Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

• /...-vis&Bjrä­Elkészült a metrósok egyenruhája pro^suTH £20 A tudomány szabadsága 8.50 Népdalok o.w Operarészt. 0.29 Könnyűzenei híradó 10.05 Rádióegyetem 10.35 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 12.15 A kedvezőtlen adottságú tsz-ek MSO Kamarazene 14.36 Operettrészl. 15.15 Vinyevszkij: Optimista, tragédia. Rádióvált. 16.52 Kóruspódium 17.15 Mi újság az Operában? 17.55 Nyitott stúdió ' 13.19 Svéd népdalok 18.38 Rubinstein zongorázik 19.30 Made in Hungary 20.00 Botrány nélkül. Hangjáték. 21.10 Versek 21.21 Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny 22.20 Haydn-kórusművek 22.29 Élni tudni kell... 22.49 Operettrészl. 23.no Tánczene 23.30 Népi zene 0.10 Dalok PETŐFI 8.05 Zenés játék-részi. 9.07 Közben volt agy háború... \ 11.50 Magánvélemény — közügyekben 12.00 Az élő népdal 12.11 Mozart-művek 13.05 Nyíregyházi stúdió 13.20 Áriák Kettőtől — hatig . . . Zenés délután 15.00 Közv. a Honvéd—Lazio KK-mérkőzés 11. félidejéről Rádióegyetem Táncdalok Egy ktsz fejlődése Áriák Fúvóspolkák Hangverseny-közv. Húszas stúdió Nóták Hangversenynaptár Operarészl. 18.10 18.40 18.50 19.00 19.13 19.35 21.10 22.11 2245 23.10 EZSZS MAGYAR 9.00 1TV 17.58 fűtek 18.03 Szovjet—magyar közös riportműsor 1 í). 03 Esti mese 19.20 A déli sarkvidéken jártunk 20.00 Tv-híradó 20.20 Kockázat . . . 4. Utolsó lehetőség 21.15 Dók. film. Makó felszaba­dulásának 25. évfordulójára 22.05 Tv*híradó 22.15 Budapesti zenei hetek POZSONYI 9.20 Háborús napi« 11.10 Tarka, melódiák 17.25 Slovan Bratislava—ZKI Brno I. o. jégkorong-mérkőzés 19.45 és 21.55 Tv-híradó 20.25 Vidám műsor 21.40 Zenés műsor F"”* EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: l/z6 és 8 órakor. Az idő ablakai EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: V26 és V2S órakor. A bűntény majdnem sikerűit GYÖNGYÖSI PUSKIN: Zsiráf az ablakban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Marathon HATVANI VÖRÖS CSILLAG: lm posztorok FÜZESABONY: Maigret felügyelő csapdája HEVES Anna Karenina Egerben este 7 órakor: ön is lehet gyilkos (Bemutató-bérlet) UiYELET Egerben: 19 órától péntek reg 7 ,óráig a B.'vjcsy-Zsiiinszk> «kiteai rendelőben. (Telefon: 11-10. Rendelés gyermekek részére is Képünkön a metró-formaruhát — sötétzöld kosztümöt, illet­ve öltönyt — Cioso Márta és Baranya Ferenc, a föld alalii motorkocsi-vezetői mutatják be. (MTI Foto: — Bara István felvétele.) Majdnem mindent adnak-vesznek I Traktes kilónként egyötvenért . : Törött üveg Olaszországba Villámlátogatás a MÉH egri telepén Kicsik, nagyok kocsival és batyukkal, egy és kétkerekű targoncákkal igyekszenek a MÉH egri. tihaméri telepére. Időnként nagyobb rakomá­nyok is érkeznek több kisebb, egri és környékbeli átvevő­helyről: negyedévenként 100 vagon vas, 10 vagon színes fém. 20—22 vagon papír, 3— 4 vagon rongy. Megveszik három millió forintért, elad­ják ötmillióért. A MÉH nem rossz üzlet — és nélkülözhe­tetlen. Kipirult arcú, melegítőbe öl­tözött kislányok húznak né­hány lazán megtömött zsákot a mérleg felé. — Mit hoztatok? — Papírt. *- Hol gyűjtöttetek? — Költözött az építőipari vállalat, ezeket meg kiselej­tezték — válaszoltak, s, tekin­tetükből nem volt nehéz kiol­vasni. hogy büszkék erre a szemlülességre, mármint ar­ra, hogy idejében, másokat megelőzve kiszimatolták ezt a költözködést. 