Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

KOSSUTH 8.20 Népi zene. fi.00 Harsan a kürtszé: 0.33 Tánczene. 10.05 Könyvismertetés. 10.25 Zenekari muzsika. 11.00 Iskolarádió. 11.35 Operarészletek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.45 Törvénykönyv, 14.00 Fúvószene. 14.15 Mai témák, mai dalok. 14.24 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Kadosa: IV. zongoraszonáta. 15.27 Rádióiskola. ifi.05 Zenésjátékreszl. 16.27 Világgazdasági figyelő. 16.30 Népzenei beszámoló. 17.05 A kommunista pártok a harc új feltételei között. 17.20 Áriák. 17.28 Bács-Kiskun megye műve­lődési gondjairól. 17.48 Könnyűzenei híradó. 18.18 Hallgassuk együtt! 19.25 A Szabó csaíád. 19.55 Népdalcsokor. 20.25 Irodalmi összeállítás. 21.23 Könnyűzene. 21.39 Chopin-művek. 22.20 Zenélő Magyarország, 23,07 Róka fogta csuka. Rádiókomédia, o.io Tánczene. PETŐFI 8.05 Áriák. í).ó0 Operettrészletek. 9.30 Mozart: A-dúr klarinétötös. 11.45 Műsor Körösi Csorna Sándorról. 12.00 Népdalok. 12.19 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől hatig . . . 18.10 Fiatalok hullámhosszán. 19.35 Martzy Johanna hegedű- estje. 21.28 Művelődés és szórakozás. 21.58 Nóták. 22.40 Lemezgyüjtök húszpercc. 33.10 Szimfonikus zene. A jogról Házasság és család Ni AGYAK 8.05 Iskola-tv. 17.58 Hírek.) 18.05 Tízen Túliak Társasága, rrn 19.00 Estiéi mese. n* 19.15 Ripartmüsöf. . 19.45 Portré.. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Fáklya. (A Tv folyóirata.) 21.40 Flamenco-szvlt. 22.00 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Kis ankét. (Tv-film). 10.35 Tereza Kesovija énekel, 17.55 Csehszlovákia—Kanada jégkorongmérk. közv.-e. 20.15 és 21.55 Tv-híradó 21.05 Sorozat a sorozatról. \Fifrto g EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. ,,Z*' avagy egy politikai gyil­kosság anatómiája EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Szemüvegesek GYÖNGYÖSI PUSKIN: Galileó Galilei GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Megölni, vagy megmenteni HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Apa HATVANI KOSSUTH: Egy fiatal pár HEVES: San Gennaró kincse FÜZESABONY: A crossbow akció GYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. A társadalom legkisebb „alapegysége” a csa­lád. Engels megállapította, hogy a „legkisebb sejt”, amelyben tükröződik maga a társadalom, vagyis amilyen társadalomban él a család, olyan kezdetétől, vagy olyanná válik a család is. Ez a megállapítás a kapita­lista erkölcsi állapotokból leszűrt következtetés: a tő­kés rendszerben a család anyagi érdekeken nyugszik, elsősorban a családfő ural­mán, olykor kizsákmányoló szerepén. A szocialista társadalom­ban, családjogunk szerint a család úgy jön létre, hogy egy férfi és egy nő egyen­jogú. szabad, önkéntes szö­vetséget — azaz házasságot — köt. s ezzel családot lé­tesít. (A családi jog hang­súlyozza. hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet csak létre. A bigámiát — ez görög szó, s azt jelen­ti, hogy valaki két sze­méllyel kötött házasságot — a büntető törvényikönyv alap­ján, szigorúan büntetik). Családnak tekinti a szo­cialista jog a házastársi kapcsolatot, attól függetle­nül, hogy származik-e abból gyerek vagy nem. Természe­tesen a gyermek születése pillanatától a család tagja. De a család magában fog­lalhatja a rokonok szőkébb vagy tágabb körét is. Itt a törvény egyenes ági és ol­dalági rokonok között tesz különbséget. Az egyenes ági rokonok a szülők és gyerme­kek, illetve unokák, déd­unokák stb., oldalági roko­nok a testvérek, szélesebb értelemben az első-, sőt, a másodfokú unokatestvérek is. (Elsőfokú unokatestvérek, akiknek legalább egy közös nagyszülőjük van,, másod- fokúak, ahol csak dédszülő közös.) Mindenért, ami a család­ban történik, elsősorban a házastársak viselik a fele­lősséget, mégpedig teljesen „azonos mértékben a férj és a feleség, mint egyenjogú társak. Ezt az egyenjogúsá­got — erre külön is kiterjed a családjogi törvény figyel­me — a házastársak köte­lesek megtartani, nem köt­hetnek olyan megállapodást, amely a közös jogokat, és kötelességeket az egyik fél­re ruházná át, vagyis, a férj akkor sem lehet teljhatalmú „családfő”, ha erre a fele­sége írásbeli felhatalmazást ad. A közösen vállalt és viselt kötelezettségek közé tartozik a család lét­számának tervezése is. A férj és feleség együtt, sza­badon dönti el, hogy akar-e gyermeket, illetve, hogy há­zasságuk mely időszakában gondolnak a család létszá­mának növelésére. Ez ter­mészetesen sok mindentől függhet — a házastársak esetleg még tanulmányaikat folytatják, lakásviszonyaik nem megfelelőek a gyerek fogadtatásához stb. — de mindenképpen az ő magán­ügyük, amelybe az állam nem szól bele. Viszont támogatja a há­zastársakat, ha úgy dönte­nek, hogy lesz gyermekük. Nem tartozik ugyan szoro­san a családi joghoz, de jog­szabályok egész sora szól er­ről. így például az a ren­delkezés, amely a munkások és az alkalmazottak számá­ra már régen, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tagjai részére pedig újabban családi pótlékot állapított meg a háztartásukban eltar­tott gyermekek után. Egy gyermekre csak az a szülő kap családi pótlékot, aki egyedül neveli gyermekét, két és több gyermek után arányosan növekvő összeget kap minden dolgozó. Egy másik, alig néhány éve hozott rendelkezés alap­ján gyermekgondozási se­gélyt kapnak azok az anyák, alak korábban dolgoztak, de gyermekük megszületése után otthon maradnak, hogy az első években állandóan gyermekükkel lehessenek. Szülési segéllyel, szervezett anya- és csecsemővédelem­mel is segíti az állam a fia­tal házasokat. (A gyermek- gondozási segély bevezetésé­nek indokoltságát mutatja, hogy Magyarország a há­zasságkötések számában — ezer lakosra 9,2 — Európa első országa évek óta, de a születések számában utolsók közt maradt — ezer lakosra 3,8 —, s az utóbbi években kezd javulni az arány, emelkedni a születések szá­ma. A középkori egyházi törvények, s ezek nyomán néhány ország tör­vényei ma is „erkölcstelen­nek” bélyegzik azt a házas­ságot, amelyből nem szár­mazik gyermek. Egyes, ke­vésbé fejlett országokban mind a mai napig jogában áll a férjnek, hogy egysze­rűen elkergesse feleségét, ha nem tudta gyermekkel — vagy akár fiú utóddal — megajándékozni. A szocialis­ta jog a családtervezést mindenki magánügyének te­kinti. Nem avatkozik be — csupán segítségnyújtásával fejezi ki, hogy a gyermeket nevelő család mellett áll tel­jes erkölcsi súlyával is. V. E. Veszélyben az apátság Csúszik a domb a világhírű pannonhalmi apátság alatt! A bencések régi, 1000 körül alapí­tott magyarországi „anyakolos- tora" körül már az 1960-as évek elején észleltek bizonyos moz­gást. A szakemberek megállapí­tották, hogy az ok: túlterhelt­ség. A műemléket annak idején csupán egy-kétszáz emberre ,.méretezték", napjainkban vi­szont mintegy 1000 ember él falai között. A vízvezetékhálózat nem bírja az óriási megterhe­lést és rendre beázik. A kolos­tor 278 méter magas löszös ta­lajra épüli, s köztudomású, hogy ha a lösz vizet kap, — elindul... Pannonhalma „megmentése" országos ügy, hiszen a kolostor szinte az egész magyar művé­szettörténetet megeleveníti láto­gatót előtt. Az európai művé­szetnek szinte minden stilus- áramlata rajta hagyta „kézje­gyét". Évente sok ezer hazai és külföldi látogató fordul meg az apátságban; megcsodálják az öreg épületeket, a kolostor ér­tékes pénz- és éremgyüjtemé- nyél, képtárát, könyvtárát. Pannonhalma restaurálása megkezdődött. Kicserélik a csa­tornákat, korszerűsítik a köz­műveket és felállítanak egy tör­pe vízmüvet is, s azt remélik, hogy a sok millió forintos be­ruházással elejét veszik a na­gyobb károknak; ,,megfogják" a dombot. TI! tlSm’igwé 9 Üj hobbi? Vagy egyszerűen csak — • pardon — bolonderia? Az angol Ml- gyek között újabban a pipázás férfias szenvedélye hódit. Arany, ezüst, platina ,. IDŐNKÉNT sorba állnak - az emberek az ezüstfelvásár­ló helyeken ós eladják feles­leges ezüstholmijukat. Érde­mes, mert felemelték az ezüst árát, mivel növekedett a vi­lágpiaci értéke is. Vajon mi az oka az áremelkedésnek? A nemesfémek — klasszi­kus szerepkörükön túí —, az ipar és a tudomány szolgá­latában napjainkban már szinte nélkülözhetetlertek, amilyen mértékben fejlődik az ipar, annak arányában nő újszerű alkalmazásuk. Ma, amikor már aranypénz nincs forgalomban, az arany egyik fő fogyasztója termé­szetesen még mindig az ék­szeripar. Előnyös tulajdonsá­gai (levegőn nem oxidálódik, savak nem oldják) miatt azonban igényt tart rá az elektrotechnika, a félvezető­gyártás, a rakétatechnika, de számításba jön a lézerek és tüzelőanyag-cellák továbbfej­lesztésénél is. Technikai alkalmazásai so­rán csak nagyon ritkán hasz­nálják az aranyat tömör for­mában, többnyire bevonatot készítenek belőle galvanizá­lással, ráhengerlóssel, vagy rágőzöléssel. Századmillimé­terekben kifejezhető vékony­ságú rétegeket hoznak így létre az anyagok felületén. HA AZ ŰRHAJÓS kabin­ablakait rendkívül vékony aranyréteggel bevont üveg­ből készítik, ez védelmet nyújt az asztronauták szá­mára az infravörös és ultra­ibolya sugarakkal szemben. De aranyfilmmel bevont üveggel oldották meg a re­pülőgépek és versenyautók szélvédő üvegeinek a tökéle­tes jég- és páramentesítését is, úgy, hogy a fémréteghez villanyáramot csatlakoztat­nak. A félvezetőipar ötkilences tisztaságú (egyezred százalék szennyezettségű), aranyat fo­gyaszt — nem is keveset. Jó vezetőképessége és oxidáció­mentessége folytán ideális érintkező anyag. Az integrált áramkörök készítésénél sem kisebb az arany jelentősége, de jól bevált kondenzátor- és ellenállásanyagként is. A kémikusok is az aranyat hívják segítségül, amikor na­gyon agresszív közeggel dol­goznak. Ezt teszik pl. a 235- ös és á 238-as uránizotópok szétválasztásánál. Az orvos- tudomány is sok aranyat használ fel. Nemcsak a kül­földön — káros mellékhatá­sai ellenére — forgalomban levő aranytartalmú gyógy­szerek, illetve a pótfogak és koronák jönnek szóba, ha­nem ma már arany érproté­ziseket. és radioaktív arany­izotópokat is alkalmaznak az orvosi gyakorlatban. A tex­til- és kerámiaiparban festé­kek alkotója, a nyomdaipar a könyvek gerincének a nyo­mására használja az aranyat. A VILÁG ezüsttermelésé- sének kb. egyharmadót ma is pénzverésre használják fel. De nagy fogyasztója az ezüst­nek a fényképészet ipar is. A fényképezőlemezek, filmek és papírok fényérzékeny ré­tege ezüstvegyületekből áll. ''SSS***'*'***S*SSS*S*S*SSSSSSSSSS/^SSSSSSSXSXSJrSSSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS7 Dg: Negatív B. Kornél harmincéves anyagkönyvelő egy reggel kínzó gyomorfájásra ébredt. — „Vajon mi lehet az oka?” — kérdezte önmagától az egészséges életmódú fia­talember. s mivel percek múltával sem tudta okát ad­ni rosszüllátének, megijedt. Régen lappangó súlyos baj­ra gondolt, s rövidesen meg­jelent előtte a gyomorfekély, a gyomorrák réme. Figyelni kezdte önmagát, s úgy érez­te, állapota egyre rosszabbo­dik. Később hányingere tá­madt, $ ez betetőzte ijedel­mét. Nagyokat nyögve ki­mászott az ágyból, felöltöz­ködött, és egy fél óra múlva már nyögdécselve, sóhajtozva türelmetlenkedett a kisváro­si rendelőintézet „Belgyó­gyászat” feliratú ajtója előtt. Az SZTK legkétségbeeset- tebb páciensének belgyógyá­szati szakvizsgálata majdnem három óra hosszáig tartott. — Menjen szépen haza, és nyugodjék meg, fiatalember, magának egy jól sikerült gyomorrontáson kívül az ég­világon semmi baja nincs ... olyan egészséges, mint a ma született makk — mondta neki doktor Bíró, a jókedé- lyű belgyógyász. — Itt van a papírja, pa­rancsoljon ..., minden nega­tív — csipogta a pici asszisz­tensnő, és mosolygott. B. Kornél tánclépésben ment ki a rendelőintézetből, s az utcán dudorászni kez­dett: — Itt minden negati-í-í-ív. — A gyomor és a szí-í-í-ív. Életkedve gyorsan vissza­tért. Féktelen jókedve tá­madt. Ahogy ment az utcán, boldog szemtelenséggel bele­bámult a járókelők arcába. Jónak, szépnek találta az embereket és rajuk nevetett. A járókelők megbámulták, furcsán elmosolyodtak, fejü­ket csóválták, majd tovább­mentek az arany színű októ­beri napsütésben. Gyomorfá­jása még a vizsgálat alatt el­múlt, s most nagy éhséget érzett. Elhatározta, hogy be­megy a legközelebbi vendég­lőbe, és bőségesen megebé­del. Valami jó zsírosat fog rendelni, és annyit, ameny- nyi csak belefér..., sőt, tor­kig eszi, leeszi magát. Igen, B. Kornél harmincéves, gyo­morráktól mentes anyag- könyvelő néhány perc múl­va mindenki szeme láttára rondán le fogja enni magát a másodosztályú étteremben. Elképzelte a jelenetet és hangosan felnevetett. A jól­eső nevetés után gondolatai támadtak. Mivel a vizsgálat során ráérzett a halálra, elhatá­rozta, hogy új életet kezd. Elettervének megváltozta­tását egyelőre három pont­ba foglalta. Ad. 1.: Jolikát még ma felviszi a lakására, és megmagyarázza neki, hogy mindenkinek csak egy, csak egyetlen egy pici kis élete van, és hogy milyen buta­ság makacskodnrp ad 2.: Lényegesen többet fog szórakozni. Ezentúl a nőkre se sajnálja majd any- nyira a pénzt, mint eddig. Táncolni pedig még az idén meg fog tanulni. Erre meg is esküdött; ad 3.: Az eredetileg lakásra spórolt pénzből kocsit vesz, és jövő nyáron megvalósítja régi nagy álmát: bejárja Olaszországot. Égy szó, mint száz: élvez­ni fogja az életet, nem. úgy mint eddig. E jövőt aranyo­zó gondolatok közben B. Kornél tekintete véletlenül a jobb kezében szorongatott SZTK-vényre esett. — Negatív! Negatív! Ne­gatív! A kéjesen bizsergető élet­öröm most újra átjárta tes­tét, lelkét —, s ez egy kicsit szórakozottá tette. Tudvale­vő, hogy sokszor az öröm is figyelmetlenné, szórakozottá teszi az embert. Tudvalévő, hogy az öröm sokszor vég­zetesen figyelmetlenné, szó­rakozottá teheti az embert! B. Kornél harmincéves, makkegészséges anyagköny­velő céljának megfelelően át akart menni az úttesten, de nem volt elég körültekintő, s a mikor a gyalogjáróról le­lépett, egy arrahaladó teher­gépkocsi halálra gázolta. Akik látták az esetet, el­mondták, hogy a csupa ne­gatív SZTK-vény a halott fölé lebbent, majd egy lágy, őszi fuvallat alákapott, és felvitte egészen magasra, a házak fölé. (Leibinger Rózsa) Az ezüstre ezenkívül csak­nem minden érvényes, amit az aranyról elmondtunk. Az erős savak oldják ugyan, mégis kitűnik kiváló korró­zióállóságával. Az ezüst a legnagyobb hő- és villamos- sagvezető-képességű fém, s az arany után a legjobban nyújtható. Felhasználási te­rülete igen széles körű. La­boratóriumi tégelyek előál­lítására éppúgy használják, mint rádiókondenzátorok, vil­lamos biztosítékok készíté­sére kitűnően alkalmas tük­rök és hőpalackok bevonásá­ra. Az ezüst erősen baktérium­ölő anyag, ezért gyógyászati haszna nagyobb, mint az aranynak Vékony ezüstfóliát hoznak forgalomba kötszer­ként, valamint ezüsttel im­pregnált mullpólyát. Üjab- ban az ezüst-aeroszolokat nátha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. Kísérle­tek folynak víz és üdítő ita­lok kismennyiségű ezüsttel történté csíramentesítésére, tartósítására is. A platina az elemek gya­korisági listáján a 62. helyen áll. gyakoribb mint a jód, a kadmium az arany, az ezüst, vagy a higany. Magas árát az indokolja, hogy rendsze­rint más fémekkel együtt fordul elő, s a nagy tisztasá­gú előállítás költséges fel­adat. Ipari alkalmazása évről évre bővül. Orvosi eszközök­höz, fogorvosi célokhoz, csé­szék, tégelyek, huzalok, le­mezek, elektródák, villamos érintkezők gyártásához egya­ránt használják. AZ ARANY, az ezüst, és a platina- egyre több ipari é6 tudományos alkalmazása vál­ható a jövőben, s mivel lelő­helyeik száma korlátozott, valószínűleg még tovább nö­vekszik értékük. ma már nem luxus, ha­nem a modern lakás nél­külözhetetlen tartozéka, mely közvetlen beszéd­érintkezést biztosít a ka­pubejárat és a lakások kö­zött. Kérje gyártmányis­mertetőnket. Gyártja: Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat, Pécs, Lyceum u. 4. sz. 1969. november £5,, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents