Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-22 / 271. szám

TÜDŐM iKY ÉS lECBMltA;.; fífiOMANI ÉS TECnNIKA;.; TR5Ö5ÍaNY Es TECHNIKA,,; TÜDOMANT CS TECHNIKA... TI < ‘NY ÉS TECHNIKA .. .TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.. TÜDŐM ANY ÉS TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;«! TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY !-> n Hangosbeszélő — víz alatti használatra A „retorta- drágakő" Franciaországban forgalomba lio/.tak egy miniatűr rádiót, amit víz alatt lehet használni. Vízhatlan tokba van beépítve egy hangerősítővel ellátott mikrofon. Nagysága 8,3x8,5 cm. Ezzel a készülékkel példá­ul utasítani lehet az úszóme­dencében víz alatt úszó tanu­lókat. Alkalmas arra is, hogy hajókról összeköttetést tart­sanak fenn a víz alatt dolgozó búvárokkal. A draga kő-szakemberek egyre nagyobb aggodalom­mal néznek a néhány éven belül bekövetkező idő elé, amikor a vegyileg előállit- tott drágakövek megjelen­nek a piacon. E „retorta- drágakövek” semmiben sem különböznek a valódiaktól, csupán abban, hogy sok­kal olcsóbbak. Egyelőre főleg az Egye­sült Államokban készül­nek mesterségesen előállí­tott, drágakövek, például vörös rubinok, amelyek a szakértők szerint' teljesen megegyeznek az tin. „sziámi minőséggel”. Egy nyugatnémet csiszolóüzem­ben ilyen „retortaxubinok” kerültek valódiak kö­zé, s csak a leggondosabb vizsgálatok után lehetett a kétfélét különválasztani. De ehhez olyan finom mű­szerek kellenek, amelyek­kel meg a legnagyobb ék­szerkereskedők sem rendel­keznek. Hollandiában előállíta­nak egy követ, amely csi­szolás után pontosan olyan lesz, mint a gyémánt, ke­ménysége azonban va­lódinak csak fele. Dehát ki törődik a kő keménységé­vel, ha ékszert akar vásá­rolni, — sóhajt egy éksze­rész. Mesterséges gyémántot készítenek a Szovjetunió­ban is,, nemcsak — mint eddig — kisebb darabokat ipari célokra, hanem ék­szerbe illő pompás, nagy kövekéi is. Aruk lényege­sen kisebb a valódi gyé­mánt áránál. Pisztoly — az orvos tudomány szolgálatában Az Ukrán Tudományos Akadémia villamoshegeszté- si intézetében olyan plaz­mapisztolyt szerkesztettek, amelynek segítségével a ko­rábban nehezen, vagy egyáltalán nem hegeszthető fémek hegesztését is meg­oldhatják. Évnek segítsé­gével az emberi hajszálnál sokkal vékonyabb, finom fémlemezeket szinte látha­tatlan varrattal egyesítik. Azért tudnak ilyen tisz­ta munkát végezni. mert a hegesztés során a 1U—15 ezer fokra hevített plaz­masugarak finoman érintik a hegesztendö felületeket, és mivel impulzusárammal működnek, nem égetik el, csak egyesítik a fémle­mezkéket. Ezért alkalmaz­ható ez a „pisztoly” a tranzisztoréi emek hegesz­tésénél. amikor az elemek még annyira se melegit- hetök fel, hogy azt érin­téssel érzékelni lehessen. Most új megrendelő je­lentkezett, az orvosok sze­mélyében. A plazma pisz­tolyt ugyanis fel akarják használni a mesterséges szívbillentyűk elemeinek egyesítésére Hogyan gyógyítják a beteg bálnát? A kaliforniai állatkert­ben három bálna megkap­ta az ázsiai influenzát. Mi- vei injekciót nem kaphat­tak és az orvosság olyan kicsi, hogy külön nem. le­het beadni, úgy segítettek magukon az állatorvosok,, hogy előbb halakba juttat­ták az orvosságot. így a bálnák táplálékukban kap­ták mea azt. Munkára fogott atomenergia Vtomrobbantaskor több millió fokos hőmérsékleten az anyagi részecskék mozgása igen hevessé válik. Az atom­magok egymással