Népújság, 1969. november (20. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

1 V ilágtakarékossági nap ’69 MG PROLETÁRJ AI. EGYESÜLJETEK’ Rita az első újszülött m&mm AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPlLAP/A XX. évfolyam, 254. szám ÁRA 80 FILLER 1969. november 1., szombat Sokéves hagyomány, hogy október 31-én, a világiak»- j rékossági napon a megye első újszülöttét köszönti az z OTP Heves megyei fiókja. A gyönyörű rozs a esők rőt Bukta j I’erdinándné mezöszemerei háziasszonynak, az ezerforintos ta- < karéknycremény-betétkönyvet pedig a hajnali három órakor j 3.65 kilogrammos súllyal. 55 centiméterrel született kislánya- í nak, Ritának adta át Mészáros Gábor, az OTP Heves megyei > fiókjának igazgatóhelyettese, Szentgyörgyi István csoportve- y »»tó. Részt vett az ünnepi eseményen dr. Donkő András szü- í lesz főorvos is.. í Bukta Rita mamája nyomban kijelentette, hogy második < gyermekük betétjét évente gyarapítják majd és csak felnőtt < korában adják át neki, amikor ő maga dönt az összeg sorsa- < ról. (Foto: Pilisy) í­„Ha én lennék a törvény...” (3. oldalon) Nem csak az idő kevesebb... (3. oldalon) Az üdültetésről W. oldalon) Hét község közlekedése (4. oldalon) Eiők a holtak városáért (5. oldalon) »WWWVVSA^^VVWWv’WVWVVVWVWVVVVVWWWVVWVVSAA/'yA/WS/VSAAA/'iJ Módosították a honvédelmi hozzájárulásról szóló rendeletet Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendeletével kihirdette a Magyar Népköz- társaság kormánya és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság kormánya között a ví­zummentes utazás tárgyá­ban allűrt egyezményt. Az Elnöki Tanács a tudo­mánypolitikai irányelvekkel összhangban. törvenyerejű rendelettel szabályozta a ku­tatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dol­gozók munkaviszonyát. Az új terv elősegíti a tudomá­nyos káderek jobb kiválasz­tását, továbbá azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlati munkát kedvelő" kutatok bi­zonyos idő után átkerülhes­senek az iparba vagy a; nép­gazdaság más területére és a tudományos intézetekben szerzett tapasztalataikat a gyakorlatban hasznosítsák. A tvr. szerint a felügyele­tet gyakorló miniszterek ál­tal kijelölt kutatói munkakö­rökre az eddigi határozatlan időre szóló munkaviszonnyal szemben határozott, legfel­jebb ötévi időtartamra szóló szerződést lehet kötni. A ku­tatóintézeti vezetők vezetői megbízatása határozott idő­re. ugyancsak legfeljebb öl évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézettel fenn­álló munkaviszonyt. A tör­vényerejű rendelet végrehaj­tásáról a munkaügyi minisz­ter gondoskodik. Az Elnöki Tanács módosí­totta a honvédelmi hozzájá­rulásról szóló 1959- évi 26. számú törvényerejű rendele­tét Az új tvr. szűkíti a hon­védelmi hozzájárulás fizeté­sére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül mentesül­nek a fizetési kötelezettség ;uól azok is, akiket sorkato- ji ai szolgálatból katonai kö­telmekkel összefüggő baleset. sérülés, vagy betegség miatt leszereltek; akik 'legalább kétharmad részben csökkent munkaképességűek; akik szo­ciális körülményeik miatt a fizetési kötelezettség alól fel­mentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez ké­pest rugalmagasabban álla­pítja meg a hozzájárulás fi­zetésének kezdeti időpontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédel­mi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszövet­kezeti tagoknál egységesen a Kérését tizenkét százaléka. ,A honvédelmi hozzájárulás felemelt összegéből a sorka­tonai szolgálatot, teljesítők arra rászoruló hozzátartozói az eddiginél magasabb se­gélyt kapnak, és a szolgála­tukat befejező sorkatonák egy része — a polgári életbe történő beilleszkedése előse­gítésére —, egyszeri pénzjut­tatásban részesül. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletével összhang­ban a kormány módosította a hadkötelezettséget teljesí­tők érdekvédelméről szóló rendeletét. Felemelte a csa­ládi segély összegét és újra szabályozta folyósításának fettételeit. Az új rendelkezés nem ír elő határozott összeget csa- . ládi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a közös ház­tartásban élő hozzátartozói bármely forrásból származó összes jövedelmét havi 800 forintra kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300—300 forinttal kell felemelni. A külön háztartás­ban élő hozzátartozók eseté­ben .az eltartásra szorulók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jö­vedelmét egy személy esetén havi 600 forintra kell egé­szíteni, s minden további személy esetén 200—200 fo­rinttal kell emelni. A jogosultságot az érvény­ben levő-rendelkezések fi gye-: lem bevételével továbbra is az illetékes tanácsi szerv ál­lapítja meg. A segély folyó­sításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január 1-én lépnek életbe. Az Elnöki Tanács a Buda­pesti Orvostudományi Egye­tem nevét — fennállásának kétszáz éves évfordulója al­kalmából —, „Semmelweis Orvostudományi Egyetem”- re változtatta. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd egyéb ügyeket tárgyait. (MTI) Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne az egész világ népeinek életében A. Varsói Szmiidés tagállamai kUIiigyminiszlerci laiiikskozásáitak. nyilatkozata PRÁGA: 1969. október 30-áu és 31-én Prágában ta­nácskozást tartottak a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszterei. A tanácskozá­son részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről, Iván Baseli miniszter; a • Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről, Jan Marko miniszter; a Lengyel Ntpköztarsasúg részéről, Stefan Jctl- rychowskt miniszter; a Magyar Népköztársaság részéről, Erdélyi Károly miniszterhelyettes; a Német Demokratikus Köztársaság részéről, Oíto Winzer miniszter; a Román Szocialista Köztársaság részéről, Corneliu Manescu mi­niszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről, Andire} Gromiko miniszr tér. A tanácskozáson képviselt kormányok kifejezték törek­vésüket és készségüket, hogy önállóan és más államokkal együttműködve újabb lépé­seket tegyenek • az európai feszültség'enyhítésére, a biz­tonság megszilárdítására és a békés együttműködés fejlesz­tésére. Megerősítették a Var­sói Szerződés tagállamai 1969. március 17-én vala­mennyi európai országhoz intézett budapesti felhívásá­nak az élet által igazolt meg­állapításait. A tanácskozás részvevői különös figyelmet fordítottak az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai érte­kezlet összehívásának előké­szítésévé. Megelégedéssel ál­lapították meg. Hogy az össz­európai értekezlet megtartá­sára vonatkozó javaslatuk az európai államok többsége ré­széről széles körű pozitív visszhangra talált. Ez a ja­vaslat Európában aktív érde­mi megvitatás tárgya lett, amelynek során az értekezlet előkészítésével kapcsolatos egyes kérdésekben konkrét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget te­remt az értekezlet megtartá­sára és az európai biztonság közös erőfeszítések útján tör­ténő megteremtésére Európa összes államai és népei érde­kében. Ugyancsak kedvező fogad­tatásra talált a finn kormány 1969’ május 5-1 értékes kez­deményezése, amelyben ki­nyilvánította készségéi, hogy Tudomány politikai kérdésekről tanácskozott i a megyei pártbizottság Pénteken ülést tartott Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottsága. A párt- bizottság tagjain és a vendé­geken kívül részt vett az ülésen Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­ga közigazgatási és admi­nisztratív osztályának he­lyettes vezetője és Lakos Sándor, a Társadalomtudo­mányi Intézet igazgatója. Oláh Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tagjának, a megyei párt- bizottság első titkárának megnyitója után dr. Tamás László, a megyei partbizött- ság titkára terjesztette elő a pártbizottsági ülés napirend­jét a tudománypolitikai helyzetről, annak Heves me­gyei vonatkozásairól és az előttünk álló feladatokról. A megye tudományos életét felölelő és értékelő jelentést élénk vita követte. A vitá­ban felszólaltak a pártbi­zottság tagjai, a meghívott vendégek — a tudományos problémákkal foglalkozó in­tézmények, gazdaságok ve­zetői és a tudományos ku­tatók, — s felszólalt Lakos Sándor, a Társadalomtudo­mányi Intézet igazgatója is. A vita után a pártbizotl- ság a jelentést elfogadta, majd ügy határozott, hogy a feladatokat tartalmazó ha­tározati javaslatokat u vjta alapján kiegészítik és azt a legközelebbi pártbizottsági ülés elé terjesztik. Kétcentis hó a Kéhestetön Köze «-Európában — hazánkban is — a legutóbbi 38 órában grönlandi szárasazású hideg levegő tört be- Csapadékot aránylag kevés helyen okozott, a lehulott mennyiség sehol sem volt több néhánv milliméternél. Az erős szél gyekran elérte az 50—<0 ki­lométeres óránkénti állagot. Négy-hét fokkal csökkeni a nappali hőmérséklet, sőt. a Mátra legmagasabb részein leesett az idei ősz első hava. Y KéKcstciéa két centiméter volt tegnrp reggel v, ösz- eaefösső hóiét«*. . ________ k özreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartásában. A budapesti felhívást aláíró valamennyi ország pozitiv választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszterei kormányaik megbízásából a következő kérdések felvéte­lét javasolják az összeurópai értekezlet napirendjére: 1. Az európai biztonság megteremtése, az erőszak al­kalmazásáról és az erőszak­kal való fenyegetésről törté­nő lemondás az európai álla­mok kapcsolataiban. 2. Az európai államok kö­zötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló ke­reskedelmi. gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcsola­tok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot alá­író szocialista államok szi­lárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termélceiiy megvitatása, az e kérdések­ben elért egyetértés és az európai, feszültség csökkené­se- az államok közötti kölcsö­nös megértést, a békés és ba­ráti kapcsolatok fejlesztését és ezzel Európa valamennyi népe létérdekeinek megfele­lően a biztonság megvalósí­tását szolgálná. Az összeuró­pai értekezlet sikere törté­nelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egesz világ népeinek életé­ben. A későbbiekben lehető­vé tenné az európai államo­kat foglalkoztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hozzájá­rulná az európai béke meg­szilárdításához, előmozdíta­ná valamennyi európai állam széles körű, kölcsönösen elő­nyös együttműködésének fej­lődését, hozzájárulna a tör­ténelmileg kialakult mai Eu­rópa kollektív alapokon és az összeurópai értekezleten részt vevő államok közös erő­feszítésein nyugvó biztonsá­gának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormá­nyai javasolják, hogy az össz­európai értekezlet előkészíté­seképpen az érdekelt álla­mok két vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondolásokat Természetesen készek arra. hogy megvizsgáljanak bár­mely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és si ­kerének biztosítását szolgál- ja. A külügyminiszterek kor­mányaik nevében kifejezik meggyőződésüket, hogy egyes, még el nem hárított nehéz­ségek ellenére az összeurópai értekezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a részvevők kö­rére, vagy az összehívás •rendjére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte . törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a ’Csehszlovák - Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép­köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, - a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége kormányai felhívják az üsz- szes európai államokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyenek erőfeszí­téseket az összeurópai érte­kezlet mielőbbi összehívásá­ra. Az értekezletet vélemé­nyük szerint 1970 első felé­ben, Helsinkiben lehetne megtartani. Prága, 1969. október 81. • Iván Basev, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminiszte­re, Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere, Stefan Jedry- chowski, a Lengyel Népköz- társaság külügyminisztere, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese, Otto Win­zer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszte­re, Corneliu Manescu, a Ro­már, Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­gének külügyminisztere. Ötből négy Pótválasztások Angliában LONDON; Stanley Levinson telefon- jelentése: Kétes sikerrel végződtek- a Munkáspárt részére az Ang­liában tartott pótválasztások London kél választókerületé­ben, továbbá egy glasgoiv-i, egy middlandsi és egy swin- doni választókerületben tar­tottak pólválasztast. Bár az •öt mandiítum közül a Mun­káspártnak — a várakozá­sokkal ellentétben — négyet sikerült megtartania, az eredmény mégis kiábrándító. Lg> anjs a Wilsoii-kormany gazdaságpolitikájával szem­beni apátia miatt nagyon sok munkáspárti szavazó nem já­rult az urnákhoz. (Némi vi­gasz viszont, hogy a-Munkás- párt hívei a tory pártra sem adták "le szavazatukat) Eddig mind az öt választó­kerület munkáspárti képvi­selőt küldött a parlamentbe. A munkáspárti szavazók tar­tózkodása a legnagyobb ará­nyú volt az 1966-os általána* «élasstósort óta.

Next

/
Thumbnails
Contents