Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
irv! POSZT OROK Magyar film Itt fizetnek a iegrosszabbul A filmbéli kor kedvenc szóhasználata szerint — 1920- ban vagynuk — kedélyes feddésnek számított, ha valakit imposztornak neveztek. Az iskolában csír.ytevők, megzabolázandó gyerekek kapták ezt a jelzőt. De az életben, a trianoni békekötés előtt jajongó országban, a hatalmi 'züllöítségében az ökóljog alatt nyögő Kárpátmedencében, a felnőttek között kinek jár ki ez a minősítés? A tiszteknek, akik rettegésben tartották a népet mindenütt, ahol „elvonultak”. S aki a rablást, gyilkosságokat és az ebben a kategóriában még elképzelhető kegyetlenségeket im- posztorságoknak minősítette, az nem volt más, mint a filmben Doborj annak nevezett tiszt, aki gőgjében és cimborái példáján fellelkesedve ugyancsak belekóstolt a hatalom megszerzéséért vívott harcba. A zabolátlan szándékok és az imposztorok könnyű kézzel vették életét bírói eljárás és minden teketória nélkül annak, aki akár kapun belül, akár kapun kívül a hatalom megszerzését szándékból, vagy anélkül, számításból vagy merő ostobaságból akadályozta. így vált imposztorrá és likvidálandóvá Apostolics is, aki a hajléktalan fiatal joghallgató állapotából indul, kizen-közön- tisztté. >,im- posztorrá” válik Körössy főhadnagy védnöksége alatt : ő írja Doborján fővezéri naplóját, iszik, együtt ordítja a „gujapát”, ezt az Afrikából örökölt tiszti táncot, beleszédül a hatalom és az erő közvetlen sugárzásába Még mielőtt Doborján igazságot szolgáltatván agyonlövetné, már elvesztette önmagát. Imposztor Kőrössy is, aki nélkül Doborján egy értelmes lépést sem tudna tenni. Kialakult törvényeik és szokásaik szerint ő tart rendet ebben az imposztortársaság- ban. Védi a tiszti becsületet, intézkedik, kérdőre von és figyelmeztet a tiszti erkölcs kötelességeire: így lesz öngyilkossá egy részeg dá- ridó eszeveszett tobzódásában Szent irmay hadnagy, akiben, a lelkiismeret nem tudta értékek szerint jól elvégezni a számadást saját tetteiről és mások aljasságáról. Mátiássy Judit írta ezt a filmet, a széthullt monarchia, a levert forradalom után ezer sebből vérző ország, a szenvedő nép feletti hatalom megszerzése érdekében küzdő egyik veszedelmes csoport félelmetes hónapjairól. Ebben a kalandor kaleidoszkópban egy szinten áll emberi mérték szerint IV. Károly, Horthy, az akkori miniszterelnök. a Rexnek becézett Kőrössy, a nagyravágyó Anada grófnő, és mindenekelőtt a véres kezű Doborján, aki lovaiglóostor nélkül, talán még oda sem tudott menni, ahová a királyok is gyalog járnak. A dokumentum hitelességével és a szatíra erejével nyűgözi le a nézőt a filmben felhangzó szöveg és a pergő képsor, pedig a külső eseményeket, a vérengzéseket csak felvillanó és álló képek érzékeltetik. A film írójának fő gondja a hatalmi versengés ábrázolása, a harcban részt vevők jellemzése és annak az állapotnak az érzékeltetése, amely a hatalom és jog nélkül maradt országban uralkodott. A rendező Máriássy Félix érdeme a jó ritmusban pergő képsorokon felül és kívül az, hogy szereplőgárdáját kitűnően választotta meg. Nem törekszik szólamszerűen beszéltetni a darabos és minden vérengzésre kész hatalmi megszállottakat. Tisztelőiek ábrázolja őket, akik a katonai főiskolán megszerzett és társadalmilag hazulról hozott szervezési rutin birtokéban szövetkeznék az elejtett hatalom megszerzésére, előteremtésére. Nem erőlteti ránk az ellenszenvet, amit ezek a tisztek érdemelnek, csak bemutatja önzésüket. gőgjüket, azt a rövidlátást és erkölcsi gátlástalanságot, amellyel néha még egymást Is sarokba szorítják egészen a cinikusan fogadott öngyilkosságig. A legkifejezőbb képsor Rex sírjánál pereg le, amikor a bánsági zászlót hozató Doborján búcsúbeszéde közben az új hatalomra már felesküdött tisztek fagyos arccal hagyják ott a még mindig önimádóan ágáló Doborjánt. Tomanek Nándor egyik legjobb alakítását nyújtja ebben a filmben. Plasztikusan és hitelesen formálja meg a kurta eszű pózoló tisztet, akinek a zűrzavarban csak önmaga jut eszébe és az a féktelen vágy, hogy hatalomhoz jusson nappal is, az éjszakai rémuralom órái után. Iglódi István filiszter- arca sokatmondóan fejezi ki a hatalom áldozatává vált, de előbb szolgájává süllyedt férfi érzelemvilágát. Huszti Péter és Bálint András mellett Kálmán György miniszterelnöke pontos történelmi portrénak tűnik. Mensáros László Horthy-alakitása rokonszenvesebb. mint amit a film miliője megkíván. Bara Margit Anada grófnője elegáns dáma, de hiúságában következetlen. Dómján Edit rendőrségi alkalmazottja remek figura. A filmet alkotói nem szórakozásnak szánták, közönségsikerére nem lehet számítani. De akinek van érzéke a történelmi tablókhoz és a lélektani oknyomozáshoz, nem veszti el a film megnézéssel a másfél órát. (farkas NEHÉZ ELKÉPZELNI, hogy a megye három egészségügyi intézménye közül éppen a gyöngyösi lenne a legrosszabb helyzetben, ha az itt dolgozók fizetését hasonlítjuk össze a többiekével. — A fiatal, kezdő orvosok esetében,— mo'ndja dr. Má- tyus László, a kórház igazgató főorvosa. — Tizenhat orvosi állás nincs betöltve nálunk — közli mintegy bizonyítékként Nováky Zsófia, személyzeti főelőadó. — A lakásról ne is beszéljünk! — toldja meg az előző kijelentéseket dr. Bállá Gyula, városi főorvos. Előkerülnek statisztikai adatok is, amelyek azt mutatják, hogy az egészségügyi dolgozók bérezése mintegy huszonöt százalékkal alacsonyabb az iparban foglalkoztatottakénál. Ha az orvoshoz a mérnököt, a szakmunkáshoz a betegápolót mérjük, még így is. — Globálisan is bérhiá- nyunk van ■ — halljuk dr. Mátyus Lászlótól. — Amikor a reform bevezetése előtt l megállapították a bérszintűnket, akkor az előző évi, az 1967-es, ténylegesen kifizetett bért vették alapul. Hiába jeleztük, hogy az kevés. A revízió jegyzőkönyvileg is megállapította a bérhiány l, de tényleges változás még ma sincs. Nemrég történt meg, hogy a meghirdetett állásra Pécsről jelentkezett egy fiatal, kezdő orvos. Vörös diplomával végzett, két nyelvvizsgája is volt, tehát közölték vele, hogy személyére a meghirdetett ezernegyszáz forintos kezdő fizetést felemelik 1600 forintra. Egy héttel. később megérkezett az udvarias válasz: napin köszöni a figyelmes.. ítoí, de ennek ellenére sem jön Gyöngyösre, mert máshonnan még kedvezőbb ajánlatot kapott. AZ EGYIK SZAKKÉPZETLEN segédorvos itt Gyöngyösön 1500 forintos fizetést kapott. Átment Hatvanba, mert ott 300 forinttal adtak neki többet. Miután 16 orvos hiányzik, az ő munkájukat a meglevők végzik el. A rendelkezés sze7 rint ezért megkaphatnák annak a fizetésnek az ötven százalékát, amelyet a hiányzó orvosnak fizetne ki az intézet, ha történetesen mégsem hiányozna, hanem dolgozna, létezne Gyöngyösön. — Nem tudjuk, csak a 30 százalékot kifizetni — halljuk a kórház igazgatójától, — Nincs pénzünk több. Erre az évre kértünk 357 ezer forintot még az eddigiekhez. Nem kaptunk meg csak 59 ezret, Miután nem használunk fel annyit, mint ameny- nvit kértünk, a látszat szerint nem lenne rá szükségünk, így is lehet felfogni. Pedig a valóság más. De csak orvosból tizenhat hiányzik. — Ez a hiány nem veszélyezteti a jó betegellátást? —• Lassan már igen. Sajnos! De nem mi vagyunk a hibásak. Dr. Czinder Károly vörösdiplomás. Négy éve dolgozik a kórháznál. Amikor megkapta a Relsőoktatási Tanulmányi Érdemrendet, akkor háromszáz forinttal emelték a fizetését. Most ezernyolc“' száz forintot kap. Most fog szakvizsgázni. Főnökei elismeréssel szólnak munkájáról. Az 1800 forintos fizetése kiemelt fizetés. — Amikor betanított segédmunkásként dolgoztam az Egyesült Izzóban az érettségi után, mert nem vettek fel mindjárt az egyetemre, akkor sem kerestem kevesebbet egy félautomata gép mellett. Dr. Rechtorisz László most, október 1-én került a gyöngyösi kórházhoz. 1400 forintot kap. — Van néhány barátom. Egyikük Egerben 1500 forintot kap, a másikuk Nyíregyházán szintén ennyivel kezdett. Engem hívtak Szentesre, ahol 1000-at adtak volna. De a feleségemet nem tudták volna elhelyezni. MIND A KÉT FIATAL orvost mgekérdc.r.em,, 4.a egyszer anyagilag ilyen ‘ !.o- rülmények közöli vauna... csalódtak elképzelés, ikuen > S mennyi igaz abból, amit a közvélemény olyan szívesen emleget, hogy az orvosok: a.í nja a bőrük alatt is p,nz van? A kérdés első részére nagyon egyértelműen vúiav.c.1- ták, hogy az egyetemen sern képzeltek el maguknak jobo körülményeket a kezdő év ■Írre. Legalább tíz-tizenöt ev kell egy orvosnak ahhoz, hogy elérje a kiegj’easúlyo- zottabp anyagi körülményekét, hacsak nem körzeti orvos. A kérdés második részére az egyikük megbocsátó mosollyal válaszolt, a másikuk pedig csak ennyit mondott: — A kezdő, szakképzettség nélküli kórházi orvosok életszínvonala semmivel sem jobb, mint az országos munkásátlagé. Pedig hat évet tanultak az egyetemen. Még egy személyt kérdeztünk meg, Balogh Józsefnél, aki néhány hete jött át Hatvanból. Laboratóriumi asz- szisztens. Itt gyöngyösön 50 forinttal kevesebb a fizetése, mint volt Hatvanban. De nem szól egy szót sem, mert a férjét ide helyezték, és nagyon boldog, hogy állást tudott kapni. — A középkáderek átlaga nálunk jobb, mint amilyen a hatvaniaké — figyelmeztet dr. Bállá Gyula. Az átlag. Mert Hatvanban, az új kórházban, szinte minden középkáder fiatal, majdnem kezdő. Gyöhgyösön pedig akad jó néhány idősebb is, • akiknek a fizetése már elég szép összeg. Az átlag tehát Gyöngyösön jobb, mégis Hatvanban a középkádereket is nagyobb fizetéssel veszik fel, mint Gyöngyösön. Furcsa talán, de segédmunkások nélkül a gyógyító tevékenység sem folyhat. Nincs fűtő elég. de a fiatalkorú konyhalányok is sorra elmennek a kórházból. Máshol jóval több pénzt kapnak. A lányok az Izzóba mennek, a fűtők pedig a visontai erőműhöz. A segédmunkások átlagbére ezer forint, amit most sikerült csak elérni. Máshol a kezdő fizetés több. A példák elég beszédesek. G. Molnár Ferenc Ki tud többet a polgári védelemről? A döntő ideje: november 1. •— Két kiváncsi ,,s/sss/rsssssjssssss/ss/sssssf/ss/s/s//ssssfsffS/s//ss//////////f//fS/s/////s/sssrsssss/sji/sssswssssssssssssssswsssssssmsssssss/ss/ssswsssssrsssssfsssssssssfsssssffssss> Megtörtént a Ki tud többet a polgári védelemről hathetes totópályázatunk megfejtésének értékelése. A legtöbb találatot a következők érték el: Csaba Attila, Eger, 83; Pók Anna, Eger, 83; Kovács Irén, Eger, 81; Róza Vince, (gyöngyös. 78; Polgár Aladár, Gyöngyös, 75; Kővári László, Gyöngyös, 74; Mikuiasik György, Gyöngyös, 72; Németh Kálmán, Gyöngyös, 49; Kroffínger János, Hatvan, 49; Szepesi Rozália, Gyöngyös. 48; Sz. Kovács János, Mezőtárkány, 47; Kiss Andor, Mezőtárkány, 47; Gyirkis Mária, Hatvan, 46; dr. Gréber .Gyu- láné, Egercsehi. 45; Csépány Miklós, Gyöngyös, 38; Nagy Gabriella, Eger, 37; Kerek Kálmánná, Mezőtárkány, 37; Kroffinger «Jánosné, Hatvan, 35; Bozzay Borbála, Hatvan, 35; Major Jánosné, Hatvan, 34; Kovács Béla, Gyöngyös, 31; Lukács Imre. Gyöngyös, 25; Városi Józsefné, Hatvan, 24; Kuruczi Lajos, Hatvan, 24; ifj. Móricz Máté, Hatvan, 24; Kálosi János,' Eger, 23; V69. október 23„ csütörtök Zelnik István, Hatvan, 23; Komlódi László, Eger, 23; Tóth Lajos, Gyöngyös, 22; Szarka József, Egerosehi, 22; Kúriák Győző, Gyöngyös, 20; Kállai Éva szoc. brigád, Eger, 20. A többi pályázó ennél kevesebb pontot gyűjtött össze.- A legtöbb találatot elértek közül a megyei nyilvános döntőre találati sorrendben 21 pályázót hív meg az értékelő bizottság. A meghívottak névsora: Egerből: Csaba Attila, Pók Anna, Kovács Irén, Nagy Gabriella. Gyöngyösről: Róza Vince, Polgár Aladár, Kővári László, Mikulasik György, Németh Kálmán, Szepesi Rozália, Csépány Miklós, Kovács Béla, Hatvanból: Kroffínger János, Gyirkis Máfia, Kroffínger Jánosné, Bozzay Borbála, Major Jánosné, Mezőtárkány bál: Sz. Kovács János, Kiss Andor, Kerek Kálmánná, Egercsehiből: dr. Gréber Gyuláné. Itt jegyezzük meg. hogy a döntőre 1969. november 1- én Egerben, a megyei tanács klubhelyiségében kerül sor, 9.30 órái kezdettel. Valamennyi meghívott versenyző az eddig elért pontszá- maióal indul, de a végső sorrend a nyilvános vetélke- öő,<wrán, dől majd eL * Szamos Rudolf: ► 10. A kutyaszorító A tengerészeti titkosszolgálat és az FBI. a Pastorius- akció felett- aratott sikeré-, vei nem elégedett meg. New York volt a központja a csapat- és hadianyag-szálli- tásoknak, amelyek a brit szigetekre és Afrikába irányultak. Az USA elhárító szolgálata külön főhadiszállást rendezett be a New York-i Skylin-ii'oda felhőkarcolójában. Innen reggeltől estig kutatták a tenger horizontját: nem tünik-e fel valahol egy tengeralattjáró? Igen ám, de Amerika nemcsak' a ■ fasiszta Németországgal, hanem Olaszországgal is háborúban állt. A New York-i kikötő pedig, amely az időben a hadiszállítások hetven százalékát lebonyolította, már évék óta a Cosa Nostra gengszterbanda ellenőrzése alatt állt és a banda főnöke köztudottan olasz volt. A titkosszolgálat emberei képtelenek voltak minden étterem, minden szálloda portása és pincére mellé ügynököket all í tani. Nem vehették át az összes bárfiú és portás állását és . mégis, elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a szóban forgó vállalkozásokat valami mállón ellenőrizhessék. Hogyan lehet feltűnés nélkül bejutni ezekre a helyekre, amelyekét csendben és láthatatlanul a maffia ellenőrzött. A Church Street 90. szá- számú épület közvetlenül a móló közelében épült, a Wolwoorth-áruház konszern felhőkarcolója tövében és itt ütötte fel főhadiszállását a tengerészeti titkosszolgálat. Innen irányították Amerika atlanti-óceáni partvidékének védelmét. A régi és a frissen bevonult munkatársak a. katonai hatóságokkal és az ügyészségekkel azért, is szoros kapcsolatot tartottak, mert a titkosszolgálat új tagjait ezekből a polgári intézményekből verbuválták, A férfiak között akik máról holnapra elegáns, sötétkék tengerész-egyenruhában az épületbe ki-bej ár lak, volt James O’Melley és Anthony Marsloe is. A háború előtt mindketten a Frank Hogan vezetése alatt álló New York-i kerületi ügyészségen dolgoztak. Hogan volt ugyanis a maffia-ügyek specialistája. Mindaz a felvilágosítás, ami a bűnözőktől és az alvilágból a hatóságok fülébe jutott, végül is Hogan kezében összpontosult. Ez a kerületi ügyészség az olasz származású Hogan révén jól ismerte a maffia hallgatási parancsát, az Oxertát és Anthony Marsloe maga is kitűnően beszélte a szicíliai tájszólást. 1942. márciusában a két újsütetű titkosszolgálati tiszt öreg főnökük, Hogan irodájában üldögélt, a pakettek (a New York-i argóban egy-egy maffia működési vonalát jelenti a szó: például a prostituáltak rakettje New York összes taordélyházat ellenőrzi) szakértője. Murray I. Gurfein társaságában. Gur- feinnek nem kevés része volt abban, hogy 1936-ban a New York-i maffia egyik vezérét, Lucianot börtönbe csukhatták. O’ Malley és Marsloe új munkakörük nehézségeiről panaszkodtaik, mondván, hogy szinte lehetetlen feladat a New York-i kikötőt a kémelhárító szolgálat felügyelete alá vonni. A megbeszélések nem sokkal később megérkezett Roscoe McFall, a két tisz* elöljárója, és tanácsot kér' Gurfeintől tevékenységük legnagyobb akadálya, a hallgatás megtörésére. „Nyíltan kimondom, kutyaszorítóban vagyunk, de nekünk iriégis gyorsan kell cselekednünk”. Gurfein azt tanácsolta, hogy a szolgálat teremtsen kapcsolatot az alvilág képviselőivel, a gengsztermaffiák vezéreivel. A kapitány fanyalogva jegyezte meg: Vajon célravezető-e ez? Bízhat-e bennük az ember és összekapcsolhatjuk-e Amerika védelmét Mussolini csatlósaival és operálhatunk- e fasisztákkal ? Mi a biztosíték óira, - hogy tengeri kalózok a mi segítségünkkel, jó fizetség ellenébert nem teremtenék-e kapcsola- töt ellenségeinkkel. Hogan azonban ellent-» mondott: „Azt hiszem, éa erre építhetünk, fyogy aá olasz rakettgengszterek kö- zött nagyon sóik lojális ame-i rikai akad. Ahogyan ért őket ismerem, nem sokat adnak Mussolinire”. Hogan elmondotta mindazt, amit szicíliai útja során tapasztalt, azoik után, hogy Mussolini Olaszországban a fasiszta diktatúrát bevezette. Hogan jól számított, a Cosa Nostra egyik fővezére még a börtönben is lojális amerikainak bizonyult. Maffiarakettjét utasította, hogy működjön együtt a k éniel h ári tássa 1. Lucianónak bőségesen volt oka, hogy az olasz fasiszta diktatúrát gyűlölje. Mussolini utasításá- ’■a 1925-ben rokonait a fa- iszta ve- nyszék megtizedel te. (Folytatjuk) *