összeütköz. ve egybeolvadtak: ez a lénye­ge» az atombomba működésé­nek is. A szabályozott és gaz_ dasagos energiatermelés azonban egyenlőre még a tá­volabbi jövőben lebeg, pedig rengeteg pénz fekszik az ilyen irányú kutatásokban. Sokak szerint gyakorlati ■ eredmények e téren csak a jövő századra várhatók. Ez az oka, hogy jelenleg a tudósok figyelme elsősorban az atom­bombák békés felhasználásá­ra irányulnak. A nukleáris szerkezet rob­bantásakor milliomod másod­percnél rövidebb idő alatt felszabaduló energia a robba­nás centrumából kifelé ter­jed, kezdetben nagy, később kisebb sebességgel. A robba­nás lefolyását a környezet, tehát a robbantási közeg szabja meg. Jelenleg a föld alatti robbantások látszanak a leghasználhatóbbaknak. A légköri robbantásokat nem­zetközi megállapodás tiltja, amit az érdekelt országok egy része aláírt és betart. Hogyan történik a föld alatti robbantás?- Ha kb. 800 méter mélységben 100 kilo- tonnás szerkezetet helyeznek el (a 100 kUotonnás atomtöl­tet 100 ezer tonna trinitroto- luolt tartalmazó kémiai rób- banótöltetnek felel meg). A robbanás pillanata után a plazmával (teljesen ionizált gázokkal) kitöltött üreg falá­ra ható óriási nyomás a kör­nyező közegben szuperszoni­kus sebességgel tovahaladó lökéshullámot kelt. A lökés­hulláin gyorsan csillapodik: kezdetben elgőzölögteti a kör­nyező anyagot, majd megol­vasztja, a centrumtól távo­labb pedig csak összezúzza a kőzeteket. Az üreg addig nö­vekszik, amíg a fölöttes föld­réteg nyomása meg nem ál­lítja a növekedést, ez ii é liá n y tized másodperc alatt bekövetkezik, a fenti példá­nál 80—100 m-es üregátmér ő- nél. A gömbszei-ú üreget kb. fél méter vastagságú kőzet­olvadék veszi körül. Az olva­dék lassan kezd lefolyni az Találmány a vakok számára A lengyel Or­vosi Akadémia Szemklinikáján előállították az „elektroítalm” nevű be­rendezést, a vak emberek „vezetőjét". Az „elektroítalm” lényege, hogy a vak fejére íotokamerát helyeznek (optikai kamerát +5 diopti’iás összpontosító lencsével). A íotoka- mera alján egy mesterséges lencse, az úgynevezett foto­ellenálló mozaik található, amelyen a környező világ tük­röződik vissza. A íotoellenállások mindegyike egy nyomó­ponttal áll összeköttetésben, s az utóbbiak összessége a vak ember homlokához van rögzítve. Ezeknek a nyomópántok­nak a helyzete azonos a fotoellenállásoknak az optikai kamera mozaikjában elfoglalt helyzetével. Ilymódon az a világos tárgy, amelynek a háttere sötét, visszaverődik a vak személy homlokának bőrön azonos formában, pl. a kör kórformájában. Sőt, a tárgyaknak a térben való elhe­lyezkedése is megegyező módon verődik vissza, azaz érez­hető nyomás formájúban a homlokon. Tehát, ha a tárgy, amelyről a vak az „elektroítalm” segítségével tudomást szerez, jobb oldalt helyezkedik el, a homlokon is jobb ol­dalon erezhető a nyomás. Az „elektroítalm” a fekete és fehér ellentétére épül. A vak akkor észleli az akadályt, ha az világos a sötét háttérben, vagy fordítva. Jelenleg az „elektroítalm” olyan továbbfejlesztett változatán dolgoz­nak, amely nemcsak a világosat és sötétet, hanem a szi­várvány színeit is megkülönbözteti. A fotokamevát a közel­jövőben a tervek szerint miniatürizálják, és ebben az esetben a vakok fekete szemüvegén viselhető, a nyomó­pontok rendszere pedig a mellkasra vagy a gyomorra he­lyezhető. A vírusok gyors felismerése Ha egy majorságban jár­vány üt ki az állatok kö­zött, első dolog a