Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

patakv oezsd • Színházi este — a Kongresszusi Palotában Amiről bemsélneli, amiért tenni kell Üzemszervezés a Mátraalji Szénbányáknál üzemszervezők több eseti»» Moszkvás tartózkodásunk második-harmadik napi programjában. színházláto­gatás is szerepelt. Utolsó pillanatig kétséges volt: Muszorgszkij „Hovanscsi- ná”-ját láthatjuk-e a Bolsoj T.veátnbajn, vagy Csajkovsz­kij klasszikus értékű, feled­hetetlenül szép balettjét, „A hattyúk tavát” a Kreml ud­vari színházaiban, a Kong­resszus. Palotában ... ? Ma­gáraiban azt kívántam, in­kább az utóbbi sikerüljön, s a véletlen szerencse így ked­vezett. A Kreml 19 tornyú, „fecs­kefarok” díszes, téglabás- tyás ősi falai között gran­diózus látvány a palota üvegből és hófehér márvány­ból emelt impozáns, modem epülete. Mindenképp figye­lemre méltó alkotás. Modem vonalai nem bontják az ősi épületek együttesét, több emelete mélyen lenyúlik a fold alá, így tökéletesen és harmonikusan beleilleszkedik a környezet építészeti han­gulatába. Belül isi csupa üveg és márvány, a széles lépcsőso­rokat, oszlopos folyosókat süppedő vörös szőnyegek borítják. És ne higgyék, hogy túlzás, de még a mel­lékhelyiségek építészeti meg­oldása. belső díszítése is ámulatot és csodálatot vált ki az emberből. A ruhatár széles, több száz méternyi frontja előtt sok ezres tömeg. De semmi tülekedés, idegeskedés. Az emberek hosszú-hosszú so­rokban állnak, nyugodtan és türelmesen. Angolok, fran­ciák. amerikaiak, indiaiak (sokan nemzeti viseletben), olaszok, németek, lengyelek, afrikaiak — és sorolhatnám a , földabrosz népeit — vá­rakoznak, hogy leadják me­leg felöltőjüket. Fiatal nőik hosszú szárú, bélelt csizmái­kat váltják át tűsarkú ci­pőkre. És csak árad-árad az enibersokaság a ruhatárak pultja felé, nincs vége a kí­gyózó soroknak. A Kong­resszusi Színház estéről es­tére 6 ezer embert fogad be, s maguk a moszkvaiak meg­töltenék naponta, ha nem foglalnák le a külföldi tu­risták már jó előre a jegye­ket. Óriási az érdeklődés. Pedig itt is arat a tévé, a színház mégis állja a ver­senyt. A színház életképes, mert (még?, már újból?, még mindig?) egy emberi szükségletet elégít ki. S nem pusztán az esztétikai gyö­nyörét. Ezt a film is. a tévé is megteszi, de ezeknek a mechanisztikusán megterem­tett látványosságával szem­ben a színház állandóan, es­téről estére újjáteremtett látványosság eleven varázs­latával szolgál. Nem is tudom, hol olvas­tam, hogy színházat csak tö­kéletesen szabad csinálni. Közhelynek tetszik, de a színház varázsának mégis ez a titka. A korántsem töké­letes regény részletszépségei megmaradnak, a színházi előadás azonban csak tel­jességével hat. Ez a látvá­nyosság törvénye: kit is ér­dekelne egy félig sikerűit naplemente? Széjjelrebben a függöny, kezdődik a táncjáték, s a palota színpadán megeleve­nedik a látvány és látomás. Csajkovszkij elsodró, áradó muzsikája kibontja az ősi monda meséjének drámai magját: a jó harcba száll a gonosszal és diadalmaskodik fölötte. A lüktető zene, s a klasszikus és modern balett­elemek ötvözetéből szőtt cselekmény alapeszméje, köz­érthető hétköznapi nyelven szólt szavak • nélkül „ékes­szóló”: az igazi szerelem, a hűség és a bátorság legyőz­hetetlen hatalmán megtörik az ármánykodó, gonosz bűv­erő; az igazi érzelmek ere­jénél nem lehet semmi ha­talmasabb. Egy előadásból bajos álta­lános következtetésekre jut­ni. Am, hogy megállapíthas­suk, sós-e a tengervíz, elég- ízlelésre pár