Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
„Z”, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája Francia—algériai filmdráma A néző már a film főcíme után elgondolkozik, hogy Vaszili Vasszilikosz görög író regényéből miért kell ■ éppen francia—algériai fii-/ met csinálni. A válasz nemcsak a görög ezredesek mai Görögországában található meg, hanem abban a nemzetközi poliiikai konstellációban is, amely miatt mindenütt Európában visszariadtak a producerek a vállalkozástól: Costa-GavrasnaK a film rendezőjének egészen Algériáig el kellett mennie, hogy a filmfelvevőgépek pereghessenek. Az' anatómia orvosi műszó, s ha egy politikai gyilkossággal kapcsolatban használják, nyilván eltér valamit az eredeti jelentésétől. Ezen a filmen a politikai gyilkosság összes elemeit, összetevőit mozgásukban, akciókban látjuk. Megismerjük azokat az erőket, amelyek a hatalom birtokosait a legvadabb megtorlásokra ingere lik. A néző az egész filmet meglepetésében megdöbbenve és visszafojtott lélegzettel nézi végig, mert ennyi durvaságot, ennyi elszabadult szenvedélyt és féktelen brutalitást ritkán látni mozivásznon. A hatalomfélt es megszállottal — minden lépcsőfokán a hierarchiának — résen vannak, hogy ezeken az általuk nyitott és szabályozott nyílásokon, az adott pillanatban támadhassanak bérenceik autóból, tricikliről, gumibottal, vagy egyszerűen ököllel. S mindezért a jogtipró gyilkosságért nemcsak, hogy nem kapják meg méltó büntetésüket, de még azoknak is el kell pusztulniuk, akik bármiről, bárhol és bárkinek beszélni akarnak. A moziból kijövő néző zúgó fejjel és a film hatása alatt joggal kérdezi, pesti dialektusban szólva: mi van akkor, ha nincs ez a vizsgálóbíró, ez a szemüveges, fiatal és értelmes értelmiségi. akinek háborítatlan szenvedélye az igazság megkeresése. Szürkeségében és rang- talanságában is föléje tud nőni — az igazság erejével — annak az aranysújtásos és hatalmi tudatában féktelen és dölyíös hierarchiának, amely kimozdítva helyéről nullává és bűnözővé foszlik. A néző szinte aggódik ezért a tiszta tekintetű fiatalemberért, aki nem vitázik különösebben feletteseivel, csak ragaszkodik a tényékhez, S minő szomorúság és baljóslatú tény az, hogy egy vidéki jogász — igaz, fontos beosztásban — a saját működési helyén, vidéken, ahol egyébként apró-cseprő dolgok vizsgálatával kell foglalkoznia, olyan magasra nőhet, hogy a kormány és a Palota inogni kezd — Athénban. Costa-Gavras , rendező a drámát, annak legjelentősebb mozzanatait egv térre, mint egy antik tragédia 88«!). november 22., szombat színpadára zsúfolja össze. Kegyetlen háromszög ez, ahol a jelenlevő rendőri erők, lengetve gumibotjaikat, tétlenül állnak és szemlélik azt, amit főnökeik aljas kis statisztikákkal elkövettetnek. A huligánok ugyancsak ..valahonnan" beszerzett gumibotokkal támadnak a haladó erők gyű- lésező csoportjára. Ez az esemény részleteiben többször is visszajátszva még plasztikusabbá teszi azt az anatómiát, amit a film ígért. A világhírű sztárok ellenére nincs ennek az „ana- tófniának” egyetlen főszereplője sem, mert a jelentékeny egyéniségek — a két parlamenti képviselő, a két vidéki ügyvéd,a vizsgálóbíró, a gyilkos suhancok, a csendőrtisztek -— mind-mind beleolvadnak abba a folyamatba. amely végén a képlet világosan áll: a hatalom birtoklói minden vérengzés árán ragaszkodnak pozícióikhoz. Rendezői elképzelésnek és pszichológiai anatómiának egyaránt kitűnő a fiatal újságíró „ráállása” az ügyre. Először csak odasodródik, mint fiatal kíváncsi, hogy aztán felvételei közben bele melegedve a témába. láncszeme legyen az igazságnak — még börtönbüntetése árán is. Yvés Montand és Irene Papas mellett a vizsgálóbíró szerepében nagyszerűt nyújt Jean-Louis Trintignant. Ro- konszenvünket éppen azzal nyeri el, hogy egyetlen hangos szó nélkül, a mindennapi szürke közlés} stílusban mond el fontos megállapításokat. Ügy kérdez, hogy a vele szemben ülő, az adott körülmények között emberi módon kényszerül vallani. És ez nem kis dolog ekkora bűnözési hálózat összeéptilése esetében! A film egyik legkényesebb jelenetében, amikor a kormány teljhatalmú jogászának ,számol be működéséről, hitelesen rajzolódik ki arcán az erkölcsi többlet, amely megakadályozhatja megalázkodását. (farkas) Tóth Sándor: 2. A debreceni csata A 2. Ukrán Front főcsapásának irányában az 53. hadsereg az első támadási napon áttörte a védelmet. Harminc perccel a szovjet gyalogság rohamának megindulása után Keszlényi vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka elrendelte csapatai visszavitelét a Tisza mögé. PlijeV altábornagy lovas-gépesített csoportja és a 18. harckocsihadtest gyorsan benyomult a gyalogság által tört résbe, s lendületesen haladt előre. Október 8-án a lövészcsapatok már Mezőtúr feladására kényszerítettek az ellenséget, a Plijev-csoport ugyanakkor elérte Karcagot, a 18. harckocsihadtest, pedig Szentesnél a Tiszát. Friessner vezérezredes, hadseregcsoport' parancsnok aggasztónak ítélte a kialakult helyzetet. Október 8-i jelentésében leszögezte: „... tetemes új erők beérkezése nélkül ebben a nagy kiterjedésű térségben tartós vagy hosszabb ideig tartó ellenállást kifejteni nem lehet.'’ Azt is felismerte, hogy a szovjet előretörés folytán a bekerítés veszélye fenyegeti, ézért engedélyt kért az Észak-Erdélyben harcoló 8. nemet és a 2. magyar hadsereg (Wühler hadműveleti csoport) visszavonására a hegyekben húzódó „G-vonal”- nak nevezett terepszakaszra. A német csapatok egyelőre csupán a G. gárda harc- kocsihadsereg'gel szemben védekeztek eredményesen, Nagyvárad térségében. E hadsereg harckocsiállománya már megfogyatkozott, alig haladta meg a hadosztálynyi mennyiséget. Malinovszkij marsall, frontparancsnok a helyzet megjavítása érdekében elhatározta, hogy a Pli- jev-csoportot — a Hajdúszoboszlóig jutott 6. lovashadtest kivételével visszafordítja délkeletnek és hátbatá- madja vele a nagyváradi ellenséges csoportosítást ; a középen harcoló csapatokat pedig a jobb szárnyról elvont 7. gárdahadsereggel megerősíti. Plijev tábornok lovas és gépesített csapatainak nehéz manővere teljes sikerrel járt. Együttműködve a 6. gárda harckocsihadsereg és a 33. lövészhadtest erőivel, bekerítette a Nagyvárad térségében tevékenykedő .ellenséges csoportot, és október 12-én felszabadította a várost. E csapás jelentőségét Vörös vezérezredes, a vezérkar főnöke Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok vezérkari főnökéhez intézett átiratában így értékelte: ,.A. Nagyváradtól Kolozsváron át Máramarossziget, Uzsokig lerjedő arcvonalban levő seregtestek a bekerítés veszélye előtt állanak, mely bekerítésből további kitartás ecetén az erők kivonásának lehetősége igen kétséges.” Megállapította, hosy „a helyzet. rendkívül kritikus és elérkezett a huszonnegyedik Kiá11:4ás a főiskolán Az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolának mozgal, mas napjai voltak a héten. Szerdán nagy előkészületek után ünnepélyes keretek között vette fel az intézmény a vietnami nép vezérének, Ho apónak nevét, pénteken pedig országos jelentőségű tanácskozásra került sor. — Az „Olvasó népért” mozgalom országos ankétjét az elmúlt évben Szegeden tartották, szépirodalmi szekcióban. s az idén a „Módszertani Közlemények” szerkesztő bizottsága „A természettudomá, nyos irodalom olvasására nevelés” címmel Egerben rendez tanácskozást. A tájékoztatást Blaskó János tanszékvezető főiskolai tanártól kértük,/ ugyanis az irányítása alatt működő rajztanszék hallgatói ebből az ai. kálómból plakátkiállítás keretében mutatják be az „Olvasó népért” mozgalom céljait szolgáló munkáikat. Kiállított plakátterveikkel mintegy illusztrálják a magas szintű tanácskozást. — Negyven elkészült plakát közül huszonnyolcat állítunk ki — mondotta Blaskó János —, a főiskola tekintélyes keretet biztosított a munkák díjazására. I—IV. helyezettet díjazunk, a legsikerültebb plakátokat a Művelődésügyi Minisztérium is kérte sokszorosítás céljából. A beszélgetés a készülő kiállítás sürgés-forgásában történt, ahol tanárok és diákok közösen helyezték el a faiakon a kiállítandó plakátokat. Bíráló megjegyzések, szakmai vitáik folytak a kiállításon dolgozó hallgatók közt, de az általános vélemény egyöníe, tű: izgalmas, sokszínű, ötletes és valóban komoly szakmai tudást tükröző értékes munkák kerültek az- amikét részvevőinek szeme elé. — A plakátok a célból adódó feladatokat, ügyesen oldják meg, változatosak, érdek_ lődést keltőek, a hallgatók szakismeretéről tanúskodnak — dicsérte a munkákat Blaskó János, a kalauzunk is. — Hol tevékenykednek a rajz szakosok még a főiskolán kívül? — A város közönsége gyak_ ran találkozhat velük a „Fiatal Alkotók Köre” által rendezett .kiállításon, ahol vagy egy-egji személy, vagy egy- egy csoport rendez kiállítást. Felvettük a kapcsolatot a Fel sőtárkányi Községi Tanács, csal is. ahol festögyakorlatot végezhetnek, s kiállításaikat szép pályadíjakkal közösen jutalmazza a tanács, a főiskola és a megyei KISZ-bizottság. A hallgatók a faluban emellett népművészen gyűjtést is végeznek és valóságos kis múzeumot hoznak létre a padlásokon porosodó értékekből. Ezenkívül lengyel kapcsolataink is vannak, cserelát >,. .ássál szervezünk kiállítás ,, it. így él és dolgozik egy teFóklya (Kedd, 20.20). A televízió magyar irodalmi folyóirata. Elsőként a Simon István költőről készült portréfilmet mutatja be a műsor: a film a költő szülőfalujába, Bazsiba is elkalauzolja a nézőket. Nagy Lajos Katona című elbeszéléséből Fakan Balázs készített egyfelvonásos tv-drámát; a színrevitelt az író halálának 15. évfordulója tette most időszerűvé. A Fáklya új művel új szerzőt is bemutat, a debütáns: Benedikty Béla, akinek Ház az erdőben című tv-játéka kerül képernyőre. A katnara- darab-jellegű mű hat, egy erdei házban együvé zárt ember lelkiismereti konfliktusát és drámáját jeleníti meg. A kegyelmes asszony portréja (Szombat, 20.30). A vígjáték közvetítése a Katona József Színházból, felvételről. Ez év elején mutatták be TersánszRi Józsi Jenő közel négy évtizede írt darabját, amelynek premierjén a festőnek indult, s végül joggyakornokbál százahetséges, lelkes közösség, amelynek munkájával egy országra szóló esemény, a Művelődésügyi Minisztérium által szervezett ankét alkalma, bpi ismerkedtünk meg közelebbről. llekeli Sándor ★ A kiállításon bemutatóit legsikerültebb plakátok ki - szítői között dr. Nagy Józ.-i.’f igazgatóhelyettes díj r at osztott ki pénteken délem t. Első díjat kapott Herczcg István, második díjat Lukács József, harmadik díjban részesültek: Lizsnyiszky Erzsébet, Horvath Gabriella cs Demeter Zsuzsa. dunk magyar irodalmának kiemelkedő egyéniségévé vált Tersánszki is jelen volt. A kacagtatófanyar játék során panoptikumi figurákkal találkozhatunk a 20-as évekből. A jellemző kamaszos gúnnyal az író a darab fölé írta még azt is, hogy: „Történik néhány hét alatt, minap vagy bármikor” — s ezzel egymondatos véleményt is mondott alakjairól és a korról. Álmodozások kora (Vasárnap. 16.50). Magyar film az „Ami a 12-ből kimaradt” című sorozat legújabb darabjaként. 1965 tavaszán mutatták be a mozik az eddig csak kisfilmesként ismert Szabó István első játékfilmjét, az Álmodozások korát. A friss, üde hangvételű film egy nemzedék önvallomása: a fiatalok útkeresése, alcíme is erre utal, — Felnőtt kamaszok. Az indulás nehézségeiről szól a történet az öt frissen' diplomázott fiatal első önálló lépéseit kísérve nyomon. A két főszereplő: Béres Ilona és az akikor még főiskolás Bálint András. A. Gy. óra” a csapatok visszavonásának elrendelésére. Vörös vezérezredes borúlátása nem volt alaptalan. A Plijev-csoport sikere lendí- tőleg' hatott az egész front tevékenységére. Jobb szárnyon a 40. hadsereg Beszterce, a 4. román hadsereg Dés, a 27. hadsereg Kolozsvár irányába támadt eredményesen. Középen az 53. hadsereg az alárendeltségében harcoló 1. román hadsereg csapataival - együtt Csongród—Mindszent szakaszon elérte a Tiszát, és hídfőket vett birtokba a folyó nyugati partján. Október 10- én a hadsereg 297. lövész- hadosztályának Tiszán átkelt ezrede kelet felől betört Kecskemétre, nagy zavart és kavarodást idézve elő a városban meglepett ellenség soraiban. Jelentős sikereket mondhatott magáénak a bal szárnyon harcoló 46. hadsereg is, amely október 12-én felszabadította Szegedet és támadási sávjának teljes egészében elérte a Tisza vonalát. • Ebben az időben, a szeptember 28rán útrakelt ma-. gyár fegyverszüneti küldöttség Moszkvában már aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást. Horthy kérésére a szovjet főparancsnokság utasította Malinovszkij marsallt: a fegyverszüneti feltételek teljesítésének megkönnyítése érdekében, állítsa le csapatainak Budapest irányú tevékenységét. A frontparancsnok október 10-én este a következő parancsot adta az 53. és 46. hadseregnek: „Szilárdan tartva a Tisza nyugati partján elfoglalt hídfőket, menjenek át védelembe a Tisza keleti partján és újabb intézkedésig semmilyen további működést ne fejtsenek ki nyugati irányba.” Hogy Horthy miképpen képzelte el a fegyverszünet végrehajtását, arra jellemző példa személyes megbízottjának, Utassy vezérkari ezredesnek adott utasítása. Az ezredes október 13-án érkezett Deszkre, Malinovszkij marsall főhadiszállására, ahol az alábbi hadászati- hadműveleti képtelenséget terjesztette elő: „A szovjet csapatok lehetőleg-ne- Magyarországon át támadják a németeket, hanem Horvátországon és Szlovákián át’’ Ugyanakkor „a fegyverbarátságra, az erő elégtelenségére és a németek bizalmatlanságára hivatkozva” kitért az elől, hogy a magyar hadsereg teljesítse a mdszkvai megállapodásban vállalt kötelességét és a németek ellen forduljon. így a magyar uralkodó körök taktikázása ideiglenesen a német „Dél” hadseregcsoport parancsnokságénak kedvezett. Csapatai időt nyertek, szívósan tartották a védelemre jól berendezett helységeket; a páncélos hadosztályok pedig a szolnoki hídfőből, Berettyóújfalu körzetéből és más irányokból mért csapásokkal igyekeztek a szovjet előnyomulást megállítani. A kialakult helyzetben Malinovszkij marsall október 12-én Nagyvárad térségéből Nyíregyházának fordította Plijev tábornok csoportját. amely most már a 6. gárda harckocsi-hadsereg gél együtt támadott a főirányban. Debrecentől délre nagyszabású páncélos csata bontakozott ki. Egy héten át változatlan hevességgel tombolt a küzdelem, melyben csaknem 1000 harckocsi és rohamlöveg vett részt. A szovjet csapatok súlyos harcokban nyomultak előre. Október 19-én reggel értek Debrecen alá. A déli órákban megtörték az elkeseredetten védekező hitleristák ellenállását és benyomultak a városba. amelyet 20-án kora reggelre teljesen megtisztítottak az ellenségtől. Két nap múlva a gyorscsapatok felszabadították Nyíregyházát, 23-án pedig Rakamaz- nál elérték a Tiszát. Ezzel kettévágták az ellenség arcvonalát, és elzárták a Wöh- ler-hadműveleti csoport visz- szavonulási útját; Következik: >j Felszabadul a Tiszántúl A debreceni es a kárpáti hadművelet 1914 X-6-28 /
