Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

Raú& . KUSiUiH 8.20. Népi zene 9.00 Egy holnapi hivatás 9.10 Két szimfónia 10.05 Kamarazene 11.00 Iskolarádió 11.40 Zenés játékrészletek 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 A műhelyben beszélik ... 14.00 Rejtvényműsor gyerme­keknek . .. 14.25 Iskolarádió 15.10 Az NDK kultúrájának hete 15.25 Pat Boone énekel ~ 15.46 Az jélö népdal 18.05 Húsz esztendő. Dokumen­tum játék «17.20 Mikrofőrum 18.13 Magnósok, figyelem! 19.35 A Rádiószínház bemutatója: Albert hídja 30.40 Nótacsokor 21.10 Láttuk, hallottuk 21.30 Beszélgessünk zenéről 22.20 Esztrádzene 23.05 Az NDK kultúrájának hete I • 10 Op.erettrészletek PETŐFI 8.05 Olasz muzsika 9.00 Ezeregy délelőtt 11.45 Versek 12.00 Operarcszletek 13.05 Lemezek közt válogatva 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig . . . 18.10 Mozart: B-dúr szimfónia 18.30 Gazdasági magazin 19.00 Az NDK kultúrájának hete 19.35 Gerard Souzay dalestje 21.38 Operettmuzsika 38.20 „Páncélos csata” — a bonni Bundestagban 22.25 Zenekari muzsika 23.10 Könnyűzene MAGYAR 8.05 Iskola-ív 17.10 Pedagógus-továbbképzés 17.58 Hírek 18.05 Légy ember Barankin’ Magyarul beszélő wzovjet kisíiljn 18.30 Legkedvesebb kísérleteim 18.50 Esti mese 18.53 Részletek Bratislava Lyra *69 fesztiválról 19.15 Vendégasztal 20.00 Tv-híradó 20.20 Fekete — fehér, igen — nem! 22.00 Tv-híradó POZSONYI 17.10 Riportfilm 17.30 A természet csodái 19.00 Tv-híradó 19.50 Dalok 20.50 Dokumentumfilm 21.55 Regény a nagybőgőről XEII*+> EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: V26 és 8 óra- ko7\ Karamazov testvérek EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadás kezdete: lf26 és l/2^ órakor. Huszárkisasszony FELNÉMET: Majd a Le önti n GYÖNGYÖSI PUSKIN: Modern Monte Cristo GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Juan kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A hét aranyember FÜZESABONY: » Háború és béke IV. HEVES: Menyasszony kerestetik PÉTÉRVASARA: A kacsa i/28~kor csenget SllMHfíZ Egerben, este 7 órakor: AZ ÜGYNÖK HALÁLA (Shakespeare-bérlet) roMMi ÜGYELET Egerben 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Bsndeiés gyermekek részére Is Ritka orvosi eset A két egymáshoz rend­kívül hasonlító 7 éves Scott ikertestvérpáron ugyanazt a szívműtétet hajtották vég­re a washingtoni gyermekkórházban, mivel mindketten pontosan ugyanolyan szívbetegségben szenvedtek. (Telefoto: — AP—MTI—KS) képszerkesztés eszközei Miután részletesen elemez­tük a képszerkesztés legfon­tosabb szabályait, a követke­zőkben a képszerkesztés esz­közeivel fogunk foglalkozni. Ezeknek az eszközöknek he­lyes alkalmazásával tudjuk elérni, hogy a néző szeme azt vegye először észre, ami a legfontosabb. Jól tájéko­zódjék a képen levő formák között, s tekintetével ne kapkodjon ide-oda. A kiemelés egyik legálta­lánosabb eszköze a helyes térbehelyezés. Annyit jelent ez, hogy a legfontosabb kep­eiemet, ami magán hordoz­za a mondanivalót, központi helyre állítjuk. Nem a kép közepére, attól inkább egy kicsit távolabb. Ügyelnünk kell arra, hogy a téma ne nézzen ki a kép­ből. Mindig nagyobb hely­nek keil maradnia előtte, mint mögötte. Furcsán hatna a nézőre pl. az a hangleme­zeket nagy figyelemmel vá­logató leány, akinek háta mögött túlsúlyban vannak a felesleges képelemek. Inkább előtte legyen minél több lyrngleniez és mondjuk egv lemezjátszó készülék. A leány figyelmes area és a ke­zében levő hanglemez, mint legfőbb képelemek, . közel kerülnek a kép széléhez, de a leány háttal van a kép szélénéz. Tekintete a kezé­ben levő lemezre esik. de előre látjuk, hogy a kép kö­zepén heverő lemezekre is hamarosan sor kerül.' Egy gépet kezelő ifjú ese­tében is az a helyes, ha előt- te van a gép és a megmun­kálandó tárgy, tehát *az ifjú eleve nem nézhet ki a kép­ből. A lényeg itt a munka feletti öröm; az ifjú tekin­tete tehát a gép és a itiun- katárgy felé irányul,, vsfgyis befelé. Ű a kép széléhez is közel kerülhet. Mögötte is lathatunk képelemeket, de ezeknek kisebb helyet kell elfoglalniuk, mert nem olyan lényegesek. Ott állhat pl. egy-két személy, akik figye­lik az ifjú munkáját. ' Feltétlenül nagyobb helyet kell hagynunk a mozgó té­ma előtt, mint mögötte, kü­lönben valóban kimenni lát­szik a képből. Es ez még a lormészeti mozgásokra is vo­natkozik. Pl. a felhcmozgá- sokra. Arra Is víg vázzunk, lio^y arányosan töltsük be a kép egész terjdetét: anélkül, hegy szimmetriára töreked nenk. A láú hat ír pl soha­sem kerülni: a kép közép­vonalára. Ettől mindie lej­jebb, vagy följebb. Ha a tel- hőzetnek nincs különösebb jelentősége, akkor a látóha­tár mindig a középvonal fe- ■ lett van. Körmendi Károly fények és tanulságok A nagy vevői a mesögazdasag Évről évre nagyobb, s tó- gabbra nyitott bukszával je­lenik meg az ipari termékek piacán egy nágy vevő, a me­zőgazdaság. Gépek, berende­zések. szerszámok, alkatré­szek, műanyagok, vegysze­rek, vas- és , acélszerkezetek, építőanyagok — hosszú és egyre bővebb az a lista, amelyre e vevő kívánságait jegyzi. Tíz év alatt |öbb mint három és félszeresére növe­kedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok, eszközök költsége hazánkban. 1950-ban —7 fo­lyó áron számítva 4,5 mil­liárd forint volt, a múlt esz­tendőben pedig meghaladta a 17 milliárdot. Néhány példa. 1960-bah 28 ezer tonna, d968- ban 72 ezer tonna motorben­zint használt fel a mezőgaz­daság. A gázolaj esetében: 278 ezer, illetve 552 ezer tonnát. A villamosenergia-fogyasz- tás ugyanezen idő alatt nyolcszorosára, a hengerelt acélanyagoké több mint a há­romszorosára emelkedett. Nyolc év alatt 24 ezerrel nőtt a traktorállomány, a ga- .bonaarátás 97,3 százalékban gépesített a termelőszövet­kezetekben. s teljes egészé­ben az állami gazdaságok­ban ... Gépek, kérdőjelekkel Az Ipari eredetű anyagok növekvő felhasználása ter­mészetes velejárója a kor­szerű mezőgazdasági . terme­lésnek. Az már kevésbé, hogy az elvárhatónál lénye­gesen több gonddal jár ma­napság ezeknek az anyagok­nak és eszközöknek a föl- használása. Mennyiségük, minőségük, célszerűségük, s áruk sok esetben távol áll a kívánatostól. Az ipar falura küldött kö­veteinek legnépesebb' seregét kétségkívül a gépek alkot­ják. Csak a termelőszövetke­zetekben 50 ezer traktor, 38 ezer traktoreke. 14 ezer ve­tőgép, nyolcezer kombájn dolgozik, ha ... S ez a két­betűs szócska kérdőjelek tu­catjait sűríti. Nem számít sajnos ritka esetnek, hogy félresikerült konstrukciójú gépek — mint például von­tató pótkocsik, vetőgépek —, kerülnek forgalomba, s a földekre. Ott. munka közben derül csak ki, hogy használ­hatatlanok, napok alatt tönkremennek, s megkezdő­dik a vita a gyártó és a föl­használó között, Ebből per­sze időben végzett munka aligha lehet. A megfelelő konstrukciójú gépek értékét sok esetben rontják a szere­lési hibák, rossz minőségű anyagok, .az akadozó alkat­rész-utánpótlást már nem is említve. A géppark nagymérvű nö­vekedésével nem tartott lé­pést sem á gyárak garanciá­lis javítást végző munkája, sem a mezőgazdasági üzemek gépjavító részlegeinek lelépi, tése és fölszerelése. Mindez nagymértékben csökkenti a meglevő gépek gyakorlati ér­tékét./ Örvendetes tény. hogy az Agroker megyei részlegei ma már sokkal inkább be­töltik feladatukat, mint né­hány esztendeje, ám tagad­hatatlan, hogy még nem jött létre a szoros kapcsolat gyér- tó-forgalmazó-felhasználó kö­zött. Az ipar ma még alig fordít figyelmet a piackuta­tásra a várható igények föl­mérésére, nem érdeklődik termékei fogadtatása iránt. Baj van olykor a forgalma­zással is, s így történhet meg, hogy éppen vetés idején hi­ánycikk a vetőgép, a borona, s agyonjavított eszközökkel kénytelenek dolgozni a szán­tóföldek munkásai. A többért többet Annak ellenére, hogy sok­rétű állami Intézkedések kö­vetkezményeként a hatvanas évek elejéhez mérten 1965- től kedvező változások ta­pasztalhatók a mezőgazdasá­got érintő árpolitikában — a földvásárlási áraknál épp­úgy, mint például az erő- és munkagépek árának húsz- százalékos csökkentésénél —. az áruforgalmi egyenleg alakulása nem kedvező. Az ún. árdiszparitás arra kény­szeríti a mezőgazdasági üze­meket hogy több termék ér­tékesítésével fedezzék vi­szonylag csökkenő mértékű beszerzéseiket. Éppen ezért adnak okot jogos elégedet­lenségre az ipar sokszor la­za fegyelemre, s munkavég­zésre Visszavezethető mulasz­tásai, mint amilyenek a már említett gépszerelési hibák, vagy az alapos kísérletek nélkül forgalomba hozott vegyi- és műanyagok stb. A nagy vevő ugyanis — s nagy hibát, követnek el ott, ahol ezt elfeledik —, egyre kevésbé naív vásárló, aki örül. ha kap valamit. Igaz, e vevő „érdekvédelmével” ma még minden területen aligha foglalkoznak, ám kétségte­len: a területi szövetségek tevékenységének kibontako­zása ezt is magával hozza. Hangsúlyozni szükséges ezt azért Is. mert gyakran ta­pasztalhatók megengedhetet­len megkülönböztetések a mezőgazdasági üzemek ren­A sajtóhiba egyidős a könyvnyomtatással. A szedés­ben egy-egy betű kimaradá­sa, vagy felcserélése,. ékezet elhagyása, vagy felesleges ki­tétele a szarvakat vagy értel­metlenné teszi, vagy teljesen megváltoztatja az értelmü­ket, az olvasók bosszúságára, vagy derültségére. A sajtóhi­bák keletkezésének okairól könyvtárnyi irodalom Szól; nyomdászok, nyelvészek, pszichológusok hada foglal­kozott es foglalkozik vele, de a sajtóhiba ennek ellenére marad. * A régi magyar könyvek­ben, főleg a XVIII. század­ban, annyi volt a sajtóhiba, hogy a kötet végén felsorolt hibajegyzék néha 10—20 ol­dalt is kitett. A könyvnyom­tatók sokszor már előre vé­dekeztek: „Első munkánk”, „sietségünkben jöttek a vét­kek”, „a könyvnyomtató magyar nyelvet nem tud ' stb. Trócsányi Zoltán a Könyvtári Szemlében (1935) leírt egy olyan magyar nyom­tatványt (Csuzy Zsigmond: Evangéliumi trombita. Po- sonban. 1734), amelyben A66 sajtóhiba volt. * Érdekes sajtóhibát örökí­tett meg Jókai Mór is a Ty- pog^aphia 1874. évfolyamá­ban. K — y betűszedő a gyá­szos emlékű Haynau rang­jának (táborszernagy) kisze­désénél az e betűt a betűvel helyettesítette. A lap e sajtó­í adássut a magyar sajtóhibák dzsungelében hibával látott napvilágot, t a szedő, Körömpzsy Dániel egy évet ült miatta a Neugebau- dében. * A miskolci ügyvédi kama­ra évi jelentésének a végén a következő szöveg volt ol­vasható: „Nagyméltóságú Po- lónyi Géza m. kir. gazság- ügyi miniszter úrnak, Buda­pesten”' Bizonyos Ákos or­szággyűlési képviselő, a ka­mara elnöke, a nyomdászok kezét látta a sajtóhibában, a nyomozás azonban kiderítet­te, hogy nyomás közben a henger felhúzta az i betűt és letörte. * * Egy vidéki espereskerületi gyűlésről szóló tudósításban a következőket olvashattuk: „A megjelent egyházi és vi­lági előkelőségek az isten- tiszt elet után a parókiára vo­nultak disznóölésre (díszülés helyett!). Valószínűleg az előbbinek * jobban örültek volna! * . Gömbös Gyula miniszter- elnök korában a Magyarság­ban beszámoló jelent meg a miniszterelnöknek az Egysé­ges Pártban elhangzott be­szédéről, s a riporter Tiőzöl- te, hogy utána Gömböst va­lóságos „undor" (udvar hé­lyett!) vette körül. * A művészettel is foglalko­zó folyóirat egy . kastély be­rendezéséről így írt: „Az elő­csarnok és a főkapu külön látványosság, mert a ková­csoltvas díszeket korunk egyik legnagyobb fodrásza. Fadrusz János készítette Fadrusz a sajtóhiba folytán így lett szobrászból fodrász, pedig ehhez a mesterséghez mit sem értétt. * A bécsi lóversenyekre Pes­ten is mindig sokán készül­tek. Számunkra nagy meg­lepetést okozott azonban egyik napilapunk • közlésé, mely szerint „A bécsi lóver­senyek a közben fellépett rö­högést járvány miatt elma­radnak”. Ilyen lóbetegséget nem ismer ugyan az állat­orvostudomány, köhögési járványt azonban igen. * Egy tudósításból: „Az ása­tásokat végző tudósok több­ezeréves rendeleteket talál­tak (romleletek helyett). A helyesbítés korrektúráját maga a riporter végezte s a jóvátétel helyett „lóvátéfel” szerepelt a lapban — a meg­előzőleg sok szemrehányást kapott nyomdászok legna­gyobb örömére. * Egy jótékonysági hirdetés, melynek így kellett volna sze­repelnie a nyomtatásban: „Mindenki hozza el felesle­géi és rakja le a jótékony­ság asztalára” így jelent meg: „Mindenki hozza el fe­leséget és rakja le a jóté­konyság asztalára”. * A sajtóhibák még hirdeté­sekben is gyakran jelentkez­tek. íme egy példa: „Aki rö­hög (köhög helyett), szopo­gasson Egger féle mellpasz­tillát”. A szedögép ördöge csinált egy másik hirdetés­ben „paplan"-inget a puplin- ingből. * A nyelv nemtudásából is igen sok mulatságos sajtóhi­ba születeti. Egy velencei szálloda, amelyet, elsősorban magyar vendégek látogattak, kedveskedni akarván ven­degeinek, prospektust nyom­tattatott magyarul. Ebben olvashatjuk a következőket: „Mindenféle kalauzolás és útmutatással a legszi verseb­ben szolgál m. t. vén degei- nék a tulajdonos”, A kedves­kedés ugyan visszafelé sült el; de a jót nevető vendé­gek továbbra sem kerülték el a szállodát. Galambos Ferenc dőléséinél, mintha az ipar „zamára a mezőgazdaság el­leniéi s nem a méltányos­ságot érdemlő partner lenné. A többért, á nagyobb Pén­zért joggal várnák jobb mi­nőséget, kifogástalan meg­bízhatóságot. garantált üzem­időt stb. a főihasználók, s ennek a mainál jobb szer­vezeti. jogi feltételeit szük­séges megteremteni. A liolmip «1 mában A korszerű mezőgazdaság éppúgy elválaszthatatlan az . ipari termékek ezreinek föl - használásától, mint ahogy az ipar fejlődése sem különít­hető el az egyre nagyobb súlyt képviselő mezőgazda- sági vásárlásoktól. Éppen a kölcsönös előnyöket kihaló lehetőségekre kell, hogy tere­lődjék a figyelem, s nem a mu még tagadhatatlanul meglevő ellentmondásokra. Ezért érdeméi nagy figyel­met az a határozottan meg­fogalmazódott igény, hogy a jelenleginél jobban érzékel­hető legyen a mában a hol­nap és a holnapután. A gé­pek fejlesztésében éppúgy, mint a mezőgazdasági épít­kezéseknél túlságosán domi­nál a pillanatnyi Igények ki­elégítése. holott a távlatok itt is elengedhetetlenek. Az, hogy napjainkban sű­rűn hiányoznak még a kü­lönböző kiegészítő berende­zések a korszerű állatte­nyésztési épületeknél, hegy egy-egy művelési ág komplex gépesítését néhány adapter hiánya miatt nem lehet meg­valósítani, példa csupán, de egyben jelzője is annak, hogy összehangoltabb fej­lesztésre van szükség. A föi- épült és épülő hűtőházakban, tárolókban az anyagmozga­tás nehézkessége, az energia- és úthálózat kiépítésének csak sokszori határidőmódo- sítás után való elvégzése. Is­mételt a példa, de jelzője ez a feszültségeknek, s annak, hogy a nagy vevőt saját munkája mellett mások mu­lasztásának gondja is nyom­ja. E gondok enyhítésé majd megszüntetése nem csupán a mezőgazdaság javát szolgálja, hanem mindannyiunkét. K. S.-V. n KISS MARIA, EGER: A pályaválasztás során a lá­nyok előtt 15 több lehetőség nyílt meg a szakmák elsajátítá­sára, mint az eíőző években. Még a vasipari szakmák között is sok akad, ahol szép számmal vesznek fel lányokat. (Pl. köszö­rűs, idomszerész, esztergályos stb.). A megyei tanács oktatási osztálya a különböző üzemek­kel és oktatási intézményekkel karöltve minden év decemberé­ig kiadja a Pályaválasztási ta­nácsadó című tájékoztatót, ahonnan értesülhetnek, hogy a. következő oktatási évben milyen továbbtanulási lehetőségek van­nak, — beleértve a szakmunkás­képzést is. Decemberben az is­kolákban is foglalkoznak részle­tesebben a pályaválasztással, s kérdéseire akkor kaphat végle­ges választ. O. PÉTER, HATVAN: A gyermektartási kötelezett­ség megelőz minden más fizet­nivalót, s legfeljebb kérheti a bíróságtól a korábban megítélt gyermektartási díj mérséklését. Erre azonban levele után ítélve az ön esetében nincs indok. A közös gyermek eltartásához az apának is hozzá kell járulnia, a teher nagyobb fele még így is az édesanyára hárul. Méltányos, hogy a megítélt összeg erejéig Ön is hozzájáruljon a gyermek neveléséhez, még akkor is, ha mint ön írja, „egy egyedülálló férfinek többe kerül a megélhe­tés, mint egy nőnek”. NAGY PIROSKA, ECSÉD: A szóban forgó képes riport­ban a nyomdai munka közben valóban elcserélték a képaláírá­sokat. Kedves olvasóink elnézé­sét kérjük a hibáért. SZÉNASI JENÖNÉ, APC: Panaszát kivizsgáljuk, kérjük szives türelmét. FARKAS ADAjYINÉ, VERPE­LÉTI Köszönjük figyelmeztetését, a vers tévedésből került közlésre, kétszer egymás után. A .jövőben figyelmesebben válogatjuk a közlésre kerülő verseket. 1069. október 10., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents