Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

V Rm KOSSUTH .S.20 Lányok, asszonyok 8.40 Romantikus zongoramuzsi­ka 9-SíO Népi zene 10.03 Ü.j lemezeinkből 10.30 Az élő népdal •10.31 Rádiószínház: Aranycsont 12.20 Melódiakoktél 14.00 Puccini-áriák 14.25 Cj Zenei Újság 15.20 Tanczene 16.05 Felelet 16.29 Szombat délután 3 7.50 Holnap közvetítjük 18.10 Reiner Frigyes vezényel 19.33 Közvetítés az Irodalmi Színpadról: Mizantróp ’68. 20.1.8 Bihari verbunkosaiból 20.15 Kedves lemezeim 22.20 Táncoljunk! PETÖFi fi.03 Opérettrészlétek 8.41» Népi zene 9.00 Kék mezőben fehér gló­bus 9.20 Händel-áriák 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak i - 00 Vonószenekari muzsika 1; 05 Hangszerszólók 14.60 Cigány dalok 14-30 Operettrészletek 14 5») Táncdalok 15.00 Kamarazene 15.29 Közvetítés bajnoki labda­rúg ó - mérk özésékrö 1 *15.50 Bárdos L.: II. népdal­rapszódia 16.05 A hét műsorából 38.10 Hiszek az emberben. Dokumentumjáték Móra Ferencről 39,02 Régi magyar dalok és táncok 19.34 D. Fischer-Dieskau énekel 29 28 Operettrészletek 20.43 A köd. Hangjáték MAGYAR 9.00 A Déli-sarkvidéken jártunk 9.35 A Mazow&ze-együttes - Budapesten 10.35 Történelmi lecke. (Ri- pprtfilm) .11.23 Kockázat ... 3. Szigorúan bizalmas 14.58 M űsoris mertetés 15.05 Ami a L2-ből kimaradt . . . Szakadék. Magyar film 17.10 Hírek 17.15 Mindenki közlekedik . . . 17.55 Tiszta vizet a pohárba. (Riportfilm) ifi. 10 Az ember' élete 18.30 A Tv-jelenti... . 19.15 Cicavízió 19.25 Míívészportré: Jámbor László operaénekes 20.on Tv-híradő 20.20 Egy este Sinkovits Imrével 22.30 Tv-hícadó Él.50 A táncdalfesztivál dalai­ból POZSONYI 10.40 Sellő a pecsétgyűrűm. (Magyar kémfilm) 17.30 A világ a film objektívjen át 19.50 Hol kezdődik a tenger? (Angol film) 20.15 Bűnös emberek. (Prágai bűnügyi sorozat) 5. rész 21.20 Opatija 69. Dalfesztivál \filn* \ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: 726 és S órakor. Belfagór a pokolból EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Az c.löadások kezdete: V26 é* órakor. Mezítláb a parkban GYÖNGYÖSI PUSKIN: Sex és a hajadon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A holtak nem vénülnek HATVANI KOSSUTH: Baracktolvaj FÜZESABONY: Mint a bagoly nappal PÉTÉRVÁSARA: . Anna Karenina Egerben, este 7 órakor: az Állam én vagyok (Madách-bérlet) ÍJ EYELET Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfó reggel ’ óráig a Baj- csy-7.«U(nszky utcai rendelőben. (Teflon: 11-10.) G■ ' i teknrvot;) ügyelet: Szom­baton 16 órától 17.30 óráig, vasár­ijai) délelőtt 9 órától 10.30 óráig. * lélután 4 órától 17.30 óráig as <*­Hagyma és szőlő exportra Látogatás a MÉK gyöngyösi hűtőházában KI GONDOLNA. hogy olyan békés szórakozáshoz, mint a bélyeggyüjtés, krimi­be illő történetek is tapad­nak? Pedig a filatélia króni­kásai nem egy ilyen esetet jegyeztek fei. Nemrég a több millió dol­lár értékű, világhírű Burrus- gyűjtemény aukcióján az egyik világritkaság: az 1831. évi hawai 2 centes bélyeg 14 800 fontért kelt el. A vevő talán nem tudta, hogy ehhez a bélyeghez nvilyen szörnyű esemény emléke fűződik. De nem kizárt, hogy tudta és ezért vette meg ... 