csöppnyi, nem kell kiinni az óceánt. Nem kell eltölteni a palotában száz estét, elég egyetlen, hogy az emiber érzékelje, mily technikai tökély, • mily színpadi és művészi tökély emeli újra és 'újra sikerre Csajkovszkij „eltáncolt” drá­máját. A Kongresszusi Szín­ház színpadi technikája hi­bátlanul működik, s noha mindenben nagyarányú és bonyolult funkciót tölt be, éppen tökéletes működése folytán nem ugrik Ifi, nem kerül előtérbe, végzi a maga dolgát az egész előadás szol­gálatában, akár- a szív a szervezetben. Valóságos technikai bravúr a balett díszletezése, ennek a száz színben tündöklő, állandóan mozgó, egymásba fonódó, szétindázó, mesébe oltott realitásnak, — de éles és valóságos emberi arcélű rea­litásnak — lélegeztetése Csajkovszkij muzsikájára. Valóban rendkívüli, amit a művészek teljesítenék Odette, a herceg, a varázsló, Odilia, az udvari bolond, s a hattyúk szerepében. Tánc- kultúrájuk bámulatosan tisz­ta, legapróbb, legfinomabb mozdulataik is pontosak, egybehangoltak, átfogóak, s kifejező gazdagságuk párat­lan. Soha nem bocsátottam volna meg magamnak, ha elmulasztom azt az élményt, amelyet Csajkovszkij mu­zsikája, a hattyúk tánca, az új felfogásban színpadra vitt balett és maga a Kong­resszusi Palota nyújtott. Számomra ez a színházi es­te valóban feledhetetlen marad (Következále: CSUVAS FÖLDRE LÉPÜNK) Vigyázz Ha már az úton nincs kint ez a figyelmeztető táb­la, most igyekszünk pótol­ni, Hátha hasznát veszi így is valaki. Az egri Pa­csirta és Grónay utca ke­reszteződésénél három hét­tel ezelőtt beszakadt az egyik csatorna. Méteres át­mérőjű, vagy másfél méter mély lyuk tátong az út kö­zepén. Balesetveszélyes. Sőt, este botorkáló gyalo­gos, kerékpáros, vagy mo­toros számara életveszélyes II. rész A dolgozók többsége szor­galmas és becsületes, azon­ban ha nem biztosítják a munka feltételeit, ákkor a rendes ember is kedvét vesz­ti, a lógósok lesznek hang­adók. Visontán, Ecséden és a petőfibányai üzemekben mér régebben vitatják, hogy mi szükséges a gazdaságos termelés feltételeinek javí­tására. Erre a kérdésre ke­resett választ a Mátraalji Szénbányák nagyüzemi párt­végrehajtóbizottsága és leg­utóbbi ülésén az üzemszer­vezést tűzte napirendre. Az üzemszervezés elméleti és főleg gyakorlati kérdé1- seinek tisztázása rendkívül időszerű, ezt hangsúlyozták a párt-vb tagjai. A napirend fontosságát jelzi, hogy Ur- sitz József igazgatóhelyettes volt az előadó, felelősként dr. Halász Tibort, a vállalat igazgatóját jelölték ki. Az alapvető kérdéseket vizsgálják Az írásban előterjesztett jelentés és a kibővített párt- vb kritikusan elemezte a vál­lalati központ szervezeti fel­építését és eddigi működé­sét. A műszaki fejlesztési osztályon belül üzemszerve­zési csoport dolgozik, , az üzemgazdasági tanács és a vállalat felső vezetőinek meg­bízása alapján a termelés alapvető kérdéseit vizsgálják és főleg a jövőben jelentke­ző feladatok módját keresik. A mélyművelésű bányák megszüntetése, valamint a nagy beruházások nehéz és újszerű feladatokat róttak a vállalatra. Sikeresen kiállták a próbát, a gazdasági ered­mények biztatóak. Mivel az üzemszervezés feladata a gazdaságos termelés elősegí­tése, a Mátraalji Szénbányák ! (nödöi*! is. Nem beszélve a gyer­mekekről. Az arra lakók és járók már több „illetékesnek vélt” helyen panaszt tettek. Szóltak a Városgondozási Vállalatnak, a közlekedés- rendészetnek és még szá­mos helynek. Mindenütt megígérték, intézkednek, ám még annyit sem tettek, hogy legalább körülkerít­sék a gödröt. Vajon mire várnak? vezetői azt mondhatnák, hogy náluk az üzemszervezés rend­jén van. A nagyüzemi párt- vb elismeri az eredménye­ket, de óva int az elbizako­dottság veszélyére. Felhívja a figyelmet, hogy a felada­tok nőnek, a pártszervezetek és a gazdasági vezetők leg­főbb kötelessége, hogy a dol­gozók jólétének állandó nö­velése érdekében fokozzák a gazdasági eredményeket. Er­re a vállalati központban és az üzemeknél is mód van, .akad még tartalék, de idejé­ben fel kell tárni. Éppen ezt tartják az üzemszervezés alapvető feladatának, ebben segíthetnek legtöbbet a veze­tésnek. Miéri állnak a gépek ? A közelmúltban szakembe­rekből álló bizottság mun- kanap-felvételekel; készített a vegyes üzemben, a petőfibá­nyai gépüzemben és a gép­szerelési üzemben. Megálla­pították, hogy különösen a vegyes üzemnél sok időt fe­csérelnek el. Szervezési hiá­nyosság és a vezetők túlzott engedékenysége miatt sok­szor állnak a gépek, nem dolgoznak az emberek. Az üzemszervezés azt a feladatot kapta, hogy a vál­lalati központ és az üzemek bevonásával állapítsák meg az anyagnormákat, a telje- sítmióny-normakat, a gépJd- használás mértékét és a kar­bantartások rendjét. A párt- vb tagjai és a meghívott gazdasági vezetők hangsú­lyozták. hogy a hiányos kar­bantartás miatt növekszik az energiaköltség és csökken a teljesítmény. ’ ar tönkre­mennek a gé rosszul megállapított norma növeli a term. .™ roltségét, de növeli a selejtet is. Mindennek a vállalat és a dolgozók vallják kárát. A műszakiak hajlamosak arra, hogy a feladatok meg­valósításához újabb létszá­mot és költséges beruházáso­kat igényeljenek, rosszul ér­telmezett biztonsági okokból túlzott tartalékokra törek- 'szenék. A vállalat Vezetői azt a követelményt állítják az üzemszervezők elé, hogy ala­pos elemzés után megfelelő információkat adjanak és en­nek alapún a vezetés megfe­lelően dönthessen, az élő és holt munkát ott és olyan mértékben használják fel, amely gazdaságilag indokolt és leginkább hatékony. Az jo gazdának bizonyultak, mert nagyobb befektetések nélkül, a létszán: és a gépek ésszerű átcsoportosításával segítették az újabb felada­tok megoldását A tartalékokat feltárják A Mátraal'i Szénbányák nagyobb üzemeiben diszpé­cserszolgálat működik. A párt-vb egyetért azzal, hogy a diszpécserek munkáját a megnövekedett, feladatoknak megfelelően javítsák és szük­séges, hogy ezt a munkahét lyi szervezetet a vállalati központban dolgozó üzem- szervezői feladatkörrel ösz- szekapcsolják. Ma meg sok helyen . nem látják az üzemszervezés fon­tosságát, nem mindenütt fo­gadják szívesen az üzem­szervezőket, különösen, ha a normákat, az állásidőket, vagy a selejtet vizsgálják. A norma rossz emlékeket, idéz a dolgozók emlékezetében, egyik-másik munkahelyi ve­zető pedig attól tart, hogy a hibák felfedése után intéz­kedni kell és esetleg felelős­ségre vonás következik. A párttagok tudják és a párt­szervezeték vigyáznak arra, hogy a mi társadalmunkban a munkás nem lehet eszköz, a vezető nem lehet hajcsár. Az üzemszervezésnek az a feladata, hogy tudományos módszereikkel könnyebbé te­gye a dolgozók munkáját, se­gítse a vezetést. Nem elegen­dő hangoztatni, hogy javít­suk a tervfegyelmet, tartsuk be a technológiai és a mun­kafegyelmet. Mindnyájunk­nak kötelessége, hógy éssze­rűen, gazdaságosan termel­jünk, az új követelmények­nek megfelelően kell átcso­portosítani az embereket és a gépeket. Hol és hogyan? Erre igyekszik választ adni az üzemszervezés. A Mátraalji Szénbányák­nál a vita sokáig tartott. A helyes és a korszerű üzem­szervezéssel kapcsolatosan érvek és ellenervék csatáz­tak, de minden felszólaló a legjobb módszert kereste, hogy eredményes legyen a gazdálkodás A nagyüzemi Részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen Egy éve működnek a községi szabálysértési bizottságok szabálysértési hatóságok ha­ALLAMI ÉLETÜNK de­mokratikus vonásainak fejlő­désében igen jelentős lépes­nek tekintjük az elmúlt év október 1-én hatályba lépett új szabálysértési kódex azon rendelkezését, amely számos, gyakran előforduló szabály­sértés elbírálását a járási szer­vek hatásköréből a községi tanácsszervek hatáskörébe utalta át. De nemcsak egy­szerű hatáskörleadás történt, hanem a községi tanácsok árra is lehetőséget kaptak, hogy a falu köztiszteletben ál­ló lakosai közül a szabály­sértési ügyek elbírálására , bi­zottsági tagokat válasszanak és az ügyek tárgyalása a megválasztottak közül fel­váltva, felkért tagakból ala­kított bizottság előtt follyék le. Az egyes szabálysértési feljelentéseket elbíráló bi­zottság három - tagból áll, melynek elnöke a községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára. Az ügyek eldön- tétésében azonban a bizott­ság elnökét és tagjait azo­nos jogok illetik meg és azo­nosak kötelezettségeik is. A bizottság határozatait szó­többséggel hozza és azt a bi­zottság valamennyi tagja alá­írja. A szabálysértési kódex megjelenése után megyénk minden községében hozzá­kezdtek az új községi feladat megoldásának előkészítésé­hez. Községi tanácsaink min­denekelőtt 1137 bizottsági ta­got választottak. A szabály­sértési bizottságok tagjainak megválasztása után igen fontos feladat volt a bizott­sági tagokat '-megismertetni feladatukkal és ezért a sza­bálysértési eljárásról, vala­mint a községi hatáskörbe utalt szabálysértésekre vo­natkozó törvényes rendelke­zésekről oktatást szerveztünk számukra. Az oktatáshoz és a szabálysértési ügyek elbírá­lásához is igen jól használha­tó útmutatót készített a me­gyei tanács vb igazgatási osz­tálya, amelynek példatárát a községi szabálysértési bizott­ságok nagyon jól tudják hasznosítani. ÍGY VÁLT LEHETŐVÉ, hogy az elmúlt év októbe­rében a községi-szabálysérté­si bizottságok megkezdhették működésüket és most már joggal állíthatjuk, hogy ősz- szetettségüket tekintve meg­feleltek a várakozásoknak. Az a tapasztalatunk, hogy ez a községekben újfajta tevé­kenység hozzájárult a köz­ségi tanácsok további erősö­déséhez, növelte tekintélyü­ket. Ugyanakkor a szabály- sértések elkövetői nevelésének vonatkozásában is hatéko­nyabb eszköznek bizonyult u járási tanácsok vb igazgatási osztályain folyó szabálysérté­si eljárásnál. Akit ugyanis a községi szabálysértési bizott­ságok előtt vonnak felelős­ségre, annak szinte az egész, község lakossága előtt kell felelnie tettéért és ennek igen nagy visszatartó ereje van. A falu közvéleményét képviselő szabálysértési bizottság azon­ban nemcsak szigorú bíró, hanem nagyon lelkiismeretes is, mert jól ismeri az elkö­vetők egyéniségét, személyi körülményeit és környezetét, és így semmi sem kerüli el figyelmét, amely a szabály- sértő cselekedet helyes elbí­rálásához szükséges. A községi szabálysértési ha­tóságok működésük első esz­tendejében csaknem másfél ezer szabálysértési ügyben jártak ed, s ezeknek közel a fele a társadalmi és a sze­mélyi tulajdon elleni sza­bálysértésekből keletkezett, de jelentős számban szere­pelnek a közegészségügyi és köztisztasági, az iskolamu­lasztási és a vásárlókat meg­károsító szabálysértések is. A szabálysértési eljárások: szá­mát nem tartjuk magasnak, hiszen csak igen csekély sú­lyú törvényisértések megtor­lásáról van -szó, és ha ezek megtorlásában nem vagyunk elnézőek és helyesen érvé­nyesítsük a nevelő tenden- cái, súlyosabb bűncselekmé­nyek elkövetését előzhetjük meg. A KISZABOTT BÍRSÁGOK vizsgálata azt mutatja, hogy a szabálysértési bizottságok általában helyesen értékelik a szabálysértő cselekmények súlyát és az elkövetők sze­mélyi körülményeit. Nem­csak az bizonyítja ezt a meg­állapítást, hogy igen kevesen fellebbezik meg a községi tározatait, hanem a dönté­seknek a helyi közvélemény helyeslésével való találkozá­sa is ezt mutatja. A vásárlók megkárosításánál a községi szabálysértési hatóságok többnyire 50 és 500 forint kö­zötti bírságot szabtak ki az elmúlt évben, de a közvéle­mény helyeslés^ messzeme­nően támogatta a szabálysér­tési bizottságnak azt a dön­tését, amely a vámosgyörki húsüzlet vezetőjét a vásár­lók megkárosítása miatt 2000 forint pénzbírsággal sújtotta. Egyet kell értenünk azzal a szigorúsággal is, amellyel az állategészségügyi zárlat alá helyezett községekben éltek a szabályok megszegőivel szemben, mert ezek a sza­bálysértők mind a közösségi, mind az egyéni érdekeket nagyon súlyosan veszélyez­tették. A tankötelezettséget megsértő szülőkkel szemben alkalmazott szabálysértési bírságoknál tapasztaltunk hi­bát is néhány községben, amely abban nyilvánult meg. hogy sematikusan, kellő dif­ferenciálás nélkül, nagyjából azonos összegű bírságokkal sújtották az elkövetőket. NEM ÉRTÜNK EGYET az olyan jelenségekkel, amelyek azt mutatják, hogy néhány községünkben népszerűtlen feladatnak tartják a sza­bálysértések elbírálását, a megfelelő bírságok kiszabá­sát és ezért elhanyagolják ezt a munkát. Ezeken a helye­ken nem támaszkodnak kel­lően a lakosság nagy többsé­gében megnyilvánuló egész­séges közvéleményre, amely tiszteli szocialista társadalmi és gazdasági rendünk törvé­nyeit és a helyi állami szer­vektől joggal várja el, hogy mindenkitől egyenlően köve- ; teljék meg az állampolgári fegyelmet. Ennek az-egészsé- ■ ges közvéleménynek túlsú­lyával és erejével kell le­küzdeni a rosszindulatú sza­bálysértők zúgolódását és társadalmilag káros propa­gandáját. A tanácsok tömeg- kapcsolatának folytonos fenntartása es további mé­lyítése nélkül a szabálysér­tőkkel szemben nem lehet helyes bírságpolitikát alkal­mazni. SZÜKSÉG VAN TOVÁB­BÁ arra is, hogy a szabály­sértési bizottságokat megvá­lasztó községi tanácsok több gondot fordítsanak erre a te­rületre és a közvélemény erejét mozgósítsák a községi szabálysértési bizottságok te­kintélyének további növelé­sére. Eddigi tevékenységük alapján is méltán megérdem­lik ezek a bizottságok a tár­sadalom segítségét, de szűk- ségük van rá, mert hivatali j esküjükben nagy feladatra j vállalkoztak, amikor elköte­lezték magukat, hogy az elé­jük kerülő ügyekben „rész­rehajlás nélkül, lelkiismere­tesen, a nép érdekeinek szol­gálatában” járnak el. Or. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára párt-vb az egyik legfonto­sabb feladatra irányította a figyelmet és a pártszerveze­tek arra törekszenek, hogy a hasznos vita után sikerrel szolgálják a közös ügyet. Or. Fazekas László A 4. sz. AKÖY hatvani üzemegysége vizsgázott Jelentkezés: Hatvan, Ber- ; esényi úti AKÖV-telep munkaügyén. Fizetés meg­egyezés szerint. 1969. november Zi., kedd i

Next

/
Thumbnails
Contents