járvány eredetének gyors felisme­rése. Sürget az idő, sürgő­sen meg kell találni a jár­ványt okozó vírust is. Az eddigi módszer- eléggé las­sú volt. Egy agar-agar ne­Bemutatjuk a JAK-40 repülőgépet Kút évvel ezelőtt, a domogyedovói légiparádén mutat­kozott be először egy sugárhajtású személyszállítógép, a JAK—49. Megjelenése a későbbi párizsi, olaszországi, svédországi légikiállításokan is szenzációt keltett. Indokolt volt a szenzáció, mivel a konstruktőr munka­társaival eddig csak katonai repülőgépeket tervezett. Ne­vét a JAK—1, JAK—3, JAK—7 és JAK—9 gepek tették ismertté. Ezek e gépek a II. világháborúban sikerrel vet­ték fel a harcot a német Messerschmidt és más gépeidre!. Az első szövet sugárhajtású vadászgép — a JAK—Í5 — megjelenése is az ő .nevéhez fűződik. Az igazi meglepetést azonban mégis a JAK—40, a leg­korszerűbb sugárhajtású polgári gép i Ui-riere légkondicionált ét: hangszigetelt. Huszonnégy — turista- változatban harmincegy — személyt szállíthat két főnyi személyzettel 1459 (kilométeres távolságra. Beton kifutó nélküli repülőtereken is elégséges számává 360 méteres le és felszállópálya, amely igen nagyjelentőségű a városok és vidéki települések közötti légiforgalomban. A sugárhajtó­műveket a törzs végében helyeztek el. A berepülések sorai­két hajtómű üzemelésével emelkedett a levegőbe, ott,pedig: egy hajtóművel is tartotta a magasságot. Es a gép rendkí­vüli repülésbiztonságára utal. .Az Aeroflot máris -nagy megrendelést adott ezekre a gépekre, hamarason forgalomba állítják a távol-keleti, északi és más repülőtereken. vű, zselébe beletették a fertőzött szövetmintát és különböző antitestek hozzá­adásával keresték a kór­okozó vírust. Miután sok vírus kicsi és gyorsan mo-' zog, sok pedig hosszú szá­lat kepez és lassan reagul. ezért az eddigi módszer igen körülményes volt. Most sikerült ultrahanggal szétvágni a vírusszálat és ezzel lehetővé vált a pró- baművelet siettetése. Ma bár a mikroszkopikus ol­ló helyett ultrahangot hasz­nálnak az állatorvosok. Felfedezték a rubecua elleni oltóanyagot Terhes anyák legtragiku­sabb betegsége a rubeola. Ez a betegség szinte észre­vétlenül jelentkezik és a születendő gyermeket sú­lyosan megkárosítja, Ha a terhesség első három hó­napjában rubeolát kap az anya, nagy a veszély, hogy a születendő gyermek gyengeelméjű lesz, nyomo- rékan születik, vak. vagy süket lesz, esetleg szívrend­ellenességgel jön a világra. Az USA-ban 1964-ben 247 ezei asszony kapta még a rubeolát terhességé­nek első három hónapjá­ban. Ezek közül 8 ezer abortált, 2 ezernek nyomo­rék gyermeke született. Csak 1941-bén ismerték fel. hogy a születési rend­ellenességek oka az anyu betegsége volt. Ma már van rubeola elleni oltó­anyag, amivel meg lehel előzni a születés előtti ká­rosodást. »89. november vtomtoá TUDOMÁNY És. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ,, TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA . TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ** TCDOJáÁŐ TÜDŐM A Ní ÉS nXHMKi... TUDOMÁNY ÉS ! TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIK S zenzációként hatott az a bejelentés, hogy a Szovjet­unióban békés célú föld alatti atomrobbantást hajtottak végre: melyebb sórétegben kőolaj tárolására alkalmas üre­get hoztak létre. Vajon hol állnak jelenleg a békés célú föld alatti atomrobbantások tudományos, technikai és gazdasági vonatkozásokban? íreg aljara, majd a faiakról úsebb-nagyobb kődarabok falnak le. Az erős radioaktí- ’itású salak jelentős része az iuí megszilárduló olvadék- ián marad. Ha a robbainótöl- etet nem ilyen mélységben lelyezik el, akkor a Föld fel_ zínén hatalmas kráter kelet- ezik. Ebben az esetben azon- lan számolni kell a levegő lizonyos fokú sugárszennye-- lésével. Mire használható a robban­ás hatalmas energiája? A öld alatti nukleáris robban­ások alkalmasak lehetnek lagyszabású földmunkák el­végzésére, sziklák, kövek ösz- zezúzására, magas hőmér- éklet és nagy nyomás előál­lására. A munka intenzitá- át és a ráfordítási költsége­iét érdekes összehasonlítani kémiai robbantáséval. A izovjetunióban 1958. március 5-én. 31 darab — összesen -100 tonnás — hagyományos öltet robbantásával egy 1150 né tér hosszú, felül 100 méter zéles és 25 méter mély csa- ornát vájtak sziklás talaj­ban, hogy a Kolomga folyó vi- ét elvezessék. A robbantás saknem teljesen kész csátor­iát eredményezett. Egy tonna rinitrotoulol ára 460 dollár, ie ha ugyanezt az energiát így 10 kilotoinnás bombából íyerjük. akkor csak 35 dol- ár, ha egy 2 megatonaás hid- ogénbombából, akkor csak 10 cent. Azonnal látszik tehát, :ogy nagyobb csatornák épí- ése esetén óriási költségmeg- akarítás érthető el nukleáris zerkezeték felhasználásával. Amerikában is elsősorban a satornaépítés anulxnányozását tűzték ki :élúl; ezt valósítaná meg az in. Plowshare-program. A >anama-csatorna közelében íj csatorna készítését terve­ik. A .régi csatorna rekonst- ukciója több mint 2 milliárd tollárba kerülne, nukleáris robbantásokkal viszont alig öbb mint félmilliárd dollár- )ól új csatornát lehet építeni, dintegy 300 részletben össze- en 170 megatonna töltetet kellene felrobbantani; a tel­jes költség 655 millió dollár, ebből 200 millió a nukleáris szerkezetek ára. Azonban nemcsak a nukle­áris töltet viszonylagos ol­csósága előnyös, hanem az egyéb költségek is csökken­nek, a hagyományos robban­tásokhoz képest. Egy 1956-os szovjet becslés szerint, ha 15 kilotonna hagyományos rob- bajnótöltetet 150 meter mé­lyen. akarunk elhelyezni, a szükséges földmunkálatok (kb. 15 ezer köbméter földet kell kiemelni!) költsége 8 millió (régi) rubel. Ha ehe­lyett ugyanekkora haíóerejű nukleáris szerkezetet helyez­nek el, a 150 méter rnéjy lyuk kifúrásának költsége mind­össze 50 ezer rubel! Felhasználható az atomrobhautás még kikötők, víztárolók, utak, vasutak építésére is. A na­gyobb mélységben végrehaj­tott robbantások felhasznál­hatók gáz- és olajtárolók lé­tesítésére (mint most a. Szov­jetunióban), olaj kinyerésére, ha a szokásos olajbányászán módszerek nem használhatók, a bányászatban, a meddő fel­színi rétegek eltávolítására, :zotóptermelesre, geotermikus erőművek létesítésére, ten­gervíz sótalanításara, — bár a radioaktív szennyezés itt jelentős. A gyakorlati fel­használási területeken kívül természetesen komoly tudo­mányos jelentőségük is van az ilyen irányú kutatásoknak. A jövő perspektíváiban pedig a szakértőik szerint nagy sze­rep váj- az atomrobbantásoK- ra az űrhajózásban is. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok nemrégen le­zajlott bécsi tárgyalásai és az atomsorompó-szeírződés jó re­ményt nyújtanak arra, hogy á politikai akadályok is elhá­rulnak atombombákkal vég­zett kísérletek elöl. A pusztí­tásra szánt szerkezeteknek legalább egy részét ilymódon az építés szolgálatába állít­hatja az emberiség.

Next

/
Thumbnails
Contents