Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Szovjet— francia kapcsolatok Maurice Schumann moszkuai iatogaläsa ele Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter csütörtö­kön kezdődő hivatalos moszkvai látogatása áll a szovjet főváros politikai meg­figyelői érdeklődésének kö­zéppontjában. „önálló láto­gatás” keretében utoljára négy esztendővel ezelőtt, 1965 őszén járt Couve de Murville hivatalos úton a Szovjetunióban. A jelenlegi francia külügyminiszter moszkvai utazását igazolja az tény, hogy Schumann fog , burkolni a szovjet;—francia tudományos—műszaki és gaz- oasági együttműködést bizto­sító vegyesbizottság, az úgy­nevezett „nagybizottság” jö­vő héten a szovjet főváros­ban kezdődő ülésszakának megnyitásán. A helyzetelemzők mindeze­ken túlmenően a francia kül­ügyminiszter látogatásának érdemi jelentőségét abban látják, hogy francia részről nyilvánvalóan újból megerő­síteni kívánják, hogy a Szovjetunióval való együtt­működés fejlesztése nem va­lamilyen konjunkturális, sze­mélyekhez kötött politika, hanem az objektív helyzet követelménye, a történelem­ben és a francia nemzeti ér­dekekben egyaránt mélyen gyökerező irányvonal. Magától értetődően Schu­mann moszkvai hivatalos tárgyalásai a kétoldalú kap­csolatokon túlmenően ma­gukban foglalják a nemzet­közi helyzet egészének jitte- kintését. A nemzetközi látó­határ vizsgálatát felettébb megkönnyíti, hogy a Szov­jetunió és Franciaország a legidőszerűbb és legkiélezet- tebb nemzetközi kérdések­ben, így a vietnami és a kö­zel-keleti kérdésben egyező álláspontokat képvisel. Az európai biztonság kér­désében a szovjet és a fran­cia szempontok közeledését számos tényező határozza meg, mindenekelőtt az, hogy a két fél elismeri az összes európai államok békés együttélésének és kölcsönö­sen hasznos együttműködé­sének szükségességét. Ugyan­csak fontos közös elv, hogy a Szovjetunió és Franciaor­szág elismeri a második vi­lágháború után Európában kialakult határokat, így az Odera—Neisse határt Szovjet—tanzániai tárgyalások Moszkvában kSoSZKV A: Szerdán a Kremlben meg­kezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa meghívására hivatalos látogatásoa Moszkvában tar­tózkodó tanzániai küldöttség es a szovjet vezetők között A tárgyalásokon részt vett Julius Nyerere tanzániai köztársasági elnök, Stephen Mhando külügyi állammi- niszt^, Paul Bomant gazda­ság- és tervezésügyi minisz­ter. A szovjet fél részéről Nyikolaj Podgornij, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács elnökének első helyettese és Andrej Gromikó külügyminiszter vesz részt a tárgyalásokon. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány szerdán a Kremlben ebédet adott a Szovjetunióban tartózkodó Julius Nyenyere tanzániai elnök tiszteletére. Az ebéden részt vettek a Nyerere kíséretéhez tartozó lanzániai államférfiak, szov­jet részről jelen volt Alek- szej Koszigin miniszterelnök, Nyikolaj Podgornij államfő és más hivatalos személyisé­gek. fiSrög; miniszter szűkösben ROMA: Georgiosz Mllonasz, az egykori Papandreu-kormány közoktatási minisztere meg­szökött Amarogosz szigeté­ről, ahová a katonai junta száműzte. A szökteiésben öt olasz, köztük egy újságíró is közreműködött. Az olaszok egy yachttal látogattak Amarogosz szige­tére és turistaként tekintették meg látványosságait, majd éjszaka visszatértek és hajó­juk fedélzetére vették a volt minisztert. Milonasz jelenlegi tartózkodási helye nem isme­retes. . Kennedy ügyvédeinek kérése Edward Kennedy szenátor ügyvédei szerdán hivatalosan kérték Massachusetts .állam legfelső bíróságát, hogy nyil­vánítsa alkotmányellenesnek az államban érvényes szabá­lyokat a bűntettek előzetes kivizsgálásáról és nyilvánít­sák alkatmatlannak James Boyle ed-gartowni bírót a vizs­gálat lefolytatására. A szenátor ügyvédei azzal érveltek, hogy a vizsgálat körülményei alkotmányelle­nesek, mivel Boyle bíró en­gedélyezte az újságírók je­lenlétét a kihallgatáson, ugyanakkor megtiltotta, hogy a tanúkat Edward Kennedy ügyvédei keresztkérdéseknek vessék alá. Már a szenátorok is sür&etik Nixont WASHINGTON: Szerdán újabb határozati javaslatok kerültek az ame­rikai törvényhozás elé, ame­lyekben a szenátorok az amerikai csapatok sürgős ki­vonását követelik Vietnam­ból. Szerdán Frank Churc de­mokrata és Mark Hatfield republikánus szenátor ter­jesztette elő közös határQza- ti javaslatát, amely nem kö­ti ugyan határidőhöz az ame­rikai csapatok kivonását, de azok meggyorsítását követe­li, olyan ütemben, amely nem okoz zavarokat és lehe­tővé teszi,, hogy a lakosság soraiból is eltávozzanak azok, akik akarnak. Fulbright az október har­madik harmadára tervezett bizottsági ülésen meg akarja hallgatni Laird hadügymi­nisztert és Roeers külügymi­nisztert is a Nixon-kormány vietnami politikájáról. A Pentagon képviselői azonban közölték, hogy a hadügymi­niszter a tervezett időpont­ban „előadásokat tart az or­szág más városaiban”. Uiabb tábornok Brazília élén RIO DE JANEIRO Emilio Garrai&tazu Medici, aki a brazíliai katonai jun­ta döntése alapján november 15-én foglalja el az elnöki sziétoet a súlyosan beteg Cos­ta e Silva utódjaként, rádió- és tv-beszédéhen ismertette politikai programját. Beszé­dében „szabad sajtót, szabal egyházi és egyetemi életet” ígért, ugyanakkor figyel­meztetett arra, hogy kemé­nyen fel fog lépni minden­fajta „felforgató és terroris­ta” tevékenység ellen. „Amint a diákok, politiku­sok és újságírók felhagynak az ilyesfajta tevékenységgel, megteremtem szabadságuk fe l tételeit1 ’ — mondotta a tábornok. „Brazília jelenleg olyan rendszer uralma alatt él, amelyet nem lehet teljes­séggel demokratikusnak ne­vezni” — mondotta a tábor­nok, gyökeres változásokat ígérve, ugyanakkor elisme­réssel szólva Costa e Silya politikájáról. LAS AZ m BRAZIL ELNÖK BESZÉDE JARRING MEGSZAKÍTJA MISSZIÓJÁT VEGASBAN FOLYTATÓDNAK A ZAVARGÁSOK MEDICI TÁBORNOK, Brazília új elnöke hivatalosan ugyan csak november közepén váltja le Costa e Silva marsaUt, gyakorlatilag azonban már az ország államfőjé­nek tekinthető. Erre utal az is, hogy a 64 éves generális rádió- és televízió» beszédében körvonalazta programját. Beszéde egyelőre tipikusan a katonai diktatúra hangja és ezen a rezsim liberalizálására tett Ígéretek egy jottányit sem változtatnak. A tábornok „szabad sajtót, egyházi és egyetemi életet” ígért, de csak akkor, ha a felsorolt szektorokban az újság­írók, papok és egyetemisták „maguk teremtik meg sza­badságuk feltételeit”. Vagyis magyarul: ha az elnök biz­tosítottnak látja, hogy a felsoroltak azt és csak azt mond­ják, amit ő jónak lát — akkor megszólalhatnak. A beszéd során elhangzottak a többi, Ilyenkor már szinte kötelező elemek is. Medici hangsúlyozta, hogy „nem pályázott” az államfői méltóságra, de „nem is uta­síthatta vissza” azt. Elismerte, hogy az országot, irányító , katonai vezetést „nem lehet, teljesen demokratikusnak ne­vezni”, ugyanakkor elismerő szavakkal emlékezett meg elődje, Costa e Sllva munkásságáról. összegezve: a beszéd semilycn értelemben nem kel­tett meglepetést. Nemcsak Medici tábornok gondolkodás- módját tükrözi, hanem azt a rendkívül bonyolult helyze­tet is, amelyben elhangzott. Az új elnök szemmel látható­lag csak arra vigyázott, hogy egyetlen csoportot se bántson meg és ne is kötelezze el magát, valamilyen irányban. Sen­ki sem várhatta — nem is várta —, hogy ebből a beszéd­ből megtudja Medici szándékait. És ha ez Valamely csoda folytán meg is történt volna, még mindig ott van az isme­retlen mélységű, de feltétlenül létező szakadék bármelyik új brazil vezető szándékai és lehetőségei között. ■ MEDICI JÖTT — Gunnar Jarring, az ENSZ-főtitknr közel-keleti megbízottja pedig — legalábbis egyelőre -- megy. Jarring csaknem féléves szünet után szeptember közepén kísérletezett ismét, azzal, hogy közelebb hozza a közel-keleti megegyezést. Erőfeszítései -azonban teljesen eredménytelenek maradiak, így visszatér tulajdonképpeni állomáshelyére, Svédország moszkvai nagykövetségére. Küldetésének újabb sikertelensége jól érzékelteti an nak a krízisnek a mélységét, amely a közel-keleti hideg­háborút immár esztendők óta melegháborúvá változtatta, Az AMERIKAI kaszinó-fővárosban. Las Vegasban folytatódnak a négernegyed zavargásai. Eddig legalább ötven sebesülés és száz letartóztatás történt. A Las Vegas-i események újra bebizonyítják: illúzió a négerkérdésben gyökeres pozitív fordulatot várni, amíg a kabinet Vietnam­ban, pusztításra költi el az otthon, a gettók felszámolás«»', hoz égetően szükséges mililiárdokat. «. »’<», Izrael félti légi fölényének mítoszát KAIRO: Az A1 Ahram katonai hír- magyarázója illetékes tájé­koztatás alapján megcáfolja azt az izraeli éiiitást, hogy a Sínai-félszigeten * felállított izraeli Hgwk rakétatámasz­pontokat támadó egyiptomi gépek közül hármat lelőttek. Az A1 Ahram hangsúlyozza, hogy a támadásban részt vett gépele kivétel nélkül mind visszatértek bázisaikra. A támadást követően légi­csata zajlott le az egyiptomi biztosító gépek és az izra­eliek között. Ebben a légi- csatában két izraeli gépet lőt­tek le, de egy egyiptomi gé­pet is találat ért. A le’ott < :y:ptomi gép pilótája ejtő­okiöber 9., csütörtök ernyőn leereszkedett a Szu- ezl-csatorna nyugati pártjá­ra. A lap rámutat arra, hogy Izrael tudatosan elködösíti és letagadja veszteségeit, mert meg akarja őrizni légi fölé­nyének mítoszát és mert nem akarja, hogy lakossága elve­szítse bizalmát az izraeli lé­gierőben. A kairói lapok újabb rész­leteket közölnek az izraeli rakéta- és radarbázlsofy ellen végrehajtott egyiptomi légi­támadásról. A támadás meg­lepetésként érte a megszálló­kat, mert nem gondolták, hogy fél órával naplemente előtt légi tevékenységbe kez­denek az egyiptomiak. A bombázás tíz percig tartott és a kitűzött célokat — bi­zonyos rakétakilövő és radar- állomásokat a csatornavidék északi, középső és déli ré­szér** — mind elpusztították. Sztrájkmozgalmak Nyugat’Európában Naponta tucatnyi olyan hírrel találkozunk a szerkesztősé© telexgépeken, amelyek a tőkés országok dolgozóinad követelési moz­galmáról szólnak: kiskereskedők sztrájkja Franciaországban; fémmunkások szővetke- zési akciója Olaszországban; bányászsztrájk Nvugat-Németországban; textilesek bérhar­ca Angliában; sztrájkoló spanyol munkáso­kat tartóztattak le Andalúziában; Nixon el­nök rendelettel megakadályozta a vasutas- sztrájkot az Egyesült Államokban, és így to­vább. • , Ez a helyzet késztette a napokiban a fran­cia nagytőkések egyik pénzügyi lapját, a Vie Francaise-t a következő megállapítás­ra: „Egy dolog bizonyos, jelenleg a dolgozók minden rétege jelen van a szociális élet színpadán, s megállapítható, hogy a kor­mányokkal és a tőkésekkel folytatott vitá­juk általános: követeléseket fogalmaznak meg az értelmiségi szakemberek, a munká­sok, a parasztok, a kiskereskedők, a kisipa­rosok. a diákok”. Ennek a sok országra kiterjedő — a tőkés lap által általános vitaként említett — kö­vetelési mozgalomnak több közös jellem­zője van. Az alapvető jellemző, hogy a bér­munkások és a dolgozók tömege áll szem­ben a tőkésekkel és a monopolisták kormá­nyaival, vagyis a tőkés kizsákmányolással. Az is jellemző, hogy a monopoltöke meg­próbálja útját állni ezeknek az akcióknak. A kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozata ezt mondta erről: „Az impe­rializmus a munkásmozgalom ellen harcol­va lábbal tiporja a demokratikus jogokat és szabadságiogokat, leplezetlen erőszakot alkalmaz, a rendőrterror kíméletlen mód­szereihez és munkásellenes törvényekhez folyamodik. Emellett felhasználja a demagó­gia, a burzsoá reformizmus eszközeit az op­portunizmus ideológiáját és politikáját is. szüntelenül új módszereket leeres, hogy n munkásmozgalmat belülről megossza, s „beleillessze a kapitalista rendszerbe". Vagyis röviden szólva a tőkések és mun­kások között folyó osztályharc nemcsak éleződik, de mind bonyolultabbá válik. A tőkések a nyílt, az erőszakszervezetekkel folytatott elnyomás mellett a helyzetnek megfelelően újabb és újabb trükköket al­kalmaznak a kizsákmányolás zavartalansá­gnak biztosításira, a még nagyobb prr titok szervezésére. Ebben a törekvésükben «•leghatározottabb támogatást kapják, érde­keik legfontosabb védelmezőitől, a tőkés kormányoktól. A kormányok miniszterei és a tőkés lapok együtt szónokolnak a béreme­lést követelő munkások félé — mint ezt Nyugat-Németországban tették legutóbb —, hogy ,,a bérek újabb emelésével meginogna a józan értelemtől összetartott bérpolitika épülete”. A munkások viszont jól tudják, hogy egyrészt hem a „józan értelem” az alapja a tőkés bérpolitikának, másrészt, hogy semmi nem omlik össze a béremelések hatására. Jó példa erre a tavaly májusi nagy általá­nos sztrájk Franciaországban és a sztrájk hatására megadott 14 százalékos béreme­lés. Egyszerűen csak az történt, hogy a tő­kések leadni kényszerültek egy morzsányit óriási profitjaikból a dolgozóknak, s ezt ké­sőbb a kormány cinkossága mellett az árak emelésével igyekeztek visszaszerezni. Ez a manőverezés is leplezte a tőkés bérpolitika igazi alapját, nevezetesen a munkásellenes profithajhászásl. E> bér- és árpolitika segítségével a mono­poltőke a tavalyi engedménynek több mint felét viaszaiopkodta a munkásoktól. Így a jelenlegi munkástüntetések, paraszti tüntető felvonulások teljesen szükségszerűen követ­keztek be. A munkások ismét 10 százalékos béremelést követelnek. A tőkések még ellen­állnak, a kormány pedig újabb 2 százalékos áremelkedést harangozott be év végére. Vagyis, ha még teljesítené is a munkások 10 százalékos béremelési követeléseit, nem len­ne semmi haladás a 'tavalyi helyzethez ké­pest. Vajon a tőkések és a kormányaik azért, zárkóznak el a békövetelések elől, mert a vállalatok jövedelmezősége nem teszi ast le­hetővé? Egyáltalán nem. A vállalatok nyere­sége állandóan növekszik. Hogy ennek elle­nére nem emelik a munkások és a bérből élők fizetését, az a tőkés szociálpolitikán kí­vül a tőkés világban végbemenő nagy szer­kezeti átalakulásokkal is magyarázható. A mind élesebbé váló nemzeti és nemzetközi versenyben a kisebb és gyengébb cégek tönk- remennek. Ez ellen tőkeerejük növelésével védekeznek a vállalatok. A tőkét viszont a munkások rovására szaporí-Háv. Ez a folyamat tehát egyszerű tőkés reflex, aminek kedvez a munkanélküliek állandó, az ipari és a mezőgazdasági struktúra átalaku- '* sával naponta szaporodó serege. E kizsák­mányolási reflex ellen lépnek fel a tőkés vi­lágiján a munkások és a dolgozok egyetlen fegyverükkel, a sztrájkkal, K. í. HANOI: A VDK külügyminiszté­riuma élesen elítélte az ame­rikai—saigoni hatóságok Thu Dúc börtönben alkalmazott terrorista-módszereit. A külügyminisztérium eze­ket a bűntényeket úgy tekin­ti, mint az amerikai imperia­listák és a saigoni szövetsé­geseik állal alkalmazott fa­siszta módszereknek a bizo­nyítékát. SZÖFIA: Szerdán visszaérkezett Szó­fiába a Todor Zsivkov, ve­zette bolgár párt- és kor­mányküldöttség, amely Ber­linben részt vett az NDK megalakulásának 20. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségeken. LONDON: Az angol külügyminiszté­rium bejelentette, hogy An­tony Grey, a Reuter iroda pekingi tudósítója, aki szom­baton szabadult 26 hónapos háziőrizetből, megkapta a ki­utazási engdélyt a kínai ható­ságoktól. WASHINGTON: Többnapos tüntetéssorozat kezdődött szerdán* Chicagó­ban a diákok, a demokrati-' kus társadalomért elnevezé­sű radikális szervezet tagjai; 1 a tüntetéseken tiltakozni akarnak a vietnami háború, a chicagói rendőrség erősza-; kos fellépése és különösen a városban folyó „összeeskü- vési per” miatt. A per nyolc vádlottja ellen a tavaly au­gusztusi chicagói tüntetések szervezése miatt indítottal; eljárást. A nyolc vádlottat^ „kormányellenes összeesküdj vés” címén akarják elítélni.

Next

/
Thumbnails
Contents