelem haladó hagyományainak — folytatta dr. Heinrich Ho- mann — nálunk van pers­pektívája. Az irnperiaüzmu.- túlhaladott álláspont, mely­nek jövője nincs, még ak­kor .sem, ha az NSZK-ban t politikai irányvonal ez: képviseli is. Nálunk jellem­ző, hogy állampolgárain! igyekeznek magukévá term a szocialista ideológiát. Ez fejezi ki az NDK alkotmá­nya is. Eredményeink meg­valósítása nem független i dolgozó nép széles rétegei­től, öntudatától, s ez a leg­jobb alap. Elvünk; Mindenki felelőt

Next

/
Thumbnails
Contents