1892. június 15-én párizsi lakásán holtan találtak Gas­ton Leroux ism*rt filatclis- tát. Pénze, ékszerei hiányta­lanul megvoltak, tehát rab­lógyilkosság nem történhe­tett. Amikor azonban szakér­tő nézte át az áldozat rendkí­vül nagy értékű bélyeggyű.i- i töményét, kiderült, hiányzik belőle az előbb említett leg­nagyobb ritkaság. Ugyanis köztudott volt, hogy ez Le­roux legféltettebben őrzőit kincse. Ezen a nyomon elin­dulva hamarosan elfogták a tettest: Hector Giroux keres­kedőt. A gyilkos elmondta; mint szenvedélyes filatéüstn, megpróbálta Lerouxtól meg­vásárolni a bélyeget, de nem tudtak megegyezni. A vita hevében elveszítette önural­mát, rárontott T/erouxra, meg­fojtotta és a bélvegét elra­bolta. A világritkaság ezután az akkori legnagyobb gyűj; Ferrari gróf birtokába Ke­rült és amikor a gróf gyűjte­ményét a franciák az első vi­lágháború után német jóvá­tétel fejében elárverezték, a hawai 2 centes a multimil­liomos Purrus vásárolta meg. IGEN NAGY RITKASÁG Japán 1871-ben kiadott bc- lyegsora, amelyen szimboli­kus jelként 16 levelű krizan­tém látható. Természetesen, mint mindén értékes bélye­get. ezeket is hamisították Japánban, de sohasem 16., hanem 15 vagy 17 levelű vi­rággal. Ennek az a magyará­zata, hogy a 16 levelű krizan­tém szentség volt: a császári ház és a birodalom virága. Aki ezt utánozta, azt régeb­ben felségsértésért halálra ítélték, de később is súlyos börtönbüntetés várt rá. Ezért nem merték Japánban hűsé­gesen hamisítani. De meg­nyugtatjuk a gyűjtőket: elég 16 levelű hamisítvány van forgalomban, csakhogy ezek Európában és Amerikában készültek. Ugyanilyen bűntettet köve­tett el az a bélyegtervező művész, aki 1895-ben az ak­kori kínai anyacsászárnő tiszteletére kiadott sorozat egyik értékét példátlan vaki- merőséggel, vagy «gondatlan­sággal a császári ház bíbor­vörös színében festette, holott akkor'minden kínai földi ha­landónak tudnia kellett, hogy ezzel a felségsértés megbo­csáthatatlan vétkébe esik. A büntetés ezúttal sem maradt el: a rajzolót "Iibetbe szám­űzték, ami akkor egyértelmű vélt a halállal, A feljegyzé­sek szerint a szerencsétlen művészt többé nem is látták. Cecil Rose, neves angol íi- latelista, emlékirataiban fel­jegyezte, hogy egy 80 éves is­merőse megmutatta neki gyűjtőmén vét, amely tele volt angol gyarmati ritkaságokkal. Az öregúr megemlítette, leg­ritkább darabjaitól halála után sem akar megválni. Az illető nemsokára meghalt és kívánságára gyűjteménye legkedveltebb darabjait tar­talmazó albumát mellé te­mették a koporsóba. Bőse el­mondja, tiogy néhány évvel Egészséaház utcai rendemben. Rendelési Időn kívül az általá­nos orvost ügyeletén: (Bajcsy­Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajesy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától Hétfő reggel 7 óráig, a II-es számi) kórházban. (Jókat Utca. Telefon: 18-38. 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 13 óráig a Puskin utcában. Telefon: 16-36. 16-44. Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04. Rendelés gyermekek részére Is. később legnagyobb megdöb­benésére ezt az albumot egy kereskedőnél viszontlátta. Ügy látszik, valaki tudott a koporsó, titkáról és a bélye­gek megszerzéséért a sírrab­lástól sem riadt vissza-... UGYANCSAK CECIL RO­SE számol be egy izgalmas kalandjától. A hitleri uralom alá került Németországba utazott. Felkereste egy régi ismerősét, akiről tudta, hogy szenvedélyes bélyeggyűjtő. Az illető, mint légi fasiszta, az .SS egyik magas rangú tisztje lett. Rose az illetőnek o'mondta, hogy egy londoni f: lati-lista megbízásából jár el és óriási értékű gyűjte­ményt kínált fel a tisztnek, ha négy német zsidó családot a deportálással járó biztos haláltól rrjegment. A siker érdekében meg is mutatta a vaskos albumot, amely tele Még akkor történt, amikor villanyt vezettek a faluba. Sánta Rostás Ádám nagy dérrel-durral nyitott a ta­nácselnök szobájába, s így ostromolta meg az államha­talom fiatal képviselőjét: — Hallod-e, elnök elvtárs, mennyivel rangosabb ember nálam Kökény Illés? — Mondtam én, hogy ran­gosabb? — hüledezett az el­nök. Mire aztán S. Rostás Ádám félretette a hivatalos hangot, nehogy csak a hatalom em­bere értse el, amit el kell értenie, hanem Veréb András is. Hiszen szegről-végről ro­kona volna, s amit megtagad az elnök, azt nem tagadhat­ja meg a vérségi kötelék. — Az kérdezem, Andris, de igaz lelkedre felelj: kü­lönb ember-e nálam Kökény Illés? — Nem nyondon ■ én, hogy különb, dehogy mondom ... — Hát akkor meg mire jő ez a kivételezés! S hogy az olvasó is meg­értse Rostás Ádám mérhetet­len szívfájdalmát, elmesélem tüzes vassal égetett önérze­tének' törvény és rokoni ke­bel elé citált s harc árán is von vatooan riuca-oonat in­kább bélyegekkel. Az SS-tiszt arcán látszott a mohó vágy, hogy az albumot megizeréz- ze. Meg is jegyezte, hogy a bélyegek márkában több mint egymillió érnek. Rose —, hogy lelkesítse — közölte vele: a katalógus-értékük en­nél jóval nagyobb. Mindezek ellenére az SS-tiszt kijelen­tette, hogy nem áll rá az al­kura. Rose sajnálattal vette tudomásul és távozóban meg­jegyezte: két napot még Ber­linben tölt, ha esetleg m;g- gondolná magát, szállodai szobájában keresse fel őt. Alig* telt el 24 óra, az SS- tiszt jelentkezett. Szenvedé­lye felülkerekedett náci „hi­vatástudatán". A négy csa­lád részére hamis útlevelet szerzett és azok el is utaz­hattak Angliába. igazságot kereső óhaját. Vagyis azt: milyep lesújtó megaláztatás érte Rostás Ádámot a falu előtt. Ha így kívánja a demok­rácia érdeke, -ám legyen — tűnődött éjszakánként Ros­tás Ádám —, de a mindenit, azt már a demokrácia se kí­vánhatja. hogy éppen Kökény Ülés kerekedjék fölébe! • Pontosan az a Kökény Il­lés, aki neki örök ellenlába­sa, s marad is, amíg keltő­jük közül valamelyik föld alá nem kerül! A szóban levő ügy vonat­kozásában nem lényeges, mi­lyen forrnák, változások, okok, okozatok, tények, fer­dítések táplálták a harag- szomrád rejtett és nyílt ér­zésének külső és belső indí­tékait. Tény az, hogy ember- emlékezet óta kutya-macska barátságban éltek. Ha az egyik karmolt olyképpen, hogy esti pincézésböl haza­ifelé menet megeresztette hangját, miszerint „Kék a kökény, recece ..másnap, a tsz határában dolgozván, eme harapással adta tudtára a sértett fél válaszát a kör­nyéknek „Sánta a lovam, rostás a patkója .Sánta is, meg rozsdás helyett ros­tás is — hát ez már sok! Er­re újabb kontra kell! Mind ez ideig azonban nem volt rá szükség, hogy a ha­talom testületé és a testü­let hatalma osszon igazságot. Így aztán nagy-nagy oka volt ha Sánta Rostás Ádám egyenesen a tanács elnöké­hez fordult baja orvoslására. Történt ugyanis egy napon, hogy villanyszerelők teleped­te le a faluban. Kábeleket húztak, oszlopokat állítottak. Jutott a szép, karcsú oszlo­pokból Rostás Ádám és Kö­kény Illés háza elé is. Kö­kény égy sarki házban la­kott. két utca találkozásá­nál, Rostás meg mellette, ép­pen csak a kert és a tüskés sövénykerités állított közé­jük mezsgyét. Nosza, lett is egyszerre tervezgetés! Kö­kény jó előre rádiót Vásárolt, Rostás pedig, mikor ezt meg­tudta, a rádió mellé televí­ziót is vett. Erre Kökény villanydarálóval kontrázott. A mélységes konfliktus mégis egészen más miatt ke­letkezett Egy nyavalyás kis villainyégő okozta a bajt. A Kökény Illés háza elé állí­tott oszlopra (jgyanSs ieisze­A raktárban burgonyával megtöltött zsákok, zöldséglé- lékkel megpakolt rekeszek so­rakoznak. A betonozott ud­varon munkások rakják gép kocsikra a szállítás.a előké­szített árukat. — A csúcsidényben va­gyunk — tájékoztat Strumpf László kirentiellságvezető. Igaz, hogy a zöldséj-syü- mölcsfelvásárlás lassan befe­jeződik, de máris elkezdtük a téli áruk tárolását burgo­nyából, fejes káposztából,* kelkáposztából, zellerből, a gyümölcsfélék közül pedig almából és körtéből. — A burgonya az idén re­kordtermést adott, így a fel­vásárolt nagy mennyiséget relték az égőt, gyönyörű fényt árasztott maga körül a kis körte formájú üveg, be­aranyozta Kökényék házát, portáját, fényesre fürösztötte az utcai front ablakait, még fényesebbre az esténként a kapu előtti kispadon ücsörgő Kökény Illés arcát, melyről gőgös elégedettség is_ tükrö­ződött ... A Rostás háza előtti oszlopra nem jutott égő. No, biztosan kifogyott éppen, vagy előbb valahol máshol fejezik be munkáju­kat a szerelők, aztán majd csak jönnek ide is. Várt egy napig, kettőig — egy hétig. Akkor aztán nem győzte to­vább türelemmel. Elcsípte az egyik szerelőt: mondaná meg. szaktárs, mikor teszik már fel azt az égőt! „Oda nem te­szünk, oda nem kell.” Hogy-hogy nem kell?! De a hétszentségit, már hogyne kéne! De merre találhatná meg igazát!... Fúrta, emész­tette a gond. Esténként irigy­kedve leste a fényárban úszó szomszédházat. No, igaz, ami igaz: jut neki is a fényből, elvilágít idáig a lámpa. De nem itt van! S lényeges különbség. Pedig mennyire inkább ide ille­ne! Hát hol van Kökénynek olyan szép háza, mint neki! Faragott terméskő a lábaza­ta, fröcskölt sárga a fala, fényes-bádog az eresze — itt még a fecskék is szívesebben raknak fészket. Ennek a háznak kell a fény, mitöbb. a reflektor. Hát igazság ez? Neki csak a maradék fény jut. Inkább árnyék, mint fény. Micsoda?! Hogy a Kö­kény Illés árnyékában éljen! Azt nem! Ilyen rettentő előzmények után ostromolta meg néhány nappal később a tanácselnö­köt. — Szóval. Andris, dukál nekem az égő, vagy nem ? — mérte végig öntudattól fe­szítve a tanácselnököt. — Dukál, dukál, azt én nem tagadom. Csakhogy más­képp-áll a dolog A közvilá­gítás közcélokat szolgál. Kö­kény Illés előtt azért ég, mert ott a sarkon jobb he­lye van, meg szükségesebb, mintha maguk elé tettük vol1 na. — Tegyetek nekem is, fi­zetem! — húzta ki magát Ros­tás. — Azt nem fizetheti. Az áramot a tanács fizeti a szabad téren, prizmában tá­roljuk. Egy prizmában 200 mázsa termény fér el. — Sajnos, munkaerőprob- lemáink vannak. Ennek oka, hogy Gyöngyösön és környé­kén létrejött ipari üzemek elszívják a munkaerőt. -Jelen­leg 260 embert foglalkozta­tunk, de még 100 embernek tudnánk munkát biztosítani. A szüret befejezésével a ter­melőszövetkezetektől női munkaerőket várunk. A visz- neki Béke Tsz-böl 30 fő, a helyi Máírakincse Tsz-böl Vedig 7U fő jelentkezett munkára. — Eddig hány vagon zöld­ség-gyümölcsfélét vásárollak és szállítottak el? — Paradicsomból 383 va­gonnal, paprikából 46 vagon­nal, étkezési tökből 136 va­gonnal. uborkából pedig 91 vagonnal, A hagyma minő_ sége az idén nem a legjobb. A nedves, csapadékos időjá­rás nem kedvezett a hagyma­termésnek. Így a felvásárolt készlet nagy részét aszaló- üzemünkben szárítjuk, cso­magoljuk és exportáljuk A.ngliáha, Svédországba. Hol­landiába és Svájcba. Év vé­géig még 15 tonnát kell le­szállítanunk. A hagymán kí­vül 119 vagon szőlőt is kül­földre küldünk ezekben a na­pokban. — Várható-e az üzem to­vábbfejlesztése? — 1970-ben egymillió fo­rintos beruházással bővítjük épületsorunkat. Szociális he­lyiségeket, öltözőket, mosdó­kat építünk. A későbbiekben pedig egy 25 és egy 75 vago- nos mélyhűtőtér kerül elké­szolgáltató vállalatnak. Az utca állami terület, magán­ember nem közösködhet. — Ez az utolsó szavad, Andris? — Mást nem mondhatok. — Semmi megoldás nincs, elnök elvárs? Dupla bért fi­zetek! — Nem lehet! Rostás valósággal remegett az indulattól. Ha arra gon­dolt, hogy vereséget szenved Kökénnyel szemben, még a szívverése is elállt. — Azt mondod — szólt ke­serves szünet után —, hogy az utca állami terület. Ak­kor az én portám micsoda? Az ugye. magánterület. Szó­val az. Az utcán azt csinál az állam, amit akar. Én az én portámon csinálhatok-e, ajnit akarok? — Ha törvénybe nem üt­köző, miért ne? — mondta az elnök. — Ki mondja meg nekem, hogy mit csinálhatok ott? Ügyvéd megmondja-e? — Meg, persze — felelte az elnök. — Akkor jó. Akkor isten áldjon, elnök elvtárs! Aztán hol járt, mit ügykö­dött, kivel tárgyalt; meny­nyit áldozott Sánta Rostás Ádám a következő napok­ban, azt s^enki nem tudjaó Tény,' hogy egy jó hét mél­tán a kerítésen belül oszlo­pot állíttatott fel, magasab­bat a kintinél, dróttal köttet­te össze a konyhai résszel, s olyan burát vett a vakító erejű fénnyel sugárzó égő kalapjául, hogy megbámulta aki arra járt. Fényben für­dőit a faragott terméskő ta­lapzat, a fröcskölt fal, a bá­dogeresz. az ablak is, sőt. bő­ven jutott fény ki az utcára, amelyen Sánta Rostás Ádám megnyúlt árnyéka büszkélke­dett, hadd lássa őt az utca egyszerre bent is, kint is, ahogy sétált a lámpa alatt meg előtt, egyenes derékkal és elégedetten. Hadd tudja meg Kökény Illés is, hogy semmivel sem alávalóbb em­ber nála Sánta Rostás Adám, még akkor sem. ha a maga pénzén vásárolja a megbe­csülést. -( !?59. Október M., szombat Hajdú Endre Az MTI új központi sterkesztőségében A több mint hét- _ millió forintos költséggel kialakított, csőpos Iával, klímaberendezéssel felszerelt, modern munkateremben működik ezentúl az MTI bel- és külpolitikai hírszolgálata. (MTI Foto: — Pinke Tibor felvétele.) szítésre. (mentusz) Tragikus íilatéiia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents