Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
Megértés keltene Miért nincs kultúrközpont Selypen ? Kultúrára sehol sincs elég pénz. Nincs, pedig a kultúra nemcsak jeliemet és «»lést formál, hanem szélesebb látókörű, képzettebb embert is alakit, aki akár íi'óasziai, akár gép mellett gyarapítja a nemzetgazdaság forintjait, a kultúra i’ ’ késétől többet, jobbat pit ' iikál. Igaz, ezek 'h többletfoi intok nem máról holnapra születnek, de évek során a hétköznapok mennyiségi gyarapodása minőségi növekedéssé ötvöződik. Igaz, csak erre kevesen gondolnak, noha mindannyian a holnapokra méretezzük a szebbülő világot. Persze, ezek csak szépen hangzó mondatok, igazságukat senki sem vitatja elméletileg. De mennyire messzi ettől a valóság lüktetése. Ezt igazolja a selxpi dilemma-is. 500 lakosra — „kultúrházak“*? ' A településnek, amelyet a cukoripar prosperitása teremtett — pillanatnyilag négy „kultúrháza” van. Létrehozta négy külön intézménye a MÁV-igazgatóság, a malomipar, a DCM Selypi ©var- egysege, a Selypi Cukorgyár. Igaz, ezek közül három épület csak a legjobb indulattal nevezhető kultúrintézménynek, mégis ekként tartjáfc számon. A Selyp? -Cementgyár áktrf- túrotthona” egy régi lóistálló úgy ahogy átalakított helyiségében nyert elhelyezést. Ám, ez már lassan a múlté. Az üzem ugyanis több mint hárommillió forintért új irodaházat épít, s itt kap helyet az új üzemi kultúrcentrum is. Kultúrára mindig kevés a forint, ezért örülni kellene az új kultúrlétesíiménynek. Ám, nem egy selypi, nem egy gyári munkás így kérdezz — Miért mindent önerőből? Minek egy 500 lakosú településen négy „kuitúrhaz’VJ Egyesek még tovább wen» nek-j v- lehetne együtt is, eg& kalapba téve a kultúrára szánt forintokat. Összefogással valódi kultúrcentmm. lér. tesumetne Selypen. Érmek lehetőségeit fnriat-t Forintok szétszórva A Selypi Cukorgyár sze- melyzetise és párttitkára perspektívát ajánh — Mi régen kívánjuk az erőegyesítést. A kultúrház ajtaja eddig is nyitva volt mindenki előtt. Senkitől sem kérdeztük, hogy cukorgyári munkás-e. Sporttéren már megvan az összhang. A tapasztalatok igazoltak: együtt eredményesebb, együtt köny- nyebb. Kulturális téren azonban hiába nyújtunk békejo'o- bot. A jelenség annál- is érdekesebb. mert Lévai Gyula, a kultúrház igazgatója így informál: — Eddig is voll együttműködés, igaz, csak egyoldalú. Mi ugyanis bármikor szívesen átadtuk nagytermünket a három vállalat közös rendezvényeire. Műsorainkat látogatták és látogatják a cementgyáriak, a vasutasok és a malom dolgozói is. Éppen „csak.’’ a. forintok maradtak szétszórva. Áldozat hiába összetevőit A húzódozás kerestem. Az állomásiak lelkesen beszéllek arról, hogy több éves sürgetés után végre megvalósult elképzelésük. A hetven — kampányidőben 150 — dolgozó számára a múlt év utolsó negyedében elkészült egy minden korszerű igényt kielégítő szociális létesítmény. Kalauzom a kultúrterembe vezet: — Egyúttal ebédlő is. Házi kosztot fogyaszt itt naponta húsz-huszonöt ember. A többiek a cukorgyárban ebédelnek. — Milyen kulturális rendezvényeket tartanak itt? — Szakmai képzés, emlékünnepélyek. tömegszervezeti rendezvények .hl És Zárul a sor. Kultúrára fordított forintokról érdeklődöm. Mindeit- ki tanácstalan, választ nem kapok. Együ luruíRödÜsoe-célzok. — Megvagyunk magunk is. MS minden rendezvényt megtartunk. Minek innen -a cukorgyárba járni. A Zsófia-malombae Koóa Mária KISZ-titkár tájékozta* a kulturális pangásról. — Száz ember dolgozik itt* Ezek ötven százaléka seiypi. Van egy kultúrtermünk, persze tévénk is. De-nezze el obi* meg. És vezet. Monarchia taocl, kevés fényű szoba, kopott asztalok — itt az ebédlőn»»—- divatjamúlt díszítés. — Ebben a teremben házé tejkimérő is van — kesereg az egyik dolgozó, a pártszervezet propagandistája. — Nem éppen higiéoék»s, de hát.;: Keresném a kuttörfelelőst: — Van itt ilyen? Én nem hallottam róla — informál az őszinte dolgozó. Majd megtoldja: — Nincs itt udvarlás, meg ken mondani az igazat. Forintügyben tájékozatlan a KISZ-titkár is5 —. V«» pénz kultúrává. Do hogy mennyi, azt nem tudom. Akad forint ilyen célra » cementgyárban is. Erről Fekete Dezső szb-iSfckár győz meg. [ — Épí 6000 torént támogatás. Ezenfelül a könyvtárfejlesztési összeg. — Nem lenne Jcfcib egy-ve- Tódi kultúrközpont? Oda ef-4 járhatnak az öfcven selypi is? — December 31-re kész a> mienk. Erkélyes. színpados terem, mellette tanácskozó- helyiség és könyvtár. A dolgozókat könnyebb igy összetartani, de ha kimennek a gyárkapun ... Megértés a „hiánycikk És panaszkodik tovább az szb-titkár. Mondja, hogy jóformán nincs mire költeni azt az évi 6000-et. mert teljes a passzivitás. Érvel azzal, hogy győzhetetlen a tv. hogy az emberek, ha kedvük úgy hozza, akár Pestre is felmennek színházba, ✓ M — Megjelent a Delta legújabb száma A szívátültetés lehetőségei nagyon is korlátozottak, de a beültethető gépszívek rohamosan fejlődnek, s egyre nagyobb szerephez jutnak a szívhalál elleni küzdelemben. A legújabb eredményekről természetesen beszámol a Delta Magazin októberi száma, amely izgalmas cikkben tudósit az emberi álom jelentőségét vizsgáló kutatásokról is. Az álom eredete, időtartama; élettani szerepe az elektronika fogalomkörében — ügy tűhik —■ megim. oklobcr 24.,. péntek ismerhető lesz és megfejtésükben a korszerű komputerek segítik a tudományt. Fontos és érdekes témákkal szolgálnak az elektronika újabb forradalmat jelentő adattároló mágneses buborékok, a termonukleáris erőművek tervei, az új, „ezerszemű” radiolokáto- fok, a mesterséges fotoszintézis, a „falra festhető ' központi fűtés valamint a régmúlt és az atomkor kerámiája. Ezeken kívül még számos hír, tudósítás információ található a Delta új számában amely ezúttal is száznál több látványos fotót, közöttük színes felvételeket, érdekességet tartalmait — Most is megjött a fel szabadulási kulturális ver sen.vfelhívás. Szép, szép, de ki indul majd itt, mondjuk prózamondásban. Mind a négy helyen feltettem a „nagy” kérdést: jó lenne-e a selypi kulturcent rum. a közös fenntartás, a közös rendeltetés? Megfeltl- ne-e erre a célra a cukor- gyári kultúrotthon? A Zsóíia-malomhan. a vasúton, a cementgyárban árnyalatnyi, fogalmazásbeli különbségektől eltekintve egy volt a válasz: —- Megoldjuk magunk is, hiszen nálunk jóformán csak tömegszervezeti rendezvé- nyekPvannak. Említettem a lehetőségeket, hogy több forinttal többre lehetne menni, hogy a centrumba kellene függetlenített népművelő. Beszéltem arról, hogy az Építők Szakszervezete ISO ezer forintot ajánlott fel támogatásként arra az esetre, ha megvalósulna a cukorgyári centrum. Érveltem, hogy ezzel már lehetne bővíteni, fejleszteni. Lényegében hiába. Megértésre csal; a cukorgyár igazgatójánál találtam: — Üljünk le tárgyalni, ha sport terén már egy nyelven értünk, itt is el lehetne érni az egyetértést. Csak jöjjenek, csak kopogtassanak. Ez a kopogtatás azonban még várat magára. így lényegében egy ötszáz lakosú település négy kultúrteremmel, illetve otthonnal rendelkezik. A kihasználtság, minimális. az összegek szétszórtak. Ez annál is inkább fura helyzet, mert kétkilométeres körzetben — Zagyvaszántón. Lőrinciben és Petőfibányán — még három kultúrház vár látogatókra, többek közt a selypiekre is. Történik mindez ezért, mert hiányzik a szélesebb látókör, a megértés. Vajon még meddig? .-J Pécsi István hímzett ruhák Nagy sikerrel szerepeltek a Hevesi Háziipari Szövetkezet termekei a Legutóbbi divatbemutatón., 14 modellt mutattak be: különféle gyermekruhákat, nadrágkosztümöket, szőttes és hímzett ruhákat. Mint megtudtuk Vadász Lajosáétól, a szövetkezet divattervezőjétől, továbbra is hódít a hímzett ruha. Nagy az érdeklődés határainkon túl is, a Budapesten bemutatott kollekciót rövidesen Becsben is felvonultatják. (Kiss Béla felvétele) Télen tilos Szerencsére még nincs tél. A vénasz- szonyok nyara sok kellemes napot szerzett már eddig is mindannyiunknák. De mi lesz, ha beköszönt a tél? Akik eddig szívesen felkeresték a Mátrát, mihelyt beáll a havas, téli idő, le kell mondaniuk arról, hogy a Kékesre látogassanak, hacsak nem akarják magukat életveszélynek kitenni. Aki fittyet hány a veszedelemnek, aki semmibe sem veszi a figyelmeztető szót, az ugyan felmehet a havas Kékesre, de a leiké rajta. Vgyanr. ott a tábla a Kékesen, mindjárt a tévé-torony szomszédságában, egy hatalmas fa oldalán. Ezzel a szöveggel: „Ebben ’z erdőben havas, szeles, zúzma- rás időben tartózkodni tilos és életveszélyes.” Ha viszont sem hó nincsen, sem zúzmara, akkor nincs tél, Azt pedig nagyon nehéz kifogni, hogy egy csepp szél se legyen. Gyakorlatilag tehát télen a Kékes „be van zárva” a turisták számára. Mert ha egyszer elelveszé- lyes itt tartózkodni... De ez még hagyján. Ráadásul még tilos is. Ami pedig tilos, annak megszegéséért büntetés jár. Jól meggondolja hát magát az a szegény ember, aki mondjuk decemberben a Kékesre téved, hogy bemerészkedjék-e az erdőbe. Legfeljebb — ha könnyelmű — belenyúl a zsebébe, megszámolja, menynyi a pénze, kifutja-e még arra a néhány száz forintra, amibe kerül a büntetés.' Ha van még ennyi pénze, üsse kő, belábal a havas erdőbe. Ha viszont nincs ennyi pénze, akkor mit tehet? Kérjen kölcsön a barátjától? Aligha éri meg a fáradozást. Szóval: tessék tudomásul venni, hogy télen, zúzmarás időben, éppen akkor, amikor olyan szép az erdő, senki nem teheti be a lábát a fák közé a Kékesen. Mert ez nemcsak életveszélyes, hanem ráadásul tilos is. Ugyan hány hatósági személy tartózkodik ilyenkor ebben az életveszélyes erdőben, akik elkapjálf a tilalomszegö turistákat és jól megbüntetik őket? Nincs más megoldás, már csak a határainkon belüli békés egymás mellett élés biztosítása végett sem, mini kiirtani az összes erdőt a Kékesen. Ha nincs erdő, akkor lehet hó, lehet zúzmara, lehet szél, mindenki, olt kószál a Kékesen, ahol akar. Hát nem egyszerű az egész? Ja, még eszembe jut: ugyan hány embert tart vissza ez a tábla télen a Kékesen? Akkor meg mire jó az egész? Valami bürokratikus önvédelemre egy hivatal számára? Az ilyen nesze semmi, fogd meg jól megoldásokat abbahagyhatnák már végre e hazában. Mivel nem, oldanak meg semmit. (—ár) •/SSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSS*//SSSSSSSSSSSS/SSSSS//SSS//S/SS/S/SSS/S/S/S/S/S//SS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSS/SSSSS//SSSSA Szamos Rudolf: A / XI. A „szent" város A 20-a« évek elején az olasz fasiszta vezér, Benito Mussolini bandái fokozatosan kiterjesztették hatalmukat a földközi-tengeri fél- , szigeten. A maffia-donok a fasisztákat eikkor még vegyes érzelmekkel figyelték. Egyrészről üdvözölték a minden „baloldali” szicíliai ellen bevezetett kegyetlen terrort, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a szociális, haladó erőket megbénítsa. Ebben egyetértettek. Abban azonban már szmbehelyezkedtek Mussolinival, hogy hatalmukról a fasiszták javára lemondjanak. Kezdetben a fasiszták respektálták a maffiát és semmiféle hatalmi villongást nem provokáltak. Ez időben a haladó erők ellen szorosan együttműködtek. Don Calogero Vizzini a szicíliai Villáiba maffia főnöke, még Mussolini hatalom- átvétele előtt azt a feladatot kapta, hogy házában néhány fasisztát rejtegessen. Vizzini. aki ez időben a szicíliai maffia koronázatlan királyának, Don Vito Cascio Ferrónak alattvalója volt. később nagyon is megbánta ezt. Az egyik fasiszta. ak: rejtegetett, olyasvalamit csinált. amit egyetlen maffiatag sem nézhetett jó szemmel. Az mégis csak rendben volt hogy a fasiszta meggyilkolta egyik politikai elleníe- v ; • fotonban1» C&loger»' k már sehogy sem tetszet t,! ±y eme szolgálatáért — amelyet a házában rejtegetett fasisztának nyújott — elmaradt a fizetség. ,* Az apró, hasonló esetek ellenére a szicíliai testvériség jelentős összeggel finanszírozta Mussolini 1922. október 28-i „római menetének” költségeit. Szicíliában a maffia Rónia új urát először alig vette tudomásul. Itt nem változott a helyzet, a hatalmi viszonyok a régiek maradtak. A maffia ezután is ugyanúgy agyonlőtt fasisztákat, ha azok megkísérelték a hagyományos uralmi érdekszférákat széttörni, de a munkásmozgalom és a haladó olasz értelmiségiek elleni terrorakciókban a maffia és a fasiszta bandák megértették egymást Ennek ellenére hamar kenyértörésre került sor közöttük. Erre Mussolini 1924-i szicíliai utazása adott okot. A sziget fővárosában, Pa- íermóban szigorú biztonsági intézkedéseket tettek ugyan, a tömegből mégis Mussolini- eilenes jelszavakat kiabáltak. A diktátor a szicíliaiak „szent városába", a nvomo-. Túságos Piánr. de: Greci-be is ellátogatott. A városkáról. minden útikalauz és prospektus megemlékezik é.s feljegyzi azt is hogy minden valamire való. Szicíliába látogató előkelőség — ha azt akarja. hogy Szicíliában népszerű legyen — ellátogat ebbe a városba, annak ellenére, hogy az egyetlen tturiszikai látványosság a hajdani görög-ortodox templom. Sizicília egyetlen ortodox temploma és az ős^alban lakosság, amely a XV. században a törökök elől menekülve telepedett le itt. Piana dei Greciben élethalál uraként hatalmaskodott ez időben Ciccio Cuccia polgármester. Az emberek csak Don Cicciónak hívták, ami egyben a polgármester fogalmát is jelentette. A hivatali főnök «egyidejűleg a helyi maffia vezére is volt. Mussolini Doh Ciccióról nemi sokat tudott, tartott, annál többet képzelt viszont' magáról a kisváros polgármestere, aki egy esztendővel korábban — amikor az olasz király, III. Victor Emánuel egy órát- a városban tölött — Don Ciccio oldalán látogatta meg a templomot és elvállalta a maffiafőnök polgármester, Don Ciccio akkoriban született gyermekének keresztapaságát. Ezzel együtt, az udvari etikett előírásai szerint, a király az olasz korona lo- Vagkeresztjét adományozta Don Cicciónak. A titkosrendőrség biztos értesülésekkel rendelkezett" arról, hogy Piana dei Greci az elégedetlen szicíliai szegényparasztok gyülekezőhelye és ez a város volt az 1893-as nagy parasztfelkelés központja is. A városi körutazás során Mussolini a polgár- mester kocsiját használta és Don Ciccio a diktátor old:; ián foglalt helyet. Amikor indulásnál a rendőri motoros biztosító oszlop a kocsi mindkét oldalán felsorakozott, Don Ciccio magabiztosan közölte .Mussolini vei: „Mit.' akar ön ezzel a sok rendőrrel? Amíg ön a közelemben van, nincs mitől félnie. Itt én vagyok az egyetlen, aki parancsot adhat”. A fasiszta diktátor ezt a megjegyzést sosem tudta lenyelni. ingerülten adott mégis parancsot, hogy a rendőri oszlop távolabbról kövesse őket. A maffia-polgármestert a diktátor bizalmatlansága mélyen megsértette. Tekintélyén esett súlyos csorbának tartotta. Ezért azután Ciccio, amikor a templomhoz értek, és Mussolini az megtekintette, visz- szafelé már nem ült be saját kocsijába, a diktátor •mellé. “Mussolini az ünnepélyesen feldíszített főtéren beszédei akart mondani. A gyalogosan visszabaktató polgárniester utasítására azonban a tér csaknem üres maradt, mindössze egy-egy tucat ember gyűlt ott össze. Mussolini ezt a kudarcát a szicíliai maffia, a „tiszteletreméltó társaság” számlájára írta. A Piana dei Greci incidens szolgáltatott ürügyet, hogy a nyílt háború a maffia és a fasiszta rezsim között kitörjön. 1922-től 29-ig a Szicíliába érkezett fasiszta különítmények több ezer embert végeztek ki és az új. palermói rendőrfőnök, Mussolini bizalmi embere, Cesare Móri, elrendelte, hogy a házakat körülvevő kőkerítések kilencven centinél magasabbak nem lehetnek. Különítményeivel nemcsak lerom- boltatta a faiakat, detulairio- nosaikat börtönbe is .vetette: 1922-ben 223. 1923-ban 224, 24-ben 278, 25-ben 268 halálos ítéletet hoztak Palermó- ban. de az áldozatok nagy része egyszerű szegényparaszt volt, aki nem is tartozott a maffiához. A befolyásos maffiatagok, Cesarfe Muri terrorja alól azzal vontak i magukat, hogy belépte-: a fasiszta pártba. Ä maffia viszont exponáltabb vezéreit ez időben Amerikába küldte, ahol a szicíliai maffia leány- vállalata. a Cosa Nostra megfeleljen hasznosíthatta a frissen érkezettek ... •• Cl U Sut . (Folytatjuk.)
