Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

A zsebpénzről Egyik pedagógus ismerősöm mesélte: tavaly a tanév utolsó hónapjában osztálykiránduláson voltunk. Az útirány­ban és a kirándulás anyagi feltételeinek megteremtésében még az év elején megállapodtunk a szülőkkel. A gyerekek ■minden hónapban behoztak bizonyos összeget, így tíz hónap alatt még a szerényebb keresetű szülőknek sem okozott túl nagy megterhelést a pénz előteremtése. Felpakolva érkeztek meg a hajnali induláshoz a csemeték. Hoztak magukkal ru­haneműt, meg némi pótlást csomagoltak az aggódó szülők, is. merve a kamaszgyomor csillapíthatatlan éhségét. Jóked­vűen szálltunk fel, s indultunk. Az éjszakákat turistaszál­lókban töltöttük, s úgy osztottuk be az időt, hogy egy fél nap rendelkezésre álljon a gyermekeknek egyik nagy váro- stmkban, hogy vásárolhassanak apróságokat, feltölthessék a fogyó élelmiszerkészleteket. A vásárlást megelőzően be­szélgettünk, kinek mennyi pénze van. A beszélgetés során őszintén meglepődtünk, tanártársaimmal együtt. Volt olyan gyerek, akit az ötnapos útra ezer forint zsebpénzzel enged­tek el, s alig volt az osztályban olyan, akinek szűkebben mérték volna az anyagiakat. Még azok a diákok is legalább négy-ötszáz forintot hoztak, akiknek családjában ez igen nagy megterhelést jelentett. A kirándulás után beszélgettem a szülőkkel. A válasz szinte egyértelműen ez volt: persze, hogy adtunk pénzt, ne kelljen szégyenkeznie a többiek előtt... nekem az utolsó százasaim vitte el a gyerek, mondta a másik szülő, de úgy gondoltam, ne nézzék le a pénzesebbek... Furcsa és ferde elvek ezek a gyermek pénzzel való el­látásánál. Míg évekkel ezelőtt néha vitatkozni kellett egyik- másik szülővel, hogy a gyermeknek is szüksége ■van külö­nösen kirándulásokon zsebpénzre, most visszájára'fordult az egész. A szülők tekintélyes többsége állandóan pénzzel tömi a gyereket, pedig az ilyen sok pénzzel rendelkező gyer­mekek egyszerűen nem is tudják megbecsülni a forintokat. Nem ismerik meg a pénz értékét, s rászoknak arra, hogy gondtalanul költekeznek. A bőkezű szülők sokszor maguk sem tudják, hogy milyen kárt okoznak gavallériájukkal. De van ennek hátránya is, hogy a pénzesebb gyermekek több­nek érzik magukat, mint szerényebben ellátott osztálytár­saik. Megpróbáltuk felmérni, hogy milyen családokban kapnak a szükségesnél nagyobb zsebpénzt. Érdekes kép ala­kult ki. Korántsem lehet azt mondani, hogy csak nagy ke­resettel rendelkező szülők egyetlen csemetéje tartozott kö­zéjük. Volt ott olyan gyermek is, akinek szülei sokszor ma­guktól vontak el dolgokat, hogy gyermeküknek minden kí­vánságát teljesítsék. De volt arra is példa, hogy a szülők pénzzel próbálták pótolni a gyermekkel váló törődést. El­foglalt emberek lévén, úgy gondolták, elegendő, ha bőven mérve megkap mindent, amit csak anyagiakban megkaphat. Hogy kapjon-e a gyermek zsebpénzt, ez szinte sehol sem vitatott már. De hogy mennyit kapjon, arról nem árt beszélni. A gyermek zsebpénzzel való ellátása a szükséglet felmérése mellett mindig igazodjék a család lehetőségeihez is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a gyermekeket, különösen a nagyobbakat bevonjuk a családi költségvetés elkészítésébe. Ismerje meg a gyermek, hogy milyen ter­veik vannak a szülőknek, (tv, rádió, háztartásigép-vásárlás, esetleg gyűjtés a következő évi nyaralásra, vagy akár gép­kocsira) s a maga igényeit úgy formálja, hogy azzal is se­gítsen a szükséges összeg mielőbbi előteremtéséhez. Nem árt, ha a nagyobb gyermek ismeri mennyit keresnek szülei, mennyi kell abból a lakásra, a kosztra, a ruházatra. Így jobban megismeri a pénz értékét, s megtanulja becsülni is azt, amit munkával keresnek. A zsebpénz mértékének megállapításánál, jó ha a szü­lők szem előtt tartják, hogy a túlzott zsebpénz egyáltalán nem hasznos, nem segít a gyermekben kifejleszteni a helyes értékelést. A helyesen alkalmazott anyagi ellátás a gyermek nevelésének egyik fontos tényezője serdülő korban. d. ti Befőzés Az ősz még sok lehetőséget ad a befőzésre, ízek, dzse­mek, savanyúságok készítésére. Ne hagyjuk veszendőbe menni a bőségben termett szilvát sem, mert sokféleképpen feldolgozható. És télen igazán mindenféle befőttnek, sava­nyúságnak, amely változatosabbá, teljesebb értékűvé teszi táplálkozásunkat, nagy hasznát vesszük. Szilvadzsem: Jó érett, kimagozott besz­tercei szilva minden kilójá­hoz vegyünk 20 deka cukrot. Szegfűszeggel, fahéjjal Íze­sítve gyors tűzön forrásig főzzük, de csak addig, hogy a gyümölcs héja ne váljék el a húsától. Forrón literes üvegekbe merjük, a tetejére egy kanál rumot teszünk. Azonnal lekötözzük és kihű­lésig száraz gőzben tartjuk. Szilvaíz birsalmával: 5 kiló kimagozott, érett magvaváló szilvához 1—1,5 kg héjától megtisztított birs­almát veszünk. A gyümöl­csöket húsdarálón átdarál­juk. Jó sűrűre főzzük és ki­lónként 25—30 deka cukrot adunk hozzá. Még azzal is főzzük, majd üvegekbe mer­jük a különlegesen jóízű, il­latos lekvárt és szaraz gőz­be rakjuk. Szilvabor: Egy: kiló érett szilvát ősz- szezúzva 5 literes uborkás­üvegbe teszünk. Felöntjük 3 liter vízzel, amelyben. 1 kiló cukrot és 2 deka élesztőt ol­Á' tanulás komoly munka a gyermekek számára, s a szü­lőknek többek között meg kell teremteni hozzá a nyugodt tanulás lehetőségét. Ahol külön gyermekszoba van, ott nincs különösebb gond. Itt íróasztal is köny- nyen elhelyezhető? Ilyen Tanulósarok .szobában kell kialakítani egy olyan sarkot, zugot, amit a gyerek csali a magáénak tud, rendelkezik is vele és a sa­ját ízlése szerint formálja. Legfontosabb az asztal, vagy íróasztal megfelelő el­helyezése. Lehetőleg az ab­lak közelébe tegyük, mégpe­$ ft fc úőnnyel azonban kevés csal­ád rendelkezi] . jsetfcen a szülő.. Éé S869. október 4a szombat dig ügy, hogy a gyermek bal kéz felől kapja a világos­ságot.’ Ez a legideálisabb, nem árnyékolja be kezével a könyvet, füzetet. Így kí­méljük legjobban a szemet. Fontos azonban, hogy meg­fejelő erősségű mesterséges fényről is. gondoskodjunk. (Asztali lámpába legalább 40-es. de inkább 60-as kör­tet használjunk.) Az asztal és a szék magassága a gyer­mek korához igazodjék. A kisnövésű gyermek magas széken nem tud koncentrál­ni, ha -lábai nem érnek a földre, s így „harangozni” kénytelen, hamar ki is fárad. Ha az asztal túl alacsony, vagy túl magas, fárasztó test­helyzetet követel szintén, ami ugyancsak a tanulás ro­vására megy. Az iskolás szá­mára a kényelmes „munka­hely”' biztosítása a jó ered­mény egyik alapja. Ez nem jelenti azt, hogy drága ,íróasztalt kell vásá­rolni. Meg lehet oldani sok­kal egyszerűbben is. Fia az ablak alatt, vagy mellett ala­csony szekrény, könyvespolc van. annak felső részére egy lapot helyezhetünk (felnőtt írólap maximális magassági mérete 75 cm). Kisebb korú gyermekek részére természe­tesen ennél alacsonyabban kell elhelyezni. Ha a szek­rény polcára tesszük a la­pot, annak áJüíthatóságával szabályozhatjuk a lap ma­gasságát. Másik végét, lábbal alátámasztva, polcot, vagy fiókot erősítünk a lap alá és már készen is van a megö­lelő íróasztal. (Lásd az ábrát). A háttér dekorálását bíz­zuk a gyermekre — termé­szetesen szülői felügyelet mellett — aki saját rajzaival, vagy érdeklődési körének megfelelő színes plakátokkal, képekkel teheti színesebbé önálló birodalmát, ahová mindig szívesen vonul visz- &aa. i ■ , á.\l'.á5li 3. Buríán Judit dottunk fel; Két-három hé­ti erjedés után leszűrjük, majd öt-hat heti erjedés után ismét átfejtjük, két-há­rom hétig állni hagyjuk még, akkor fejtjük literes pa­lackokba. Csipkebogyá-íz: Dércsípte, érett csipkebo­gyót kevés vízben puhára főzzük és nagyon sűrű szá­lú szitán áttörjük. Az áttört szörpöt jó sűrűre lefőzzük, majd minden kiló szörphöz 60—70 deka cukrot téve folytonos keveréssel még 10 —15 percig főzzük. Forrón üvegekbe rakjuk. Nagyon fi­nom tápláló íz például va­jas kenyérrel. Birsalmasajt: Érett, magházától megtisz­tított birsalmát héjastól, for­ró citromos vízben puhára főzünk. Majd szűrőkanál­lal szitára szedjük és áttör­jük. Minden kiló péphez 80 deka cukrot veszünk. Az át­tört gyümölcsöt állandó ke­veréssel egészen sűrűre főz­zük. Majd hozzáöntjük a de- cinyl vízzel megnedvesített cukrot és mintegy 15—20 percig addig főzzük, amíg lúdég porcelán tálra csep­pentve belőle a teteje gyor­san bebőrösödik. Akkor tet­szés szerinti, megvizezett kis formákba öntögetjük, szór­hatunk bele darabolt, hámo­zott mandulát, vagy diót. Amikor jól megalvadt, per­gamenpapírra borítva, majd meg-megforgatva teljesen megszikkasztjuk. Celofánba csomagolva száraz helyre tesszük. A főzőlevéből cu­korral besűrítve jó ízű ször­pöt készíthetünk. Mustban főtt birsaimasajt: Öt liter édes mustot sűrít­sünk be annyira, hogy csak másfél, két liternyi legyen. A főtt mustba annyi áttört, főtt birsalmát tegyünk, hogy jó sűrű masszát kapjunk. Citromhéjjal ízesítve folyto­nos kavarással főzzük még egy pár óráig. Ha nem talál­juk elég édesnek, ízlés sze­rint tegyünk bele cukrot. Ha egészen sűrű, alvadékony, öntsük kis formákba, vagy tiszta deszkára kenjük fel jó ujjnyi vastagságon és meg­szikkadva vagdaljuk hosszú­kás rudakra. A modern gyógyszeripar­ban naponta születnek új és egyre hatásosabb gyógysze­rek, a gyógynövények jelen­tősége azonban korántsem csökken. A világon forga­lomban levő százezerféle gyógyszerből 30 ezerre be­sülhető a növényi eredetű gyógyszerek száma. A kutatók sokoldalú vizs­gálat alá vetették például a fokhagymát. Ennek a nö­vénynek tudvalévőén a nép­hit is gyógyító erőt tulajdo- . nt. Az eredmények megle- \ pőek vqltak. Eddig is ismert volt, hogy a fokhagyma ha­tóanyaga csökkenti a vér­nyomást, akadályozza az ér­elmeszesedés kifejlődését. Emellett bebizonyosodott* hogy hatásosan pusztítja kit­Tulajdoniképpen sok új­szerűséget nem tartalmaz az őszi divat, de mégis számos olyan praktikus ötletet hoz, amellyel eddig itthon még nem, vagy csak nagyon ritkán találkoztunk. Vonat­kozik ez elsősorban a kabát­ra. A külföldi divattudósítá­sokban is észrevehetjük, hogy nappalra egyre in­kább a ( sportos öltözködés felé irányul a divat. Őszi és téli kabátok különböző szin­té tilkus, impregnált ballon, vagy hasonló anyagokból, műszőrme béléssel, vagy műszőrmével díszítve készül­nek, sok mutatás tűzésseb fém alkatrészekkel (pl. gom­bok, csatok, övék stb.) A másik újdonság a koc­kás tweed, vagy sportos anyagból készült, nadrág­kosztümök őszre és télre egyaránt. Ezek kabátja olyan hosszú, hogy mindkabátként is viselhető, tehát öltözködé­sünket változatosabbá, színe­sebbé teszi. A nadrágot ősz­re és különösen télre na­gyon praktikusnak tartjuk, s ma már nálunk is tért hó­dított magának utcai viselet­re is. A fent említett újdonságok a Divattervező Vállalat kol­lekciójában is — melynek jó részét már a ruhagyárak gyártják is — igen nagy sze­repet kaptak. Számos vari­ációban, mintás és egyszínű jersey vagy futott anyagom készült, de főszerephez jut idén a szoknyablúz is. Űj- donság az úgynevezett tuni­kaszerű blúz, amely olyan hosszú, hogy a szoknyából legfeljebb 15—20 centit hagy szabadon. Ezek könnyű szö­vetből, vagy jersey bői ké­szülnek. Az őszi nappali ru­hák között a fő, a sportos stílusú. Éppen ezért a rövid- nadrágos ruhák mellett sok az ingruha finom kis ötle­tekkel, új szabásvonalakkal, derékra helyezett bőr-, vagy saját anyagú övvel, fagom- , bókkal és csatokkal. A szok­nya hossza főleg rövid, mi­nitől a térdközépig érő, de télre maxi hosszúságú kabá­tokat és kosztümöket is ké­szítenek már. Divatszínek: elsősorban a barna árnyalatok, a fekete, az őszi erdő színei, ebbe be­letartozik a sárga, a zöld, va­lamint a lila és a grafitszür­ke. 1. Grafitszürke shetland- anyagból készült robmantó. Elől cipzárral csukódik, fémgombok csak díszítik az elejét és az ujját is. A ruha gallérja és kézelője levehető fehér szövet, fekete paszpól­lal. Formailag nagyon fiata­los, de jó viselet erősebb ter- metűeknek is. 2. Barna-lila színösszeállí­tású, kéziszövött, tweed­anyagból készült kosztüm,, szövetekből, a. textilgyárak szinté tikus újdonságaiból és műszálszöve telkiből készül­nek. Nagyon ajánlják a terve­zők — és isimét, mint újdon­ságról kell beszámolnunk — a robmantójellegű ruhákat, amelyek ősszel az enyhébb napokon kabát nélkül is na­gyon jól viselhetőik. Őszre és télre egyaránt divatos a kosztüm továbbra is, az utóbbi természetesen szőrmével, műszőrmével dí­szítve és vatelinnel bélelve. A kosztümkabátok hossza változó: a derékig érőtől a szoknya alját éppen csak látni engedő, sokféle a vari­áció. A hideg őszre nagyon jó megoldás a kétsoros gom­bolás, vagy az aszimmetrikus gombolás, mindkettő sokszor szerepel a kollekcióban. A ruhák között sok a kétsoros gombolással, átló nyaklial, amelynek díszíté­se és az ujja vége is bőr. A szoknya nagy rakásokkal bő­vül. 3. Harmadik modellünk szintéikus és pamutkeveré­sű, ballonjellegű anyagból készült. A tűzésdíszítések és az övmegoldás hangsúlyozza a sportos jelleget. Az álló nyak belső részét, valamint a kis kalapot ellentétes és élénk színű műszőrme díszí­ti. 4. Grafitszürke — piros — kék színösszeállítású, kockás szövetből készült nadrágos kosztüm, négy zsebbel (nagy divat a sok zseb). A kabát hossza olyan, hogy mini-ka­bátként ruhával is hordha­tó. A Divattervező Vállalat bemutatóján a maneken ezt a nadrágos kosztümöt rózsás, kasmírkendővel mutatta be. Néphit — és gyógyítás lönféle fertőző bélbetegsé-. gek kórokozóit. A legna- gyobo meglepetést azonban az okozta, hogy megvédi a embereket az ólommérgezés súlyos következményeitől. A bazsalikom ma már csak ritka falusi kertben te­rem. Pedig olyan kivonatot készítenek belőle, amely a belek és a légzőszervek gör­cseit megszünteti. A ■‘ekete retek hatóanyagából külön­féle máj- és epebajokat or­vosló gyógyszert állítanak elő. A fekete retek fogyasz­tása egyébként nagyon jó étrendi hatású. A babérlevél gyógyító ha­tásáról is egyre kevesebben tudnak, pedig a növény le­vele már az ókori orvossá- gos könyvekben is szerepelt. Gyomorfájdalmaknál, bél­renyheségnél,, nehéz emész­tésnél a következő teát ké­szítették belőle még nem is olyan régen: 20 gramm ba­bérlevelet 10 percig főzve, 40 gramm szárított narancshé­jat 1 liter vízzel leforrázva kicsit állni hagytak, majd a langyosra hűlt leszűrt teát mézzel édesítették. A babér­levéltea étkezés után meg­szünteti a gyomorégést, de járványok idején igen jó to­roköblítőszer és a köhögést is csillapítja. K, M. Az őszi divatról

Next

/
Thumbnails
Contents