66 kilogramm papírt, illetve 33 forintot je­lentett ez számukra. Sipos Ferenc telepvezető elmondta, hogy a gyerekek, A nemzetközi gazdasági együttműködés kislexikona Gyártásszakosítás és kooperáció Ipari termelési kooperáció­ról általános értelembe« ak­kor beszélünk, ha két (vagy több) ipari termelő vállalat között termelési munkameg­osztáson alapuló tartós szer­ződéses kapcsolat jön létre, meghatározott termék (ter­mékek) folyamatos (eseten­kénti) előállítására, a piaci igények kielégítésére. Ha a kooperációs kapcsolat egy országon belüli vállalatok kö­zött jön létre, akkor belső kooperációról van szó. vi­szont, ha a kooperációs kap­csolat különböző államokban tevékenykedő vállalatok kö­zött jön létre, akkor nemzet­közi kooperációról beszélünk. Az államok közötti szako­sítás azt jelenti, hogy az egy­szerű termékfajták termelé­sét egy vágj' néhány ország­ban összpontosítják az érde­kelt országok szükségleteinek kielégítésére, ezzel kapcsolat­ban emelik a termelés tech­nikájának és szervezetének színvonalát, szilárd gazdasági kapcsolatokat alakítanak ki és egyben megteremtik az országok közötti termelési kooperációt. A termelés nem­zetközi szakosítása és a ter­melési kooperáció kialakítá­sa, mint a műszaki haladás fontos tényezője, valamennyi részt vevő ország gazdasági fejlődését elősegíti. A nem­zetközi szakosítás és koope­ráció a fejlődés jelenlegi sza­kaszában feltétlenül szükség- szerű és nagy jelentőségű szinte valamennyi termelési ágban, de nem mindenütt je­lentkezik egyforma súllyal. Egyes termelési ágakban Bélyegliamisítók figyelmébe . .. A Fülöp-szigetek atomku­tató központja érdekes eljá­rást dolgozott ki a bélyegek valódi vagy hamis voltának megállapítására. Az eljárás lényege: a postabélyegek nyomására használt festékbe minimális mennyiségű titkos elemeket kevernek, így az „igazi” bélyeg, amikor az atomreaktorban radioaktívvá teszik, sajátos sugárzást bo­csát ki. Ilyesmire pedig egy hamisított bélyeg, nyilván nem képes. szinte teljesen figyelmen kí­vül hagyható, másokban vi­szont meghatározó szerepet tölt be. A fűtőanyag- és , energiaiparban, az ásványbá­nyászatban például általában a lelőhelyek földrajzi elhe­lyezkedése szabja meg a ter­melési lehetőségeket. Más a helyzet a feldolgozó iparban. A termelés és a technika fejlődése szükséges- ) sé teszi a szakosítás és a kooperáció erőteljes fejlesz­tését a feldolgozó iparban, mindenekelőtt a gépiparban, de nem nélkülözhető a vegy­iparban és a vas- és színes­fém-kohászatban sem. A vi­lágon előállított gépipari gyártmányok száma ma már meghaladja a félmilliót, s a vegyipar is több százezerféle anyagot, terméket állít elő. Ilyen nagyszámú termék gyártáséit kifejleszteni és e termékeket gazdaságosan elő­állítani — különösen kis or­szágokban — csak hatékony nemzetközi munkamegosztás alapján lehetséges. Ez feltéte­lezi, hogy egy-egy ország ál­talában csak azoknak a ter­mékeknek fejlesztésével és gyártásával foglalkozzék, amelyekhez legkedvezőbbek az adottságai. Ezekből a ter­mékekből — szakosítás ese­tén — annyit kell előállíta­nia, amennyi a partner országok szükségletét is fedezi. A termékek minőségét és korszerűségét magas szinten tartani csak optimális nagyságú szakosí­tott üzemekben, a gyártás korszerű és gazdaságos meg­szervezésével. a szellemi erők hatékony koncentrálásával lehetséges. A szakosítás elő­rehaladásával nő a kooperá­ció lehetősége és jelentősége. A szakosítás és kooperáció kiterjedhet az egy-gyártmá­nyon belüli munkamegosz­tásra, ennek megfelelően a termelő vállalatok égy meg­határozott ipari termék élő- áliítására teremtenek koope­rációs kapcsolatot. Lehetsé­ges, hogy egy meghatározott ipari gyártmánycsalád előál­lításában egyeznek meg. To­vábbi formája a kooperációs kapcsolatnak, amikor a ter­melési specialízáció a válla­latok között profil- és mun­kamegosztással jár együtt. A kooperációs kapcsolatok szé­les körű megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy az abban részt vevő vállala­tok gazdaságilag érdekeltek legyenek a szakosításban és meghatározó szerepet játsz- szanak kialakításában. D. U A vállalat címzetes ás tiszteletbeli könyvelője Ru­ha Gyula, nagy sportember. Olg sok dijat szedett össze. az üzemi kuglicsapat fődo­bójaként, hogy ezt valami­vel honorálni illett. Oklevél, érem, plakett, meg hasonló apróság szóba se jöhetett. Ruha már évek óta ilyesmikkel töltögette jel a környékbeli, vízzel telt gödröket. Aranykupa? Ez ellen pe­dig Ruháné tiltakozott. Azt mondta: ha a férje ivóal­kalmatosságot lát, akkor rögtön inni akar. És nem is túl szolidan. Az igazgató. Bőgő Péter ekkor már az asztalra csa­pott. volna, ha lett volna asztala. De éppen hiányzott, mert felhasogatták a seged- tisztviselők, mivel tüzelő nem volt egy deka sem. vi­szont a próbafűtést el kel­lett végezni. — Ruha Gyuszi szobrot érdemel — mondta Bőgő. ám kiderült, hogy a legol­csóbb szobor is 50—70 ezer forintot kóstál. A vállalat egész évi ter­melése nem érte el a fenti összeget. Bőgő bőgött. A titíuirnő szipogott. . A martok, őrjöngött. az úttörők a legaktívabb hul­ladékgyűjtők. A felnémeti is­kolások például most, a rongygyűjtő hetek során 24 mázsa rongyot és 17 mázsa papírt gyűjtöttek. Ritka szép teljesítmény. □ Súlyra és térfogatra egy­aránt a legtöbb hulladék vas­ból gyűlik össze. Lyukas fa­zék, kályha, „sparhelt". rossz bicikli egymás hegyén-hátan. A telep közepén egy kimust­rált, gumikerekű pótkocsi rozsdásodó vaspánlokkal, kis­sé távolabb egy félig kibele­zett traktor. — Ezt is kilóra veszik? — érdeklődöm a telepvezetőtől. — Igen, egyötvenbe vettük kilónként. — És hogy- adják? — Szétszedik szakembere­ink, s"ugyan kilóra adjuk.de attól is függ az egységár, hogy milyen alkatrészről van szó. Közben egy szekérnvi nyúl- bőr érkezik. Átveszik. A nyúlbőrt külön megbízással ellátott vállalkozók gyűjtik. A telepvezető azt mondja, hogy mióta a nyúlszőr kalap nem divat, kisebb a kereslet a nyúlbőr iránt. _ Mit vesznek még? — Könnyebb azt elsorolni, amit nem veszünk. Ilyen a celofán, a zsírpapír, az imp­regnált, gumírozott textília. Mást mindent, majdnem min­dent veszünk és adunk: szőrt, csontot, ép és törött üvege­ket . . . '— Törött üvegeket? — Igen, Olaszországba ex-' portáljuk. Ott feldolgozzák... □ A MÉH-telepeken azonban nemcsak ócskaságok vannak. Számos vásárló „böngészi'’ végig a telep „vashegyeit”. Itt nagykereskedelmi áron, vagy^ még olcsóbban juthat, hozzá több olyan ház körül nélkülözhetetlen holmihoz, amit a kereskedelem nem is hoz forgalomba. A Pest— Nógrád—Bács megyei MÉH- jtelepen például működik egy feldolgozó részleg. Többek között kerítés-elemeket, ka­pukat készítenek, amelyek olyan „kapósak”, hogy az eg­ri telepről például a tavasz- szal ötven garnitúra egy hét alatt gazdára talált. □ Kifelé jövet egy idősebb emberrel találkoztam Éppen a legkisebb átmérőjű szög- vasrudak közül válogatott, — Nem kaptam Hónapokon keresztül a vaskereskedés- ben ilyet. Itt most van, 7 fo­rint 8(1 fillér kilója . . . (falud I) A rovástól a távgépírásig Mi volt a róváspálca? Ma már nehéz elhinnünk, hogy alig egy évszázaddal ez­előtt, az általános tankötele­zettség bevezetése előtt, or­szágunk mai területén ki­sebb volt az írni-olvasni tu­dó ember, mint ma a főis­kolát végzettek száma. Pe­dig ez az ország egész terü­letére vonatkozik, de voltak olyan országrészek, ahol az írástudás még a 80-as évek­ben sem érte el a tíz szá­zalékot. Még rosszabb volt a helyzet, ha a női lakosság adatait külön számítjuk. Sok olyan falu akadt, ahol egyet­len írástudó nő sem volt. Azért nem kell szégyen­keznünk. mert Európa leg­több országában még rosz- szabb volt a helyzet. Viszont, büszkék lehetünk arra, hogy már honfoglaló őseink sem voltak^ egészen analfabéták­nak nevezhetők, mert ha nem is írtak lúdtollal vagy irón- nal. ,de a rovásírást, amely ’ nerrr hasonlított egyetlen ak­kori európai íráshoz sem, már ázsiai vándorlásuk óta magukkal hordozták és an­nak 32 jelét az új hazában Is használták. Ezt bizonyítja, hogy maga a rovás szó is ősi Mégsem volt megoldás. Egy esős napon az ünne­pelt Ruha berúgta az igaz­gatói ajtót és így szólt: — Elmélkedtem! — Ez lehetetlen — ma­kogta az igazgató. — Pedig igy van. És megoldást találtam. Én le­szek a szobor. Reggel nyolc­tól délután fél ötig ott fo­gok állni a főlépcsöházban. Végre valamit csinálok a Itavi hatezerért. És így történt. De Ruha Gyulának, mint szobornak, nem volt elég tekintélye, talapzat híján. Egy ködös, hűvös éjfélen a Körhinta téri parkban is­meretlen tettesek ledöntöt­tek Cvikkee Manó iroda­lomtörténész (1818—1902) mellszbbrát és a fekete márványból faragott talap­zatnak nyoma veszett. A mellszoborhoz készült talapzat elég kicsi,'de Ruha Gyula elfér rajta. Szobor­ként kissé szófukar lelt mostanában, de ha bevág néhány kevertet. éppúgy fecseg, mint azelőtt. gj- - a, bördzs Endre .4 eredetű szavaink egyike. A Szovjetunió európai részének északi feleben lakó rokon népnek, a régebben cseremi­szeknek nevezett mariknak nyelvében a róni ige ma is ugyanabban a jelentésében használatos, mint a magyar nyelvben. A rovásírás emlé­ke megmaradt a későbbi írá­sos kultúra idejében is olyan értelemben, hogy valaki ró­ja a betűket és az írásmunka rovatokra oszlik. Érdekes egyébként, hogy maga az írás szó is ősi finn­ugor eredetű szavaink egyi­ke. Nem a. mai értelemben voit, használatos, hanem bi­zonyos díszítő tevékenység jelzésére. Ilyen eredetre vall a kalotaszegi írásos kézi­munkák elnevezése. Ez an­nál figyelemreméltóbb, mert majdnem minden európai nyelv a latin scriptum szó­ból származtatja az írás fo­galmának jelölésére szolgáló szavakat. A rovásírástól az ötszáz szótagos gyorsírásig és a szé­dületes sebességű távgépírá­sig hosszú volt az út, de vol­tak a rovásnak bizonyos elő­nyös sajátosságai, amelyek miatt szinte napjainkig fenn­maradtak a csökevénvei bi­zonyos vonatkozásban. Még a század elején elég általános szokás volt, hogy a gazda a pásztorokkal és a kommen- ciós cselédekkel a kétféle ha­sított róváspálca alapján szá­molt el az esztendő végén. Itt. csalni nem lehetett, mert az összeillesztett, két róváspál- cán rögtön látható volt. ha az egyik fél öntevékenyen hozzátett, vagy törölni akart a rovásból. lakrészek előjegyezőetök a a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Mun­kaközösségnél. Pécs. Kossuth u. 22. Telefon: 23-13’. 1969. október 30„ csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents