Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-04 / 230. szám

Tanulva politizálnak

Á síroké ezer

A pán oktatás feladata megmagyarázni a szocialista fejlődés és a nemzetközi élet jelenségeit, válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Határozott politikai állásfoglalással, türelmes, érvelő, meggyőző munkával marxista—leninista alapon segíteni a társadalmi fejlődés talaján keletkezett magatartásbeli és tudati ellentmondások feloldását.

A mottóban idézett megállapításokhoz még azt fűzte hozzá Gotyár Lajos, a Mátravidéki Fémművek üzemi pártbizottságának titkára, hogy az idei pártoktatási év azért is ad rendkívüli feladatokat, mert a hallgatók nemcsak sirokiaJk, de több mint 40 községből járnak be dolgozni, és... tanulni. Politikát tanulni, pontosabban választ kérni és kapni azokra a kérdésekre, amelyek otthon, a falujukban felmerülnek, de természetesen a gyár, a közélet, a nagyvilág változó és sokszor nem értett problémáira is. Azonkívül a kommunisták továbbképzése is fontos célként szerepel az 1969—70-es párt- oktatási év megszervezésében. Azt szeretnék elérni, hogy legalább a párttagok ’e rendszeresen képezze ; agát politikailag. A korábbi felmérések szerint csaknem valamennyien képezik magukat „amatőr módon” a rádió, televízió, újság, könyvek segítségévéi, a gyakorta rendezett vitákon és a nem hivatalos összejöveteleken is. Ám az igazi mégiscsak a pártoktatás.

Becsengettek

Az egyik legfontosabb és színvonalában is legmagasabb oktatási formán, a marxizmus—leninizmus esti egyetemén már megkezdődtek az előadások és viták. Érdemes volt figyelemmel kísérni az ünnepi megnyitót, s végignézni a padsorokon, hogy kik kerültek az elsősök közé a sikeres felvételi vizsga után. Ott láthatták a hallgatók sorában a gyár vezetőit; Pákh Lászlót, a műszaki igazgatóhelyettest, Osz- tafin Bélát, az szb-titkárt, Káló Lászlót, a KlSZ-bizott- ság titkárát, s több más vezetőt, akik naponta hoznak közvetlen politikai jelentőségű, vagy politikai hatásokkal járó döntéseket. Amint az oktatási bizottság vezetőjétől, Págyor Mihálytól hallottuk, éppen ezért vették örömmel iizemszerte, hogy a gazdasági, társadalmi vezetők magas szinten tanulnak, hiszen munkájukhoz megfelelő elméleti, politikai ismeretekkel kell rendelkezniük. Azt is elmondották: voltak, akik nem értették ennek fontosságát. Az előkészület idején azonban sikerült meggyőzni őket is a politika tanulásának hasznosságáról: S bíznak abban, hogy a többiekkel együtt a gyakorlatban is kamatoztatják majd a marxizmus tanulmányozásában szerzett ismereteiket.

A marxista—leninista középfokú iskolán szintén vezetők gyarapítják ismereteiket, a jobban képzett párttagok, valamint a kádertartálék.

A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatán főleg műszakiak, értelmiségiek tanulnak. Már az előző évben jó kritikai légkör jellemezte ezt az oktatási formát. Most is bíznak abban, hogy Lovász Sándor propagandista vezetésével sok hasznos vita zajlik majd a népgazdaság és az üzem közgazdasági tennivalói, eredményei és hibái körül.

Az idén a szocializmus építésének kérdésedről is indítanak tanfolyamokat. Ezt üzemenként szervezik. Sokat szeretnének foglalkozni az új mechanizmus kérdéseivel, amely egyszerre lesz tananyag és a mindennapos élet tükröződése. Ezeken a tanfolyamokon leginkább mun- ikások vesznek részt, mint ahogy a szakszervezet és a KISZ által szervezett előadásokon, vitákon is, ahová hatszáznál többen jelentkeztek. Külön örvendetes tény, hogy a tömegszervezeti oktatásokon felerészben nők jelentkeztek tanulásra, — ugyanis a többi magasabb szintű Oktatási formákon alig-alig lehet találni női hallgatókat (

Az Oktatás magasabb szintjét jelenti a magyar párttörténet tanulmányozása is, ahol ifjabb Csárádi János előadásaiban a KMP megalakulásától kezdve napjaink párttörténetéig, soksok olyan részlettel ismerkedhetnek meg a hallgatók, amelyek eddig vagy nem kerültek nyilvánosságra, vagy pedig más értékelést kaptak.

Az összesítésből kiderül, hogy a tavalyinál nagyobb az érdeklődés a pártoktatás, a politikai, a gazdaságpolitikai kérdések iránt és összességében ezernél is többen tanulják a politikát Sírokban, illetve az itt szervezett párt- és állami oktatáson, tanfolyamokon, iskolákon, egyetemen.

A politika tanárai

Ebből adódik a kérdés, miként lehet megfelelően biztosítani, ennyi ember Oktatását, van-e megfelelő tanár, helyiség, könyv, film, biztosítható-e a közlekedés?

Kezdjük talán, a tanárokkal, illetve a propagandistákkal. A középfokú politikai iskolán Kohári Kálmán, Varga Lajos, Józsa György vezeti majd az oktatást, akik friss diplomások. Most szerezték meg képesítésüket a politika magas szintű tanítására. A három tanáron kívül biztosították a többi oktatót is, akiknek — mint a sok éves tapasztalat mutatta, — az életiközelség, a gyakorlatiasság a jellemzője. Amint az idei pártoktatási év intézkedési tervéből kiderül, most a szokásosnál is több információt kapnak, valamint technikai, anyagi segítséget ahhoz, hogy sikeresebbek legyenek az előadások, viták & a gyakorlati munkában is hasznosuljon az elméleti tudás, amelyet a műszakiak, munkások, kommunisták és pártonkívüliek a politikai oktatáson szereznek.

Ezernél több ember tanul a Mátravidéki Fémműveknél, politizálni, Fél megyényi területről jönnek össze munkások. volt háziasszonyok, mérnökök, termelőszövetkezeti tagok, pedagógusok, falusi vezetők,’ felsorolni is lehetetlen, mennyi foglalkozású, képzettségű ember. Az üzemi pártbizottság célja: olyan körülményeket, s légkört teremteni, hogy szívesen jöjjenek ide ezután is tanulni, vitázni a gyáriak, környékbeliek, mindenki, akit érdekéi a politika.

Kovács Endre

Panaszok a húsellátás miatt

Hús-e a marha- és a csirkehús?

Evek óta gond, hogy nincs elegendő hús- és töltelékáru, illetve nem mindig és nem azt lehet kapni, amit szeretnénk. Az utóbbi hetekben szaporodnak a panaszok, péntek délután és szombaton reggel az emberek hosszú sorokban állnak az üzletek előtt és sokan üres szatyorral. vagy fagyasztott marhahússal távoznak.

Panaszok érkeztek Eger- csehiből. Hatvanból, Gyöngyösről és Egerből. Először Egercsehibe látogattunk. A bányószkonyha megkapja a korábbi mennyiséget, fennakadás nincs, a koszt kielégítő.

Délután két óra után éí’~ tünk az új ÁBC-áruházba. A sertéshús már elfogyott, pedig egy óra után kezdték mérni a hét végi adagokat. A vevők — többnyire asszonyok jöttek az üzletbe — bosszankodtak és veszekedtek, de fagyasztott marhahúst senki sem vásárolt. Akadt aki élő csirkét választott, tisztított mirelit baromfit Egercsehiben nem lehetett kapni, mert elromlott a hűtőpult.

Az üzletvezető szerint a bányászok csak a sertéshúst keresik, csirkét és friss marhahúst kevesen vásárolnak. A vállalati központtól csak fele annyi sertéshúst kapnak. mint korábban, csirke és marhahús van elegendő, de az a csehieknek nem kell.

Egerben. Gyöngyösön. Hatvanban kevés, a községekben még kevesebb a sertéshús. A városokban a friss marhahúst is keresik de nincs elegendő.

Az utóbbi hetekben valókevesebb. hús került az

üzletekbe és a lakosság asztalára? A megyei tanács kereskedelmi osztályától azt a választ kaptuk, hogy a rendelkezésre álló vágóállatot az országos operatív bizottság osztja 1 szét . a megyék között. Heves megye 1968. szeptemberében négyezer mázsa húst kapott, most szeptemberben összesen 3730 mázsát. De sertéshúsból a tavalyi mennyiség felét kaptuk és csökkent a friss marhahús. Az elmúlt <év szeptemberében nem mértek fagyasztott marhát, most szeptemberben 715 mázsa fagyasztott marhahús került az üzletekbe. Nincs elegendő friss sertés- és marhahús. ennek pótlására szereztek be fagyasztott marhát.

Érdeklődtünk a megyei tanács» mezőgazdasági osztályán is és ott azt a választ kaptuk, hogy megyénkben az idén több sertést és marhát vásárolnak fel, mint tavaly és az előző években, de az országban összesen kevesebbet. A száj- és körömfájás pusztítását az állatállomány még nem heverte ki.

A termeléshez nélkülözhetetlen alapanyagokat, árukat és berendezéseket külföldről csak dollárért, vagy sertésért és hizlalt marháért kapunk. ■ Exportkötelezettségeinket teljesíteni kell, ezt diktálja az ország érdeke. Jó lenne, ha erre is gondolnának azok, akik szitkozódnak, amikor sertéshús helyett friss marhahúst, baromfit, vagy halat kínálnak az üzletekben.

Nálunk az emberek nehezen akarják megszokni, hogy a marhahús, a baromfi, sőt a bal is hús. Pedig az ügyes.

háziasszony sokféleképpen és ízletesen el tudja készíteni ezeket az ételeket. A zsíros sertéshús helyett az orvosok baromfit és halat ajánlanak, mert akkor kevesebb ember szenvedne érszűkület és gyomorbaj miatt. Vajon nem lehetne egészségesebb táplálkozáshoz szokni. amikor a józan ész és az átmeneti nehézség is ezt diktálja?

F. L.

„Szolidaritásunk az imperialista agresszió ellen küzdő arab népekkel” címet viseli az a kongresszusi előterjesztés, amelyet Darvasi István főszerkesztő, az Országos Béketanács Elnökségének tagja, valamint dr. Komán József igazgató főorvos vezetésével dolgozott ki a kongresszusi témabizottságok egyike.

A vitaanyag részletesen elemzi a közel-keleti ellentétek igazi forrásait. Megállapítja, hogy a közel-keleti ellentétek lényege az imperialisták, illetve a társadalmi haladás erői közötti küzdelem. Az egykori gyarmatok és félgyarmatok helyét ma 15 független arab ország foglalta eL Több arab országban — mindenekelőtt az Egyesült Arab Köztársaságban — a társadalmi fejlődés új szakasza kezdődött, jelentős szociális és gazdasági reformokat hajtottak végre.

— Ezeket a változásokat természetesen az imperialista erők nem akarják tudomásul venni — hangoztatja a békekongresszusra készült előterjesztés. — Ezek a reakciós erők, különösen az Amerikai Egyesült Államok, Izraelt használják fel saját céljaik elérésére. Az ő bátorításukkal és támogatásukkal hajtotta végre Izrael az arab országok elleni agresz- szióját. Az izraeli agresszo- rok több, mint hatvanezer négyzetkilométernyi területet és csaknem egymilliónyi arab lakosságot hajtottak igájuk alá.

— Melyek a békemozgalom feladatai az izraeli agresszió leküzdésében és az arab népek igazságos harcának támogatásában? — teszi fel a kérdést a kongresz- szusi vitaanyag. A tanulmány részletesen ismerteti és elemzi azokat a kezdeményező lépéseket, amelyeket a Szovjetunió tett a közel-keleti helyzet békés rendezésére. Kifejti, hogy a Biztonsági Tanács 'megfelelő határozatot hozott, valamint az.Egyesült Arab Köztársaság és több más arab ország a Biztonsági Tanács határozatának -szellemében hajlandók ésszerű kompromisszumokra és készek cselekvőén hozzájárulni a viták megoldásához. Ám, az izraeli vezető körök és az őket katonailag támogató imperialista erők mindmáig semmibe veszik a Biztonsági Tanács - határozatát és az arab népek érdekeit.

Ilyen körülmények között a békenuozgalom fontos feladata, hogy a népek körében következetes és állandó akciókat folytasson a közel- keleti helyzet békés rendezése érdekében.

Befejezésül a vitaanyag kinyilvánítja: a magyar békemozgalom hazánk népéve! és kormányával egységesen és cselekvőén szolidáris az arab népek igazságos harcával és elítéli Izrael agresz- szív politikáját.

K. S.

A. küldött:

Mező István

„Ismerkedjünk, lmrátkózzunk ..

Pénteken utazott el a VII. magyar békekongresszusra megyénk tizenhárom küldötte, közöttük Mező István, a demjéni községi népfrontelnök. Elutazása előtt kerestük fel. Éppen a határból jött, ahol — mint brigádvezető

— hatvan ember munkáját irányítja a szőlészetben.

Született demjéni, aki a községbeliekre jellemzően szíves, mosolygós házigazda módjára tessékelt be a csinos házba bennünket.

Társadalmi funkcióira terelvén a szót — járási tanácstag, ÁFÉSZ vezetőségi tag a népfrontmunka mellett'

— elmondta, hogy idestova már tíz esztendeje áll a községi népfrontbizottság élén. „Mellesleg” birtokosa az Országos Béketanács aranykoszorús jelvényének, mely kitüntetés tudvalévőén a legjobb aktívák jútalmazására alapittatott.

— Melyik szekcióban kapott’ helyet a békekongresz- szuson?

— Ahol én leszek, a magyar békemozgalom helyzetéről és feladatairól lesz szó fejlődésünk jelenlegi szakaszán.

— S ha szót kap, miről beszél majd?

— Mindenekelőtt a magyar békemozgalom fejlődéséről. Ezt — „kicsiben” — itt a mi községünkben is lemérhetjük. Talán sablonos beszámolónak hangzik, hogy milyen eredményesek, jól sir kerültek voltak az itt megrendezett találkozók bolgár és szovjet barátainkkal. De

— nem sablonos ez! Nem

rű gyümölcs- és szőlőtermeléséről. Adottság van, csak ki kell használni. A sok „téma” mellett ez is egy, amiér érdemes harcolni!... k. g.

(Foto: Kiss Béla)

akarunk háborút, vérontást — s ez nemcsak a mi országunk ügye, hanem az egész emberiségé. Valamilyen — nemes — célért pedig csak együtt, egymás mellett tudunk harcolni. Akik pedig hitet tesznek valamilyen ügy mellett, azokat kell, hogy kölcsönös megbecsülés, a barátság érzése kösse össze. Ezért jók az ilyen találkozók. Ismerkedjünk, barátkozzunk ... Erről szeretnék beszélni.

— S ha hazatér?

—- Beszámolok mindenről. És folytatom a munkám is: szeretném, ha Demjén környéke híres lenne nagyszeló nabot JVlOiWÓlia ^ Hol7Mlpi* vasárnapi számunkban kezdjük meg “ * ö * munkatársunk, Cfagurkó Gézi} mongóliai útijegyzetének közlését. E kép kis ízelítő a végtelen mongol sztyeppék világából,

Sxétdohált ládák a földeken

Akad még egy-két iábic paprika és paradicsom, ahol termést szednek. Nem vagonszámra, ilyenkor, ősszel már csak böngésznek, egykét láda telik csak meg. De a piacon szükség van tá, pénzt adnak érte, tehát n fagy beállta előtt érdemes szedni.

De minek az a sok láda a paprika- és a paradicsom- földeken. Nem az összerakott, tolvajtól és további romlástól védett ládák miatt szólunk, hanem a földeken szétszórt, gazzal benőtt, félig homokkal betemeteP szedőládák százairól.

Heves község termelőszövetkezeti tagságának többsége iparkodó, rendes ember, az utóbbi évék eredménye a vezetők rátermettségét bizonyítja. Mégis, meghökkentő a Mezei József tanyája körüli pocsékolás. A tanya előtti jókora táblán nem láttunk sem paprikát, sem paradicsomot, de a rekordterméshez szükséges sok ládát, — ki tudja hány száz darabot — mór benőtte a gyom. ötösével, tízesével kevernek szana- széjjel, félig a homokban.

Amikor szükség volt rájuk, akkor sem kímélték a ládákat, többségük rozzant, törött. A nyomok arról árulkodnak, hogy sok, ládái a vontató tiport össze. A törött ládákat és deszkákat beszántják majd a földbe? Mennyit tüzeltek és menynyit lophattak el a drága fenyőáruból?

Elfeledkeztek erről a tábláról és a több száz ládáról? Aligha. Vagy nincs munkaerő, hogy összerakassák? Nem hisszük, hogy a szezon óta két ember ne akadt volna. Ha napszámost fizetnének, az sem kerülne 200 forintnál többe és ennek többszöröse a kár.

Gyanítjuk, hogy nem feledékeny ségröl van szó, mert máshol is, több község határában láthatunk hasonló pazarlást. De annyi szétszórt és tönkretett ládát sehol sem láttunk, mint Hevesen, a Mezei-tanya kőiül. F. L.

iSfiSL október lázamba*

Párbeszéd ca lsekéről

4.

Szolidaritásunk use arab népekkel